Egyéb kategória
Mindennapjaink része ma már a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (MI) szerepe egyre fontosabb az életünkben.
Piaca évente 40 százalékot nő a következő években, csak az Európai Unió évi 20 milliárd eurót költ majd a területre. Az egészségügyi ellátástól a közlekedésen át az ipari termelésig számos szektor működését alakítja át az MI, amely már most is képes önállóan cikket írni vagy éppen kiszűrni az internet hamis információit. A negyedik generációs technológiák az üzleti életben is rengeteg fejlődési lehetőséget kínálnak a cégeknek, arcfelismerő alkalmazásoktól a munkaeszközök nyomon követéséig – hangsúlyozza Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezetője.
A new york-i tech-tanácsadó cég, az ABI Research szerint az IoT területén belül a legfejlettebb technológiákon – mint az AI és a gépi tanulás – alapuló szolgáltatások piaca évente 40 százalékot nő majd a következő esztendőkben, és a terület forgalma 2026-ra elérheti a 3,6 milliárd dollárt.
Azt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) szerepe mennyire fontos, jól mutatja az Európai Unió törekvése: évente összesen több mint 20 milliárd euró összegű beruházást valósítana meg ezen a területen. Európa vezető szerepet szán magának az MI projektekben, és a 2030-ig tartó időszakot „digitális évtizeddé” akarja tenni.
Algoritmusok irányítják az életünket
Milyen fejlesztések határozzák meg az életünket?
„Az MI és a gépi tanulás kapcsán még sokan azt gondolják, hogy ez egy kiforratlan, a jövőben megvalósuló technológia, ami még évekig nem befolyásolja a mindennapjainkat – ez azonban tévedés. E pillanatban, e sorok olvasása közben is folyamatosan befolyásolja az olvasót az MI és a gépi tanulás: a közösségi média vagy a Google kereső algoritmusa már hosszú ideje elemzi a felhasználót, éppen ez alapján döntötte el, hogy ezt a témát, ezt a cikket nagy valószínűséggel érdekesnek fogja találni”
– fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezetője.
Egy másik példát is említ a közösségi média világából: ha az okostelefonunkkal fényképezünk, akkor az általunk készített képet a háttérben egy mesterséges intelligencia a másodpercek törtrésze alatt elemezte és javította ki annak érdekében, hogy minél jobb minőségű legyen a végeredmény.
Negyedik generációs technológiák az üzleti életben
A negyedik generációs technológiák az üzleti életben is rengeteg fejlődési lehetőséget kínálnak a cégeknek – hangsúlyozza a technológiák üzleti alkalmazásában jelentős hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező INSPYRE.
A cég például nemrégiben egy magyarországi összeszerelő üzemben a képfelismerés és képfeldolgozás adta lehetőségeket kihasználva olyan alkalmazást fejlesztett, amely nyomon követi, hogy az üzem több tíz hektáros területén hol találhatók éppen az egyes termékek vagy munkaeszközök, és azok éppen milyen munkaszakaszban érintettek.
Nemcsak az elemzésben járnak elől ezek a technológiák, hanem a következtetésekben is – ez pedig a kreatív szakmában történő alkalmazásra is számos lehetőséget ad.
A tényellenőrzésre és -felderítésre szolgáló WeVerify például olyan beépülő online modulokat kínál, amelyek segítik a tényellenőrzőket, újságírókat, emberjogi aktivistákat és polgárokat abban, hogy megvizsgálják a közzétett videók és képek valóságtartalmát, és szükség esetén leleplezzék a hamis információkat. Elkezdődött már olyan szövegíró alkalmazások használata is, amely egy szabadon megadott téma alapján először „tájékozódik” Google keresések segítségével, majd a találatok alapján saját(!) konzekvenciát von le és ír belőle cikket. Az úgynevezett Fluency AI-k pedig az angolul írt mondatokat értelmezik és teszik „anyanyelvibbé” szókincs és szórend tekintetében.
Szabályozni kell a területet
Mi várható a jövőben?
„A megbízható mesterséges intelligencia több téren is tartogat előnyöket: javíthatja az egészségügyi ellátást, biztonságosabbá és környezetkímélőbbé teheti a közlekedést, növelheti az ipari termelés hatékonyságát, továbbá olcsóbbá és fenntarthatóbbá teheti az energiatermelést és -felhasználást”
– érzékelteti a lehetőségeket Borzák Péter.
Felhívja azonban a figyelmet: a technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése is. Az Európai Unió már kiadott egy szabályozó kódex tervezetet, amely jogi pontossággal igyekszik meghatározni az MI fogalmát, amelyet három elemmel definiál: az MI-nak meghatározott technológiákat kell alkalmaznia, ember által kijelölt célokat (önállóan) kell tudni követnie, valamint olyan kimeneteket (ajánlás, döntés, predikció) kell produkálnia, amelyekkel „befolyásolja” a környezetet.
Egyéb kategória
Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán
A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség.
Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.
Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.
Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.
A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.
A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.
A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen
Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.
A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.
A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.
A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.
Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.
A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.
Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak
Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.
Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.
A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.
A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.
Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.
Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.
Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
-
Ipar2 hét ago
Megjelent a Siemens Designcenter
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric







