Egyéb kategória

Bronzszobrot állítottak a Bitcoin alapítójának Óbudán

bitcoin

A Graphisoft-parkban áll az alkotás, amelyet csütörtök délután lepleztek le.

Felavatták csütörtökön Budapesten, a Graphisoft Parkban Szatosi Nakamoto, a bitcoin alapítójának (vagy alapítóinak) szobrát.

A részben közösségi finanszírozásból készült bronz-mellszobor ötlete Györfi Andrástól, a Kripto Akadémia szerkesztőjétől származik, a megvalósításban rajtuk kívül részt vett még a MrCoin kriptopénzváltó, a Blockchain Hungary Association, és a Blockchain Budapest is.

A szervezők megköszönték a finanszírozók hozzájárulását, amivel reményeik szerint Magyarország felkerülhet a nemzetközi kripto-térképre.

A szobor alkotója Gergely Réka és Gilly Tamás tükörsimára polírozták a kapucnis mellalak maszk-szerű arcát. A szobor részben az anonimitásra az internet népére, de akár az Anonymus mozgalomra is utalhat.

Forrás: HVG

Egyéb kategória

Miért alureprezentáltak a nők az e-sportban?

Az e-sportban, a sport leginnovatívabb és leggyorsabban fejlődő szakágában a legnagyobb versenyek, világbajnokságok szabályai egyáltalán nem szeparálják a nemeket.

Ennek ellenére a mai napig erősen férfiak által domináltnak mondható: az e-sportban kiosztott pénznyereményeket összesítő esportsearning.com listáján a top 300 versenyző között egyetlen nőt sem találunk. Mi szab gátat a női e-sportolók felzárkózásának? Ennek járt utána a K&H, amely iparágon kívüli szereplőként Magyarországon elsők között lépett be az e-sport támogatói közé.

Az életben kevés olyan területet találunk, ahol ennyire ne számítana, hogy a valóságban az ember 45 vagy 150 kiló, magas vagy alacsony, nő vagy férfi, mint az e-sportban, ha képes bizonyítani. A legnagyobb versenyek, világbajnokságok szabályai sem szeparálják a nemeket, mégsem találunk a top 300 között női nevet, legalábbis  az e-sportban kiosztott pénznyereményeket összesítő esportsearning.com listája szerint.

Nem látunk sokkal több hölgy versenyzőt feltüntetve akkor sem, ha általánosan keresgélünk a gamerek között, azonban örömteli, hogy az elsőként jegyzett profi játékos épp egy magyar lány, Takács Kornélia, aki még az ezredfordulón került a legjobbak közé, vagyis amikor az e-sportra, mint bevett kifejezésre még egy bő másfél évtizedet várni kellett. Az utóbbi időben is legalább 2019-ig kell visszanyúlnunk egy példáért a női e-sportoló sikertörténetben, mikor a Shanghai Dragons Overwatch csapat leigazolta a koreai Szejon “Geguri” Kim-et, aki az egyik legfiatalabb játékos volt a koreai bajnokságban, és az első nő, akit koreai profiként jegyeztek.

Mi adja a nők alulreprezentáltságát, ha egyébként a virtuális térben eltűnnek a fizikai korlátoltságok és elvileg egyenlő esélyekkel indulhat mindenki? Mi szab gátat a felzárkózásban? Ennek okairól megoszlanak a vélemények, bár tudományos kutatás egyelőre nem készült a témában. Gyakori érv a profi e-sportban az életkor érzékeny kérdése: nagyjából a kamaszkor végére esik az a periódus, amikor tetemes mennyiségű játékórát kell felhalmozni egy sikeres karrier beindításához. Ebben a korban a nemek közötti kommunikáció is problémás tud lenni, ráadásul a versenyhelyzet okozta nyomás még hatványozza is ezt a szakadékot, így a fiúk egész egyszerűen nem képesek integrálni lányokat a csapataikba, ezért a lányok inkább maguk között kénytelenek összeállni. A fiúk által tanúsított, jobb esetben is finoman lekezelő, rosszabb esetben ellenséges hozzáállás a másik gyakran felhozott érv: egyszerűen a profivá váláshoz vezető úton, az alkalmi játékban túl sok negatív élmény éri a lányokat, hiába elfogadó és bátorító a profi réteg.

„Hiszünk benne, hogy az e-sport nemtől és kortól is függetlenül mindenkinek szól. Az e-sport fejlődésében 5 éve veszünk részt aktívan, hiszen az e-sportra, a sport leginnovatívabb és leggyorsabban fejlődő szakágára a jövő sportjaként tekintünk. Itthon az első alkalommal meghirdetett K&H Egyetemi E-sport Kupán a League of Legends versenyben nem megszokott módon női játékos is erősítette a mezőnyt a Metropolitan Egyetem színeiben, így bízunk benne, hogy a bajnokságok felkarolásával még több női e-sportolónak adhatunk teret a fejlődésre”

– mondta el Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője.

A női e-spotolók felzárkóztatását a játékkiadók is fontos kérdésnek látják és erre adnak választ a Riot Games és a nagy tornaszervezők, mint az ESL kifejezetten női csapatoknak kiírt versenyei is. A 2021-ben indult Game Changers sorozat, valamint az ESL Impact League versenyek látványos eredménye pedig, hogy az e-sportban jól ismert brandnek számító nagy egyesületek mint a Cloud9, Team Liquid, G2, NA’VI vagy a FURIA női csapatot igazoltak, ami szintén egy jó irány a női szcéna felhozása felé. Itthon a Budapest Five rendelkezik női VALORANT szakággal, míg CS:GO-ban az egyik legtapasztaltabb profink, Bea “flashie” Viktor edzi az ESL Impact League-ben nemrég elődöntőig jutó női csapatot.

Tovább

Egyéb kategória

Magyarok a poszt-kvantum kriptográfiában

kvantum

Hazai fejlesztés segíti a titkok védelmét a kvantumszámítógépek erejétől.

A kvantumszámítógépek fejlődése alapvetően változtatja meg az információbiztonság-technológia világát: a kvantumszámítógépek erejével ugyanis feltörhetővé válik számos olyan titkosított információ, amely ma még megfelelően védettnek számít. Új megközelítésekre van szükség a kriptográfiában, amelyek kidolgozásában élen jár a magyar székhelyű i4p. A vállalat a világon elsőként alkalmazott kvantum-ellenálló (angolul quantum-resistant, quantum-safe vagy post-quantum) algoritmusokat saját fejlesztésű, tanúsított hardverbiztonsági moduljában (angolul Hardware Security Module, rövidítve HSM), most pedig egy különleges kriptográfiai technika, a kvantum-kulcselosztás területén ért el fontos eredményeket. Ezek az innovációk hasznosak lehetnek számos hazai szervezet számára is, amelyeket egy friss előírás arra kötelez, hogy modernizálják titkosítási folyamataikat a „poszt-kvantum korszakra” való felkészülés jegyében.

A kvantumszámítógépek gyors ütemben fejlődnek, ami komoly lehetőségeket rejt magában, de aggályokat is támaszt. A kriptográfiai és biztonsági szakemberek például arra figyelmeztetnek, hogy a kvantumszámítógépek néhány éven belül képesek lesznek feltörni a ma használt titkosítási algoritmusok jó részét. Így akár a napjainkban létrehozott, s titkosított állapotban lehallgatott, s eltárolt adatok (angolul Harvest Now, Decrypt Later, rövidítve HNDL támadás) is napvilágra vagy illetéktelen kezekbe kerülhetnek néhány év múlva, így veszélybe kerülhet a hálózati kommunikáció hosszútávú biztonsága.

Ezért szerte a világon egyre több helyen sürgetik a felkészülést a „poszt-kvantum időszakra”. Magyarországon a napokban, 2022. július 1-jén lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely előírja számos szervezetnek, hogy csak olyan titkosítási módszereket alkalmazhatnak a rendszereikben a szenzitív adatok védelmére, amelyek kvantumszámítógéppel sem törhetők fel sem most, sem a későbbiekben. Az érintettek körében bankok, közműszolgáltatók és közszolgáltatást nyújtó szervezetek is találhatóak. Ahhoz, hogy ezt meg tudják valósítani, speciális algoritmusokat és megoldásokat kell alkalmazniuk.

Szerencsére már hozzáférhetők ilyen eszközök, így lehetőség nyílik a modernizálásra, a hazai szervezeteknek nem is kell hozzá messzire menni. A magyar székhelyű i4p vállalat ugyanis kvantum-ellenálló titkosítási, elektronikus aláírási és kulcs-elosztási algoritmusokat is használ saját gyártású hardverbiztonsági moduljában, a Trident HSM-ben, ráadásul elsőként jelentkezett a világpiacon ilyen konstrukcióval 2019-ben.

Az i4p másik fontos, a HSM világpiacon is újdonságnak számító fejlesztése a kvantum-kulcselosztás területéhez kapcsolódik (Quantum Key Distribution – QKD). Ez egy olyan technikát jelent, amely során a kvantumtechnológiát használják fel arra, hogy garantálják az elektronikusan (főleg üvegkábelen, lézerfény útján) továbbított információk biztonságát. Ezen technológiák alkalmazásával pl. titkosító kulcsokat tudnak úgy megosztani két kommunikáló rendszer között, hogy ahhoz harmadik fél nem férhet hozzá. A technológia különlegessége ugyanis, hogy ha valaki mégis megpróbálná „lehallgatni” az információkat, annak nyoma maradna a kvantumállapotokban, így a kulcsok valódi címzettjei mindenképpen értesülnek a kísérletről, s nem veszik használatba az érintett kulcsokat.

„Az i4p az elmúlt időszakban együttműködésre lépett QKD eszközöket gyártó vállalatokkal, hogy megoldásaik képesek legyenek együttműködni egymással. Ennek eredményeként az i4p hardverbiztonsági modulja, a Trident HSM integrálható QKD eszközökkel, és képes végrehajtani a kvantumkulcsok elosztását olyan módon, hogy az megfelel az ETSI vonatkozó szabványainak (European Telecommunications Standards Institute – Európai Távközlési Szabványosítási Intézet). Ezen felül a Trident HSM egy új kvantumbiztos kulcs-beágyazási mechanizmust (Key Encapsulation Mechanism – KEM) is tartalmaz már, annak érdekében, hogy minden szempontból eleget tegyen a kiépítendő kvantumbiztos titkosítási rendszerekkel szemben támasztott elvárásoknak”

– mondta el Rózsahegyi Zsolt, az i4p ügyvezető igazgatója.

Ezzel a két fejlesztéssel a Trident HSM megfelelően támogatja a szervezeteket a kvantum-ellenálló titkosítási rendszerek bevezetésében a világ bármely pontján. A Trident HSM-eket használó rendszerek a felhasználandó kulcsaikat létrehozhatják a HSM-ben vagy QKD eszközben, a HSM-ben generált kulcsokat eloszthatják kvantumbiztos KEM algoritmusok használatával, majd pedig a továbbított kulcsokat biztonságosan tárolhatják és használhatják a Trident HSM segítségével, amely a lehető legmagasabb szintű védelmet képes nyújtani az általa elérhetővé tett  Multi-Party Computation funkciónak köszönhetően.

Tovább

Egyéb kategória

Még mindig sokan kockáztatnak nem jogtiszta szoftverekkel

jogtiszta

A legtöbben tisztában vannak a nem jogtiszta szoftverek használatának veszélyeivel, ennek ellenére a felhasználók 30%-a még mindig nem megbízható forrásból származó programokat részesít előnyben – derül ki a Microsoft Magyarország megrendelésére készült felmérésből.

Ma már életünk jelentős részét online környezetben töltjük, számítógépen dolgozunk, tanulunk, vásárolunk, szervezzük utazásainkat, intézzük hivatalos és banki ügyeinket. Az internettől való függőségünk az elmúlt években ráadásul csak erősödött, hiszen a koronavírus-járvány miatti óvintézkedések következtében azok a tevékenységek is az online térbe költöztek, amelyeket korábban személyesen végeztünk. Mindezzel párhuzamosan pedig megnőtt a kibertámadások lehetősége is, ami miatt egyre nagyobb óvatosságra lenne szükség mindenki részéről.

A nem eredeti szoftverek használatával nem csak egyénként, de vállalati szinten is komoly veszélyeknek tehetjük ki magunkat. A nem megfelelő biztonság miatt könnyen rosszindulatú vírusok, zsarolóprogramok áldozatává válhatunk, melyek következtében elveszhetnek hasznos adatok, vagy éppen hozzáférhetővé válnak bizalmas dokumentumok. Az ilyen esetek nem csak anyagi kárt okozhatnak, de a cég megítélését is súlyosan károsíthatják.

Ennek ellenére ijesztő képet mutat a Microsoft Magyarország megbízásából 2022 tavaszán készített felmérés, amely szerint bár a felhasználók többsége tisztában van azzal, hogy a nem jogtiszta szoftverek használata kockázatokat rejt, ám sokan mégis nyitottak ezekre a megoldásokra azt feltételezve, hogy költséget takarítanak meg.

A felmérés szerint ugyan a válaszadók 60%-a közvetlenül a gyártótól vásárolja meg a szükséges programokat, csaknem 30% különböző internetes forrásokból, például torrentoldalakról szerzi be számítógépes szoftvereit.

A válaszadók kétharmada tartja költséghatékonynak a kalózváltozatok beszerzését annak ellenére is, hogy sokan tisztában vannak a kockázatokkal: 65% egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a nem eredeti szoftverek működésképtelenné tehetik a számítógépet. Ugyanakkor 84% meggyőződése az is, hogy a kalózprogramok képesek lehetnek éppúgy viselkedni, mint az eredeti szoftverek. A válaszadók fele szerint pedig a nem jogtiszta programok a gyártói frissítéseket is fogadhatják. A gyártók biztonsági frissítéseit egyébként a felhasználók 91 százaléka fontosnak tartja, és kétharmaduk a szoftvergyártók technikai segítségnyújtásáról is hasonlóan vélekedik. Nagyjából ugyanennyien – a válaszadók 69%-a – gondolja úgy, hogy a jogtiszta szoftverekkel biztosítható a számítógép megbízható működése.

Hogy mekkora kockázatot vállalnak azok, akik nem jogtiszta programokat használnak, mutatják a számok: az IDC felmérése szerint a rosszindulatú szoftverek – vírusok, zsarolóprogramok – által sérülékennyé vált, vagy feltört számítógépek, illetve az adatvesztések helyreállítása éves szinten globálisan 4 milliárd dollárba kerül a vállalatoknak, ami egy munkaállomásra vetítve átlagosan 663 dollárt jelent. Azaz ennyi többletköltséggel kell számolni egy kalózprogramot futtató számítógép élettartama során, ami jóval magasabb összeg, mint a jogtiszta szoftverek beszerzési ára.

A legbiztosabb megoldás a kockázatok elhárítására a jogtiszta szoftverek használata. Milyen előnyökkel jár, ha eredeti Windows szoftvert használ?

  • a Microsoft Defender Antivirus védelmet nyújt a rosszindulatú szoftverekkel szemben
  • hozzáférést biztosít a kritikus biztonsági frissítésekhez, ezzel is növelve a biztonságot
  • bármilyen probléma felmerülésekor azonnal segítségül hívhatjuk a Microsoft hivatalos supportját,
  • teljes hozzáférést ad a Windows összes funkciójához

Forrás: Microsoft

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss