Connect with us
Hirdetés

Egészség

Civilizációs betegség lett a kusza fogazat

kusza

A gyerekek 80 százaléka rosszul veszi a levegőt, és a fogszabályozás sikeressége 20 éves időtávlatban mindössze 10 százalék – megdöbbentő számokat ismertettek szakemberek.

De mi köze ezeknek az adatoknak a modern civilizációhoz és a rágáshiányhoz? Hogyan függ össze a kusza fogazat és a rossz levegővétel?

Míg párszáz évvel ezelőtt hírből sem ismerték a fogszabályzást, a 21. századra szinte minden gyerek találkozik ezzel az eszközzel élete során legalább egyszer. És mielőtt pusztán a technika fejlődédére fognánk ezt a változást, fontos leszögezni: a változásnak antropológiai és civilizációs okai vannak.

„Gyakorlatilag nem rágunk eleget, ezért kell annyi fogszabályozó. Kutatások igazolták, hogy a megváltozott fogsori érintkezéshez egyértelműen a rendkívüli mód lecsökkent erejű rágás vezet. Ez azt jelenti, hogy a rágószervünket nem használjuk rágásra, mert azok az ételek, amiket elfogyasztunk – például müzli, szendvics – nem igénylenek komoly izommunkát a rágóizmainktól. Ezzel szemben a régi idők emberei eszközként is használták a fogaikat.”

– magyarázza  Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista a Fogászati Trendelő podcast legújabb epizódjában.

Civilizációs betegség lett a kusza fogazat

A kora kőkorszaki emberek nemcsak a hús és a vadon termő növények rágásával edzették izmaikat, hanem például a bőrt is rágással puhították. Ez nagymértékben igaz a mai, civilizációtól elzártan élő törzsi népekre is, akik körében szintén nem olyan elterjedt a rosszul növő fogazat, mint a fejlett, nyugati világban. Az antropológiai vizsgálatok során ráadásul azt is megfigyelték, hogy amint begyűrűzött a modern civilizációs táplálkozás egy-egy természettől elzárt törzsbe, egy generáción belül megjelent a szájlégzés és vele együtt a fogtorlódás. A két probléma ugyanis összefügg: a nyitott szájon keresztül történő légzés során nem jó pozícióban áll a nyelv, ezáltal nem segíti a fogak és az állkapocs helyes fejlődését.

Orrlégzés, a szép fogsor kulcsa

„A pici gyerekeket legtöbbször azért hozzák, hogy segítsünk leszokni a cumiról, vagy az ujjszopásról, ugyanakkor egy másik nagyon lényeges probléma is felmerül, az orrlégzésre szoktatás. Ugyanis addig, amíg nyitva a gyerek szája, addig nincs a helyén a nyelve. A nyelv helyzete kardinális kérdés abból a szempontból, hogy hogyan tud nőni az állcsont. Zárt szájjal a nyelv a szájpadlásnál helyezkedik el, ezzel is segítve a felső állkapocs fogainak helyes fejlődését. A gyereket tehát rá kell szoktatni, hogy a nyelve fönt legyen a szájpadláson, ezáltal jól tágítsa a fölső fogívet.”

– magyarázza Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó.

A gyerekek 80 százaléka veszi rosszul a levegőt

A szakember arra is rávilágított, hogy a szájlégzés a gyerekek 80%-át érinti, ami nem csak a fogak fejlődése szempontjából lényeges. Jelentős probléma, hogy a szájlégzők gyakorlatilag hiperventilálnak, ezáltal lecsökken a szén-dioxid koncentráció a vérben, tehát kevesebb oxigént tud eljutni a sejtekhez, szövetekhez. Ez hosszú távon érrendszeri problémát okoz, rövid távon pedig a szülő és a pedagógus azzal szembesül, hogy a gyerek izgága, nem tud megülni a fenekén, nem tud figyelni, nehezen jegyez meg dolgokat, rosszul alszik, fáradtan kell.

Helytelen légzés állhat a fogszabályzás kudarca mögött is

A szájlégzés a fogak rossz növése és a gyerekek látszólagos viselkedési zavara mellett még egy hosszú távú következménnyel bír. 1988-ban megjelent egy cikk, amiben 10-20 éves követéses vizsgálatot folytattak az extrakciós fogszabályozások után. A vizsgálat eredményeként azt találták, hogy hosszú távon a fogszabályzások mindössze 10%-a bír elfogadható eredménnyel, a többi esetben valamilyen visszarendeződés figyelhető meg. Mára azt is tudjuk, hogy ez a jelenség is összefügg a szájlégzés rossz szokásával: a gyerekkorban nem megfelelően fejlődött állcsonton pusztán a multibandek nem tudnak megfelelően alakítani, így hiába hoznak gyors és látványos eredményt, a visszaesés szinte garantált.

A Fogászati Trendelő 7. adásában a megoldás mellett szó esik még a digitalizációról, érinti a biomemetika területét, és többek között arra is fény derül, hogy miért olyan fontos a gyerekek minél hosszabb ideig történő szoptatása.  Az epizód vendége a magyar fogászati szakma két kiemelkedő alakja, Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista és felesége, Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó. A műsorvezető Dr. Dergez Márk, a MindentMent rendelő fogszakorvosa.

A podcast új adása már elérhető a népszerűbb podcast-megosztó platformokon Fogászati Trendelő néven, valamint a MindentMent Fogászat YouTube-csatornáján


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
 

Egészség

Állandó nassolás – megszokás vagy betegség?

Ebéd után alig telik el egy-két óra, és máris azon kapod magad, hogy valami kis édes után kutatsz a konyhában?

Nem vagy egyedül: a délutáni nassolás gyakori jelenség! De vajon mi történik a szervezetben ilyenkor? És hogyan lehet kezelni vagy megelőzni? Utalhat esetleg valamilyen betegségre? Dr. Hámori Lilla ebben a cikkben sorra veszi a lehetséges okokat és megoldásokat, lássuk!

Mi számít nassolásnak?

A nassolás alatt általában az étkezések közötti kisebb mennyiségű, gyakran energiadús, feldolgozott ételek fogyasztását értjük. Ide tartozik például a csokoládé, chips, keksz, péksütemény, de akár a gyümölcs vagy joghurt is – attól függően, mikor és miért fogyasztjuk őket.

A nassolás hormonális háttere – nem csak akaraterő kérdése

1.Éhség-jóllakottság hormonjai

A testünk éhség- és jóllakottságérzetét hormonok szabályozzák. Ha ezek az egyensúlyi állapotok felborulnak, könnyen vezethetnek túlevéshez vagy gyakori nassoláshoz.

Ghrelin – az „éhséghormon”

A ghrelint a gyomor termeli elsősorban, és fő szerepe az éhségérzet kiváltása.  Az üres gyomorban szintetizálódik, szintje megemelkedik, majd étkezés után lecsökken. Alváshiány, stressz vagy rendszertelen étkezés azonban megzavarhatja a ghrelin szabályozását, ami fokozott éhségérzethez és gyakori nassoláshoz vezethet.

Leptin – a „jóllakottsághormon”

A leptin a zsírsejtek által termelt hormon, amely a hipotalamuszon keresztül jelzi a szervezetnek, hogy elegendő energia áll rendelkezésre. Elhízás esetén gyakran alakul ki leptinrezisztencia, amikor a test nem reagál megfelelően a leptin jelzéseire – ilyenkor az illető annak ellenére is éhesnek érzi magát, hogy elméletileg elég energiát tárol.

  1. A vércukorszint ingadozás csapdája – avagy az inzulinszint

Az ebéd utáni nassolás esetében gyakori ok lehet, ha az ebéd összetétele nem megfelelő. Ha ebédre gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztunk (pl. fehér rizs, tészta, péksütemény) a vércukorszintünk gyorsan megemelkedik, majd az inzulin hatására hirtelen le is zuhan. Ez az ingadozás gyakran okoz álmosságot, energiahiányt – és „hamis” éhséget. Az agyunk ezt az állapotot úgy fogja értelmezni, mintha nem lenne elég az „üzemanyag” a szervezetünk számára és hamis éhségérzet formájában fogja jelezni. Elkezdünk sóvárogni valami édes finomság iránt, hiszen ami a leggyorsabban képes energiához juttatni a szervezetünket, azok bizony az egyszerű szénhidrátok, a cukrok, úgyhogy, már indulunk is a konyha felé és jöhetnek is a magas cukor tartalmú finomságok, a sütik, kekszek.

  1. A stressz és a kortizol – amikor az agy „jutalmat” keres

Mostanában nagyon sok helyen lehet hallani a kortizolról, de mégis keveset tudunk róla. A kortizol a mellékvese kéregállományában termelődő úgynevezett glükokortikoidok közé tartozó hormon, melyet sokszor „stresszhormonként” emlegetnek, pedig valójában találóbb lenne az „anti-stressz hormon” elnevezés, ugyanis jelentős a szerepe a stresszválasz kialakulásában és fennmaradásában. A rövid ideig tartó stressz jótékony hatású, gondoljunk csak a vizsgadrukkra, persze nem a bénító fajtájára, hanem amikor kicsit izgulunk és emiatt jobban is teljesítünk. Azonban, ha valaki túlhajszolt, és állandó feszültségben éli a mindennapjait, azt a teste úgy értelmezi, mintha folyamatosan veszélyhelyzetben lenne és szó szerint a túlélésért kéne küzdenie, az pedig folyamatos kortizoltermelére készteti a mellkvesét, amely rendkívül káros, hosszú távon több szervrendszert is érintő probléma.

A délután sokaknak a nap legstresszesebb időszakasza: lejáró határidők, fáradtság, túlterheltség. A növekvő kortizolszint hatására nő az étvágy is, főleg a gyors energiát adó ételek iránt, ez az egyik oka, hogy stresszes időszakban jobban kívánjuk a csokit, a süteményt vagy a chipszet. A nassolás ilyenkor nemcsak kalóriabevitel, hanem egyfajta „önjutalmazás”: az agy ezzel próbálja kompenzálni a túlzott nyomást.

  1. A női hormonális ciklus és a délutáni nassolás kapcsolata

Nők esetében az ebéd utáni nassolási vágy a menstruációs ciklussal is összefügghet. A ciklus második felében (luteális fázis) csökken az ösztrogénszint és nő a progeszteron, ami megemeli az étvágyat és fokozza az édesség utáni sóvárgást – különösen délután, amikor eleve csökken az energiaszint.

További tényezők

Dopamin és az agy „jutalomrendszere” – szokás vagy függőség?

A dopamin egy úgynevezett neurotranszmitter, ami az agy idegsejtjei közötti jelek továbbításáért, valamint más funkciókért felelős. Így közvetlenül hat az agyunk jutalmazási és örömközpontjaira. Ha minden nap délután 3 körül eszel egy kis csokit, előbb-utóbb az agyad megtanulja: „délután 3 = csoki = élvezet”. Ez nem tudatos döntés – ezt az említett dopamin, az agy jutalomközvetítő vegyülete irányít. Ilyenkor nem valódi éhséget érzünk, hanem vágyat egy megszokott örömforrás iránt. Ez a viselkedés a „hedonikus éhség” fogalmába tartozik – amikor nem a kalóriahiány, hanem az élménykeresés hajt.

Alvás és cirkadián ritmus

A kevés alvás nemcsak a ghrelin-leptin arányt borítja fel, hanem megzavarja a szervezet napi bioritmusát is, növeli a stresszt (kortizol szintet), emellett a nem megfelelő alvás a döntéshozatalt is rontja, ami befolyásolhatja az ételválasztást.

Pszichés tényezők – evés, mint megküzdési stratégia

Az evés nemcsak biológiai, hanem érzelmi válasz is lehet. Unalom, szorongás, szomorúság vagy jutalmazás – mind kiválthatják a nassolási vágyat. Ezt hívják „érzelmi evésnek” (emotional eating), ami különösen stresszes élethelyzetekben vagy szociális elvárások mellett válhat szokássá.

Plusz 1 – Lehet, hogy nem eszel eleget?

Paradox módon az ebéd utáni nassolás egyik oka az is lehet, hogy túl keveset ettél ebédre – különösen, ha az étkezés nem tartalmazott elég fehérjét, rostot vagy zsírt. Ezek hiányában az emésztés gyorsabb, a jóllakottság rövidebb ideig tart.

TIPP: Ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. Fontos, hogy minden étkezés tartalmazzon rostot, fehérjét, szénhidrátot és zsírt, vagyis juttassunk megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagot a szervezetünkbe.

Mikor gyanakodjunk hormonális problémára?

Ha a következő tüneteket tapasztalod, érdemes endokrinológushoz fordulni:

  • Állandó éhség, röviddel étkezés után is
  • Gyakori sóvárgás édesség, péksütemény után
  • Hízás főleg has–derék tájékon
  • Rendszertelen menstruáció
  • Fáradékonyság, hangulati ingadozások

Ezek mögött állhat például inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, PCOS vagy mellékvese-kimerültség – mindegyik hormonális eredetű és befolyásolhatja az étvágyat.

Hogyan előzheted meg az ebéd utáni nassolási vágyat?

  • Fogyassz kiegyensúlyozott ebédet: tartalmazzon fehérjét (pl. hús, hüvelyes, tojás), rostot (zöldség, teljes kiőrlésű gabona), egészséges zsírokat (pl. olivaolaj, vaj) és lassan felszívódó szénhidrátokat (zöldségek, teljeskiőrlésű gabonákból készült tészták, barna rizs).
  • Étkezz rendszeresen: kihagyott étkezés gyakran túlkompenzáláshoz vezet.
  • Kerüld a túl gyors evést: a jóllakottságérzet késleltetve jelentkezik – ha túl gyorsan eszel, többet kívánsz később.
  • Aludj eleget éjszaka: 7-8 óra alvás éjszaka segíti a hormonegyensúly fenntartását.
  • Ismerd fel az érzelmi evést: ha csak unatkozol vagy fáradt vagy, nem biztos, hogy enned kell – lehet, hogy egy 10 perces séta hatékonyabb lenne!
  • Fordíts időt a stresszkezelésre: relaxáció, sport, tudatos légzés – a kortizolszint csökkentésére.

Összefoglalás a nassolásról

Az ebéd utáni nassolás nem gyengeség, hanem a szervezet és az agy jelzése – amit meg lehet érteni, és megfelelő stratégiákkal kezelni is lehet. A hormonális, idegrendszeri és szokásbeli tényezők feltárásával jobban megérthetjük testünk működését, és képesek leszünk tudatosabban dönteni arról, mikor és mit együnk.

Szerző: Dr. Hámori Lilla – Biológusként, rákkutatásban kezdte a pályáját, ma már életvezetési és táplálkozási tanácsadóként, fitoterapeuta végzettséggel segít másoknak eligazodni a testi-lelki elakadásaikban. További információ: https://bio.site/hamori.lilla


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Mitől remeghet a kezünk állandóan?

kézremegés
kép: Freepik

A kézremegés gyakran ártalmatlan tünetként jelentkezik, mégis sokakat aggodalommal tölt el, főleg ha huzamosabb ideig fennáll, rendszeresen visszatér vagy súlyosbodik. A háttérben állhat átmeneti izomfeszültség, mozgásszervi zavar, de akár komolyabb neurológiai vagy egyéb eredetű betegség is. Fontos, hogy a panaszt ne bagatellizáljuk el, és időben megkezdődjön a kivizsgálás és a célzott kezelés.

Mi okozza a kézremegést?

Nem ritka, hogy a tartós kézremegés mögött olyan mozgásszervi diszfunkció áll, amire a páciens maga sem gondolna elsődleges okként. Ilyen esetekben a fizioterápia Győr városában is hatékony megoldást kínál, különösen akkor, ha a kezelés manuálterápiával és személyre szabott gyógytornával történik. A mozgásrendszeri struktúrák, így például az izmok, fasciák és idegek egyensúlyának helyreállítása számos olyan panaszt enyhíthet, amely első pillantásra nem is kapcsolódik a mozgásszervi rendszerhez.

Tisztázzuk a kézremegés fogalmát

A remegés, orvosi nevén tremor, a test egyes részeinek – leggyakrabban a kéznek – akaratlan, ritmikus mozgása. Normális jelenség lehet például fáradtság, stressz vagy fizikai túlterhelés következtében, de ha rendszeressé válik vagy zavarja a hétköznapi életet, akkor kivizsgálást igényel. A kézremegés nem betegség önmagában, hanem egy tünet, amely számos okból kialakulhat.

A kézremegés mozgásszervi okai

A legtöbben neurológiai problémákra gondolnak, ha remegést tapasztalnak, pedig a mozgásszervi okokat sem szabad kizárni. A gerinc menti idegek nyomás alá kerülése, a nyaki csigolyák merevsége vagy egyensúlyvesztése, illetve a vállöv izomzatának diszfunkciója is képes remegést előidézni a végtagokban. Ezek az eltérések gyakran okoznak beidegződési zavarokat, amelyek továbbterjedhetnek a karra és kézre is. A fizioterápia ilyen esetekben célzottan oldja a feszes izmokat, szabaddá teszi az idegi lefutásokat, és megszünteti a remegést kiváltó okokat.

Neurológiai és belgyógyászati háttér

Fontos megemlíteni, hogy bizonyos idegrendszeri kórképek, mint például az esszenciális tremor vagy a Parkinson-kór, szintén járhatnak kézremegéssel. Ugyanígy, pajzsmirigy túlműködés, vércukorszint ingadozás vagy egyes gyógyszerek mellékhatása is okozhat hasonló tüneteket. Ezért mindig fontos az alapos orvosi kivizsgálás, hogy kizárható legyen bármilyen komolyabb szervi eltérés.

A gyógytorna és manuálterápia szerepe a kézremegés gyógyításában

Ha kizárták a neurológiai vagy szervi okokat, érdemes a mozgásterápia irányába fordulni. A manuálterápia célja az izom- és ízületi blokkok oldása, míg a gyógytorna segít az optimális mozgásminták helyreállításában. A fizioterápiás kezelések során figyelembe veszik az idegrendszer, az izmok és a kötőszövetek összhangját, és célzott technikákkal segítik a működési zavarok megszüntetését. Egy jól felépített fizioterápiás folyamatban nemcsak a kézremegés csillapítható, hanem hosszú távon az érintett területek működése is optimalizálható.

A tartós, ismeretlen eredetű kézremegés sok esetben sikerrel kezelhető akkor is, ha más orvosi vizsgálatok nem hoztak eredményt. A fizioterápia lehetőséget ad arra, hogy az idegrendszeri, kötőszöveti és izomegyensúly zavarokat helyreállítsuk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Fogatlan igazság: Európa egyik legrosszabb szájhigiéniája a miénk

A fogmosás sokak számára csupán gyors napi rutinként él a mindennapokban – ennek következményei pedig jól tükröződnek a világszerte tapasztalható súlyos szájüregi problémákban.

Az Oral-B most újraírta ezt a rutint: idén tavasszal bemutatta az iO2 elektromos fogkefét, amely a legújabb technológiával nemcsak hatékonyabb tisztítást kínál, de intelligens funkciói révén visszajelzést ad, oktat és támogat. Az iO2 célja, hogy a napi fogmosást új szintre emelve, valódi eszközzé váljon a szájüregi egészség hosszú távú megőrzésében.

A WHO legutóbbi jelentése szerint a szájegészségügyi válság riasztó méreteket öltött világszerte, így Európában is. A legfrissebb adatok szerint a világ népességének közel fele – mintegy 3,5 milliárd ember – szenved valamilyen szájüregi betegségben, míg Európában ez az arány meghaladja az 50%-ot. A 60–65 év közötti korosztályban ez az arány már 70–85%, ami példa nélküli közegészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi daganatok mára a nyolcadik leggyakoribb rákos megbetegedéssé váltak világszerte, és az Európai Unióban a férfiaknál a tizenkettedik leggyakoribb rákos megbetegedésként tartják számon.

Magyarországon a fogszuvasodás előfordulása az egyik legmagasabb Európában. A 12 éves gyermekek átlagosan 2,3 szuvas, hiányzó vagy tömött foggal rendelkeznek (DMFT index), ami ugyan jelentős javulás az 1985-ös 5,0-hoz képest, de még mindig elmarad a WHO célkitűzéseitől.  A 65 év feletti magyar lakosság 30%-a, míg a 75 év felettiek 40%-a teljes fogatlanságban szenved. ​Emellett hazánkban a legmagasabb a szájüregi rák előfordulási aránya az Európai Unióban, évi mintegy 3 000 új esettel és több mint 1 600 halálesettel. Mindez kiemeli a megfelelő szájhigiénia és a megelőző eszközök – például az innovatív technológiával rendelkező elektromos fogkefék – kritikus fontosságát a lakosság egészségi állapotának javításában.

Az Oral-B filozófiája egyszerű: a szájhigiénia nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egész test egészségének egyik legfontosabb alappillére. Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a rossz szájhigiénia hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségekhez, krónikus gyulladásokhoz, sőt egyes fertőzésekhez is. E felismerés vezette többek közt a világ egyik leginnovatívabb szájápolási márkáját egy új korszak hajnalához – az Oral-B iO™ technológia megalkotásához.

Technológia, amely tanít – és gondoskodik

Az új Oral-B iO2 elektromos fogkefe egy személyre szabott, intelligens társ a napi szájápolási rutinban. Az új iO2 modell:

  • 100%-kal több lepedéket távolít el, mint a hagyományos Oral-B kézi fogkefék, még a nehezen elérhető helyeken is,
  • a kerek, fogorvosok által ajánlott fej pontosan és precízen körbeöleli a fogakat,
  • az új intelligens sörtefej színe teljesen fehérre változik, így egyértelműen jelzi, mikor jött el a csere ideje,
  • a beépített kétperces időzítő támogatja a fogorvosok által javasolt tisztítási időt,
  • az intelligens nyomásérzékelő piros fénnyel figyelmeztet, ha túl nagy nyomást alkalmazunk – így védve az íny egészségét.

Az iO2 emellett háromféle csendes tisztítási intenzitással rendelkezik, amelyek közül a legalacsonyabb, „szuperkímélő” mód az alapértelmezett – így azoknak is ideális, akiknek érzékeny az ínyük. Mindez egyetlen gombbal vezérelhető. 

Hat év kutatás, 250 szabadalom – és a fogyasztó a középpontban

Az Oral-B iO™ fogkefék fejlesztése több mint hat évnyi kutatómunka eredménye, és 250 szabadalom fémjelzi az innováció jelentőségét. A technológia mögött álló csapat a németországi Kronbergben, a P&G Innovációs Központjában dolgozott, szoros együttműködésben fogorvosokkal és valódi fogyasztókkal.

A Procter & Gamble világszerte több mint 800 millió embert szolgál ki termékeivel, és évente közel 2 milliárd dollárt fektet kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan megoldásokat alkosson, amelyek tényleg számítanak a mindennapokban. Az új Oral-B iO2 fogkefe ékes példája ennek az elkötelezettségnek.

Nem találgatnak – figyelnek és megfigyelnek

A P&G innovációs szemlélete nem a véletlenre épül. Minden új fejlesztést alapos viselkedéselemzés, fogyasztói kutatás és tesztelés előz meg. A vállalat szakemberei nemcsak kérdeznek, hanem megfigyelnek, interjúkat készítenek, a vásárlókkal tartanak a boltba és bepillantást nyernek az otthoni használatba is. Ennek köszönhető, hogy az Oral-B iO2 valóban a fogyasztói igényekre ad választ: egyszerű, intuitív, mégis csúcstechnológiás eszköz, amely az árképzésének köszönhetően szélesebb kör számára válik elérhetővé, mint valaha.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement
 

Friss