Egyéb kategória

Hatalmas a különbség a generációk közt mobilhasználat terén

generációk

A Telenor reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a korosztályok között milyen különbségek vannak az egyes mobilkommunikációs eszközök használatában, a szolgáltató adataiból pedig az is jól látszik, hogy az ügyfelek bátran használják a csoportos kedvezményeket, és többet hívják egymást ezek birtokában. A Telenor a különböző igényekre szabott tarifákkal, illetve a HiperCsoport szolgáltatásban csoportos kedvezményekkel támogatja a családtagok kapcsolattartását.

Mennyit és hogyan tartjuk a kapcsolatot szeretteinkkel?

A Telenor országos reprezentatív kutatása szerint tízből négy magyar érzi úgy, hogy a mindennapokban kevesebb időt tud szánni a szeretteivel való kapcsolattartásra, mint szeretné. Ez az arány a 40 alattiak körében magasabb (mintegy 45%) a 40 felettiekhez képest (38%), és a 60 év fölöttiek körében a legalacsonyabb (30%). Összességében pedig az is megállapítható, hogy a fiatalabbak intenzívebben kommunikálnak, mint az idősebbek.

A családon belüli kapcsolattartáshoz ideális megoldás lehet a HiperCsoport szolgáltatás, amelyben több kedvezmény mellett a tagok ingyen beszélhetnek egymással. A Telenor adatai szerint a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek kihasználják ezt az előnyt: átlagosan 34,3%-kal többet beszélnek egymással – egyaránt több hívást indítanak és kapnak –, mint a csoporthoz való csatlakozás előtt.  Kifejezetten magas ez az arány azok körében, akik egy már meglévő csoportba lépnek be: az újonnan csatlakozók 75,8%-kal többet hívják a többieket, mint a belépést megelőzően.

A Telenor kutatása szerint, ha személyes találkozásra nincs lehetőség, a megkérdezettek többsége a telefonhívást választja például a szöveges üzenettel vagy a videóhívással szemben, és a legtöbben (70%) a mélyebb, tartalmas beszélgetésekre is ezt a formát választják inkább, amelyet a chat (53%) és a videóhívás (31%) követ. A korosztályi különbségeket tekintve jól látszik, hogy az idősebbekhez képest a 40 év alattiak erre a célra sokkal gyakrabban használják a videóhívást (24% vs. 18,4%) illetve a chatet, szöveges üzenetváltást (11,1% vs. 8,4%). A generációk közti eltérés még hangsúlyosabb abban a helyzetben, amikor valaki csak röviden érdeklődik, hogy a másikkal minden rendben van-e: a 40 év alattiak ilyenkor sokkal nagyobb arányban (38,1% vs. 30,1%) írnak üzenetet vagy indítanak videóhívást (13,9% vs. 6,6%) az idősebbekhez képest.

A közel két éve tartó járványhelyzet a kommunikációs szokásokra is hatással volt. A Telenor kutatása szerint a magyarok a járvány előtti időszakhoz képest intenzívebben telefonáltak mobilon (29%), és a chatalkalmazásokat is gyakrabban használták a tavaly év végi adatfelvételkor. Utóbbit szöveges üzenetek küldésére 31%, videóhívásra 19%, hanghívásra pedig 18% használta többet. Ebben az esetben is erős eltérés mutatkozik az idősebb és a fiatalabb korosztály között. A hagyományos eszközök (vezetékes telefon, mobiltelefon, email és SMS) használata az idősebbeknél gyakoribb, míg az online digitális eszközök (online chat- és konferencia appok) használata inkább a fiatalabbaknál jellemző. Míg a járványhelyzet az idősebbek használati szokásain kevésbé változtatott, a fiatalabb generációkra jellemzőbb, hogy – a vezetékes telefonon kívül – minden eszközt gyakrabban használnak.

Ajánlatok változatos igényekre szabva

A különböző mobilhasználati igényekre megoldást kínálnak a Telenor Hiper tarifái, legyen szükség korlátlan belföldi beszédpercekre, nagy méretű vagy korlátlan mobilnet-keretre, illetve akár mindkettőre. Az egyes korosztályok eltérő hívás- és mobilnet-igényeire pedig ideálisak az ún. családi tarifák. A HiperCsoport szolgáltatás a családi kapcsolattartást könnyíti meg: HiperCsoport már két, azonos ügyfélszámon lévő, aktív, hűségben lévő Hiper tarifa összevonásával létrehozható, a tagok pedig csoporton belül korlátlanul, 0 forintért hívhatják egymást belföldön, mindezt ráadásul 10%, három Hiper előfizetéstől kezdődően pedig 15%-os havidíjkedvezmény mellett.

Egyéb kategória

Tinédzserek törték fel a T-Mobile rendszerét

t-mobile

A Lapsus$ hackercsoport korábban az Nvidiát, a Microsoftot és a Samsungot is meghackelte. A most a Deutsche Telekom amerikai leányvállalatát kiszemelő támadók valamennyien tizenévesek.

A Lapsus$ nevű hackerkollektíva márciusban újabb trófeával bővítette gyűjteményét: feltörték az amerikai T-Mobile rendszerét, ahonnan a The Verge cikke szerint több projekt forráskódját és egyéb adatait is ellopták.

A támadáshoz a csapat tagjai az online feketepiacon vásároltak korábban eltulajdonított belépési adatokat. A hackerek ezeket felhasználva támadást indítottak a T-Mobile bizonyos munkatársai ellen, hogy eltérítsék az eszközeiket, és ezáltal hozzáférhessenek az azokra érkező hitelesítési kódokhoz.

A Lapsus$ hackerei a hírek szerint a szolgáltató Atlas nevű ügyfélkezelői rendszeréhez is hozzáfértek. Itt elsősorban az amerikai hadügyminisztérium, illetve az FBI alkalmazottainak adatai után kutattak, de információkat nem tudtak kinyerni, mert ahhoz újabb jogosultságokra lett volna szükségük.

A T-Mobile a The Verge-nek küldött nyilatkozatában elismerte a támadásról szóló híreket. Azt is állították ugyanakkor, hogy rendszereik az ilyen helyzetekben megszokott módon működtek, így a behatolást is gyorsan észlelték, ügyféladatok pedig nem kerültek veszélybe. A társaság ezt követően használhatatlanná tette a hackerek által lopott és használt azonosítókat.

Bár az operátor állítása szerint gyorsan kikeveredett a slamasztikából, ez nem mindig volt így: a T-Mobile az évek során többször is hackertámadás áldozata lett. Egy tavaly augusztusban történt betörés során például ügyfelek tízmillióihoz köthető adatok kerültek nyilvánosságra.

A Lapsus$ T-Mobile elleni támadása azelőtt történt, hogy a csapat (a hírek szerint) tizenéves tagjait elfogták a hatóságok. A gárda ezt megelőzően az Nvidia, a Samsung, de még a Microsoft rendszereibe is betört.

Forrás: HVG

Tovább

Egyéb kategória

A legjobb öt európai csapat közé kerültek a magyarok a lányok matematikai diákolimpiáján

matematikai
Kép: Penn Today

A Morgan Stanley támogatásával először rendezték meg Magyarországon az EGMO-t.

A múlt héten véget ért Egerben az Európai Leány Matematikai Diákolimpia (EGMO), amelyen idén 57 országból 222 versenyző mérte össze az erejét. Magyarország első alkalommal szervezte meg a nagyszabású versenyt, amelyen a legeredményesebb az Egyesült Államok csapata lett. Az európai nemzetek sorában a magyar csapat az ötödik helyen végzett, és összesen 1 arany, 3 ezüst, 3 bronzérmet hozott el a versenyről. Az EGMO idei, hazai megrendezését – és 2018 óta a magyar csapat felkészülését – a Morgan Stanley budapesti irodája támogatja, amely a globális bank egyik vezető informatikai és elemző központjaként célul tűzte ki, hogy növekedjen a természettudományos, informatikai, műszaki és matematikai (STEM) pályát választó lányok száma.

Az Európai Leány Matematikai Diákolimpiát (European Girls’ Mathematical Olympiad, EGMO), 2012-ben rendezték meg először Cambridge-ben azzal a céllal, hogy minél több lány kapjon támogatást és kedvet a matematika műveléséhez. Idén először Magyarország volt a házigazda, Egerben 222 diák mérte össze a tudását, immár nemcsak Európából, hanem a világ minden tájáról. A két versenynap során a fiataloknak 3-3 feladatot kellett megoldaniuk, mindkétszer 4,5 óra alatt.

Magyarország két, egyenként négyfős csapattal képviseltette magát, és összesen 1 arany, 3 ezüst, 3 bronzérmet hozott el a versenyről. A válogatott legeredményesebb tagja Fülöp Csilla, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja volt, aki aranyérmes lett, az európai indulók között az egyéni osztott 3-4. legjobb eredményt érte el. Magyarország 57 ország közül a 8. helyen zárt (az európaiak között 5. helyen).

„Büszkék vagyunk a lányok eredményeire”

A tornát az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Bolyai János Matematikai Társulat és A Gondolkodás Öröme Alapítvány szervezte. A Morgan Stanley platina fokozatú szponzorként támogatta a verseny megrendezését, a magyar csapat felkészülését pedig immár 2018 óta támogatja a globális bank budapesti informatikai és elemző központja.

„Büszkék vagyunk a magyar lányok eredményeire, és hogy Magyarország kiváló házigazdája volt az EGMO-nak. A versenyen látott kiváló megoldások újra bebizonyították, hogy a lányoknak érdemes a legmagasabb szinten művelni a matematikát, és érdemes tovább támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek révén több fiatal lány indulhat el a STEM tudományok felé”

– mondta el Molnár-Sáska Gábor, a magyar csapat egyik felkészítője, aki matematikusként az egyik kvantitatív részleg vezetője a Morgan Stanley budapesti központjában.

A lányok versenyéből a vegyes csapatba

Az EGMO lehetőséget biztosít, hogy a matematikát szerető és abban tehetséges lányok mind az országukon belül, mind nemzetközi szinten találkozzanak egymással, kapcsolatokat építsenek, barátságokat köthessenek és építsék szakmai önbizalmukat is. A tapasztalatok szerint azokban az országokban, amelyek rendszeresen részt vesznek az EGMO-n, egyre több lány kerül a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára kijutó vegyes csapatokba is. Így van ez hazánkban is, ahol számos, köztük az egri EGMO-n most szereplő lány is tagja annak a keretnek, amelyből kikerül majd a végleges magyar csapat.

„A matematika műveléséhez szükséges készségek nemtől függetlenek, korábban mégis kevesebb lány mérettette meg magát a legmagasabb szinten. Fontos mérföldkő volt az EGMO létrehozásával egy olyan keretrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy nemtől függetlenül minden tehetséges fiatal felfedezhesse a matematika csodáit, és a legkiválóbbak nemzetközi szinten is próbára tehessék tudásukat. Azt szeretnénk, hogy nemtől függetlenül minden tehetséges fiatal elindulhasson a STEM tudományok felé, és az EGMO-n való részvétel nagy lökést adhat ehhez”

– emelte ki Molnár-Sáska Gábor.

Matematikai és programozó szakkör középiskolás lányoknak

A Morgan Stanley budapesti központjának kapcsolata a matematikával azért is különleges, mert 15 éve éppen egy kisebb létszámú matematikai modellező csoporttal nyitotta meg kapuit a mára már a globális pénzintézet egyik legfontosabb technológiai és elemző központjává bővülő hazai iroda. A vállalat magyar irodáiban több mint 2500 szakember dolgozik elsősorban az informatika, a pénzügyi és matematikai modellezés, a kockázatmenedzsment és az adatelemzés területén támogatva a bank globális működését.

A Morgan Stanley eltökélt abban, hogy a nők arányát még tovább növelje a STEM területeken. A vállalat hosszú távú célja, hogy inspirálja a lányokat ezeken a területeken is a pályaválasztásban, és felhívja figyelmüket a STEM területeken kínálkozó karrierlehetőségekre. Ezt a célt szolgálják az EGMO támogatása mellett az olyan kezdeményezések is, mint a Nők a Tudományban Egyesülettel közösen meghirdetett matematikai és programozási oktatási program, a Smartiz, amelynek során középiskolás lányok mélyíthetik el matematikai tudásukat, és elsajátíthatják a kódolás rejtelmeit egy alapszintű programozási nyelvben.

Tovább

Egyéb kategória

Egyre sürgetőbb probléma az arcfelismerés a globalizált világban

arcfelismerés

Több országban is bevetnek mesterséges intelligenciával támogatott felügyeleti eszközöket a lakosok megfigyelésére biztonsági okokból, melyek közül az automatizált arcfelismerés az egyik legvitatottabb eljárás.

Miközben sok kritika éri az elnyomó Kínát a demokratikusabb értékeket valló oldalról, közben a nyugati országok is használnak ilyen eszközöket, és a nemzetközi exportok kapcsán is egyre sürgetőbb a fékeket és gátakat szabó jogi környezet kialakítása. A koronavírus-járvánnyal járó járványügyi intézkedések újabb löketet adtak a terület virágzásának, egyben további kérdéseket vetnek fel.

„Kína saját autokráciáját exportálja”

– nyilatkozta 2017-ben Marco Rubio amerikai republikánus szenátor, aki szerint a szinte totális megfigyelőállammá váló Kína rájött arra, hogy számtalan fejlesztése mellett magát az elnyomást is egyre több helyen tudja eladni. A fejlett technológiákkal támogatott megfigyelőállamok kapcsán értelemszerűen rögtön Kínát lehet említeni, ahol az algoritmusok szüntelenül dolgoznak a közterületeken használt arcfelismerő rendszerekben, a kísérleti telepként használt Hszincsiang tartományban pedig az üldözött kisebbségeken tesztelik a legújabb fejlesztéseket.

Az MI felügyeleti eszközök azonban nem állnak meg az elnyomó hatalmak határainál – az említett szélsőséges példánál jellemzően visszafogottabban – de globálisan is terjednek. A nyugati kormányok nincsenek egyszerű helyzetben: ezen rendszerek hatékonysága meggyőző, ha bűnüldözési célokról van szó, de a törékenyebb demokráciák kezében veszélyessé válhatnak, mivel a felhasználásukat össze kell egyeztetni olyan értékekkel, mint a privátszféra és az emberi jogok védelme.

Az 2019-ben készített, átfogó AI Global Surveillance (AIGS) Index szerint a megfigyelési (surveillance) technológiák gyorsabb ütemben terjednek, mint ahogy a szakértők gondolnák. Az akkori adatok szerint világszerte 176 országból legalább 64 használt arcfelismeréses kamerákat felügyeleti célokra, akár okosváros-platformok révén (56 ország), vagy bűnüldözési okokból. Az előnyök többrétűek: említhető a költséghatékonyság, az emberi munkaerőnek való kitettség csökkentése, a precízebb adatelemzések. Az emberek nyomon követését valós idejű videófeldolgozás támogatja, ami elemzi és azonosítja azokat a gyanús eseményeket vagy viselkedéseket, amelyek biztonsági fenyegetést jelenthetnek a vállalatok/lakosok számára.

Az exportképes rendszerek olyan funkciókat foglalnak magukba, mint a tömeges megfigyelés és arcfelismerés, illetve olyan integrált közös műveleti platformok, melyek big datát és mesterséges intelligenciát használnak prediktív rendfenntartásra, amiket nem csak az autokratikus államok vetik be, hanem a liberális demokráciák is. Természetesen ez nem jelenti rögtön azt, hogy mindenhol visszaélésekre használnák fel a felügyeleti technológiákat, értelemszerűen az autokratikus és fél-autokratikus országok kormányai hajlamosabbak rá. Azonban minden környezetben fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos politikai célok elérése érdekében jogtalanul használják ki a technológiában rejlő lehetőségeket.  Vitatott kérdés régiótól függően, hogy mik a technológia jogos és indokolt felhasználási területei, amihez másként áll Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió.

A koronavírus-járvány egyik hatása, hogy számos biometrikus adatgyűjtési eszköz használata felgyorsult és jellemző gyakorlattá vált – például a hőmérséklet ellenőrzése belépéskor, a hőkamerák telepítése és az arcszkennelés. Tavaly szeptemberben Ausztrália két legnépesebb államában olyan arcfelismerő szoftvereket teszteltek, amelyek segítségével a rendőrség ellenőrizheti, hogy az emberek otthon vannak-e a COVID-19 karantén ideje alatt, kiterjesztve a kísérleteket, amelyek az ország lakosságának túlnyomó többségében vitákat váltottak ki. A maszkviselet magával hozta az algoritmusok fejlődését is, lévén az eltakart arcokkal is meg kell tudni birkózni a rendszereknek. A járványkezelésben nem csak Dél-Korea alkalmaz arcfelismerést, de Kína, Oroszország, Lengyelország és India is, a görbe laposításának egyik fontos eszközévé vált az ilyen rendszerek telepítése, mely éppenséggel azt mutatja, hogy ilyen téren kimondottan hasznosak ezek a megoldások.

A kínai surveillance átfolyik a világba

Kína több külföldi ország számára exportálja termékeit, ami által az ország gazdasági és politikai befolyása is erősödik. Számos afrikai, közel-keleti, dél-amerikai és ázsiai állam használ kizárólag kínai megfigyelő technológiát. Hogy miért Kína jár élen a fejlesztésben, felhasználásban és exportban, több dologgal magyarázható: a kormány régóta törekszik a technológiai szupremáciára és a saját ökoszisztémája kiépítésére, illetve rengeteg pénzt fordít kutatás-fejlesztésre.

Az olyan nagy nevek, mint a Huawei, a Hikvision, a Dahua vagy a ZTE is különböző formákban fejleszti ezeket a technológiákat, az MI-alapú videós megfigyeléstől kezdve a komplexebb okosváros-rendszerekig. A SenseTime, a Megvii, a CloudWalk és a Yitu startupok globálisan is meghatározó szereplőkké váltak az évek során, becslések szerint a kínai cégek 2023 végére 44,59 százalékot tudhatnak magukénak az arcfelismerés globális piacán. A fejlődést hajtja továbbá, hogy Kína elkötelezte magát a még fejlesztés alatt álló társadalmi kreditrendszer szélesebb körű bevezetése mellett. Összességében az ország MI köré felépített technológiai szektora, a tekintélyelvű kormányzás, a termelés és kutatás kormányzati támogatása, a laza adatvédelmi törvények, és a hatalmas népesség tökéletes környezetet teremtenek együtt ahhoz, hogy egy ilyen megfigyelési rendszer élesben is kiépüljön.

A 2019-es adatok alapján nemzetközi exportban Kína vezette a listát, 63 külföldi országba szállított MI-technológiákat, jelentős része a Huawei, a Hikvision, a Dahua és a ZTE cégekhez fűződik. Ezeket az eszközöket többféle módon kamatoztatják a hatóságok: a CloudWalk például 2018 óta szállít arcfelismerő szoftvert Zimbabwébe, ahol az autoriter kormány arcfelismerős- térfigyelő-rendszert épített ki, saját nemzeti arcadatbázissal. A kormány cserébe megengedte a kínaiaknak, hogy használhassák a több millió zimbabwei arcképét a technológiájuk fejlesztésére. Zimbabwe negyedik legnagyobb városa, Mutare egyben kísérleti terepe a Hikvision okosváros koncepciójának is. 2019-ben a Fülöp-szigeteken belügyminisztérium elindította a „Safe Philippines” névre hallgató megfigyelő-rendszert a Manila nemzeti fővárosi régióban, melynek keretén belül több ezer mesterséges intelligenciát felhasználó megfigyelő kamerát építetettek a Huawei-jel és a China International Telecommunication and Construction Corporation-nel (CITCC) szoros együttműködésben. De ez csak pár példa a sok közül.

Fokozódó feszültség az USA-val

De nyugati államok is adtak el a múltban technológiákat Kínának, bár azóta az exportra vonatkozó szabályok átalakultak. Az Egyesült Államok képviselőházának albizottsága 2006-ban azért vizsgálta a Ciscót, mert a cég Kínának szállított megfigyelési technológiákat, ezt a vállalat azzal védte, hogy joga van a nemzetközi kereskedelemhez és a technológiai semlegességhez. Mint kiderült, az Oracle-nek is voltak hasonló szálai, a kritikák szerint így a nyugati vállalatok is hozzájárulnak a kínai elnyomó rendszer épüléséhez.

Az amerikai cégek által biztosított MI felügyeleti-technológia harminckét országban volt jelen 2019-ben. A legjelentősebb amerikai vállalatok az IBM (11), a Palantir (9) és a Cisco (6). Más liberális demokráciákban működő vállalatok – Franciaország, Németország, Izrael, Japán – szintén fontos szerepet játszanak e technológia elterjedésében. A kritikák szerint a probléma, hogy a demokráciák nem tesznek megfelelő lépéseket a jogsértésekre lehetőséget adó, kifinomult technológiák terjedésének nyomon követésére és ellenőrzésére.

A kínai export tovább fokozta az USA és a Kína közti feszültséget technológiai téren, ami egyre markánsabb intézkedéseket hívott életre. Az amerikai kereskedelmi minisztérium 2019 júliusában nyolc kínai céget és 20 kormányzati ügynökséget tett feketelistára emberi jogok megsértésére hivatkozva, ezzel reagálva az ujgurukon és a muszlim kisebbségeken elkövetett visszaélésekre hivatkozva. Ezután az amerikai cégek számára tiltottá vált, hogy fejlett technológiai felszereléseket szállítsanak a listázott kínai szereplőknek, köztük az arcfelismeréssel foglalkozó SenseTime, Megvii és Yitu cégeknek, továbbá a Dahua és a Hikvision kameragyártóknak. Ezen cégek közül néhány kiskapukon keresztül viszont továbbra is folytatta az exportot nyugatra.

Joe Biden amerikai elnök tavaly novemberben zárta be az utolsó kiskaput is a Huawei és más, az amerikaiak szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő (kémkedéssel vádolt) kínai cégek előtt a saját irányukba, amikor aláírta a Képviselőház és a Kongresszus elsöprő többsége által támogatott Secure Equipment Act nevű törvényt, mely az utolsó lehetőséget is elveszi a kínai technológiai multiktól, így elsősorban a Huawei Technologiestől, a Hikvision és Dahua IP-kameragyártóktól és a ZTE-től, hogy amerikai hálózatokba kerülhessen bármilyen berendezésük.

Az USA feketelistáján szereplő cégeknek 2019. óta eleve nem volt könnyű dolguk, ha az országban működő távközlési cégek számára kívántak eladni bármit, az illetékes hatóság, a Federal Communications Commission (FCC) ugyanakkor külön kérvényre engedélyezhette az eszközök használatát – kizárólag abban az esetben, ha a beszerzésük során állami pénz nem kerül felhasználásra. Ez utóbbi kitételt változtatta meg a Secure Equipment Act, mely már nem ad lehetőséget a hatóságoknak semmilyen licenc kiadására a feketelistán szereplő cégek részére, függetlenül attól, hogy az eszközöket milyen pénzből vásárolják és hol akarják felhasználni az Egyesült Államokon belül.

Az Egyesült Államok szövetségi és állami hatóságai eltérően gondolkodnak a mesterséges intelligencia-felügyeleti telepítések szabályozásáról, különösen az arcfelismerésről, így különböző mértékű korlátozások és ellenőrzések vannak érvényben az USA-ban. San Franciscóban, San Diegóban és Oaklandben a városi hivatalok számára tiltott az arcfelismerő technológiák használata, míg más városokban, például Detroitban, a rendőrség egy bizonyos mértékig használhatja. A portlandi városi tanács teljesen megtiltotta az arcfelismerő technológia használatát.

Maguk az amerikai techcégek is intézkedni kezdtek az arcfelismerés körüli etikai kérdések viharában: 2020-ban az IBM volt az első cég, amely bejelentette, hogy nem fejleszt, gyárt és kínál eladásra több arcfelismerő technológiát. A döntés részeként a technológiai óriás nem biztosít semmilyen szoftveres algoritmust, mely AI segítségével végzi tömegek megfigyelését és (faji alapú) profilozását, illetve határozottan ellenzi ezen technológiai megoldások kiterjedt használatát. Arvind Krishna cégvezető akkor azt mondta: elérkezett az idő arra, hogy nemzeti párbeszéd kezdődjön arról, hogy ezeket az eszközöket hogyan használják a jövőben a helyi rendvédelmi szervek.

A Microsoft és az Amazon szintén hasonló intézkedéseket jelentett be, és szüneteltetni kezdte a rendőrség számára a hasonló technológiák értékesítését. Mindkét technológiai óriás nyilvánosan kijelentette, hogy nem kínálnak arcfelismerő technológiát az állami és a helyi rendőrségnek mindaddig, amíg meg nem születik az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló megfelelő nemzeti törvény, és mindkét vállalat megsürgette a törvényhozókat a szükséges szabályozások kialakítására. Mint kiderül, ennek eredménye az lett, hogy más, kisebb szereplők kezdték betölteni a helyüket.

A témához kapcsolódóan nagy port kavart az is, amikor a The New York Times 2020-ban felfedte, hogy a New York-i Clearview AI, az egyik legnagyobb arcfelismerő-adatbázist szállító cég több milliárd képet kapart le közösségi oldalakról, és összeállította azokat egy arcfelismerő adatbázisba. A cég szoftvereket kínál cégeknek, bűnüldöző szerveknek, egyetemeknek és magánszemélyeknek, algoritmusa illeszti az arcokat az internetről indexelt, több mint hárommilliárd képet tartalmazó adatbázishoz, beleértve a közösségimédia-alkalmazásokat is. A sorozatos adatvédelmi aggályok és bírságok dacára a ClearView rendkívül dinamikus növekedést jelzett előre idénre, így a cégnek a tervek szerint év végéig már százmilliárd fotóból felépülő adatbázisa lehet.

Európának sem tetszik

Közelmúltbeli példa, hogy Olaszország meg is bírságolta idén márciusban a ClearView-t, melynek mondhatni a működésébe vannak kódolva a hasonló afférok: a New York-i székhelyű céget hasonló okból büntették tavaly novemberben Nagy-Britanniában 17 millió angol fontra, emellett a cég működése több országban is kifejezetten tiltott. Többek közt Svédország, Franciaország és Ausztrália már korábban megtiltotta a ClearView számára, hogy a helyi lakosok képmásait bármilyen formában kezelje.

A mesterséges intelligenciával és úgy általánosságban a digitális térrel kapcsolatban az Európai Unió egy emberközelibb, privátszféra központú megközelítést alkalmaz. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke 2020-ban úgy nyilatkozott, hogy az automatizált arcfelismerés sérti az EU általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t. A biztos azt hozta fel elsődleges problémaként, hogy az érzékeny személyes információk rögzítéséhez azok tulajdonosainak beleegyezésére is szükség van, ami értelemszerűen nem adott az automatizált rendszerek esetében.

Az Európai Bizottság tavaly áprilisban előterjesztett egy rendelettervezetet, mely alapján az arcfelismerő rendszerek nyilvánosan hozzáférhető helyeken történő, valós idejű, bűnüldözési célú felhasználásuk főszabály szerint tilos lesz. Ez alól néhány szigorúan meghatározott, korlátozott és szabályozott kivételt határozott meg a Bizottság (például amikor eltűnt gyermek felkutatásához, konkrét és közvetlen terrorfenyegetés megelőzéséhez, vagy egy egy súlyos bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának felderítéséhez, felkutatásához, azonosításához vagy büntetőeljárás alá vonásához az MI feltétlenül szükséges). Az ilyen felhasználást bírói vagy más független szervnek kell engedélyeznie, és az időtartam, a földrajzi hatókör és a lekérdezett adatbázisok tekintetében bizonyos korlátozások vonatkoznak rá.

A szervezetek álláspontja szerint az általános tiltásnak az arcfelismerésen kívül minden, biometrikus adat feldolgozására ki kell terjednie, így többek közt az ujjlenyomat- és hangfelismerésre is. Az EDPB és az EDPS emellett azt javasolta, hogy a nemi, etnikai, politikai és nemi irányultságot feltérképező, illetve ezen szempontok szerinti bárminemű automatikus kategorizálást végző MI-rendszerek használatára is vonatkoznia kell a tiltásnak.

Tavaly októberben több uniós szakmai és jogvédő szervezet után az Európai Parlament is kifejtette álláspontját a mesterséges intelligencia szerepét illetően a közterületeken használt arcfelismerő rendszerekben. Az uniós törvényhozás úgynevezett nem kötelező érvényű nyilatkozatát 377-248 arányban, 62 tartózkodás mellett támogatták az EP-képviselők. A kiadott nyilatkozat többek közt arra hívja fel a Bizottság és a tagállamok figyelmét, hogy a mesterséges intelligencia algoritmusaiban kódolva van a tévedés, így az csak szigorú felügyelet mellett, megfelelő jogi biztosítékokkal használható fel a kamerás megfigyelőrendszerek által rögzített képek elemzésére. A képviselők szerint számos esetben bebizonyosodott, hogy ezek az algoritmusok távolról sem tévedhetetlenek, ugyanakkor a tévesztések aránya többek közt demográfiai csoporttól és nemzetségtől függően eltérő lehet, ami egyenes úton vezet a diszkriminációhoz.

A képviselői állásfoglalás alapján csak a bűncselekmények gyanúsítottjaival szemben lehet jogszerű az ilyen eszközök használata, a privát adatbázisokat és a korábbi viselkedési minták alapján működő következtetési rendszereket és a mesterséges intelligencia által végzett profilozást pedig teljes mértékben tabuként kell kezelni az Európai Parlament szerint.

Forrás: HWSW

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss