Connect with us
Hirdetés

Egészség

Civilizációs betegség lett a kusza fogazat

kusza

A gyerekek 80 százaléka rosszul veszi a levegőt, és a fogszabályozás sikeressége 20 éves időtávlatban mindössze 10 százalék – megdöbbentő számokat ismertettek szakemberek.

De mi köze ezeknek az adatoknak a modern civilizációhoz és a rágáshiányhoz? Hogyan függ össze a kusza fogazat és a rossz levegővétel?

Míg párszáz évvel ezelőtt hírből sem ismerték a fogszabályzást, a 21. századra szinte minden gyerek találkozik ezzel az eszközzel élete során legalább egyszer. És mielőtt pusztán a technika fejlődédére fognánk ezt a változást, fontos leszögezni: a változásnak antropológiai és civilizációs okai vannak.

„Gyakorlatilag nem rágunk eleget, ezért kell annyi fogszabályozó. Kutatások igazolták, hogy a megváltozott fogsori érintkezéshez egyértelműen a rendkívüli mód lecsökkent erejű rágás vezet. Ez azt jelenti, hogy a rágószervünket nem használjuk rágásra, mert azok az ételek, amiket elfogyasztunk – például müzli, szendvics – nem igénylenek komoly izommunkát a rágóizmainktól. Ezzel szemben a régi idők emberei eszközként is használták a fogaikat.”

– magyarázza  Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista a Fogászati Trendelő podcast legújabb epizódjában.

Civilizációs betegség lett a kusza fogazat

A kora kőkorszaki emberek nemcsak a hús és a vadon termő növények rágásával edzették izmaikat, hanem például a bőrt is rágással puhították. Ez nagymértékben igaz a mai, civilizációtól elzártan élő törzsi népekre is, akik körében szintén nem olyan elterjedt a rosszul növő fogazat, mint a fejlett, nyugati világban. Az antropológiai vizsgálatok során ráadásul azt is megfigyelték, hogy amint begyűrűzött a modern civilizációs táplálkozás egy-egy természettől elzárt törzsbe, egy generáción belül megjelent a szájlégzés és vele együtt a fogtorlódás. A két probléma ugyanis összefügg: a nyitott szájon keresztül történő légzés során nem jó pozícióban áll a nyelv, ezáltal nem segíti a fogak és az állkapocs helyes fejlődését.

Orrlégzés, a szép fogsor kulcsa

„A pici gyerekeket legtöbbször azért hozzák, hogy segítsünk leszokni a cumiról, vagy az ujjszopásról, ugyanakkor egy másik nagyon lényeges probléma is felmerül, az orrlégzésre szoktatás. Ugyanis addig, amíg nyitva a gyerek szája, addig nincs a helyén a nyelve. A nyelv helyzete kardinális kérdés abból a szempontból, hogy hogyan tud nőni az állcsont. Zárt szájjal a nyelv a szájpadlásnál helyezkedik el, ezzel is segítve a felső állkapocs fogainak helyes fejlődését. A gyereket tehát rá kell szoktatni, hogy a nyelve fönt legyen a szájpadláson, ezáltal jól tágítsa a fölső fogívet.”

– magyarázza Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó.

A gyerekek 80 százaléka veszi rosszul a levegőt

A szakember arra is rávilágított, hogy a szájlégzés a gyerekek 80%-át érinti, ami nem csak a fogak fejlődése szempontjából lényeges. Jelentős probléma, hogy a szájlégzők gyakorlatilag hiperventilálnak, ezáltal lecsökken a szén-dioxid koncentráció a vérben, tehát kevesebb oxigént tud eljutni a sejtekhez, szövetekhez. Ez hosszú távon érrendszeri problémát okoz, rövid távon pedig a szülő és a pedagógus azzal szembesül, hogy a gyerek izgága, nem tud megülni a fenekén, nem tud figyelni, nehezen jegyez meg dolgokat, rosszul alszik, fáradtan kell.

Helytelen légzés állhat a fogszabályzás kudarca mögött is

A szájlégzés a fogak rossz növése és a gyerekek látszólagos viselkedési zavara mellett még egy hosszú távú következménnyel bír. 1988-ban megjelent egy cikk, amiben 10-20 éves követéses vizsgálatot folytattak az extrakciós fogszabályozások után. A vizsgálat eredményeként azt találták, hogy hosszú távon a fogszabályzások mindössze 10%-a bír elfogadható eredménnyel, a többi esetben valamilyen visszarendeződés figyelhető meg. Mára azt is tudjuk, hogy ez a jelenség is összefügg a szájlégzés rossz szokásával: a gyerekkorban nem megfelelően fejlődött állcsonton pusztán a multibandek nem tudnak megfelelően alakítani, így hiába hoznak gyors és látványos eredményt, a visszaesés szinte garantált.

A Fogászati Trendelő 7. adásában a megoldás mellett szó esik még a digitalizációról, érinti a biomemetika területét, és többek között arra is fény derül, hogy miért olyan fontos a gyerekek minél hosszabb ideig történő szoptatása.  Az epizód vendége a magyar fogászati szakma két kiemelkedő alakja, Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista és felesége, Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó. A műsorvezető Dr. Dergez Márk, a MindentMent rendelő fogszakorvosa.

A podcast új adása már elérhető a népszerűbb podcast-megosztó platformokon Fogászati Trendelő néven, valamint a MindentMent Fogászat YouTube-csatornáján


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A 77 Elektronika vércukormérői Magyarországon elsőként IVDR minősítést kaptak

Elsőként kaptak IVDR-tanúsítást magyar gyártású vércukormérők: a magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. Dcont® vércukormérő családjának valamennyi készüléke megfelelt az Európai Unió hatályos, in vitro diagnosztikai szabályozásának (IVDR, EU 2017/746). A tanúsítás igazolja, hogy a vállalat termékei és minőségirányítási rendszere a legszigorúbb európai követelmények szerint működnek.

A 77 Elektronika Kft. számára a szabályozási megfelelés nem önmagában cél, hanem annak bizonyítéka, hogy a fejlesztési, gyártási és ellenőrzési folyamatai a lehető legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. A vállalat négy évtizede következetesen arra törekszik, hogy készülékei megbízható, klinikai bizonyítékokkal alátámasztott teljesítményt nyújtsanak a felhasználók számára.

A pontos vércukormérés a diabétesszel élők mindennapi döntéseinek alapja, ezért kiemelten fontos a mérési eredmények megbízhatósága. A Dcont® termékcsalád minősítése megerősíti, hogy a készülékek teljesítménye klinikai bizonyítékokkal igazolt, minőségbiztosítási rendszerük pedig stabil és átlátható.

A vállalat innovációs szemléletét erősíti a saját fejlesztésű Dcont® eNAPLÓ telemedicinás rendszer is, amely lehetővé teszi a vércukoradatok, inzulinadagolási információk és egyéb releváns paraméterek online rögzítését és megosztását a kezelőorvossal.

„Számunkra a legfontosabb, hogy termékeink minden körülmények között megbízható teljesítményt nyújtsanak. A szabályozási megfelelés azt igazolja, hogy rendszereink és készülékeink a legmagasabb szakmai követelmények szerint működnek. Célunk nem csupán a megfelelés, hanem az, hogy a minőség, a pontosság és az innováció területén továbbra is élen járjunk”

– mondja Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A 77 Elektronika az elmúlt négy évtized alatt egy 900 főt foglalkoztató, Magyarország mellett Németországban és Kínában is jelen lévő vállalatcsoporttá fejlődött, amely a világ közel 100 országába exportálja készülékeit. A vállalat az UriSed technológián alapuló automata vizeletelemző rendszereinek köszönhetően globális, meghatározó szereplővé vált a laboratóriumi diagnosztika területén. Az elmúlt évtizedben jelentős gyártókapacitást épített ki, amely lefedi a teljes fejlesztési és gyártási folyamatot a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől a kereskedelmi értékesítésig.

A 77 Elektronika célja változatlan: a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő, nemzetközi szinten is versenyképes magyar orvostechnológiai megoldások fejlesztése és gyártása.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Adatokkal az öregedés ellen – Az adatvezérelt longevity diagnosztika megérkezett Magyarországra

Miközben a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztika 2026-ra elérte a 94%-os pontosságot a krónikus állapotok korai azonosításában, ezek még mindig a globális halálozások 74%-áért felelősek. Az öregedés, ami korábban megállíthatatlannak számított, ma már precíziós eszközökkel és adatokkal számszerűsíthető és lassítható. Ha a krónikus gyulladások már évekkel a fizikai tünetek megjelenése előtt azonosíthatóak és fejleszthetőek, akkor a healthspan kitolása is reális cél.

A fizikai „váz” és a metabolikus életkor

Ma már öt, összesen két-három órás orvosi és szakértői vizsgálatot képes helyettesíteni egyetlen csúcstechnológiás berendezés. A hosszú élet egyik mérőszáma az izomtömeg láthatatlan csökkenése, a zsigeri zsír növekedése, a mozgásszervi funkciók beszűkülése, valamint az egyensúlyi képességek és a reakcióidő romlása egyetlen vizsgálatban, 3D-s kamerákkal, szögszenzorokkal és 8 pontos multifrekvenciás BIA-technológiával mérhető fel.

A futurisztikus Anovator A5 mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével személyre szabott edzésprogramot is javasol – aerob, anaerob és rezisztencia edzés optimális arányával, célpulzusszámmal és kalóriaégetési célokkal –, sőt a válltól nyakig mért távolság alapján még az ideális párnaméret is meghatározható.

„Már nem csak a betegségek kimutatására, hanem az egészségfejlesztés adat alapú hatékonyságának növelésére is fókuszálhatunk. A hagyományos mérések kiegészítésével javíthatók a megelőzési stratégiák, növelhető a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma, és csökkenthető az egészségügyi rendszer terhelése.”

– véli Dr. Kulin Dániel, az A-Lab Medical Tudományos és Hálózatfejlesztési vezetője

A QR-kódos beolvasásnak és trendkövetésnek köszönhetően a páciensek és szakemberek több mérés eredményeit vethetik össze idősoron, az életkorra és nemre (gyermek, felnőtt, idős) optimalizált AI-algoritmusok pedig finomított referencia értékeket és programajánlatot adnak.

Az idegrendszer rugalmassága és a szívstressz kontrollja

A longevity egyik kritikus pillére az autonóm idegrendszer rugalmassága, amelyet szívfrekvencia-variabilitás (HRV) és érfalrugalmasság mérés alapoz meg. Olyan mutatókat kapunk, amelyek jelzik, hogy mennyire képes a szervezet „visszapattanni” a napi stresszhatások után. A magyar fejlesztésű Heart Reader képes megmutatni az autonóm idegrendszer rezilienciáját, a perifériás és artériás erek rugalmasságának állapotát, és következtetni képes az érfalak meszesedésének mértékére is – non-invazív módon, percek alatt. Az alacsony HRV érték pedig bizonyítottan összefügg  a hirtelen szívhalállal és a korai biológiai öregedéssel.

Sejtszintű védelem: a REDOX index

Ha a szervezet nem képes semlegesíteni a szabadgyököket, bekövetkezik a sejtszintű „rozsdásodás” – ez az oxidatív stressz évekkel megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását vagy a vércukorszint romlását. Egy korszerű, olasz fejlesztésű POC analizátor 20 percen belül meghatározza a szervezet oxidatív stressz terheltségét és antioxidáns kapacitását; ezek egyensúlyát a REDOX index mutatja meg számszerűen.

Időhatékonyság

A három technológia használata együtt ma már bármely magánklinika, életmód orvosi központ vagy már egészségügyi intézmény és sportközpont számára elérhető. A menedzserek, egészségtudatos állampolgárok és sportolók évente 1-2 alkalommal, minimális időbefektetéssel mérhetik fel legfontosabb paramétereiket, és az értékek követésével és javításával megelőzhetnek komolyabb megbetegedéseket és hosszadalmas terápiákat, sérüléseket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Krónikus stressz és állandó készenléti állapot otthon is

Mentális menedék lehetne az otthonunk – ha legalább ott csend fogadna. Az Ipsos és a Wavin friss kutatása szerint azonban a folyamatos háttérzajok megnehezíthetik a valódi regenerációt, a válaszadók fele ráadásul ehhez kapcsolódó tüneteket is tapasztal: alvászavart, kimerültséget, fejfájást. A magyarok 60 százalékát a szomszédok hangoskodása zavarja, és jelentős stresszforrást jelentenek az épületek üzemeletetéséből származó zajok is.

Az eredmények azt is mutatják, hogy a csend egyre fontosabb értékké válik: a válaszadók csaknem fele nyitott arra, hogy beruházzon az otthoni zajcsökkentésbe.

A nyugalom szigete – vagy mégse?

A naponta ránk zúduló ezernyi stresszforrás elől a legtöbben egy barlangba – vagy legalábbis az otthonunk nyugalmába menekülnénk. A környezetpszichológia szerint ez nem véletlen: az ember evolúciósan is keresi a védett, csendes helyeket, ahol csökken a külső ingerek mennyisége, és az idegrendszer valóban regenerálódhat. Az otthon ezért sokak számára nemcsak lakótér, hanem a világ zajától való visszahúzódás helye, egyfajta „mentális menedék” – főleg, ha legalább ott csend fogad bennünket.

A Wavin friss kutatásának eredményei[1] szerint azonban a magyarok túlnyomó többségét zavaró zajok akadályozzák a regenerációban: a legtöbben – a válaszadók több, mint fele – a szomszédoktól „mászik a plafonra”, különösen igaz ez a panel-, illetve társasházban élőkre, ahol ez az arány eléri a 70 százalékot. A közúti forgalom minden harmadik magyart zavarja, ezt követik a lakótársak és a munkatársak hangoskodása. A válaszadók felét kifejezetten zavarják az épületek üzemeltetéséből származó zajok: a háztartási gépek, a hűtés-fűtés, illetve a csővezetékekben lezúduló víz.

Krónikus stressz és állandó készenléti állapot

Kutatások szerint a tartós, kontrollálhatatlan zajterhelés krónikus stressz faktorként működik: aktiválja az autonóm idegrendszert, emeli a stresszhormonok szintjét, és hosszú távon gátolhatja a regenerációs folyamatokat¹². Az emberi agy különösen érzékeny az olyan monoton, befolyásolhatatlan hangokra – például gépészeti zajokra vagy csövek zúgására –, amelyek folyamatos készenléti állapotban tarthatják a szervezetet³. A fenntartható, egészséges épületgépészeti megoldásokat szállító Wavin kutatásából az is kiderült, hogy a magyarok fele tapasztal magán az otthoni zajszennyezésből adódó tüneteket: a válaszadók 27 százaléka alvászavarról, stresszről, nyugatalanságról, 13 százalékuk kimerültségről, 6 százalákuk pedig fejfájásról panaszkodott.

A szomszédot nehéz “lecserélni” – mégsincs minden veszve!

A legzavaróbb zajforrásokat nem mindig könnyű megszüntetni – a szomszédot például nehéz „lecserélni” vagy „megnevelni”. A válaszadók szerint azonban műszaki megoldásokkal sokat lehet javítani a helyzeten: a kutatás alapján a megkérdezettek közel fele csendesebb háztartási gépekkel csökkentené a zajt, 40 százalék a fűtési–hűtési rendszeren változtatna, míg mintegy 30 százalék a csőrendszerekből származó vízcsobogást mérsékelné. Ebben segíthetnek az olyan épületgépészeti megoldások, mint a felülethűtés–fűtés rendszerek, amelyek a hagyományos klímaberendezéseknél jóval csendesebben működnek, vagy a zajcsillapított lefolyórendszerek – így nyugodtabb, regenerációra alkalmasabb otthoni környezet alakítható ki.

A csend, mint trend

A friss felmérés szerint a magyarok 39 százaléka hajlandó beruházni abba, hogy otthona csendesebb legyen, míg 32 százalék nem hiszi, hogy a zajt hatékonyan lehetne csökkenteni. Mindössze a válaszadók 29 százalékát nem zavarják a környezeti hangok.

Rimanóczy Géza, a Wavin Magyarország ügyvezetője szerint a tervezők már tudatosan választják a csendesebb megoldásokat, az építtetők a vizesblokkok hanghatásai mellett egyre gyakrabban várják el a tetőről lezúduló víz zajának csökkentését is. Ezek a szempontok ma már jelentősen befolyásolják a háztartások beruházási döntéseit: az otthoni nyugalom nem csupán kényelmi kérdés, hanem a mindennapi jólét része, amely erőteljesen alakítja a piaci trendeket.

[1] Az Ipsos Zrt. 2025. január 14. – január 20. között a Wavin Hungary Kft. megbízásából, 1000 fős, a 18-75 éves magyar lakosságra nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentatív mintán készített országos kutatása az Ipsos Instant Research platform használatával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss