Egyéb kategória

A legkorszerűbb technológiával bővült a Széchenyi István Egyetem útépítési laboratóriuma

A győri Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít arra, hogy innovatív módon járuljon hozzá az ipar újszerű megoldásaihoz és a közlekedési kihívásokra adott válaszokhoz.

Az intézmény útépítési laboratóriuma egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a közelmúltban a legkorszerűbb eszközökkel gazdagodott, amelyek bővítik a vállalati partnereknek nyújtott szolgáltatások körét és lehetővé teszik a képzés színvonalának további emelését.

A Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja a térség versenyképességét növelő, hosszú távú és fenntartható vállalati-szolgáltató-felsőoktatási együttműködések támogatásával segíti a gazdaság fejlődését.

A legmodernebb technológiával szerelték fel a Széchenyi István Egyetem Útépítési Laboratóriumát. (Fotó: Adorján András)

„Ezt a célt szolgálta az a több mint 2 milliárd 251 millió forint összértékű projekt is, amelynek keretében ipari partnereket kiszolgálni képes kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásbővítés valósult meg a győri kampuszon, valamint a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A projekt keretében beszerzett eszközök többek között a járműipar újszerű megoldásait és az önvezető mobilitás fejlesztési irányaihoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozását támogatják”

– fejtette ki Mészáros Nóra, a Széchenyi István Egyetem Pályázati Igazgatóságának vezetője.

Az autonóm közlekedési környezet kialakítása szempontjából elengedhetetlen az útburkolat közvetlen fizikai vizsgálata és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében a projektnek köszönhetően jelentősen javult az intézmény Útépítési, illetve a Geodéziai Laboratóriumának felszereltsége is.

„Nagyon fontos fejlesztésről van szó, hiszen az eszközök beszerzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minőségi, az eddigieknél is szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsunk ipari partnereinknek, még magasabb szintre emeljük kutatási tevékenységünket, és ezzel párhuzamosan mindezt képzéseinkbe is beépítsük. A korszerű laborháttér mindhárom területet támogatja, hozzájárul új vállalati együttműködések kialakításához, magas szintű publikációk születéséhez, valamint laborszolgáltatásaink bővítéséhez”

– fogalmazott dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének azért a támogatásért, amely lehetővé tette a fejlesztést, valamint a Pályázati Igazgatóság, a kar és a laboratórium munkatársainak azért a munkáért, amelyet a pályázat sikere érdekében végeztek.

Az országosan is ritkaságnak számító útfelszínvizsgáló berendezés egy járműre kerül, és menet közben, lézer segítségével méri az útburkolat felületi tulajdonságait. (Fotó: Adorján András)

„A legnagyobb kuriózum egy RSP (Road Surface Profilometer) útfelszínvizsgáló berendezés, hiszen eddig, ehhez hasonló csak egy volt az országban. Az eszköz egy jármű elejére szerelve, huszonegy lézer segítségével, haladás közben méri fel a felület különböző geometriai jellemzőit. A műszer a magas színvonalú szakemberképzéshez és új kutatások indításához is hozzájárulhat, miközben az ipari kapcsolatok és laborszolgáltatások körét is szélesíti”

– fogalmazott Nagy Richárd, az Útépítési laboratórium vezetője.

A labor egy, az útépítések során is egyre inkább használatos 3D gépvezérlést segítő rendszerrel is bővült, amelynek segítségével az építőmérnöki szakma legmodernebb technológiája is elérhető az intézményben. A pályázat során az ehhez szükséges térszkennert is beszerezték, amivel az épített környezetet képesek digitalizálni a szakemberek.

„Mivel ezek használata építőmérnöki és geodéziai hozzáértést is igényel, így új eszközeinkre és meglévő tudásunkra támaszkodva tervezzük elindítani a BIM – 3D gépvezérlés tantárgyat, ami országosan is egyedülálló képzést jelent. A tudásanyag a későbbiekben a már diplomával rendelkező, az iparágban dolgozó szakemberek ismereteinek a bővítését is szolgálná. Mindez a kutatási lehetőségeinket is növeli, megcélozva a 3D gépvezérlés eljárásrendjének egyszerűbbé, automatizálttá tételét”

– emelte ki.

A roncsolásmentes vizsgálatot lehetővé tevő lézerszkenner általában nem alapfelszereltség egy útlaborban. (Fotó: Adorján András)

A roncsolásmentes vizsgálati eljárások bemutatását szolgálja két újonnan beszerzett, nagy pontosságú szkenner is, amelyek lehetőséget adnak a Közlekedésépítési és Vízmérnöki, valamint a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék közötti kutatási együttműködésre.

„Az egyik eszközzel az útfelület makro- és mikro-érdességét tudjuk hatékonyan vizsgálni, anyagmodellt alkotni, amelynek révén közös publikációkat is tervezünk. A másik alkalmas arra, hogy megnézzük a beszkennelt kő viselkedését, törésképét bizonyos terhelések esetén. A beszerzett eszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok jelentősen erősítik hallgatóink felkészültségét, hozzájárulnak a munkaerőpiacon keresett tudás elsajátításához”

– fogalmazott.

A legmodernebb technológiák mellett klasszikus útvizsgálati műszerek is érkeztek a laboratóriumba, köztük aszfaltkeverő, aszfaltanalizátor, keréknyomvizsgáló, közművek detektálásához szükséges berendezés, bitumenvizsgáló és különböző tisztító eszközök.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:egyetem laboratórium széchenyi SZIE útépítési

Up Next

Új brandet kapott a megváltozott munkaképességűeket támogató társadalmi vállalkozás

Don't Miss

Áprilistól senki ne induljon okostelefon nélkül az USA-ba!

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!