Ebéd után alig telik el egy-két óra, és máris azon kapod magad, hogy valami kis édes után kutatsz a konyhában?

Nem vagy egyedül: a délutáni nassolás gyakori jelenség! De vajon mi történik a szervezetben ilyenkor? És hogyan lehet kezelni vagy megelőzni? Utalhat esetleg valamilyen betegségre? Dr. Hámori Lilla ebben a cikkben sorra veszi a lehetséges okokat és megoldásokat, lássuk!

Mi számít nassolásnak?

A nassolás alatt általában az étkezések közötti kisebb mennyiségű, gyakran energiadús, feldolgozott ételek fogyasztását értjük. Ide tartozik például a csokoládé, chips, keksz, péksütemény, de akár a gyümölcs vagy joghurt is – attól függően, mikor és miért fogyasztjuk őket.

A nassolás hormonális háttere – nem csak akaraterő kérdése

1.Éhség-jóllakottság hormonjai

A testünk éhség- és jóllakottságérzetét hormonok szabályozzák. Ha ezek az egyensúlyi állapotok felborulnak, könnyen vezethetnek túlevéshez vagy gyakori nassoláshoz.

Ghrelin – az „éhséghormon”

A ghrelint a gyomor termeli elsősorban, és fő szerepe az éhségérzet kiváltása.  Az üres gyomorban szintetizálódik, szintje megemelkedik, majd étkezés után lecsökken. Alváshiány, stressz vagy rendszertelen étkezés azonban megzavarhatja a ghrelin szabályozását, ami fokozott éhségérzethez és gyakori nassoláshoz vezethet.

Leptin – a „jóllakottsághormon”

A leptin a zsírsejtek által termelt hormon, amely a hipotalamuszon keresztül jelzi a szervezetnek, hogy elegendő energia áll rendelkezésre. Elhízás esetén gyakran alakul ki leptinrezisztencia, amikor a test nem reagál megfelelően a leptin jelzéseire – ilyenkor az illető annak ellenére is éhesnek érzi magát, hogy elméletileg elég energiát tárol.

2. A vércukorszint ingadozás csapdája – avagy az inzulinszint

Az ebéd utáni nassolás esetében gyakori ok lehet, ha az ebéd összetétele nem megfelelő. Ha ebédre gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztunk (pl. fehér rizs, tészta, péksütemény) a vércukorszintünk gyorsan megemelkedik, majd az inzulin hatására hirtelen le is zuhan. Ez az ingadozás gyakran okoz álmosságot, energiahiányt – és „hamis” éhséget. Az agyunk ezt az állapotot úgy fogja értelmezni, mintha nem lenne elég az „üzemanyag” a szervezetünk számára és hamis éhségérzet formájában fogja jelezni. Elkezdünk sóvárogni valami édes finomság iránt, hiszen ami a leggyorsabban képes energiához juttatni a szervezetünket, azok bizony az egyszerű szénhidrátok, a cukrok, úgyhogy, már indulunk is a konyha felé és jöhetnek is a magas cukor tartalmú finomságok, a sütik, kekszek.

3. A stressz és a kortizol – amikor az agy „jutalmat” keres

Mostanában nagyon sok helyen lehet hallani a kortizolról, de mégis keveset tudunk róla. A kortizol a mellékvese kéregállományában termelődő úgynevezett glükokortikoidok közé tartozó hormon, melyet sokszor „stresszhormonként” emlegetnek, pedig valójában találóbb lenne az „anti-stressz hormon” elnevezés, ugyanis jelentős a szerepe a stresszválasz kialakulásában és fennmaradásában. A rövid ideig tartó stressz jótékony hatású, gondoljunk csak a vizsgadrukkra, persze nem a bénító fajtájára, hanem amikor kicsit izgulunk és emiatt jobban is teljesítünk. Azonban, ha valaki túlhajszolt, és állandó feszültségben éli a mindennapjait, azt a teste úgy értelmezi, mintha folyamatosan veszélyhelyzetben lenne és szó szerint a túlélésért kéne küzdenie, az pedig folyamatos kortizoltermelére készteti a mellkvesét, amely rendkívül káros, hosszú távon több szervrendszert is érintő probléma.

A délután sokaknak a nap legstresszesebb időszakasza: lejáró határidők, fáradtság, túlterheltség. A növekvő kortizolszint hatására nő az étvágy is, főleg a gyors energiát adó ételek iránt, ez az egyik oka, hogy stresszes időszakban jobban kívánjuk a csokit, a süteményt vagy a chipszet. A nassolás ilyenkor nemcsak kalóriabevitel, hanem egyfajta „önjutalmazás”: az agy ezzel próbálja kompenzálni a túlzott nyomást.

4. A női hormonális ciklus és a délutáni nassolás kapcsolata

Nők esetében az ebéd utáni nassolási vágy a menstruációs ciklussal is összefügghet. A ciklus második felében (luteális fázis) csökken az ösztrogénszint és nő a progeszteron, ami megemeli az étvágyat és fokozza az édesség utáni sóvárgást – különösen délután, amikor eleve csökken az energiaszint.

További tényezők

Dopamin és az agy „jutalomrendszere” – szokás vagy függőség?

A dopamin egy úgynevezett neurotranszmitter, ami az agy idegsejtjei közötti jelek továbbításáért, valamint más funkciókért felelős. Így közvetlenül hat az agyunk jutalmazási és örömközpontjaira. Ha minden nap délután 3 körül eszel egy kis csokit, előbb-utóbb az agyad megtanulja: „délután 3 = csoki = élvezet”. Ez nem tudatos döntés – ezt az említett dopamin, az agy jutalomközvetítő vegyülete irányít. Ilyenkor nem valódi éhséget érzünk, hanem vágyat egy megszokott örömforrás iránt. Ez a viselkedés a „hedonikus éhség” fogalmába tartozik – amikor nem a kalóriahiány, hanem az élménykeresés hajt.

Alvás és cirkadián ritmus

A kevés alvás nemcsak a ghrelin-leptin arányt borítja fel, hanem megzavarja a szervezet napi bioritmusát is, növeli a stresszt (kortizol szintet), emellett a nem megfelelő alvás a döntéshozatalt is rontja, ami befolyásolhatja az ételválasztást.

Pszichés tényezők – evés, mint megküzdési stratégia

Az evés nemcsak biológiai, hanem érzelmi válasz is lehet. Unalom, szorongás, szomorúság vagy jutalmazás – mind kiválthatják a nassolási vágyat. Ezt hívják „érzelmi evésnek” (emotional eating), ami különösen stresszes élethelyzetekben vagy szociális elvárások mellett válhat szokássá.

Plusz 1 – Lehet, hogy nem eszel eleget?

Paradox módon az ebéd utáni nassolás egyik oka az is lehet, hogy túl keveset ettél ebédre – különösen, ha az étkezés nem tartalmazott elég fehérjét, rostot vagy zsírt. Ezek hiányában az emésztés gyorsabb, a jóllakottság rövidebb ideig tart.

TIPP: Ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. Fontos, hogy minden étkezés tartalmazzon rostot, fehérjét, szénhidrátot és zsírt, vagyis juttassunk megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagot a szervezetünkbe.

Mikor gyanakodjunk hormonális problémára?

Ha a következő tüneteket tapasztalod, érdemes endokrinológushoz fordulni:

• Állandó éhség, röviddel étkezés után is
• Gyakori sóvárgás édesség, péksütemény után
• Hízás főleg has–derék tájékon
• Rendszertelen menstruáció
• Fáradékonyság, hangulati ingadozások

Ezek mögött állhat például inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, PCOS vagy mellékvese-kimerültség – mindegyik hormonális eredetű és befolyásolhatja az étvágyat.

Hogyan előzheted meg az ebéd utáni nassolási vágyat?

• Fogyassz kiegyensúlyozott ebédet: tartalmazzon fehérjét (pl. hús, hüvelyes, tojás), rostot (zöldség, teljes kiőrlésű gabona), egészséges zsírokat (pl. olivaolaj, vaj) és lassan felszívódó szénhidrátokat (zöldségek, teljeskiőrlésű gabonákból készült tészták, barna rizs).
• Étkezz rendszeresen: kihagyott étkezés gyakran túlkompenzáláshoz vezet.
• Kerüld a túl gyors evést: a jóllakottságérzet késleltetve jelentkezik – ha túl gyorsan eszel, többet kívánsz később.
• Aludj eleget éjszaka: 7-8 óra alvás éjszaka segíti a hormonegyensúly fenntartását.
• Ismerd fel az érzelmi evést: ha csak unatkozol vagy fáradt vagy, nem biztos, hogy enned kell – lehet, hogy egy 10 perces séta hatékonyabb lenne!
• Fordíts időt a stresszkezelésre: relaxáció, sport, tudatos légzés – a kortizolszint csökkentésére.

Összefoglalás a nassolásról

Az ebéd utáni nassolás nem gyengeség, hanem a szervezet és az agy jelzése – amit meg lehet érteni, és megfelelő stratégiákkal kezelni is lehet. A hormonális, idegrendszeri és szokásbeli tényezők feltárásával jobban megérthetjük testünk működését, és képesek leszünk tudatosabban dönteni arról, mikor és mit együnk.

Szerző: Dr. Hámori Lilla – Biológusként, rákkutatásban kezdte a pályáját, ma már életvezetési és táplálkozási tanácsadóként, fitoterapeuta végzettséggel segít másoknak eligazodni a testi-lelki elakadásaikban. További információ: https://bio.site/hamori.lilla

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!