Connect with us

Egyéb kategória

A legkorszerűbb technológiával bővült a Széchenyi István Egyetem útépítési laboratóriuma

A győri Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít arra, hogy innovatív módon járuljon hozzá az ipar újszerű megoldásaihoz és a közlekedési kihívásokra adott válaszokhoz.

Az intézmény útépítési laboratóriuma egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a közelmúltban a legkorszerűbb eszközökkel gazdagodott, amelyek bővítik a vállalati partnereknek nyújtott szolgáltatások körét és lehetővé teszik a képzés színvonalának további emelését.

A Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja a térség versenyképességét növelő, hosszú távú és fenntartható vállalati-szolgáltató-felsőoktatási együttműködések támogatásával segíti a gazdaság fejlődését.

A legmodernebb technológiával szerelték fel a Széchenyi István Egyetem Útépítési Laboratóriumát. (Fotó: Adorján András)

„Ezt a célt szolgálta az a több mint 2 milliárd 251 millió forint összértékű projekt is, amelynek keretében ipari partnereket kiszolgálni képes kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásbővítés valósult meg a győri kampuszon, valamint a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A projekt keretében beszerzett eszközök többek között a járműipar újszerű megoldásait és az önvezető mobilitás fejlesztési irányaihoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozását támogatják”

– fejtette ki Mészáros Nóra, a Széchenyi István Egyetem Pályázati Igazgatóságának vezetője.

Az autonóm közlekedési környezet kialakítása szempontjából elengedhetetlen az útburkolat közvetlen fizikai vizsgálata és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében a projektnek köszönhetően jelentősen javult az intézmény Útépítési, illetve a Geodéziai Laboratóriumának felszereltsége is.

„Nagyon fontos fejlesztésről van szó, hiszen az eszközök beszerzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minőségi, az eddigieknél is szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsunk ipari partnereinknek, még magasabb szintre emeljük kutatási tevékenységünket, és ezzel párhuzamosan mindezt képzéseinkbe is beépítsük. A korszerű laborháttér mindhárom területet támogatja, hozzájárul új vállalati együttműködések kialakításához, magas szintű publikációk születéséhez, valamint laborszolgáltatásaink bővítéséhez”

– fogalmazott dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének azért a támogatásért, amely lehetővé tette a fejlesztést, valamint a Pályázati Igazgatóság, a kar és a laboratórium munkatársainak azért a munkáért, amelyet a pályázat sikere érdekében végeztek.

Az országosan is ritkaságnak számító útfelszínvizsgáló berendezés egy járműre kerül, és menet közben, lézer segítségével méri az útburkolat felületi tulajdonságait. (Fotó: Adorján András)

„A legnagyobb kuriózum egy RSP (Road Surface Profilometer) útfelszínvizsgáló berendezés, hiszen eddig, ehhez hasonló csak egy volt az országban. Az eszköz egy jármű elejére szerelve, huszonegy lézer segítségével, haladás közben méri fel a felület különböző geometriai jellemzőit. A műszer a magas színvonalú szakemberképzéshez és új kutatások indításához is hozzájárulhat, miközben az ipari kapcsolatok és laborszolgáltatások körét is szélesíti”

– fogalmazott Nagy Richárd, az Útépítési laboratórium vezetője.

A labor egy, az útépítések során is egyre inkább használatos 3D gépvezérlést segítő rendszerrel is bővült, amelynek segítségével az építőmérnöki szakma legmodernebb technológiája is elérhető az intézményben. A pályázat során az ehhez szükséges térszkennert is beszerezték, amivel az épített környezetet képesek digitalizálni a szakemberek.

„Mivel ezek használata építőmérnöki és geodéziai hozzáértést is igényel, így új eszközeinkre és meglévő tudásunkra támaszkodva tervezzük elindítani a BIM – 3D gépvezérlés tantárgyat, ami országosan is egyedülálló képzést jelent. A tudásanyag a későbbiekben a már diplomával rendelkező, az iparágban dolgozó szakemberek ismereteinek a bővítését is szolgálná. Mindez a kutatási lehetőségeinket is növeli, megcélozva a 3D gépvezérlés eljárásrendjének egyszerűbbé, automatizálttá tételét”

– emelte ki.

A roncsolásmentes vizsgálatot lehetővé tevő lézerszkenner általában nem alapfelszereltség egy útlaborban. (Fotó: Adorján András)

A roncsolásmentes vizsgálati eljárások bemutatását szolgálja két újonnan beszerzett, nagy pontosságú szkenner is, amelyek lehetőséget adnak a Közlekedésépítési és Vízmérnöki, valamint a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék közötti kutatási együttműködésre.

„Az egyik eszközzel az útfelület makro- és mikro-érdességét tudjuk hatékonyan vizsgálni, anyagmodellt alkotni, amelynek révén közös publikációkat is tervezünk. A másik alkalmas arra, hogy megnézzük a beszkennelt kő viselkedését, törésképét bizonyos terhelések esetén. A beszerzett eszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok jelentősen erősítik hallgatóink felkészültségét, hozzájárulnak a munkaerőpiacon keresett tudás elsajátításához”

– fogalmazott.

A legmodernebb technológiák mellett klasszikus útvizsgálati műszerek is érkeztek a laboratóriumba, köztük aszfaltkeverő, aszfaltanalizátor, keréknyomvizsgáló, közművek detektálásához szükséges berendezés, bitumenvizsgáló és különböző tisztító eszközök.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Folytatódik a Hankook nagy abroncsosztása! Idén tizennegyedik alkalommal támogatják a közhasznú szervezetek munkáját

A közjót szolgáló szervezetek munkájának támogatására a Hankook immár tizennegyedik alkalommal hirdeti meg Abroncsadományozási Programját.

A Hankook a program keretében prémium minőségű gumiabroncsainak biztosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a pályázók a korábbinál hatékonyabban és nagyobb biztonságban láthassák el nélkülözhetetlen feladataikat.

„A Hankooknál hiszünk abban, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem csupán lehetőség, sokkal inkább a közösség iránti elkötelezettségünk alapvető kifejezése. Nap mint nap látjuk, hogy a közhasznú szervezetek milyen elképesztő és áldozatos munkát végeznek, legyen szó életmentésről, beteg gyermekek szállításáról, katasztrófavédelemről vagy a környezetünk megóvásáról. A mi hozzájárulásunk ehhez nagyon konkrét és gyakorlati segítség: a biztonságos közlekedés alapfeltételét jelentő, kiváló minőségű gumiabroncsok biztosítása. Egy megbízható abroncsgarnitúra nem csupán alkatrész, hanem egyben garancia arra, hogy a segítség időben és biztonságban célba ér. Büszkék vagyunk erre a több mint egy évtizedes hagyományra, és izgatottan várjuk az idei pályázatokat, hogy idén is hozzájárulhassunk a legnemesebb célok megvalósításához”

– mondta el Roy Katalin, a Hankook Tire Magyarország kommunikációs vezetője.

A program sikerét jól mutatja, hogy a tavalyi év során a Hankook közel 140 nonprofit szervezet számára biztosított több mint 1600 darab új gumiabroncsot. A kedvezményezettek között olyan országos lefedettséggel rendelkező intézmények is megtalálhatók, mint az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt vagy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amelyek munkáját a vállalat már évek óta segíti. A támogatottak listáján mindemellett számos civil szervezet, önkéntes tűzoltóság és polgárőrség is szerepel.

A 2025-ös pályázatra elsősorban olyan, legalább öt éve bejegyzett közhasznú szervezetek, alapítványok, közalapítványok és egyesületek jelentkezését várják, amelyek tevékenységükkel a szociális ellátás, egészségügyi ellátás, polgári védelem és katasztrófa-elhárítás, környezet- és állatvédelem területén dolgoznak.

A pályázatokat augusztus 14-től augusztus 27-ig a www.hankookadomany.hu weboldalon lehet benyújtani, ahol tájékozódni lehet a program részleteiről és a pályázati feltételekről.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Minden idők legnagyobb fekete lyuk összeolvadását észlelték a LIGO detektorai

Minden eddiginél nagyobb tömegű feketelyuk-kettős összeolvadást detektált az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által finanszírozott LIGO obszervatóriumokkal a LIGO–Virgo–KAGRA (LVK) együttműködés. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.

A GW231123 jelzésű jelet az ún. negyedik megfigyelési időszakban észlelték a LIGO Livingstonban (Louisiana állam) és Hanfordban (Washington állam) található ikerdetektorai, 2023. november 23-án. Az eredményt a 24. Nemzetközi Általános Relativitáselmélet és Gravitáció Konferencián (GR24) és a 16. Edoardo Amaldi Gravitációs Hullám Konferencián, a két szakterület legnagyobb tudományos szakmai rendezvényén mutatták be, amelyek most közösen kerültek megrendezésre Glasgowban (Skócia), július 14 és 18. között.

A LIGO (Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) 2015-ben írt történelmet, amikor először detektált gravitációs hullámokat. Akkor a hullámok egy feketelyuk-páros összeolvadásból származtak, amelynek eredményeként egy, a Nap tömegének 62-szeresét kitevő fekete lyuk jött létre. Azóta a mérésekben részt vevő detektorok körülbelül 300 gravitációs hullámot észleltek, csak a negyedik (2023. májusa óta tartó) megfigyelési időszak alatt pedig 200-at.

A most közzétett esemény során egy olyan végső fekete lyuk keletkezett, amely a Nap tömegének körülbelül 225-szöröse, vagyis minden eddig detektáltnál nagyobb. A születő fekete lyuk két fekete lyuk összeolvadásából keletkezett, amelyek tömege körülbelül 100, illetve 140 naptömeg volt, ráadásul rendkívül gyorsan forog is. A csillagfejlődés standard modelljei nem engednek meg ilyen tömegű fekete lyukakat ezért a kutatók azt valószínűsítik, hogy a most összeolvadó két fekete lyuk korábban szintén kisebb fekete lyukak összeolvadásával jöhetett létre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatói, Frei Zsolt vezetésével, még 2007-ben kapcsolódtak be az együttműködésbe, és azóta aktív résztvevői a kollaboráció munkájának.

„Érdekessége ennek az események, hogy mivel itt nagyon nagy tömegű fekete lyuk párosról van szó, ezt nagyon messziről is képes volt érzékelni a LIGO obszervatórium – mondta el a most közzétett eredményről Frei Zsolt. –  Kihívást jelent azonban, hogy megfejtsük, hogyan tudott kisebb fekete lyukak összeolvadásából, ennyi idő alatt, ilyen közepes tömegű fekete lyuk keletkezni, ami ráadásul ennyire nagy sebességgel pörög is.”

A GW231123 eseményben részt vevő fekete lyukak nagy tömege és rendkívül gyors forgása, amely közel van az Einstein általános relativitáselmélete szerint elképzelhető maximális forgási sebességhez, kihívások elé állítja mind a gravitációs hullámok detektálásának technológiáját, mind az elméleti modelleket. A kutatók ezért folytatják az elemzést és a modellek finomítását, hogy ilyen szélsőséges eseményeket is értelmezni tudjanak, de ez akár évekbe is telhet.

A mostani észlelést rögzítő LIGO, valamint a kollaborációban még részt vevő Virgo és KAGRA gravitációs hullám detektorokat azért tervezték, hogy a kozmikus események által okozott apró téridő-torzulásokat mérjék. Az együttműködés negyedik megfigyelési időszaka 2023 májusában kezdődött, és az első fél év további megfigyeléseit (2024 januárjáig) később, a nyár folyamán teszik közzé, így még több izgalmas eredményre is számíthatunk a közeljövőben.

„Abban reménykedünk, hogy neutroncsillagok összeolvadását is érzékelni fogjuk, hiszen az ELTE kutatóinak ez van a fő fókuszában, mi ezek lokalizálásán dolgozunk, hogy lehetősége legyen más távcsöveknek is megfigyelni őket. De ezek sokkal ritkább események, mint a fekete lyukak összeolvadása, amelyekből 300 körülit detektáltunk már a 2015-ös felfedezés óta. Neutroncsillag-összeolvadásból viszont csak egyet” – tette hozzá Frei Zsolt, aki azt is elmondta, hogy a negyedik megfigyelési időszak, ami az eddigi leghosszabb és legérzékenyebb is egyben, nyáron ért volna véget, de azt november végig meghosszabbították. Ennek az az oka, hogy nemrég indult el a világ legnagyobb csillagászati kamerájával felszerelt, az Atacama-sivatagban, 2680 méter magasan felépült obszervatórium az ún. Legacy Survey of Space and Time (LSST), amely tíz éven keresztül készít színes, nagy felbontású, időbeli változásokat is követő felvételeket az univerzumról. A kollaboráció tagjai pedig úgy gondolták, mindenképpen érdemes lenne, hogy a két obszervatórium együtt is működhessen, mielőtt a LIGO detektorait több évre leállítják, hogy tovább fejleszthessék azokat.

„Izgalmas lenne, ha ez alatt az időszak alatt láthatnánk neutroncsillagot és azt az LSST-vel is meg tudnánk figyelni. Ez az ELTE-s kutatóknak külön remek lehetőség lenne, hiszen mi kiemelten dolgozunk ezen a területen” – mutatott rá kutatásaik fontosságára Frei Zsolt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

A hullámkarton forradalmasíthatja a kortárs művészetet

A hullámkarton nemcsak 80 százalékkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint a hagyományos anyagok, de 92 százalékos újrahasznosítási aránya és látványos felhasználhatósága miatt a kiállítóterek, színpadok és filmstúdiók új kedvencévé vált.

A világ 160 millió tonnányi éves termelése már nemcsak logisztikai, hanem kreatív térnyerést is jelent. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről.

A fenntarthatóság ma már nem csupán gazdasági vagy ipari törekvés, hanem esztétikai és társadalmi állásfoglalás is. A kortárs művészetben egyre látványosabban jelenik meg az a szemlélet, amely az anyaghasználatot is környezettudatos alapokra helyezi. Ennek egyik legizgalmasabb példája a hullámkarton térnyerése a művészeti installációktól egészen a díszletépítésig.

A művészeti installációk fenntarthatósági lábnyomát akár 80 százalékkal is csökkentheti a hullámkarton használata – különösen a hagyományos anyagokkal (fém, fa, műanyag) szemben. A karton nemcsak jelentősen könnyebb, de alacsonyabb szállítási költséget, kisebb ökológiai terhelést és gyorsabb lebomlást is biztosít.

Eközben a kartonalapú csomagolások újrahasznosítási aránya Európában meghaladja a 92 százalékot – ez a legmagasabb a csomagolóanyagok között. Világszerte évente több mint 160 millió tonna hullámkartont gyártanak, és miközben továbbra is kulcsfontosságú szereplője a logisztikának, egyre többször bukkan fel kiállítóterekben, közösségi terekben és filmes produkciókban is.

A környezeti előnyök mellett a hullámkarton energiatakarékos alternatívát is kínál. Egy tonna újrahasznosított karton előállítása során akár 4000 kWh energiát lehet megtakarítani – ez egy európai háztartási hűtőszekrény több mint 10 évnyi fogyasztásának felel meg.

Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről. „Mi, mint gyártók, különösen büszkék vagyunk arra, hogy egyre több fiatal alkotó fedezi fel újra ezt az anyagot – és hogy ebben a folyamatban a hazai ipar is inspirációs forrássá válhat” – mondta a szakember,

Olafur Eliasson 2016-os „Green Light – An Artistic Workshop” című projektje ikonikus példája annak, hogyan válhat a hullámkarton a társadalmi üzenet részévé. A dán-izlandi művész menekültekkel együttműködve készített moduláris lámpákat újrahasznosított kartonból, amelyek a közösségi alkotást és a társadalmi integrációt hirdették – a projekt a velencei biennálén is bemutatkozott.

Michael Rakowitz amerikai–iraki művész „The Invisible Enemy Should Not Exist” című kartonszobraiban azokat az iraki műtárgyakat idézte meg, amelyeket háborús pusztítás vagy fosztogatás miatt vesztett el a világ. A karton itt nemcsak formai médium, hanem történelmi emlékezet és politikai kiállás eszköze is lett.

A filmiparban is forradalom zajlik: David Lowery rendező 2024-es karácsonyi filmjében teljes belső díszletvilágot építtetett hullámkartonból. Lowery szerint a karton „olcsó, könnyű és mágikus anyag”, amely nemcsak a gyerekkori képzelet tereit idézi meg, de látványos és fenntartható alternatívája lehet a filmes díszletgyártásnak is.

Magyarországon is egyre többen fedezik fel a karton új szerepét a formatervezésben. 2025 tavaszán a Bartók Tavasz – Nemzetközi Művészeti Hetek keretében Olivier Grossetête francia képzőművész vezetésével több száz önkéntes építette meg a Keleti pályaudvar monumentális másolatát hullámkartonból az Erzsébet téren. A projekt nemcsak látványos installációként működött, hanem a közösségi művészet és az ideiglenes, fenntartható építés szimbólumává is vált.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss