Egyéb kategória

A Facebook többé nem használ arcfelismerő rendszert

facebook

Nem fog többet arcfelismerő programokat használni a Facebook – írta meg a Washington Post.

Erről a vállalat számolt be kedden egy blogbejegyzésben, hozzátéve, hogy a több mint egymilliárd emberről tárolt adatait is törli.

A technológiát eddig többek között arra használták, hogy a fényképeken be lehessen jelölni azokat, akik szerepelnek rajta. A döntést „gondos mérlegelés” után hozták meg, miután számba vették a technológia lehetőségeit és a használatát kísérő növekvő aggodalmat.

„Komoly aggodalomra ad okot az arcfelismerő technológia társadalomban elfoglalt helye, miközben a szabályozó hatóságok még mindig dolgoznak egy egyértelmű szabályrendszeren a használatára vonatkozóan. A folyamatos bizonytalanság közepette úgy gondoljuk, hogy helyénvalóbb az arcfelismerés használatát az esetek szűkebb körére korlátozni”

– írták.

A Facebook döntése drasztikus változást hozhat a technológia használatában, amelynek normalizálásáért a közösségi hálózat mindenkinél többet tett. A cég szellemiségére eddig inkább a gyors fejlődés és az óvatoskodás mellőzése volt jellemző. Időnként akár az adatvédelmi szakértők kritikáival mit sem törődve vezettek be újításokat. Liz O’Sullivan, a Parity, egy algoritmusokkal foglalkozó startup vezérigazgatója szerint a Facebook nagyon sikeresen gyűjtötte az adatokat, többek között arról is, hogy hogyan öregszik egy arc. Mindeközben azonban elbagatellizálták annak a jelentőségét, hogy milyen negatív hatásai lehetnek a technológia univerzális használatának. Egyes szakértők évek óta amiatt aggódtak, hogy a rendszerrel visszaélhet a bűnüldözési megfigyelés, hekkerek vagy akár kémek is.

Eddig legalább egy tucat amerikai városban, köztük Bostonban és San Franciscóban is betiltották az arcfelismerő kamerákat, és nemrég az Európai Parlament is az arcfelismerés nyilvános helyeken történő rendőri használatának betiltását kérte.

Forrás: Telex

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy  sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Tilos lesz a közösségimédia-használat 14 éves kor alatt

Szigorú intézkedést vezethet be a dél-ausztrál kormány, ugyanis azt tervezik, hogy a fiatalok mentális egészségének védelme érdekében megtiltják a 14 év alatti gyermekek számára a közösségi média használatát.

Floridában már megtiltották a 14 év alatti gyerekeknek az olyan platformok használatát, mint a Facebook és az Instagram. A dél-ausztrál kormány terve szerint

„a 14 és 15 év közötti gyerekeknek szülői beleegyezésre lenne szükségük a közösségi médiában való regisztrációhoz”

– írta a Magyar Nemzet a 9news cikke nyomán.

A kormány Robert French volt szövetségi bíró és ügyvédet bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne a tilalomnak érvényt szerezni. French azt javasolta, hogy egy szabályozó hatóság felügyelje az új jogszabályt, ellenőrizze a betartást, fogadja a panaszokat és szabjon ki bírságot a jogsértéseket megengedő vállalatokra. Ha elfogadják, a jogszabály az első ilyen jellegű jogszabály lenne Ausztráliában.

Peter Malinauskas dél-ausztrál miniszterelnök elmondta, hogy a javasolt tilalmat a fiatalok mentális egészsége iránti mély aggodalom szülte az államban. „A legtöbb szülőhöz hasonlóan engem is aggaszt a közösségi média hatása a közösségünkben élő gyermekekre” – mondta egy nyilatkozatában.

„Egyre több szakértői bizonyítékot látunk a közösségi média káros hatásáról a gyermekekre, mentális egészségükre és fejlődésükre.”

Sonya Ryan, a Carly Ryan Alapítvány alapítója és ügyvezető igazgatója, 2007-ben vesztette el lányát, Carlyt, aki 15 éves volt. Ryan támogatta Malinauskas javaslatát, hogy szigorúbb törvényeket vezessenek be a fiatalok közösségi média használatával kapcsolatban.

A gyermekek káros tartalmaknak vannak kitéve, beleértve a veszélyes vírusos trendeket, pornográfiát, online zaklatókat, akik szexuálisan akarják kihasználni őket, kibertámadásokat és szextorziót – mondta.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy

„a fiatal gyermekek közösségimédia-használata kedvezőtlen hatásokkal jár, beleértve a irreális elvárásokat és észlelési formákat, amelyek súlyos depresszióhoz, szorongáshoz, elégtelen alváshoz, alacsony önértékeléshez, testképzavarokhoz, evési zavarokhoz és online zaklatáshoz vezethetnek”

– tette hozzá.

Forrás: ORIGO


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss