Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Strukturális átalakulás zajlik a teljes élelmiszer‑értékláncban

2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad.

A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.

A modern élelmiszergazdaság eddigi legmélyebb szerkezetváltása zajlik. 2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3,1 billió dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.
A PwC globális stratégiai tanácsadó üzletágának (Strategy&) legfrissebb riportja szerint az átalakulást három meghatározó trend vezérli:

  • az egészségközpontú életmód erősödése,
  • a gyors és kényelmi élelmiszer‑ellátás iránti igény, valamint
  • a klímakockázatok növekedése – mindezeket pedig a technológiai és mesterségesintelligencia‑alapú innovációk tovább gyorsítják.

Ezek a trendek teljesen átformálják annak módját, ahogyan az élelmiszert ma előállítják és értékesítik. Az alternatív fehérjéktől és fenntartható csomagolástól egészen az MI‑alapú bevásárlóasszisztensekig új megoldások jelennek meg, és ennek a növekedésnek közel 90%-át szerkezeti átalakulások generálják; például a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok hulladékalapú helyettesítése vagy a hagyományos fehérjék alternatív fehérjékkel való kiváltása.

Egészségboom: új fogyasztói logika, új piaci nyertesek

A tanulmány előrejelzése szerint 2035-re ez a globális potenciál a teljes értékláncon végig megjelenik: az élelmiszer‑termesztésben 400 milliárd dollár, a gyártásban 680 milliárd dollár, a fogyasztói szegmensben pedig 2 060 milliárd dollár növekedés várható.

Ezeken belül számos kiemelkedően ígéretes területet is azonosítottak a PwC szakértői:

  • A mezőgazdaságban az üvegházi termesztés ugrásszerűen bővül: globális piaca 2035-re várhatóan megduplázódik, elérve a 220 milliárd dollárt.
  • A precíziós mezőgazdaság tovább erősödik, növelve a gazdaságok költséghatékonyságát és ellenállóképességét.
  • A gyártási oldalon a fenntartható csomagolás dominál: piaca az EU szigorú szabályozásai nyomán 430 milliárd dollárra nőhet.

A legnagyobb növekedési lehetőség ugyanakkor a fogyasztói szegmensben mutatkozik. Az egészség és táplálkozás kategória forgalma a mai 490 milliárd dollárról 2035-re 800 milliárd dollárra emelkedhet. A piacot többek között a GLP‑1 gyógyszerek gyors terjedése is formálja, amelyek már most hatással vannak az adagméretekre, a jóllakottságérzetre és az ételpreferenciákra.

„Az élelmiszeripar alapvető szerkezetváltáson megy keresztül. A technológiai fejlődés, a klímakockázatok és a változó étkezési szokások egyszerre kérdőjelezik meg a hagyományos üzleti modelleket, miközben teljesen új értékteremtési területek jelennek meg. Egyre több ember számára az étel már nem pusztán éhségcsillapításul vagy élvezetként szolgál, hanem az egészség, a fittség és a személyre szabás eszközeként működik”

– hangsúlyozza Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Austria partnere.

A szakértő kiemeli: a viselhető eszközök, a digitális egészségügyi vizsgálatok és MI-elemzések elterjedése miatt a fogyasztók egyre inkább személyre szabott étrendeket követnek. Ez élénkíti a keresletet a fehérjedús és funkcionális élelmiszerek iránt. A tejsavó – amely valaha hulladéknak számított – mára értékesebb alapanyag lett, mint a belőle készülő sajt vagy joghurt.

A szerkezetváltásnak része a fenntartható csomagolás is. Az újracsomagolás jövőjéről szóló PwC-felmérés is azt mutatja, hogy a körforgásos és újrahasznosítható megoldásokra való átállás az ellátási láncok hatékonyságát, a költségstruktúrákat és a fogyasztói bizalmat egyaránt befolyásolja.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”

– mutatott rá Molnár Léna, a PwC Magyarország szakértője.

Egyenlőtlen viszonyok: a termelők szerepe kulcsfontosságú

A tanulmány szerint a növekedés ellenére az élelmiszer‑ökoszisztémát továbbra is jelentős szerkezeti egyenlőtlenségek jellemzik. A növekedési dinamika fókusza az értéklánc végén – a kereskedelemben és a vendéglátásban – jelentkezik, míg a legnagyobb klíma- és költségkockázatok a mezőgazdasági termelőknél összpontosulnak.

Világszerte 608 millió gazdálkodó termel élelmiszert, 84%-uk két hektárnál kisebb birtokon, azaz a világ élelmiszertermelésének gerince döntően kisléptékű gazdaságokra épül. Számukra a precíziós technológiákba, digitalizációba vagy regeneratív módszerekbe való beruházás komoly pénzügyi kockázat. A tanulmány szerint éppen az dönti el az élelmiszerrendszer átalakulásának ütemét, hogy ezek a kisgazdaságok meg tudják-e lépni ezt az átállást. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül sok új technológia – és a hozzájuk kapcsolódó növekedési lehetőség – csupán elméleti maradhat.

Túlélési üzemmódból a stratégiai növekedés felé – food ökoszisztémák

A magyar élelmiszer-ökoszisztéma ma inkább a túlélés logikája mentén működik, mintsem a fejlődés irányába mozdulna el. A kiskereskedelem és a kis- és közepes termelői réteg közötti kapcsolat sokszor esetleges, a többségük nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, technológiai képességekkel vagy minőségbiztosítási rendszerekkel, amelyek egy nagy lánc országos beszállítói szerepéhez szükségesek lennének. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer kevéssé ösztönzi a termelőket a hatékonyságot és alkalmazkodóképességet növelő beruházásokra, így a rendszer természetes következménye, hogy sok szereplő a „szinten tartásra” fókuszál – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.

Pozitív példák ugyanakkor léteznek. A Kifli.hu tudatosan épít a hazai termelői együttműködésekre, és sikeresen szolgálja ki azt a vevőkört, amely nyitott és fizetőképes a minőségi magyar élelmiszerek iránt. A nagyobb kiskereskedelmi láncok oldalán is láthatók kezdeményezések – például az Auchan és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködése a magyar gazdaságok piacra jutásának támogatására –, de ezek inkább részsikerek, mintsem széles körben érezhető strukturális áttörések.

„A rendszer egészének átalakulását végső soron nem a technológia önmagában, hanem a gazdálkodók beruházási képessége határozza meg. Magyarországon is az lesz a fordulópont, ahol a termelők valódi gazdasági ösztönzőt kapnak arra, hogy átálljanak nagyobb hozzáadott értékű, adatvezérelt, minőségbiztosított termelési modellekre. Csak így válhatnak hosszú távon kiszámítható, országos ellátási láncok részévé”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A jövő tehát az okos választáson, a stratégiai kapcsolódásokon és a közös értékteremtésen múlik. Amíg a támogatási és ösztönzőrendszer nem mozdul el ebbe az irányba, addig a magyar termelői réteg nehezen fogja elérni azt a szintet, amely szükséges lenne ahhoz, hogy valódi, rendszerszintű nyertese legyen az átalakuló élelmiszer-ökoszisztémának.

„A rendszer alapvető változásaival és az átalakulás léptékével egyetlen szereplő sem tud egyedül megbirkózni. Ezért kulcsfontosságúak a fenntartható, kölcsönösen értékteremtő partnerségek – a gazdálkodók, technológiai szolgáltatók, csomagolóipari cégek, egészségügyi szereplők, logisztikai és kereskedelmi vállalatok, valamint a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek ma határozottan cselekszenek, nemcsak saját növekedésüket biztosítják, hanem a globális élelmiszer-ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válhatnak”

– foglalta össze a kutatás tanulságait Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország cégtársa.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az intelligens energiarendszerek megvalósítása mellett állt ki a VivaTech-en a Schneider Electric

Az innováció új útjai, hogyan támogatja az energiatechnológia a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával ugrásszerűen növekvő energiaigény kiszolgálását – többek között ezekről a témákról beszéltek a Schneider Electric vezető menedzserei a múlt héten megrendezett VivaTech 2026-on. Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.

A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.

„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak

A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.

A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.

„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.

Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.

A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.

A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.

A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.

A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.

További információkért olvassa el a teljes jelentést.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat

Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.

A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.

Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.

A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.

A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss