Egészség

Civilizációs betegség lett a kusza fogazat

kusza

A gyerekek 80 százaléka rosszul veszi a levegőt, és a fogszabályozás sikeressége 20 éves időtávlatban mindössze 10 százalék – megdöbbentő számokat ismertettek szakemberek.

De mi köze ezeknek az adatoknak a modern civilizációhoz és a rágáshiányhoz? Hogyan függ össze a kusza fogazat és a rossz levegővétel?

Míg párszáz évvel ezelőtt hírből sem ismerték a fogszabályzást, a 21. századra szinte minden gyerek találkozik ezzel az eszközzel élete során legalább egyszer. És mielőtt pusztán a technika fejlődédére fognánk ezt a változást, fontos leszögezni: a változásnak antropológiai és civilizációs okai vannak.

„Gyakorlatilag nem rágunk eleget, ezért kell annyi fogszabályozó. Kutatások igazolták, hogy a megváltozott fogsori érintkezéshez egyértelműen a rendkívüli mód lecsökkent erejű rágás vezet. Ez azt jelenti, hogy a rágószervünket nem használjuk rágásra, mert azok az ételek, amiket elfogyasztunk – például müzli, szendvics – nem igénylenek komoly izommunkát a rágóizmainktól. Ezzel szemben a régi idők emberei eszközként is használták a fogaikat.”

– magyarázza  Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista a Fogászati Trendelő podcast legújabb epizódjában.

Civilizációs betegség lett a kusza fogazat

A kora kőkorszaki emberek nemcsak a hús és a vadon termő növények rágásával edzették izmaikat, hanem például a bőrt is rágással puhították. Ez nagymértékben igaz a mai, civilizációtól elzártan élő törzsi népekre is, akik körében szintén nem olyan elterjedt a rosszul növő fogazat, mint a fejlett, nyugati világban. Az antropológiai vizsgálatok során ráadásul azt is megfigyelték, hogy amint begyűrűzött a modern civilizációs táplálkozás egy-egy természettől elzárt törzsbe, egy generáción belül megjelent a szájlégzés és vele együtt a fogtorlódás. A két probléma ugyanis összefügg: a nyitott szájon keresztül történő légzés során nem jó pozícióban áll a nyelv, ezáltal nem segíti a fogak és az állkapocs helyes fejlődését.

Orrlégzés, a szép fogsor kulcsa

„A pici gyerekeket legtöbbször azért hozzák, hogy segítsünk leszokni a cumiról, vagy az ujjszopásról, ugyanakkor egy másik nagyon lényeges probléma is felmerül, az orrlégzésre szoktatás. Ugyanis addig, amíg nyitva a gyerek szája, addig nincs a helyén a nyelve. A nyelv helyzete kardinális kérdés abból a szempontból, hogy hogyan tud nőni az állcsont. Zárt szájjal a nyelv a szájpadlásnál helyezkedik el, ezzel is segítve a felső állkapocs fogainak helyes fejlődését. A gyereket tehát rá kell szoktatni, hogy a nyelve fönt legyen a szájpadláson, ezáltal jól tágítsa a fölső fogívet.”

– magyarázza Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó.

A gyerekek 80 százaléka veszi rosszul a levegőt

A szakember arra is rávilágított, hogy a szájlégzés a gyerekek 80%-át érinti, ami nem csak a fogak fejlődése szempontjából lényeges. Jelentős probléma, hogy a szájlégzők gyakorlatilag hiperventilálnak, ezáltal lecsökken a szén-dioxid koncentráció a vérben, tehát kevesebb oxigént tud eljutni a sejtekhez, szövetekhez. Ez hosszú távon érrendszeri problémát okoz, rövid távon pedig a szülő és a pedagógus azzal szembesül, hogy a gyerek izgága, nem tud megülni a fenekén, nem tud figyelni, nehezen jegyez meg dolgokat, rosszul alszik, fáradtan kell.

Helytelen légzés állhat a fogszabályzás kudarca mögött is

A szájlégzés a fogak rossz növése és a gyerekek látszólagos viselkedési zavara mellett még egy hosszú távú következménnyel bír. 1988-ban megjelent egy cikk, amiben 10-20 éves követéses vizsgálatot folytattak az extrakciós fogszabályozások után. A vizsgálat eredményeként azt találták, hogy hosszú távon a fogszabályzások mindössze 10%-a bír elfogadható eredménnyel, a többi esetben valamilyen visszarendeződés figyelhető meg. Mára azt is tudjuk, hogy ez a jelenség is összefügg a szájlégzés rossz szokásával: a gyerekkorban nem megfelelően fejlődött állcsonton pusztán a multibandek nem tudnak megfelelően alakítani, így hiába hoznak gyors és látványos eredményt, a visszaesés szinte garantált.

A Fogászati Trendelő 7. adásában a megoldás mellett szó esik még a digitalizációról, érinti a biomemetika területét, és többek között arra is fény derül, hogy miért olyan fontos a gyerekek minél hosszabb ideig történő szoptatása.  Az epizód vendége a magyar fogászati szakma két kiemelkedő alakja, Dr. Volom András esztétikai fogászati specialista és felesége, Dr. Volomné Varga Marianna, klinikai nyelvész és myofunkcionális szaktanácsadó. A műsorvezető Dr. Dergez Márk, a MindentMent rendelő fogszakorvosa.

A podcast új adása már elérhető a népszerűbb podcast-megosztó platformokon Fogászati Trendelő néven, valamint a MindentMent Fogászat YouTube-csatornáján


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Egészségügyi reform a mesterséges intelligencia segítségével

Világszerte problémákkal küzd az egészségügy

  • Az egészségügyi ellátórendszerek világszerte túlterheltek és erőforráshiányosak.
  • Idősödnek a társadalmak, egyre több a krónikus betegséggel küzdő ember és nő a nyugdíjkorhatár.
  • Magyarország esetében elmondható, hogy a születéskor egészségesen várható élettartam jóval az aktuális nyugdíjkorhatár alatt van (KSH).
  • Az egészségügyi összkiadások ennek megfelelően meredeken emelkednek (2023-ban globálisan átlagosan közel 10%-kal).
  • A magyar háztartások egy főre eső összkiadásainak egészségügyre vonatkozó százalékos aránya 5,1%-ról 5,4%-ra nőtt 2019 és 2022 között (KSH).
  • A magyar háztartások 2022-ben összesen 229 ezer forintot költöttek gyógyszerekre és egészségügyi szolgáltatásokra, ugyanez az összeg 2023-ban már 385 ezer forint volt.

Gyógyír lehet a digitális alapú reform

  • A generatív mesterséges intelligencia (MI) modellek megjelenése új eszközöket, új lehetőségeket kínál az egészségügy megreformálására.
  • A természetes nyelvfeldolgozás ötvözve a digitális képfeldolgozással és a már évtizedek óta használt fejlett analitikai megoldásokkal (pl. gépi tanulás, továbbfejlesztett statisztikai módszerek, big data) egyaránt forradalmi előrelépést hozhat a diagnosztika, a terápia vagy a prevenció területén.
  • Magyarországon állami és magán egészségügyi intézmények bevonásával több ilyen irányú fejlesztési projekt is zajlik. Olyan megoldásokon dolgoznak együtt magyar egészségügyi és informatikai szakemberek, amelyeknek van piaci relevanciája, vagyis ellátási és páciens oldalról is van rájuk igény.
  • Jó alapot biztosíthat ezekhez a projektekhez a magyar egészségügy meglévő, fejlett informatikai infrastruktúrája és rendszerei. Külön ki kell emelni az európai szinten is előremutató fejlesztést, az EESZT-t, amelynek felhőalapú központi adatbázisára átfogó MI megoldásokat lehet tervezni.

Mit ígér a digitális és adatvezérelt egészségügy?

  • A mesterséges intelligencia (MI) által támogatott, digitalizált és adatvezérelt egészségügy többek között rövidebb várólistákat, pontosabb diagnózist, színvonalasabb járó- és fekvőbeteg ellátást, valamint fejlett telemedicina és távkonzultációs szolgáltatásokat ígér.
  • Emellett lehetővé teszi az orvosokat terhelő adminisztráció jelentős csökkentését, orvosi döntéstámogató rendszerek bevezetését, az egyéni betegutak elemzését és társadalmi szintű előrejelző modellek elkészítését.

A kulcs az egészségügyi adatvagyon kiaknázása

  • Az egészségügy digitális megreformálásának kulcsa a rendelkezésre álló hatalmas és értékes adatvagyon kiaknázása az MI segítségével.
  • Eltérő szerkezetű, strukturált és strukturálatlan adatokról van szó, amelyek hatékony kiaknázása és szakmai szempontok szerinti értelmezése a generatív MI modellek megjelenésével vált széles körben elérhetővé.
  • Az egészségügyi adatok forrásai: páciens törzsadatok, IoT eszközök, kórházi információs rendszerek, viselhető eszközök rögzített adatai, egészségbiztosítók adatai, laboratóriumi leletek, gyógyszeres kezelések adatai, radiológiai felvételek, molekuláris diagnosztikai adatok, nyilvános eü adatbázisok, népegészségügyi adatok, valamint országos, regionális és globális statisztikák.
  • A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy eltérő komplexitású és granularitású adatokról van szó, amelyek konszolidációjához és átfogó elemzéséhez széles analitikai eszköztárra van szükség.
  • Itt ismét szót kell ejteni az EESZT rendszerről (és annak felhőalapú központi adatbázisáról), amely európai szinten is figyelemre méltó fejlesztés.
  • A fentiek mellett a háziorvosok, klinikusok és szakellátók szabadszöveges feljegyzései, jegyzetei is idesorolhatók, hiszen az MI segítségével gyorsabbá és automatizálhatóvá vált a feldolgozásuk.

Döntéstámogatás és tehermentesítés

  • Sok esetben meghatározhatók azok a területek, amelyeken belül jól algoritmizálhatók a feladatok, a megoldandó problémák, és ahol tényleges segítséget nyújthat az MI.
  • Általánosságban elmondható: a jelenleg is zajló fejlesztési projektek fő célja az orvosi döntések támogatása, az orvosok tehermentesítése (az adatok feldolgozására építve) és a kutatások felgyorsítása.
  • Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek. A kiértékelésük és elemzésük alapján hozott döntéseknek komoly következménye van. A fals információ vagy az információ nem kellő pontosságú feldolgozása téves diagnózishoz, helytelen terápiához vagy akár a páciens életminőségének romlásához, halálához vezethet.
  • Ebből következik, hogy az MI önállóan nem hozhat döntést. A szakorvosnak mind ellenőrző, mind pedig jóváhagyó szerepben is meg kell jelennie a döntéshozási folyamatban, illetve már a fejlesztési folyamatban is szakmai felügyeletet kell biztosítania.

Konkrét példák

  • KÉPFELDOLGOZÁS: A diagnosztikai képek, radiológiai felvételek kiértékelésének támogatása azáltal, hogy az MI (fejlett képfeldolgozási algoritmusokat alkalmazva) sorba rendezi őket úgy, hogy a gyanúsabb, sürgősebb beavatkozást igénylő eseteket veszi előre. Nagyszámú felvétel esetén ez komoly időmegtakarítást eredményezhet.
  • BETEGSÉG-ELŐREJELZÉS: A páciens hosszú évekre visszamenően elérhető személyes leleteinek (vér, vizelet, stb.) idősoros vizsgálatával egyes betegségek kialakulási folyamata még a kezdeti fázisban felfedezhető. Tipikus példa erre a 2-es típusú cukorbetegség, ahol a kóros trend sok esetben még az előtt kirajzolódik a releváns értékekből, hogy azok átlépnék a normálisnak számító tartomány határát.
  • TELEMEDICINA / TÁVKONZULTÁCIÓ: Ilyen jellegű szolgáltatások már évek óta elérhetők, bevezetésükhöz, elterjedésükhöz a Covid-járvány adott nagyobb lendületet. Az egészségügyi adatok MI segítségével történő feldolgozása ezen a téren is jelentős fejlődési ugrást tesz lehetővé, de a generatív MI önmagában is fontos kommunikációs eszköz lehet az egészségügyi ellátórendszer kapacitás-problémáinak megoldásában.
  • ORSZÁGOS ELEMZÉSEK: Az egészségügyi adatvagyon feldolgozásával és kiaknázásával országos szinten az eddigiekhez képest sokkal átfogóbb és pontosabb elemzések elvégzésére is lehetőség nyílik. Erre építve akár olyan előrejelző modellek is készíthetők, amelyek nagy segítséget nyújtanak a népbetegségek felismerésében, megelőzésében és kezelésében, vagy egy átfogó, hosszabb távú országos egészségügyi stratégia megalapozásában.
  • ADMINISZTRÁCIÓ: A szakorvosoknak jelenleg rengeteg időt és energiát kell áldozniuk adminisztrációra. Az MI jelentős terheket vehet le a vállukról a kezelési tervek, szakvélemények vagy zárójelentések összeállításánál (azok egészét vagy egyes részeit önállóan is összeállíthatja megírhatja. De ugyanígy felgyorsíthatja akár a legfrissebb szakirodalmi eredmények felkutatását és a kutatásból származó tudományos anyagok előkészítését is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Az egészséges étkezés akár évekkel meghosszabbíthatja az élettartamot

Évekkel tovább élhetnek azok, akik áttérnek az egészségesebb étrendre, erősítette meg egy friss kutatás, amelyben félmillió ember étkezési szokásait vizsgálták.

A Nature Foodban megjelent tanulmány szerint a legtöbb hasznot az hozza, ha a korábbinál több teljes kiőrlésű gabonát, a diófélét és a gyümölcsöt fogyasztunk, míg a cukrozott italokat és a feldolgozott húsokat érdemes elkerülni. Az egészséges életmód kialakítására az okosórák egyre innovatívabb megoldásokkal szolgálhatnak, amelyek hatékonynak bizonyulnak: a Huawei felmérése szerint az okosórát rendszeresen használók 87%-a legalább egy egészségesebb szokást vett fel és akár 71%-kal nagyobb valószínűséggel ismerik többek között a megfelelő napi kalóriamennyiségüket.

Az Egyesült Királyságban az egészségtelen táplálkozás évente több mint 75 ezer korai halálesetet okoz. Ennek felismerése ösztönözte a Nature Food munkatársait, hogy kidolgozzanak egy modellt, amely a fő élelmiszercsoportok fogyasztása alapján megbecsüli, hogyan befolyásolja az egészséges táplálkozásra való áttérés az élettartam növekedését vagy csökkenését.

Az eredmények alapján általánosságban elmondható, hogy azok, akik a legtovább élnek, sok tejet és tejterméket, zöldséget, dióféléket és hüvelyeseket fogyasztanak. Emellett mérsékelt mennyiségben esznek teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, fehér húst és halat is. A legkevesebbet pedig vörös húsból, tojásból, feldolgozott húskészítményekből, finomított gabonából és cukros italokból fogyasztják. Az egészséget és a várható élettartamot legjobban támogató ételeknek a teljes kiőrlésű gabonákat és a dióféléket találták, míg a leginkább károsnak a cukorral édesített italokat és a feldolgozott húsokat.

A tudatos táplálkozás elkezdését és megtartását ma már a technológia is hatékonyan támogatja. Számos alkalmazás, eszköz áll rendelkezésre. Ilyenek péládul az okosórák, amelyek közül vannak beépített kalóriaszámláló funkcióval rendelkező modellek is – ezek segítségével valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok és eredmények. A Huawei legutóbbi okosóra-modelljeiben, a WATCH FIT 3-ban és a WATCH GT 4-ben a Maradjon Fit kalóriakezelő alkalmazás és a Huawei Egészség app segítségével vezethetjük a napi kalóriabevitelt, majd a személyes információk és súlycélok alapján javaslatokat, trendeket készít.

A Huawei tavalyi felmérése szerint ráadásul az okosóra-használat ténylegesen támogathat az egészségesebb életmód kialakításában: a felméréséből kiderül, hogy az okosórát használók 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik többek között a megfelelő napi kalóriamennyiségüket. A válaszadók 87 százaléka pedig legalább egy új, egészséges szokást tudott bevezetni az eszközétől kapott információk vagy javaslatok eredményeként.

Márpedig a Nature Food tanulmánya szerint az egészséges táplálkozásra való áttérés bármely életkorban pozitív eredményekkel jár, és minél korábban történik a váltás, annál jelentősebb a hatás: akár tíz évvel is tovább élhetnek azok, akik egészségtelen étkezésükön jelentős változtatásokat hajtanak végre. Még az átlagos, nem kimondottan egészségtelen étkezési szokásokat követők esetében is három plusz évet jelenthet az étkezés finomhangolása.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A napi kalóriabevitel számolása fontosabb a fogyáshoz, mint az étkezések időzítése

A fogyásnál a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő – állítják egy friss tudományos kutatás készítői.

Varga Dóra dietetikus szerint a kalóriaszámlálás jó módszer a testsúlycsökkentésre, és segít abban, hogy jobban megismerjük táplálkozásunkat, ugyanakkor az étrend összetétele és minősége ugyanúgy lényeges, akárcsak a fizikai aktivitás. Az egészségtudatosabb életmódhoz az okosórák hatékonyan járulhatnak hozzá: a Huawei felméréséből kiderült, hogy az okosóra-tulajdonosok 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ráadásul általánosságban fittebbnek és egészségesebbnek érzik magukat.

Egy friss tudományos kutatás nemrégiben rámutatott: a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő fogyás esetén, nem pedig az, hogy mikor fogyasztják el ezeket a kalóriákat – így a kalóriaszámoláson alapuló étkezés a tudomány jelenlegi állása szerint győzni látszik az időszakos étkezés fölött.

Varga Dóra dietetikus, táplálkozástudományi szakember szerint a kalóriaszámlálás alapvetően jó módszer a testsúlycsökkentésre:

„A kalóriák számolása segíthet az étrend kontrollálásában és pozitívan befolyásolja a táplálkozási döntéseket, de hosszú távon nem szabad, hogy uralja mindennapjainkat. A cél, hogy átmenetileg alkalmazva segítsen a testsúlycsökkentésben”

– mondta a szakértő.

Varga Dóra felhívta a figyelmet arra, hogy a kalóriabevitel figyelése ugyan fontos lehet a testsúly optimalizálásában, de számos egyéb tényező is befolyásolja. Ilyen például a mikrobiom állapota, az anyagcsere-betegségek, a mentális állapot, az étkezési idő, az alvási szokások vagy a gyógyszerszedés.

„Nemcsak a kalóriák mennyisége, hanem az étrend összetétele és minősége is fontos. Alapvetően pozitív, ha tudatosabbá tesszük az étkezésünket, de nem csak a számokat kell nézni. Ráadásul a túl alacsony kalóriabevitel még le is állíthatja a fogyást, vagy akár testsúly gyarapodást is okozhat. Általános elvként elmondható, hogy ha a korábbihoz képest 500 kalóriával csökkentjük a napi energiabevitelt, az jellemzően egy fokozatos, tartható fogyást eredményez.”

A szakértő szerint nagyon fontos szerepe van a fizikai aktivitásnak, mert ha többet mozgunk, több energiára van szükségünk: „

A napi lépésszám nyomon követése már egy jó módszer lehet, mindenképp javasolt a minimum napi tízezer lépést elérni átlagosan naponta”

– mondta a szakértő.

A dietetikus szerint általános ajánlásként megfogalmazható mindenkinek heti szinten minimum 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2×30 perc izomerőt növelő mozgás, amit szintén nagyon jól monitorozhatunk okoseszközök segítségével.

A Huawei legutóbbi okosóra-modelljei, a WATCH GT 4 és a WATCH FIT 3 jól példázzák, milyen sokrétűen támogathatja egy-egy okoseszköz az egészségtudatosabb életmódot. A gyártó legutóbbi okosórái a tudományos alapú edzésfigyelés révén mérik az elégetett kalóriákat, emellett már olyan kalóriamenedzsment-alkalmazással is rendelkeznek, amellyel valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok. Az applikációban személyre szabható a fogyás gyorsasága (normál, gyors, leggyorsabb), és az adott felhasználóra vonatkozó aktivitásszintet, edzést is javasol a célsúly ismeretében. Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye, hogy az összes elégetett kalória számolásakor figyelembe veszi a pihenés és az aktivitás (edzés, napi mozgás) közben elégetett kalóriát is.

A Huawei tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek relatív többsége az elhízás (46 százalék) miatt aggódik, és a legtöbben a stressz csökkentése mellett a megfelelő testsúly megőrzését (40 százalék) és az egészséges táplálkozást (35 százalék) szeretnék elérni a közeljövőben. A Huawei felméréséből az is kiderült, hogy az okosórát használók sokkal tudatosabbak egészségi állapotukkal kapcsolatban. Többek között 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ami a testsúly megőrzésének kulcsa. Emellett általánosságban fittebbnek (56 százalék, szemben a 45 százalékkal) és egészségesebbnek érzik magukat (57 százalék, szemben a 45 százalékkal), és elégedettebbek egészségi állapotukkal is (60 százalék, szemben az 50 százalékkal).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss