Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Idősebb korosztályok nyomulnak a hitelpiacon

Bár a 10 százalékos önerő lehetősége miatt sokan a fiataloktól várták a bátrabb hitelfelvételt, a valóság ennek épp az ellenkezője – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

A CSOK+ tavaly januári bevezetése óta egyre bővül a 10 százalékos önerő igénybevételének lehetősége a fiatalok számára, miközben normál esetben legalább 20 százalékot várnak el a bankok. A fiatalok ráadásul többnyire alacsonyabb jövedelemmel, kisebb tartalékkal vágnak neki az otthonteremtésnek, így azt gondolhatnánk, hogy elsősorban az esetükben nő a hitelösszeg és az ingatlan értékének arányát jelző, úgynevezett hitelfedezeti (Loan to Value – LTV) mutató.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint meglepetésre ez mégsem így van, sokkal inkább az 50 év feletti korosztály veszi fel az ingatlan értékének mind nagyobb részét hitelként. 

Generációs különbségek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi adatai szerint a 30-40-es korosztályban 42,4 százalékról 51 százalékra nőtt azok aránya, akik a lakás árának legfeljebb 50 százalékát vették fel hitelként, és a 18–30 éves korosztályban is mindössze 2,09 százalékkal csökkent egy év alatt (33,06 százalékról 30,97 százalékra) az arányuk. 

Ezzel szemben az 51–60 évesek körében idén márciusban az egy évvel ezelőttihez képest közel 5 százalékkal többen vállalták, hogy a megvásárolt otthon vételárának több, mint 50 százalékát hitelből fizetik: az arányuk 37,4 százalékról 42,2 százalékra nőtt). 

Meglepő, de a 61. életévüket meghaladóknál ennél is erőteljesebben, közel 10 százalékkal (74,4 százalékról 64,8 százalékra) zsugorodott az óvatosabb, alacsony LTV-tartományba eső hitelek aránya, míg a 70+-osok körében 74,2 százalékról 56 (!) százalékra zuhant az ingatlan értékének legfeljebb felét hitelből fedezők aránya.  

Ez a változás több dolgot is jelezhet – mondta el a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Egyrészt azt, hogy az idősebb lakosság egyre nyitottabb a hiteltermékekre, különösen akkor, ha meglévő ingatlant cserélnek, vagy ha gyermekeiket, unokáikat támogatják a lakásvásárlásban. 

A másik oldalról az is visszaköszön, hogy a hitelintézetek ma már szívesebben finanszíroznak idősebb ügyfeleket, akár nyugdíjközeli életkorban is. A bankok közül több – CIB, Gránit, K&H, MagNet, OTP – már 75 éves koráig engedi, hogy valaki hiteladós legyen – az MBH pedig akár e feletti korig is nyújt lakáshitelt, ha a annak lejáratakor maximum 70 éves adóstárs is van a szerződésben.  

De talán ennél fontosabb – tette hozzá Gergely Péter –, hogy a fiatalabbak ezzel szemben továbbra is felelős hitelfelvételre törekszenek, és sokszor akkor is magasabb önerőt vállalnak, ha egyébként 10 százalék is elegendő volna.  

Erre utal az is, hogy bár a 70 százalék feletti LTV-vel felvett hitelek aránya egy év alatt 27,2 százalékról 29,9 százalékra emelkedett, a legkisebb, 6,6 százalékos növekedést (30,24 százalékról 32,24 százalékra) a 31-40 éves korosztályban lehetett tapasztalni. Mindez azt mutatja, hogy bár a közbeszéd gyakran a fiatalokat tartja „kockázatos” adósoknak, a számok inkább azt bizonyítják, hogy ők sokkal óvatosabban, felelősebben állnak a hitelfelvételhez. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, hogy ez a trend az új, Otthon Start hitel bevezetése után is megmarad-e. 

A nyugdíjasok pörgetik a hitelpiacot 

A trendek másik érdekes következménye, hogy a korábban ritkábban hitelt igénylő idősebb korosztály ma már jóval aktívabbá vált a lakáshitel-piacon. Jól mutatja ezt, hogy az MNB adatai szerint az 51 évesnél idősebb hitelfelvevők aránya az összes szerződő között 2024 áprilisa és 2025 márciusa között 14,4 százalékról 17,3 százalékra nőtt.  

Összességében a 40 év feletti hitelfelvevők aránya egy év alatt 38,6 százalékról közel 50 százalékra emelkedett, azaz minden második lakáshitel felvevő már 40 év feletti, és a növekedés döntően az 50+-os korosztályhoz kötődik. Ez nemcsak azt mutatja, hogy nő az idősebb hitelfelvevők száma, hanem azt is, hogy egyre fontosabb a lakáspolitikai eszközök tervezésénél ennek a csoportnak a bevonása. 

Lakáspolitikának is követnie kell a demográfiai átrendeződést 

Éppen ezért örvendetes, hogy a szeptemberben induló, legfeljebb 3 százalékos kamatú Otthon Start hitel már nem életkorhoz, hanem élethelyzethez kötött – emelte ki Gergely Péter. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy végre valóban célzottan és méltányosan tudják támogatni azokat, akik az első lakásukat vásárolnák meg – függetlenül attól, hogy az adott ügyfél 28 vagy 51 éves. 

Ezáltal azok a vásárlók is hozzáférhetnek a kedvező hitelhez, akik eddig kimaradtak, például mert életkoruk, családi státuszuk, vagy éppen a gyermekvállalás elvárása miatt nem feleltek meg a CSOK Plusz feltételeinek. 

Bár részletes, életkor szerinti lakhatási statisztikák jelenleg nem állnak rendelkezésre, a BiztosDöntés.hu becslése szerint a 30–49 éves korosztályban több százezer ember él nem saját tulajdonú ingatlanban – legtöbbjük albérletben. Az ő lakáshoz jutásuk szempontjából is lényeges, hogy a jövőbeli támogatási konstrukciók ne kizárólag életkorhoz, házassághoz kössék a jogosultságot, hanem rugalmasabb, helyzetalapú megközelítést alkalmazzanak – fogalmazott Gergely Péter. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss