Egészség
Civilizációs betegség lett a kusza fogazat
A gyerekek 80 százaléka rosszul veszi a levegőt, és a fogszabályozás sikeressége 20 éves időtávlatban mindössze 10 százalék – megdöbbentő számokat ismertettek szakemberek.
De mi köze ezeknek az adatoknak a modern civilizációhoz és a rágáshiányhoz? Hogyan függ össze a kusza fogazat és a rossz levegővétel?
Míg párszáz évvel ezelőtt hírből sem ismerték a fogszabályzást, a 21. századra szinte minden gyerek találkozik ezzel az eszközzel élete során legalább egyszer. És mielőtt pusztán a technika fejlődédére fognánk ezt a változást, fontos leszögezni: a változásnak antropológiai és civilizációs okai vannak.
„Gyakorlatilag nem rágunk eleget, ezért kell annyi fogszabályozó. Kutatások igazolták, hogy a megváltozott fogsori érintkezéshez egyértelműen a rendkívüli mód lecsökkent erejű rágás vezet. Ez azt jelenti, hogy a rágószervünket nem használjuk rágásra, mert azok az ételek, amiket elfogyasztunk – például müzli, szendvics – nem igénylenek komoly izommunkát a rágóizmainktól. Ezzel szemben a régi idők emberei eszközként is használták a fogaikat.”
– magyarázza Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista a Fogászati Trendelő podcast legújabb epizódjában.
Civilizációs betegség lett a kusza fogazat
A kora kőkorszaki emberek nemcsak a hús és a vadon termő növények rágásával edzették izmaikat, hanem például a bőrt is rágással puhították. Ez nagymértékben igaz a mai, civilizációtól elzártan élő törzsi népekre is, akik körében szintén nem olyan elterjedt a rosszul növő fogazat, mint a fejlett, nyugati világban. Az antropológiai vizsgálatok során ráadásul azt is megfigyelték, hogy amint begyűrűzött a modern civilizációs táplálkozás egy-egy természettől elzárt törzsbe, egy generáción belül megjelent a szájlégzés és vele együtt a fogtorlódás. A két probléma ugyanis összefügg: a nyitott szájon keresztül történő légzés során nem jó pozícióban áll a nyelv, ezáltal nem segíti a fogak és az állkapocs helyes fejlődését.
Orrlégzés, a szép fogsor kulcsa
„A pici gyerekeket legtöbbször azért hozzák, hogy segítsünk leszokni a cumiról, vagy az ujjszopásról, ugyanakkor egy másik nagyon lényeges probléma is felmerül, az orrlégzésre szoktatás. Ugyanis addig, amíg nyitva a gyerek szája, addig nincs a helyén a nyelve. A nyelv helyzete kardinális kérdés abból a szempontból, hogy hogyan tud nőni az állcsont. Zárt szájjal a nyelv a szájpadlásnál helyezkedik el, ezzel is segítve a felső állkapocs fogainak helyes fejlődését. A gyereket tehát rá kell szoktatni, hogy a nyelve fönt legyen a szájpadláson, ezáltal jól tágítsa a fölső fogívet.”
– magyarázza Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó.
A gyerekek 80 százaléka veszi rosszul a levegőt
A szakember arra is rávilágított, hogy a szájlégzés a gyerekek 80%-át érinti, ami nem csak a fogak fejlődése szempontjából lényeges. Jelentős probléma, hogy a szájlégzők gyakorlatilag hiperventilálnak, ezáltal lecsökken a szén-dioxid koncentráció a vérben, tehát kevesebb oxigént tud eljutni a sejtekhez, szövetekhez. Ez hosszú távon érrendszeri problémát okoz, rövid távon pedig a szülő és a pedagógus azzal szembesül, hogy a gyerek izgága, nem tud megülni a fenekén, nem tud figyelni, nehezen jegyez meg dolgokat, rosszul alszik, fáradtan kell.
Helytelen légzés állhat a fogszabályzás kudarca mögött is
A szájlégzés a fogak rossz növése és a gyerekek látszólagos viselkedési zavara mellett még egy hosszú távú következménnyel bír. 1988-ban megjelent egy cikk, amiben 10-20 éves követéses vizsgálatot folytattak az extrakciós fogszabályozások után. A vizsgálat eredményeként azt találták, hogy hosszú távon a fogszabályzások mindössze 10%-a bír elfogadható eredménnyel, a többi esetben valamilyen visszarendeződés figyelhető meg. Mára azt is tudjuk, hogy ez a jelenség is összefügg a szájlégzés rossz szokásával: a gyerekkorban nem megfelelően fejlődött állcsonton pusztán a multibandek nem tudnak megfelelően alakítani, így hiába hoznak gyors és látványos eredményt, a visszaesés szinte garantált.
A Fogászati Trendelő 7. adásában a megoldás mellett szó esik még a digitalizációról, érinti a biomemetika területét, és többek között arra is fény derül, hogy miért olyan fontos a gyerekek minél hosszabb ideig történő szoptatása. Az epizód vendége a magyar fogászati szakma két kiemelkedő alakja, Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista és felesége, Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó. A műsorvezető Dr. Dergez Márk, a MindentMent rendelő fogszakorvosa.
A podcast új adása már elérhető a népszerűbb podcast-megosztó platformokon Fogászati Trendelő néven, valamint a MindentMent Fogászat YouTube-csatornáján
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát
Az egészségügy és a mesterséges intelligencia határterületén született magyar innováció hívta fel magára az IT-szektor figyelmét: egy fiatal mérnökinformatikus hallgató olyan automatizált képfeldolgozási megoldást fejlesztett, amely CT-felvételeken képes az érfalak korai, gyulladásos elváltozásainak azonosítására.
A projekt nemcsak az orvosi diagnosztika jövőjére lehet hatással, hanem jól példázza azt is, hogyan formálja át az AI az adatvezérelt egészségügyi technológiákat. A fejlesztést a K&H STEM pályázat idei nyerteseként ismerték el.
A magyar egészségügy egyik legkritikusabb, mégis technológiailag aluldetektált területére világít rá egy új hazai fejlesztés: miközben évente több tízezer stroke-eset és kiemelkedően magas halálozási arányú érrendszeri kórkép terheli a rendszert, a háttérben meghúzódó, sokáig tünetmentes mikroszkopikus érfalgyulladások továbbra is komoly diagnosztikai kihívást jelentenek. Erre a „láthatatlan” problémára kínál adatvezérelt, AI-alapú megközelítést Kovács Nóra Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, akinek kutatása a 2025-ös K&H STEM pályázat egyik kiemelt innovációjaként az orvosi képalkotás és a mesterséges intelligencia metszetében hozhat áttörést. A projekt a mesterséges intelligencia és az úgynevezett fotonszámláló CT-technológia (Photon-counting CT) kombinációjára épül. A fejlesztett algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken, majd adaptív képfeldolgozási módszerekkel elkülöníteni az érfalat a környező szövetektől. Ez lehetővé teszi a gyulladás okozta falmegvastagodás objektív, számszerűsíthető mérését, és akár a kezelés hatásának nyomonkövetését is.
A mesterséges intelligencia már régen kilépett a nagy technológiai vállalatok zárt kutatólaborjaiból: ma egyre inkább az egészségügyi innováció és a diagnosztikai rendszerek egyik meghatározó technológiai pillérévé válik. Különösen figyelemre méltó, hogy az AI-alapú megoldások fejlesztése már az egyetemi szinten is felgyorsult – a fiatal mérnökök és kutatók ma olyan adatvezérelt, gépi tanulásra épülő rendszereken dolgoznak, amelyek néhány éve még kizárólag a globális techcégek privilégiumának számítottak. Ez a trend nemcsak az innováció demokratizálódását jelzi, hanem azt is, hogy a jövő egészségügyi technológiái egyre inkább az akadémiai és startup ökoszisztémákból érkeznek.
„A K&H IT-területe egyfajta szakmai műhelyként működik: nyitott, ötlet vezérelt környezetet biztosítunk, ahol a kollégák aktívan formálhatják a projekteket és a technológia a bankolási problémák valódi megoldását szolgálja. Ezt a szemléletet szeretnénk a fiatal generáció felé is közvetíteni, ezért hoztuk létre a K&H STEM pályázatot. Célunk, hogy teret adjunk azoknak az innovatív ötleteknek, amelyek képesek kézzel fogható társadalmi értéket teremteni, legyen szó akár egyészségügyi technológiai vagy más területekről. Hiszünk abban, hogy az adatvezérelt objektív megközelítések, egyre nagyobb szerepet kapnak a jövő technológiai megoldásaiban és fontosnak tartjuk, hogy már a pályakezdők is ebben a szemléletben gondolkodjanak. A pályázat, így nemcsak tehetségeket támogat, hanem azt az innovációs kultúrát is erősíti, amely a saját működésünket is meghatározza. A képzési lehetőségek, karrierutak és projektváltások révén saját kollégáink folyamatosan fejlődhetnek és új megoldásokon dolgozhatnak és ezt a szemléletet követjük a K&H STEM pályázat esetében is évről évre”
– mondta Ozorai Dénes a K&H IT-vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
A 77 Elektronika vércukormérői Magyarországon elsőként IVDR minősítést kaptak
Elsőként kaptak IVDR-tanúsítást magyar gyártású vércukormérők: a magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. Dcont® vércukormérő családjának valamennyi készüléke megfelelt az Európai Unió hatályos, in vitro diagnosztikai szabályozásának (IVDR, EU 2017/746). A tanúsítás igazolja, hogy a vállalat termékei és minőségirányítási rendszere a legszigorúbb európai követelmények szerint működnek.
A 77 Elektronika Kft. számára a szabályozási megfelelés nem önmagában cél, hanem annak bizonyítéka, hogy a fejlesztési, gyártási és ellenőrzési folyamatai a lehető legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. A vállalat négy évtizede következetesen arra törekszik, hogy készülékei megbízható, klinikai bizonyítékokkal alátámasztott teljesítményt nyújtsanak a felhasználók számára.
A pontos vércukormérés a diabétesszel élők mindennapi döntéseinek alapja, ezért kiemelten fontos a mérési eredmények megbízhatósága. A Dcont® termékcsalád minősítése megerősíti, hogy a készülékek teljesítménye klinikai bizonyítékokkal igazolt, minőségbiztosítási rendszerük pedig stabil és átlátható.
A vállalat innovációs szemléletét erősíti a saját fejlesztésű Dcont® eNAPLÓ telemedicinás rendszer is, amely lehetővé teszi a vércukoradatok, inzulinadagolási információk és egyéb releváns paraméterek online rögzítését és megosztását a kezelőorvossal.
„Számunkra a legfontosabb, hogy termékeink minden körülmények között megbízható teljesítményt nyújtsanak. A szabályozási megfelelés azt igazolja, hogy rendszereink és készülékeink a legmagasabb szakmai követelmények szerint működnek. Célunk nem csupán a megfelelés, hanem az, hogy a minőség, a pontosság és az innováció területén továbbra is élen járjunk”
– mondja Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
A 77 Elektronika az elmúlt négy évtized alatt egy 900 főt foglalkoztató, Magyarország mellett Németországban és Kínában is jelen lévő vállalatcsoporttá fejlődött, amely a világ közel 100 országába exportálja készülékeit. A vállalat az UriSed technológián alapuló automata vizeletelemző rendszereinek köszönhetően globális, meghatározó szereplővé vált a laboratóriumi diagnosztika területén. Az elmúlt évtizedben jelentős gyártókapacitást épített ki, amely lefedi a teljes fejlesztési és gyártási folyamatot a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől a kereskedelmi értékesítésig.
A 77 Elektronika célja változatlan: a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő, nemzetközi szinten is versenyképes magyar orvostechnológiai megoldások fejlesztése és gyártása.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Adatokkal az öregedés ellen – Az adatvezérelt longevity diagnosztika megérkezett Magyarországra
Miközben a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztika 2026-ra elérte a 94%-os pontosságot a krónikus állapotok korai azonosításában, ezek még mindig a globális halálozások 74%-áért felelősek. Az öregedés, ami korábban megállíthatatlannak számított, ma már precíziós eszközökkel és adatokkal számszerűsíthető és lassítható. Ha a krónikus gyulladások már évekkel a fizikai tünetek megjelenése előtt azonosíthatóak és fejleszthetőek, akkor a healthspan kitolása is reális cél.
A fizikai „váz” és a metabolikus életkor
Ma már öt, összesen két-három órás orvosi és szakértői vizsgálatot képes helyettesíteni egyetlen csúcstechnológiás berendezés. A hosszú élet egyik mérőszáma az izomtömeg láthatatlan csökkenése, a zsigeri zsír növekedése, a mozgásszervi funkciók beszűkülése, valamint az egyensúlyi képességek és a reakcióidő romlása egyetlen vizsgálatban, 3D-s kamerákkal, szögszenzorokkal és 8 pontos multifrekvenciás BIA-technológiával mérhető fel.
A futurisztikus Anovator A5 mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével személyre szabott edzésprogramot is javasol – aerob, anaerob és rezisztencia edzés optimális arányával, célpulzusszámmal és kalóriaégetési célokkal –, sőt a válltól nyakig mért távolság alapján még az ideális párnaméret is meghatározható.
„Már nem csak a betegségek kimutatására, hanem az egészségfejlesztés adat alapú hatékonyságának növelésére is fókuszálhatunk. A hagyományos mérések kiegészítésével javíthatók a megelőzési stratégiák, növelhető a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma, és csökkenthető az egészségügyi rendszer terhelése.”
– véli Dr. Kulin Dániel, az A-Lab Medical Tudományos és Hálózatfejlesztési vezetője
A QR-kódos beolvasásnak és trendkövetésnek köszönhetően a páciensek és szakemberek több mérés eredményeit vethetik össze idősoron, az életkorra és nemre (gyermek, felnőtt, idős) optimalizált AI-algoritmusok pedig finomított referencia értékeket és programajánlatot adnak.
Az idegrendszer rugalmassága és a szívstressz kontrollja
A longevity egyik kritikus pillére az autonóm idegrendszer rugalmassága, amelyet szívfrekvencia-variabilitás (HRV) és érfalrugalmasság mérés alapoz meg. Olyan mutatókat kapunk, amelyek jelzik, hogy mennyire képes a szervezet „visszapattanni” a napi stresszhatások után. A magyar fejlesztésű Heart Reader képes megmutatni az autonóm idegrendszer rezilienciáját, a perifériás és artériás erek rugalmasságának állapotát, és következtetni képes az érfalak meszesedésének mértékére is – non-invazív módon, percek alatt. Az alacsony HRV érték pedig bizonyítottan összefügg a hirtelen szívhalállal és a korai biológiai öregedéssel.
Sejtszintű védelem: a REDOX index
Ha a szervezet nem képes semlegesíteni a szabadgyököket, bekövetkezik a sejtszintű „rozsdásodás” – ez az oxidatív stressz évekkel megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását vagy a vércukorszint romlását. Egy korszerű, olasz fejlesztésű POC analizátor 20 percen belül meghatározza a szervezet oxidatív stressz terheltségét és antioxidáns kapacitását; ezek egyensúlyát a REDOX index mutatja meg számszerűen.
Időhatékonyság
A három technológia használata együtt ma már bármely magánklinika, életmód orvosi központ vagy már egészségügyi intézmény és sportközpont számára elérhető. A menedzserek, egészségtudatos állampolgárok és sportolók évente 1-2 alkalommal, minimális időbefektetéssel mérhetik fel legfontosabb paramétereiket, és az értékek követésével és javításával megelőzhetnek komolyabb megbetegedéseket és hosszadalmas terápiákat, sérüléseket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Egy újszerű kiválasztási és felkészítési program keretében 160 filippínó hegesztő érkezhet Magyarországra
-
Mozgásban2 hét ago
Hármas siker a tavaszi teszteken: A Hankook tarolt az Auto Bild és az AvD nyári abroncstesztjein
-
Gazdaság2 hét ago
Látványosan nőtt a lakások energiahatákonysága
-
Egészség2 hét ago
Adatokkal az öregedés ellen – Az adatvezérelt longevity diagnosztika megérkezett Magyarországra
-
Ipar2 hét ago
Kulcsfontosságú lesz az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése a Schneider Electric új felmérése szerint
-
Gazdaság2 hét ago
A járműtörténeti jelentések feltárják a használtautó-piac valóságát
-
Mozgásban2 hét ago
A mesterséges intelligencia válaszhatja ki a jövő céges autóját?
-
Szórakozás2 hét ago
Áprilisban kivirágzik az újcirkusz a Nehru parton és a Trafóban!





