Egyéb kategória

Bánnád, ha az avatárod dolgozna helyetted?

A digitális ikertestvérek megváltoztatnak mindent, amit a pénzről, munkáról és az életről gondoltunk.

A koronavírus miatt nemcsak az állandó bizonytalansággal, a távolságtartással és a folyton változó munkahelyi viszonyokkal kell szembenéznünk, hanem egy egészen új jelenséggel is, melyet egyszerűen „poszt-COVID felmondási lázként” emlegetnek. A pandémiát megelőző időszakhoz képest kiugróan sok munkavállaló hagyja ott állását világszerte, a jelenség pedig kezd Magyarországra is begyűrűzni: a hosszú évek óta gürcölő emberek a globális krízis hatására rádöbbentek, hogy nem akarják folytatni a stresszel, kötöttségekkel és az ebből fakadó betegségekkel járó életvitelt. De mi történne akkor, ha lenne egy digitális másunk, aki elvégezné helyettünk a mindennapi feladatokat? Vajon jó lenne, ha unokáink a halálunk után is beszélgethetnének mesterséges avatárunkkal? A Stylers Group szakértői bevezetnek minket a digitális halhatatlanság világába – amely ma már nem csak sci-fi.

Az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott az emberek hozzáállása a munkavégzéshez, és a munkáltatókkal szembeni elvárások is más szempontok alapján szerveződnek, mint korábban. Kutatások szerint az alkalmazottak 53 százaléka továbbra is otthonról szeretne dolgozni és a munkavállalók többségét rugalmas beosztással és távmunka-lehetőséggel lehet elcsábítani. Ugyanakkor a karanténidőszakban sokan feltették maguknak a kérdést, hogy hogyan tervezik a jövőjüket és milyen életet szánnak maguknak a járvány után. Az eredmény: csak Amerikában minden negyedik munkavállaló tervezi elhagyni munkahelyét, amint visszaáll a COVID előtti rend. Nem csoda, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a technológia segítheti hozzá az embereket egy hosszabb, kiegyensúlyozottabb és egészségesebb élethez. Ez egészen ellentmondásos helyzet: miközben sokan továbbra is féltik a munkájukat a „gépektől”, a kiégett munkavállók inkább a digitális avatárjukhoz fordulnának támogatásért – és ez már nem a távoli jövő.

Mi történik, ha megszületik a digitális ikertestvérünk?

Ha azt gondoljuk, hogy ezek a megoldások egyelőre csak a Westworldben és a Mátrix filmek világában léteznek, nagyot tévedünk – az első digitális avatárok már a szárnyukat bontogatják a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás (ML) nyújtotta szinte korlátlan technológiai lehetőségek felhasználásával. Ezek az eszközök az arra vállalkozók minden digitális lépését tanulmányozzák – az általa használt szófordulatoktól kezdve a közösségi oldalakon mutatott viselkedésén át – ebből pedig egy olyan kibermásolat készül, amely képes elvégezni a mindennapi irodai feladatokat, ha felhasználója éppen pihenni szeretne. A fizikai munkavégzés területén is láthatunk már példákat ember és gép együttműködésére, ahol különböző okoseszközökkel (például érzékelővel ellátott munkakesztyűvel) digitalizálják az elvégzett folyamatokat, az összegyűjtött adatokat pedig a termelékenység növelésére és bizonyos lépések automatizálására fordítják.

Már ezek a kezdeti lépések is hihetetlen távlatokat nyithatnak a mindennapi életünkben, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hatékonyabb munkát végezhessünk, miközben fizikai és mentális egészségünket is könnyebben megőrizhetjük. A következmények azonban még messzebb vezetnek: vajon milyen hatással lesz a munkavégzés jövőjére, ha tömegesen születnek meg digitális másaink?

Feleslegessé válhat az ember? Felmerülhet a kérdés, hogy ha az idő haladtával bizonyos feladatokban szinte tökéletes helyettesítőink lesznek az avatárjaink, akkor vajon szükség lesz még ránk is? A jelenlegi technológiák alapja az, hogy ember és digitális mása egymás nélkülözhetetlen kiegészítői, az avatár a munkavállalótól tanul, és együtt lesznek képesek igazán jó és hatékony munkát végezni.
Ki lesz az igazi kenyérkereső? Érdekes elgondolkodni rajta, hogy viszonyulunk majd az anyagi javakhoz a digitális halhatatlanság korszakában. Ha az avatárunk dolgozik helyettünk, hogyan alakul majd a fizetésünk? Lehetséges lenne, hogy a hónap végén ugyanúgy érkezik az utalás a bankszámlánkra, miközben a kibermásolatunk dolgozott helyettünk?
Kié lesz a digitális iker? Mivel ennyire egyértelmű szimbiózis lesz ember és digitális másolata között, azt gondolhatjuk, hogy automatikusan mi rendelkezhetünk majd saját kibermásolatunkkal. Akkor is ez lesz a helyzet, ha a munkáltató biztosítja a létrehozásához és életben tartásához szükséges technológiát? Ha pedig a mi tulajdonunk lesz munkahelyi avatárunk, eladhatjuk azt a cégnek?
Avatárok rossz kezekben? Ahogy most is sokan használják rossz célokra a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekkel, könnyű belátni, hogy a náluk sokkal többet tudó digitális ikertesvéreknek is nagy hasznát tudnák venni a hackerek. Megtörténhet, hogy elrabolják vagy túszul ejtik avatárunkat? Ilyen esetben hogyan bizonyíthatjuk majd, hogy nm mi követtük el a visszaéléseket?
Klímaváltozás: elsőre azt gondolhatnánk, hogy ha fizikai valónkat a virtuális térbe költöztetjük, sokkal könnyebben megóvhatjuk környezetünket, hiszen a túlnépesedés okozza a legkomolyabb problémát a Földnek. A digitális avatárok életben tartásához azonban rengeteg energiára lesz szükség – vajon ezt is elviseli majd bolygónk?

Élet a halálon túl – digitális végrendelet és beszélgetés az ükunokákkal

Sajnos sokan nem csak a saját életüket voltak kénytelenek átértékelni a pandémia hatására, hiszen szinte minden családot ért veszteség az elmúlt évben. Amennyire fontos volt korábban az, hogy az elhunytak megnyugtató módon rendelkezzenek vagyoni tulajdonukról haláluk előtt, úgy vált világossá, hogy ma már a digitális javak – email fiókok, közösségi profilok, kriptovaluták – sorsáról is éppúgy érdemes gondoskodni. De mi a helyzet akkor, ha a fejlett AI és ML megoldásoknak köszönhetően elérkezik a digitális halhatatlanság kora, és a minket élethosszig tanulmányozó avatárunk még hosszú évekkel a halálunk után is képes lesz beszélgetni utódainkkal? A COVID-járvány miatt több generációs ugrást követően ismét szembesült az emberiség saját halandóságával és a fennmaradását veszélyeztető egyéb fenyegetésekkel, a túlélés kulcsa pedig digitális lenyomatunk létrehozása lehet.

„Valóban ideje elgondolkodni azon, hogy milyen módokon lehet és érdemes összegyúrni az emberek és a gépek tulajdonságait, és ebbe az irányba fejleszteni a jelenleg elérhető AI-technológiákat. Ahogy a korábban felvetett kérdések is rámutatnak, ehhez rengeteg etikai kétely kapcsolódik, amelyeket éppúgy fontos körültekintően megoldani, mint a technológiai kérdéseket. Az biztos, hogy bár arra még várni kell, hogy tökéletes digitális ikertestvért teremthessünk magunknak, bizonyos munkafolyamatokban, sablon e-mailek és jól definiálható feladatok elvégzésében már most is számíthatunk rájuk, így az AI-forradalom már itt van velünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a technológia alapja az ember, virtuális mása mindent tőle tanul, így nem arról van szó, hogy a gép helyettesíti az embert, sokkal inkább arról, hogy együtt él vele és támogatja mindennapi tevékenységei során”

– hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

Up Next

Nem sikerült túl jók a TikTok rasszizmus elleni harca

Don't Miss

Itt egy új algoritmus, ami lebuktatja a mobilozó politikusokat

Egyéb kategória

Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen

Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.

A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.

A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.

A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.

Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.

A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak

Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.

Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.

A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.

A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.

Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.

Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.

Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Európa legtehetségesebb diákjai versenyeznek a Google x Bitget hackathonján

Bitget és a Google Developer Group második hackathonját indítja a fiatalok innovációjának ösztönzésére

A világ legnagyobb univerzális tőzsdéje, a Bitget örömmel jelenti be együttműködésének folytatását a Google Developer Group (GDG) szervezetével. A két fél második közös hackathonját, az „AI Accelerate Hack” eseményt rendezi meg a Bitget Blockchain4Youth CSR-kezdeményezése keretében. Az eseményre 2025. október 29-én, szerdán, a KU Leuven egyetemen, Belgiumban kerül sor.

A 10 órás hackathon célja, hogy támogassa és ösztönözze a fiatal tehetségeket az innovatív technológiai eszközök alkalmazására a jövő technológiai szektorának építésében. A fő téma:
„Gyorsított innováció a technológia, az üzlet és a kreativitás szinergiáján keresztül.”

Az „AI Accelerate Hack” egy intenzív, együttműködésen alapuló verseny, ahol fejlesztők és designerek dolgoznak együtt, hogy technológiai megoldásokat hozzanak létre valódi üzleti kihívásokra. Az esemény mintegy 200 résztvevőt vonz majd különböző háttérrel és szakterületről.

„Blockchain4Youth programjaink folyamatosan bővülnek világszerte. Az ilyen hackathonok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy ígéretes hallgatókkal találkozzunk, mentorként megosszuk tapasztalatainkat, és közösségünket a tudásmegosztáson keresztül erősítsük”

– mondta Vugar Usi Zade, a Bitget COO-ja.

„A Bitgettel való együttműködés az ‘AI Accelerate Hack’ kapcsán tökéletesen illeszkedik küldetésünkhöz, hogy a következő generáció fejlesztőit támogassuk”

– tette hozzá Daniel Sparemblek, a GDG KU Leuven elnöke és alapítója.

„Ez az esemény egyedülálló platform, ahol az akadémiai elmélet találkozik a valós üzleti kihívásokkal, és a diákokat arra ösztönzi, hogy az AI, a blokklánc és a kreativitás metszéspontján innováljanak.”

A hackathon elsősorban mesterszakos mérnökinformatikus hallgatók számára készült, különös hangsúllyal a mesterséges intelligencia területére, de nyitott más tudományterületekről érkező hallgatók, friss diplomások (legfeljebb két év tapasztalattal) és technológiai szakértők számára is.

Az esemény programja egy rövid nyitóceremóniával indul, ahol a Bitget bemutatja a Blockchain4Youth kezdeményezést és a nemrég bevezetett Graduate Programot. Ez a program a legtehetségesebb egyetemi hallgatókat toborozza, és közvetlenül a Web3 valós munkafolyamataiba vonja be őket. A résztvevők a világ egyik leggyorsabban növekvő tőzsdéjénél dolgozhatnak, több mint 50 országból érkező kollégákkal együttműködve, világos karrierutat, mentorálást és versenyképes juttatásokat kapva.

A nap további részében zajlik a 10 órás kódolási verseny, majd este a csapatok bemutatják projektjeiket, ahol a legjobbakat díjazzák.

Ez az esemény a Bitget és a GDG második közös hackathonja, az elsőt 2025 májusában, a Constructor Egyetemen tartották nagy sikerrel. A kezdeményezés a Bitget Blockchain4Youth programjának része, amely globálisan támogatja az oktatást és a blokklánc-tudás terjesztését. Legutóbb a Bitget Web3 Diversity Career Sessiont tartott a Hong Kong University of Science and Technology (HKUST) egyetemen a 0xU hallgatói közösséggel közösen, míg augusztusban a harmadik Crypto Experience Month esemény 12 országban, több mint 15 000 résztvevővel zajlott.

A soron következő esemény a WAIB Summit AI x Web3 Hackathon lesz november 14–16. között, szintén a KU Leuvenen, ahol hallgatók, fejlesztők, vállalkozók és kutatók dolgoznak majd együtt forradalmi AI és Web3 megoldásokon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!