Egészség
Civilizációs betegség lett a kusza fogazat
A gyerekek 80 százaléka rosszul veszi a levegőt, és a fogszabályozás sikeressége 20 éves időtávlatban mindössze 10 százalék – megdöbbentő számokat ismertettek szakemberek.
De mi köze ezeknek az adatoknak a modern civilizációhoz és a rágáshiányhoz? Hogyan függ össze a kusza fogazat és a rossz levegővétel?
Míg párszáz évvel ezelőtt hírből sem ismerték a fogszabályzást, a 21. századra szinte minden gyerek találkozik ezzel az eszközzel élete során legalább egyszer. És mielőtt pusztán a technika fejlődédére fognánk ezt a változást, fontos leszögezni: a változásnak antropológiai és civilizációs okai vannak.
„Gyakorlatilag nem rágunk eleget, ezért kell annyi fogszabályozó. Kutatások igazolták, hogy a megváltozott fogsori érintkezéshez egyértelműen a rendkívüli mód lecsökkent erejű rágás vezet. Ez azt jelenti, hogy a rágószervünket nem használjuk rágásra, mert azok az ételek, amiket elfogyasztunk – például müzli, szendvics – nem igénylenek komoly izommunkát a rágóizmainktól. Ezzel szemben a régi idők emberei eszközként is használták a fogaikat.”
– magyarázza Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista a Fogászati Trendelő podcast legújabb epizódjában.
Civilizációs betegség lett a kusza fogazat
A kora kőkorszaki emberek nemcsak a hús és a vadon termő növények rágásával edzették izmaikat, hanem például a bőrt is rágással puhították. Ez nagymértékben igaz a mai, civilizációtól elzártan élő törzsi népekre is, akik körében szintén nem olyan elterjedt a rosszul növő fogazat, mint a fejlett, nyugati világban. Az antropológiai vizsgálatok során ráadásul azt is megfigyelték, hogy amint begyűrűzött a modern civilizációs táplálkozás egy-egy természettől elzárt törzsbe, egy generáción belül megjelent a szájlégzés és vele együtt a fogtorlódás. A két probléma ugyanis összefügg: a nyitott szájon keresztül történő légzés során nem jó pozícióban áll a nyelv, ezáltal nem segíti a fogak és az állkapocs helyes fejlődését.
Orrlégzés, a szép fogsor kulcsa
„A pici gyerekeket legtöbbször azért hozzák, hogy segítsünk leszokni a cumiról, vagy az ujjszopásról, ugyanakkor egy másik nagyon lényeges probléma is felmerül, az orrlégzésre szoktatás. Ugyanis addig, amíg nyitva a gyerek szája, addig nincs a helyén a nyelve. A nyelv helyzete kardinális kérdés abból a szempontból, hogy hogyan tud nőni az állcsont. Zárt szájjal a nyelv a szájpadlásnál helyezkedik el, ezzel is segítve a felső állkapocs fogainak helyes fejlődését. A gyereket tehát rá kell szoktatni, hogy a nyelve fönt legyen a szájpadláson, ezáltal jól tágítsa a fölső fogívet.”
– magyarázza Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó.
A gyerekek 80 százaléka veszi rosszul a levegőt
A szakember arra is rávilágított, hogy a szájlégzés a gyerekek 80%-át érinti, ami nem csak a fogak fejlődése szempontjából lényeges. Jelentős probléma, hogy a szájlégzők gyakorlatilag hiperventilálnak, ezáltal lecsökken a szén-dioxid koncentráció a vérben, tehát kevesebb oxigént tud eljutni a sejtekhez, szövetekhez. Ez hosszú távon érrendszeri problémát okoz, rövid távon pedig a szülő és a pedagógus azzal szembesül, hogy a gyerek izgága, nem tud megülni a fenekén, nem tud figyelni, nehezen jegyez meg dolgokat, rosszul alszik, fáradtan kell.
Helytelen légzés állhat a fogszabályzás kudarca mögött is
A szájlégzés a fogak rossz növése és a gyerekek látszólagos viselkedési zavara mellett még egy hosszú távú következménnyel bír. 1988-ban megjelent egy cikk, amiben 10-20 éves követéses vizsgálatot folytattak az extrakciós fogszabályozások után. A vizsgálat eredményeként azt találták, hogy hosszú távon a fogszabályzások mindössze 10%-a bír elfogadható eredménnyel, a többi esetben valamilyen visszarendeződés figyelhető meg. Mára azt is tudjuk, hogy ez a jelenség is összefügg a szájlégzés rossz szokásával: a gyerekkorban nem megfelelően fejlődött állcsonton pusztán a multibandek nem tudnak megfelelően alakítani, így hiába hoznak gyors és látványos eredményt, a visszaesés szinte garantált.
A Fogászati Trendelő 7. adásában a megoldás mellett szó esik még a digitalizációról, érinti a biomemetika területét, és többek között arra is fény derül, hogy miért olyan fontos a gyerekek minél hosszabb ideig történő szoptatása. Az epizód vendége a magyar fogászati szakma két kiemelkedő alakja, Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista és felesége, Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó. A műsorvezető Dr. Dergez Márk, a MindentMent rendelő fogszakorvosa.
A podcast új adása már elérhető a népszerűbb podcast-megosztó platformokon Fogászati Trendelő néven, valamint a MindentMent Fogászat YouTube-csatornáján
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Megújult csomagolással érkeznek a SPAR „mentes” termékei
Befejeződött a SPAR free from termékcsalád csomagolásának megújítása, amely modernebb, átláthatóbb vizualitással támogatja a speciális étrendet követő vásárlók gyors eligazodását.
Az új design egységesíti a több mint 55 terméket magában foglaló portfóliót, és erősíti a márka piaci pozícióját a dinamikusan növekvő „mentes” kategóriában.
A SPAR free from termékcsalád 2009 óta érhető el Magyarországon, kifejezetten a glutén- és laktózérzékeny vásárlók igényeire szabva. A márka az egyik első saját márkás „mentes” portfólióként jelent meg a hazai piacon. A kezdeti 25 féle cikkből álló kínálat mára több mint 55 terméket foglal magában, és szinte minden árucsoportban jelen van: a laktózmentes tejtermékektől a gluténmentes pékárukon és tésztákon át az édességekig, snackekig, mirelit termékekig és kényelmi megoldásokig. A portfólió folyamatosan bővül, a SPAR polcain már megjelentek a kombinált „glutén- és laktózmentes” termékeket egyaránt kínáló innovációk is.
A fogyasztói trendek világosan mutatják a speciális étrendek és az ételintoleranciák – különösen a glutén- és laktózérzékenység – előfordulásának növekedését. A vásárlók tudatosabban keresik a biztonságos, könnyen beazonosítható, megbízható összetételű termékeket, ezért a SPAR dinamikus forgalomnövekedést tapasztal a saját márkás SPAR free from glutén- és laktózmentes kínálatban. A fejlesztések során figyelembe veszik a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek részben meghatározzák az új cikkek vagy receptúrák kialakítását.
A termékek megbízhatóságát több szintű minősítés garantálja. A gluténmentes cikkeket a LÉOE védjegye és az áthúzott gabona szimbóluma jelöli, a védjegyhez tartozó egyedi regisztrációs számmal együtt – ez igazolja, hogy a termékek megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú előírásoknak. A SPAR Magyarország minőségirányítási rendszerei és a rendszeres laborvizsgálatok pedig további garanciát jelentenek a stabil és magas minőségre.
Az új csomagolás letisztult és modern, a piktogramok egyértelműen jelzik a laktóz- és gluténmentességet, a színvilág és a grafikák pedig kifejezetten a speciális igényű fogyasztók elvárásaira reflektálnak. A cél az volt, hogy a termékek első pillantásra felismerhetők és könnyen beazonosíthatók legyenek az üzletek polcain.
„A népszerű termékcsaládunk vizuális megújítása fontos mérföldkő, mert az ezen termékeket preferáló vásárlók számára kiemelten lényeges a gyors és biztos eligazodás. Az új design modern, letisztult és könnyen áttekinthető, így egyszerre támogatja a tudatos vásárlói döntéseket és erősíti a termékcsalád egységes megjelenését”
– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A csomagolások cseréje ütemezetten zajlik: egyes termékek már most az új grafikával érhetők el, más cikkeknél a meglévő csomagolóanyag-készletek kifutása után jelenik meg az új arculat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért
A GE HealthCare a Semmelweis Egyetemmel együttműködve új, közös kutatási projektet indít, amely mesterséges intelligencia-alapú diagnosztikai megoldások fejlesztését célozza ultrahangkészülékekhez.
A Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal (NKIFH) támogatásával mintegy 2,3 milliárd forint összköltségből megvalósuló, 4 évet felölelő program célja, hogy lehetővé tegye a meddőséget okozó elváltozások, kiemelve az endometriózis és az adenomiózis betegségek korai felismerését és pontosabb diagnosztizálását a fogamzóképes korú nők körében.
Projekt megnevezése: „Innováció a női egészségért: a mesterséges intelligencia integrációja a reproduktív medicina ultrahang diagnosztikájába”; Projekt azonosító: 2024-1.1.2-NAGYVÁLL_FÓKUSZ-2025-00006;
Számos nőgyógyászati betegség észrevétlen marad, a tüneteket gyakran félreértik és a téves elképzelések, panaszok gyakori bagatellizálása – például sok nő még mindig úgy gondolja, hogy a fájdalmas menstruáció természetes – megnehezítik a korai diagnózist. Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztizálása különösen problémás és gyakran ezek a betegségek állnak a meddőség hátterében: Magyarországon az érintettek mintegy 40%-a1 küzd termékenységi problémákkal.
Az endometriózis egy krónikus, gyakran kínzó nőgyógyászati betegség, amellyel a WHO2 adatai szerint nagyságrendben a fogamzóképes korban lévő nők mintegy 5-15%-a szembesül világszerte és a meddőség miatt vizsgált páciensek 50%-át érinti. Hazánkban több mint 200 ezer nő él endometriózissal. Az adenomiózis tüneteit leginkább a 30–50 éves nők között diagnosztizálják, és ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők 20–34 %-ánál kimutatható ez az állapot.
„Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát és felismerésük nehézségekbe ütközik még a gyakorlott egészségügyi szakember számára is. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem most induló kutatásának célja egy olyan alkalmazás fejlesztése, amely ultrahang készülékbe integrálható mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldással elősegítheti a meddőséget okozó elváltozások korai felismerését, különböző tapasztalati szinttel rendelkező szakértő vizsgáló számára is. Szakorvosi vizsgálat esetén a megoldás a pontosabb, precízebb diagnózist és a legoptimálisabb kezelés tervezését is szolgálja.”
– mondta Ferenczi Lehel, adat és analitikai igazgató, GE HealthCare.
A mesterséges intellingencia alkalmazása az egészségügyben az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává vált. Biztató eredményeket közöltek a hüvelyi ultrahang vizsgálat, illetve hozzáadott MR vizsgálat együttes használata során nyert diagnosztikai képeken az endometriózis felismerésében is. Az adenomiózis tekintetében egyelőre kevés vizsgálat készül ezen a területen.
Ha a tünetek vagy az anamnézis alapján felmerül az endometriózis vagy adenomiózis gyanúja, a páciens ultrahangvizsgálaton esik át, amelynek során képi dokumentáció készül. Emellett rögzítik a beteg kórtörténetét, panaszait és a vizsgálati eredményeket egy kérdőívben, ami kulcsfontosságú a pontos diagnózis felállításához. Ha műtétre is sor kerül, a kérdőív tartalmazza a beavatkozás során talált elváltozásokat is, a szakmai előírásoknak megfelelően.
„A Semmelweis Egyetem örömmel támogatja ezt az innovatív projektet és kulcsszerepet játszik a kutatásba bevont betegek ellátásában, betegút tervezésében, illetve a magas minőségű adatgyűjtésben. Szakorvosaink továbbá részt vesznek az adatgyűjtési és annotációs protokollok kidolgozásában, a kifejlesztett módszer validációjában is, pontos visszajelzéseket eladva a fejlesztők részére az alkalmazás teljesítményéről.”
– tette hozzá Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.
A diagnosztikai megoldások és az adatok feldolgozása mesterséges intelligencia támogatásával valósul meg, melyet a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő csapatai, adattudósai fejlesztenek.
A projekt MI-alapú ultrahang alkalmazásai nemcsak a szakorvosi diagnosztikát támogathatják a jövőben, hanem különböző tapasztalati szinttel rendelkező vizsgálók számára is segítséget nyújthatnak a betegség korai felismerésében. Ennek köszönhetően hamarabb megkezdhető a megfelelő kezelés, csökkentve az egészségügyi ellátó rendszerre nehezedő terhet. Az időben elvégzett beavatkozások csökkentik a fájdalmat, megelőzik a szövődmények kialakulását, támogatják a gyermekvállalási terveket és javítják a páciensek életminőségét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Január nem az újrakezdés hónapja – és ez teljesen rendben van
Minden év januárjában ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik: új év, új célok, nagy lendület.
Edzőtermi bérletek, életmódváltó fogadalmak, „most aztán minden más lesz” érzés. A lelkesedés azonban sokaknál néhány hét alatt alábbhagy. Ez gyakran frusztrációt, önvádat szül – pedig valójában nem kudarc, hanem természetes emberi működés áll a háttérben.
,,Az emberi szervezet hosszú évezredeken át a természeti ciklusokhoz igazodva működött. A tél – különösen a január – nem az újrakezdés, hanem a lassulás, energiatakarékosság és befelé fordulás időszaka volt. Rövidebb nappalok, kevesebb fény, hideg idő: ilyenkor a test nem építkezni, hanem megőrizni próbál. Evolúciós szempontból ez teljesen logikus.”
– mondta Dr. Hámori Lilla, biológus a női egészség, hormonegyensúly, természetes gyógymódok szakértője.
,,A mai, folyamatos teljesítményelvárásokkal teli életmód történelmi léptékben nagyon új jelenség. Idegrendszerünk, hormonrendszerünk még mindig ahhoz a világhoz alkalmazkodik, ahol a tél pihenést jelentett. Januárban ezért gyakori az alacsonyabb energiaszint, az ingadozó motiváció és a fáradtság.”
– folytatta Dr. Hámori.
Arról is beszélt a szakértő, hogy a modern naptár szerinti „évkezdés” ráadásul mesterséges határ. A természetben nincs éles januári váltás. A valódi megújulás inkább tavasszal indul, amikor nő a napsütéses órák száma, emelkedik a húmérséklet ezzel az aktivitás, és a szervezet is nyitottabb a változásra.
Mit érdemes akkor januárban tenni? Nem radikális fordulatokat, hanem finom előkészítést.
,,Egyetlen új, kíméletes szokás bőven elég: naponta egy kis séta a friss levegőn, egyszerűbb, kevésbé feldolgozott ételek, tudatosabb étkezési ritmus. Nem kevesebbet enni – hanem okosabban. Nem többet edzeni – hanem rendszeresebben mozogni.”
Január nem a kudarc hónapja, hanem az alapozásé. A csendes tervezésé, az apró lépéseké. A magok ilyenkor még pihennek – és ez pontosan így van rendjén. Személyre szabott iránymutatásért kérjük olyan szakember segítségét, mint Dr. Hámori Lilla, aki a természetes módszereket is előszeretettel alkalmazza az egészség helyreállításban, fenntartásban. További információ itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Az LG bemutatja a Wallpaper TV-t
-
Okoseszközök2 hét ago
A Hisense új korszakot nyit az RGB MiniLED technológiában a CES 2026 kiállításon, bemutatkoznak a 116UXS és XR10 modellek
-
Gazdaság2 hét ago
Közel 45%-kal nőtt az elektromos autók iránti érdeklődés – stabil kínálat mellett élénkült a használtautó-piac 2025-ben
-
Okoseszközök1 hét ago
Siemens CES 2026 – AI fordulópont
-
Ipar2 hét ago
Évente 42 ezer tonna e-metanolt termel a Schneider Electric technológiájával felszerelt üzem
-
Zöld1 hét ago
Hova kerüljön az ünnepek alatt keletkezett hulladék? – a MATE szakértője válaszol
-
Gazdaság2 hét ago
Már nem luxus az okosrendszer az új ingatlanoknál
-
Okoseszközök1 hét ago
A Samsung 2026-ban intelligensebb, több eszközre kiterjedő hangzással és magával ragadó új formatervezéssel bővíti audio ökoszisztémáját








