Egyéb kategória

Itt egy új algoritmus, ami lebuktatja a mobilozó politikusokat

politikusok

Ha nem akarunk álszentek lenni, időnként mindenki ránéz a telefonjára hosszabb találkozók közben, és úgy tűnik, hogy ez alól a parlamenti gyűlésen ülő politikusok se kivételek.

A kulcsszó talán mégis a mértékletesség. Két éve nagy felháborodást keltett, hogy Jan Jambon belga miniszterelnök az egyik vita alatt inkább az Angry Birds-szel játszott ahelyett, hogy a dolgára figyelt volna.

Dries Depoorter digitális művész „Flamand Görgetők” című projektje (a politikusok számára) zavarbaejtő módon próbálja láthatóvá tenni a jelenséget: arcfelismeréses szoftver monitorozza a YouTube-on közvetített parlamenti üléseken résztvevő belga honatyák arcát, majd elemzést is készít arról, hogy az idő hány százalékát töltötték a kijelzőjükre tapadva.

Az eredményt aztán névvel együtt ki is posztolja a projekt Twitter profiljára (@FlemishScroller). Emellé egy kis üzenet is jár, például: „Kedves @JanJambon, maradj fókuszált!”

A követők közül többen hangot adtak annak is, hogy nem feltétlen igazságos ez a megszégyenítés, mert nem lehet tudni, hogy pontosan mit is csinál a mobilján adott politikus, hiszen a csúzlis-madaras játék helyett akár fontos családi ügyről, vagy halaszthatatlan munkahelyi feladatról is szó lehet.

Forrás: 24.hu

Egyéb kategória

A Facebook csapata elképesztő mennyiségű időt öl az álhírek eltakarításába

facebook

A Facebook moderátorai annyi időt töltöttek el csak az amerikai felhasználók által közzétett hamis vagy félrevezető posztok keresésével 2020-ban, hogy az összeadva 319 évet tenne ki – írja a The Wall Street Journal a birtokába jutott dokumentumok alapján.

A belsős leírások szerint a dolgozók és a cég szerződéses megbízottjai több mint 3,2 millió órát töltöttek az ilyen jellegű problémás tartalmak keresésével, vizsgálatával és eltávolításával. Ebből 2,8 millió órát tett ki a keresés folyamata csak az Egyesült Államokból származó posztok közt. A közösségi oldal szóvivője a Journalnek elmondta: tervben van, és dolgoznak rajta, hogy a mesterséges intelligenciát még aktívabban bevonják a jövőben a dezinformáció és a sértő tartalmak terjedésének lassításához.

A New York-i Egyetem és a francia Grenoble-Alpes Egyetem nemrég közzétett közös kutatása szerint a dezinformációt tartalmazó hírek hatszor több reakciót (kedvelést, megosztást és más interakciókat) generálnak a Facebookon, mint a valós tényeket közlő források (például a CNN, vagy a WHO) tartalmai.

Forrás: 24.hu

Tovább

Egyéb kategória

Bronzszobrot állítottak a Bitcoin alapítójának Óbudán

bitcoin

A Graphisoft-parkban áll az alkotás, amelyet csütörtök délután lepleztek le.

Felavatták csütörtökön Budapesten, a Graphisoft Parkban Szatosi Nakamoto, a bitcoin alapítójának (vagy alapítóinak) szobrát.

A részben közösségi finanszírozásból készült bronz-mellszobor ötlete Györfi Andrástól, a Kripto Akadémia szerkesztőjétől származik, a megvalósításban rajtuk kívül részt vett még a MrCoin kriptopénzváltó, a Blockchain Hungary Association, és a Blockchain Budapest is.

A szervezők megköszönték a finanszírozók hozzájárulását, amivel reményeik szerint Magyarország felkerülhet a nemzetközi kripto-térképre.

A szobor alkotója Gergely Réka és Gilly Tamás tükörsimára polírozták a kapucnis mellalak maszk-szerű arcát. A szobor részben az anonimitásra az internet népére, de akár az Anonymus mozgalomra is utalhat.

Forrás: HVG

Tovább

Egyéb kategória

Mindennapjaink része ma már a mesterséges intelligencia

mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) szerepe egyre fontosabb az életünkben.

Piaca évente 40 százalékot nő a következő években, csak az Európai Unió évi 20 milliárd eurót költ majd a területre. Az egészségügyi ellátástól a közlekedésen át az ipari termelésig számos szektor működését alakítja át az MI, amely már most is képes önállóan cikket írni vagy éppen kiszűrni az internet hamis információit. A negyedik generációs technológiák az üzleti életben is rengeteg fejlődési lehetőséget kínálnak a cégeknek, arcfelismerő alkalmazásoktól a munkaeszközök nyomon követéséig – hangsúlyozza Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezetője.

A new york-i tech-tanácsadó cég, az ABI Research szerint az IoT területén belül a legfejlettebb technológiákon – mint az AI és a gépi tanulás – alapuló szolgáltatások piaca évente 40 százalékot nő majd a következő esztendőkben, és a terület forgalma 2026-ra elérheti a 3,6 milliárd dollárt.

Azt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) szerepe mennyire fontos, jól mutatja az Európai Unió törekvése: évente összesen több mint 20 milliárd euró összegű beruházást valósítana meg ezen a területen. Európa vezető szerepet szán magának az MI projektekben, és a 2030-ig tartó időszakot „digitális évtizeddé” akarja tenni.

Algoritmusok irányítják az életünket

Milyen fejlesztések határozzák meg az életünket?

Az MI és a gépi tanulás kapcsán még sokan azt gondolják, hogy ez egy kiforratlan, a jövőben megvalósuló technológia, ami még évekig nem befolyásolja a mindennapjainkat – ez azonban tévedés. E pillanatban, e sorok olvasása közben is folyamatosan befolyásolja az olvasót az MI és a gépi tanulás: a közösségi média vagy a Google kereső algoritmusa már hosszú ideje elemzi a felhasználót, éppen ez alapján döntötte el, hogy ezt a témát, ezt a cikket nagy valószínűséggel érdekesnek fogja találni

– fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezetője.

Egy másik példát is említ a közösségi média világából: ha az okostelefonunkkal fényképezünk, akkor az általunk készített képet a háttérben egy mesterséges intelligencia a másodpercek törtrésze alatt elemezte és javította ki annak érdekében, hogy minél jobb minőségű legyen a végeredmény.

Negyedik generációs technológiák az üzleti életben

A negyedik generációs technológiák az üzleti életben is rengeteg fejlődési lehetőséget kínálnak a cégeknek – hangsúlyozza a technológiák üzleti alkalmazásában jelentős hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező INSPYRE.

A cég például nemrégiben egy magyarországi összeszerelő üzemben a képfelismerés és képfeldolgozás adta lehetőségeket kihasználva olyan alkalmazást fejlesztett, amely nyomon követi, hogy az üzem több tíz hektáros területén hol találhatók éppen az egyes termékek vagy munkaeszközök, és azok éppen milyen munkaszakaszban érintettek.

Nemcsak az elemzésben járnak elől ezek a technológiák, hanem a következtetésekben is – ez pedig a kreatív szakmában történő alkalmazásra is számos lehetőséget ad.

A tényellenőrzésre és -felderítésre szolgáló WeVerify például olyan beépülő online modulokat kínál, amelyek segítik a tényellenőrzőket, újságírókat, emberjogi aktivistákat és polgárokat abban, hogy megvizsgálják a közzétett videók és képek valóságtartalmát, és szükség esetén leleplezzék a hamis információkat. Elkezdődött már olyan szövegíró alkalmazások használata is, amely egy szabadon megadott téma alapján először „tájékozódik” Google keresések segítségével, majd a találatok alapján saját(!) konzekvenciát von le és ír belőle cikket. Az úgynevezett Fluency AI-k pedig az angolul írt mondatokat értelmezik és teszik „anyanyelvibbé” szókincs és szórend tekintetében.

Szabályozni kell a területet

Mi várható a jövőben?

A megbízható mesterséges intelligencia több téren is tartogat előnyöket: javíthatja az egészségügyi ellátást, biztonságosabbá és környezetkímélőbbé teheti a közlekedést, növelheti az ipari termelés hatékonyságát, továbbá olcsóbbá és fenntarthatóbbá teheti az energiatermelést és -felhasználást

– érzékelteti a lehetőségeket Borzák Péter.

Felhívja azonban a figyelmet: a technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése is. Az Európai Unió már kiadott egy szabályozó kódex tervezetet, amely jogi pontossággal igyekszik meghatározni az MI fogalmát, amelyet három elemmel definiál: az MI-nak meghatározott technológiákat kell alkalmaznia, ember által kijelölt célokat (önállóan) kell tudni követnie, valamint olyan kimeneteket (ajánlás, döntés, predikció) kell produkálnia, amelyekkel „befolyásolja” a környezetet.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss