Connect with us

Egyéb kategória

A legkorszerűbb technológiával bővült a Széchenyi István Egyetem útépítési laboratóriuma

A győri Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít arra, hogy innovatív módon járuljon hozzá az ipar újszerű megoldásaihoz és a közlekedési kihívásokra adott válaszokhoz.

Az intézmény útépítési laboratóriuma egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a közelmúltban a legkorszerűbb eszközökkel gazdagodott, amelyek bővítik a vállalati partnereknek nyújtott szolgáltatások körét és lehetővé teszik a képzés színvonalának további emelését.

A Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja a térség versenyképességét növelő, hosszú távú és fenntartható vállalati-szolgáltató-felsőoktatási együttműködések támogatásával segíti a gazdaság fejlődését.

A legmodernebb technológiával szerelték fel a Széchenyi István Egyetem Útépítési Laboratóriumát. (Fotó: Adorján András)

„Ezt a célt szolgálta az a több mint 2 milliárd 251 millió forint összértékű projekt is, amelynek keretében ipari partnereket kiszolgálni képes kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásbővítés valósult meg a győri kampuszon, valamint a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A projekt keretében beszerzett eszközök többek között a járműipar újszerű megoldásait és az önvezető mobilitás fejlesztési irányaihoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozását támogatják”

– fejtette ki Mészáros Nóra, a Széchenyi István Egyetem Pályázati Igazgatóságának vezetője.

Az autonóm közlekedési környezet kialakítása szempontjából elengedhetetlen az útburkolat közvetlen fizikai vizsgálata és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében a projektnek köszönhetően jelentősen javult az intézmény Útépítési, illetve a Geodéziai Laboratóriumának felszereltsége is.

„Nagyon fontos fejlesztésről van szó, hiszen az eszközök beszerzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minőségi, az eddigieknél is szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsunk ipari partnereinknek, még magasabb szintre emeljük kutatási tevékenységünket, és ezzel párhuzamosan mindezt képzéseinkbe is beépítsük. A korszerű laborháttér mindhárom területet támogatja, hozzájárul új vállalati együttműködések kialakításához, magas szintű publikációk születéséhez, valamint laborszolgáltatásaink bővítéséhez”

– fogalmazott dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének azért a támogatásért, amely lehetővé tette a fejlesztést, valamint a Pályázati Igazgatóság, a kar és a laboratórium munkatársainak azért a munkáért, amelyet a pályázat sikere érdekében végeztek.

Az országosan is ritkaságnak számító útfelszínvizsgáló berendezés egy járműre kerül, és menet közben, lézer segítségével méri az útburkolat felületi tulajdonságait. (Fotó: Adorján András)

„A legnagyobb kuriózum egy RSP (Road Surface Profilometer) útfelszínvizsgáló berendezés, hiszen eddig, ehhez hasonló csak egy volt az országban. Az eszköz egy jármű elejére szerelve, huszonegy lézer segítségével, haladás közben méri fel a felület különböző geometriai jellemzőit. A műszer a magas színvonalú szakemberképzéshez és új kutatások indításához is hozzájárulhat, miközben az ipari kapcsolatok és laborszolgáltatások körét is szélesíti”

– fogalmazott Nagy Richárd, az Útépítési laboratórium vezetője.

A labor egy, az útépítések során is egyre inkább használatos 3D gépvezérlést segítő rendszerrel is bővült, amelynek segítségével az építőmérnöki szakma legmodernebb technológiája is elérhető az intézményben. A pályázat során az ehhez szükséges térszkennert is beszerezték, amivel az épített környezetet képesek digitalizálni a szakemberek.

„Mivel ezek használata építőmérnöki és geodéziai hozzáértést is igényel, így új eszközeinkre és meglévő tudásunkra támaszkodva tervezzük elindítani a BIM – 3D gépvezérlés tantárgyat, ami országosan is egyedülálló képzést jelent. A tudásanyag a későbbiekben a már diplomával rendelkező, az iparágban dolgozó szakemberek ismereteinek a bővítését is szolgálná. Mindez a kutatási lehetőségeinket is növeli, megcélozva a 3D gépvezérlés eljárásrendjének egyszerűbbé, automatizálttá tételét”

– emelte ki.

A roncsolásmentes vizsgálatot lehetővé tevő lézerszkenner általában nem alapfelszereltség egy útlaborban. (Fotó: Adorján András)

A roncsolásmentes vizsgálati eljárások bemutatását szolgálja két újonnan beszerzett, nagy pontosságú szkenner is, amelyek lehetőséget adnak a Közlekedésépítési és Vízmérnöki, valamint a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék közötti kutatási együttműködésre.

„Az egyik eszközzel az útfelület makro- és mikro-érdességét tudjuk hatékonyan vizsgálni, anyagmodellt alkotni, amelynek révén közös publikációkat is tervezünk. A másik alkalmas arra, hogy megnézzük a beszkennelt kő viselkedését, törésképét bizonyos terhelések esetén. A beszerzett eszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok jelentősen erősítik hallgatóink felkészültségét, hozzájárulnak a munkaerőpiacon keresett tudás elsajátításához”

– fogalmazott.

A legmodernebb technológiák mellett klasszikus útvizsgálati műszerek is érkeztek a laboratóriumba, köztük aszfaltkeverő, aszfaltanalizátor, keréknyomvizsgáló, közművek detektálásához szükséges berendezés, bitumenvizsgáló és különböző tisztító eszközök.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Egyéb kategória

Minden idők legnagyobb fekete lyuk összeolvadását észlelték a LIGO detektorai

Minden eddiginél nagyobb tömegű feketelyuk-kettős összeolvadást detektált az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által finanszírozott LIGO obszervatóriumokkal a LIGO–Virgo–KAGRA (LVK) együttműködés. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.

A GW231123 jelzésű jelet az ún. negyedik megfigyelési időszakban észlelték a LIGO Livingstonban (Louisiana állam) és Hanfordban (Washington állam) található ikerdetektorai, 2023. november 23-án. Az eredményt a 24. Nemzetközi Általános Relativitáselmélet és Gravitáció Konferencián (GR24) és a 16. Edoardo Amaldi Gravitációs Hullám Konferencián, a két szakterület legnagyobb tudományos szakmai rendezvényén mutatták be, amelyek most közösen kerültek megrendezésre Glasgowban (Skócia), július 14 és 18. között.

A LIGO (Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) 2015-ben írt történelmet, amikor először detektált gravitációs hullámokat. Akkor a hullámok egy feketelyuk-páros összeolvadásból származtak, amelynek eredményeként egy, a Nap tömegének 62-szeresét kitevő fekete lyuk jött létre. Azóta a mérésekben részt vevő detektorok körülbelül 300 gravitációs hullámot észleltek, csak a negyedik (2023. májusa óta tartó) megfigyelési időszak alatt pedig 200-at.

A most közzétett esemény során egy olyan végső fekete lyuk keletkezett, amely a Nap tömegének körülbelül 225-szöröse, vagyis minden eddig detektáltnál nagyobb. A születő fekete lyuk két fekete lyuk összeolvadásából keletkezett, amelyek tömege körülbelül 100, illetve 140 naptömeg volt, ráadásul rendkívül gyorsan forog is. A csillagfejlődés standard modelljei nem engednek meg ilyen tömegű fekete lyukakat ezért a kutatók azt valószínűsítik, hogy a most összeolvadó két fekete lyuk korábban szintén kisebb fekete lyukak összeolvadásával jöhetett létre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatói, Frei Zsolt vezetésével, még 2007-ben kapcsolódtak be az együttműködésbe, és azóta aktív résztvevői a kollaboráció munkájának.

„Érdekessége ennek az események, hogy mivel itt nagyon nagy tömegű fekete lyuk párosról van szó, ezt nagyon messziről is képes volt érzékelni a LIGO obszervatórium – mondta el a most közzétett eredményről Frei Zsolt. –  Kihívást jelent azonban, hogy megfejtsük, hogyan tudott kisebb fekete lyukak összeolvadásából, ennyi idő alatt, ilyen közepes tömegű fekete lyuk keletkezni, ami ráadásul ennyire nagy sebességgel pörög is.”

A GW231123 eseményben részt vevő fekete lyukak nagy tömege és rendkívül gyors forgása, amely közel van az Einstein általános relativitáselmélete szerint elképzelhető maximális forgási sebességhez, kihívások elé állítja mind a gravitációs hullámok detektálásának technológiáját, mind az elméleti modelleket. A kutatók ezért folytatják az elemzést és a modellek finomítását, hogy ilyen szélsőséges eseményeket is értelmezni tudjanak, de ez akár évekbe is telhet.

A mostani észlelést rögzítő LIGO, valamint a kollaborációban még részt vevő Virgo és KAGRA gravitációs hullám detektorokat azért tervezték, hogy a kozmikus események által okozott apró téridő-torzulásokat mérjék. Az együttműködés negyedik megfigyelési időszaka 2023 májusában kezdődött, és az első fél év további megfigyeléseit (2024 januárjáig) később, a nyár folyamán teszik közzé, így még több izgalmas eredményre is számíthatunk a közeljövőben.

„Abban reménykedünk, hogy neutroncsillagok összeolvadását is érzékelni fogjuk, hiszen az ELTE kutatóinak ez van a fő fókuszában, mi ezek lokalizálásán dolgozunk, hogy lehetősége legyen más távcsöveknek is megfigyelni őket. De ezek sokkal ritkább események, mint a fekete lyukak összeolvadása, amelyekből 300 körülit detektáltunk már a 2015-ös felfedezés óta. Neutroncsillag-összeolvadásból viszont csak egyet” – tette hozzá Frei Zsolt, aki azt is elmondta, hogy a negyedik megfigyelési időszak, ami az eddigi leghosszabb és legérzékenyebb is egyben, nyáron ért volna véget, de azt november végig meghosszabbították. Ennek az az oka, hogy nemrég indult el a világ legnagyobb csillagászati kamerájával felszerelt, az Atacama-sivatagban, 2680 méter magasan felépült obszervatórium az ún. Legacy Survey of Space and Time (LSST), amely tíz éven keresztül készít színes, nagy felbontású, időbeli változásokat is követő felvételeket az univerzumról. A kollaboráció tagjai pedig úgy gondolták, mindenképpen érdemes lenne, hogy a két obszervatórium együtt is működhessen, mielőtt a LIGO detektorait több évre leállítják, hogy tovább fejleszthessék azokat.

„Izgalmas lenne, ha ez alatt az időszak alatt láthatnánk neutroncsillagot és azt az LSST-vel is meg tudnánk figyelni. Ez az ELTE-s kutatóknak külön remek lehetőség lenne, hiszen mi kiemelten dolgozunk ezen a területen” – mutatott rá kutatásaik fontosságára Frei Zsolt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

A hullámkarton forradalmasíthatja a kortárs művészetet

A hullámkarton nemcsak 80 százalékkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint a hagyományos anyagok, de 92 százalékos újrahasznosítási aránya és látványos felhasználhatósága miatt a kiállítóterek, színpadok és filmstúdiók új kedvencévé vált.

A világ 160 millió tonnányi éves termelése már nemcsak logisztikai, hanem kreatív térnyerést is jelent. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről.

A fenntarthatóság ma már nem csupán gazdasági vagy ipari törekvés, hanem esztétikai és társadalmi állásfoglalás is. A kortárs művészetben egyre látványosabban jelenik meg az a szemlélet, amely az anyaghasználatot is környezettudatos alapokra helyezi. Ennek egyik legizgalmasabb példája a hullámkarton térnyerése a művészeti installációktól egészen a díszletépítésig.

A művészeti installációk fenntarthatósági lábnyomát akár 80 százalékkal is csökkentheti a hullámkarton használata – különösen a hagyományos anyagokkal (fém, fa, műanyag) szemben. A karton nemcsak jelentősen könnyebb, de alacsonyabb szállítási költséget, kisebb ökológiai terhelést és gyorsabb lebomlást is biztosít.

Eközben a kartonalapú csomagolások újrahasznosítási aránya Európában meghaladja a 92 százalékot – ez a legmagasabb a csomagolóanyagok között. Világszerte évente több mint 160 millió tonna hullámkartont gyártanak, és miközben továbbra is kulcsfontosságú szereplője a logisztikának, egyre többször bukkan fel kiállítóterekben, közösségi terekben és filmes produkciókban is.

A környezeti előnyök mellett a hullámkarton energiatakarékos alternatívát is kínál. Egy tonna újrahasznosított karton előállítása során akár 4000 kWh energiát lehet megtakarítani – ez egy európai háztartási hűtőszekrény több mint 10 évnyi fogyasztásának felel meg.

Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről. „Mi, mint gyártók, különösen büszkék vagyunk arra, hogy egyre több fiatal alkotó fedezi fel újra ezt az anyagot – és hogy ebben a folyamatban a hazai ipar is inspirációs forrássá válhat” – mondta a szakember,

Olafur Eliasson 2016-os „Green Light – An Artistic Workshop” című projektje ikonikus példája annak, hogyan válhat a hullámkarton a társadalmi üzenet részévé. A dán-izlandi művész menekültekkel együttműködve készített moduláris lámpákat újrahasznosított kartonból, amelyek a közösségi alkotást és a társadalmi integrációt hirdették – a projekt a velencei biennálén is bemutatkozott.

Michael Rakowitz amerikai–iraki művész „The Invisible Enemy Should Not Exist” című kartonszobraiban azokat az iraki műtárgyakat idézte meg, amelyeket háborús pusztítás vagy fosztogatás miatt vesztett el a világ. A karton itt nemcsak formai médium, hanem történelmi emlékezet és politikai kiállás eszköze is lett.

A filmiparban is forradalom zajlik: David Lowery rendező 2024-es karácsonyi filmjében teljes belső díszletvilágot építtetett hullámkartonból. Lowery szerint a karton „olcsó, könnyű és mágikus anyag”, amely nemcsak a gyerekkori képzelet tereit idézi meg, de látványos és fenntartható alternatívája lehet a filmes díszletgyártásnak is.

Magyarországon is egyre többen fedezik fel a karton új szerepét a formatervezésben. 2025 tavaszán a Bartók Tavasz – Nemzetközi Művészeti Hetek keretében Olivier Grossetête francia képzőművész vezetésével több száz önkéntes építette meg a Keleti pályaudvar monumentális másolatát hullámkartonból az Erzsébet téren. A projekt nemcsak látványos installációként működött, hanem a közösségi művészet és az ideiglenes, fenntartható építés szimbólumává is vált.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t

A világ legtöbb országába repülő légitársaságaként ismert Turkish Airlines ismét megerősítette vezető szerepét a nemzetközi légiközlekedési iparágban: a 2025-ös Skytrax World Airline Awards díjátadón tizedik alkalommal nyerte el az „Európa legjobb légitársasága” címet.

A légiközlekedés Oscarjaként is emlegetett díjátadó ünnepséget június 17-én rendezték meg a párizsi Lég- és Űrmúzeum történelmi falai között.

A déli régió legjobb légitársaságának is megválasztott török nemzeti légitársaság számos további rangos elismerésben is részesült. A Turkish Airlines elnyerte a Világ legjobb üzleti osztályú fedélzeti cateringje, Európa legjobb üzleti osztálya, Dél-Európa legjobb üzleti osztálya és az Európa legjobb üzleti osztályú fedélzeti cateringje díjakat, amelyek a prémium kabinokban nyújtott kiemelkedő szolgáltatási színvonalat tükrözik. A légitársaság ezen felül elnyerte az Európa legjobb turistaosztálya és az Európa legjobb turistaosztályú fedélzeti cateringje címeket is, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét a magas színvonalú utazási élmény biztosítása mellett minden osztályon. Ezek az elismerések, összesen nyolc díj, ismét megerősítik a Turkish Airlines erős pozícióját a globális légiközlekedési szektorban, valamint vezető szerepét a régióban.

Ezeket a díjakat nemzetközi utasok millióinak közvetlen visszajelzései alapján ítélik oda, így valódi mérőszámot jelentenek az utaselégedettség tekintetében. A Turkish Airlines kiváló szolgáltatási minőségének, páratlan útvonalhálózatának és a Turkish DO&CO-val közösen megalkotott fedélzeti gasztronómiai élményének ismételt elismerése jól tükrözi a légitársaság töretlen elkötelezettségét vendégei iránt.

A díjak kapcsán a Turkish Airlines igazgatótanácsának és végrehajtó bizottságának elnöke, Prof. Ahmet Bolat így nyilatkozott:

„Mérhetetlen büszkeség számunkra, hogy utasaink ismét Európa legjobb légitársaságának választottak bennünket. Ez az elismerés – a többi díjjal együtt – csapatunk fáradhatatlan munkájának és szenvedélyének bizonyítéka. Munkánkat a török vendégszeretet hagyományai vezérlik, és szívből köszönjük utasainknak és a Skytrax szervezetnek, hogy megerősítették elkötelezettségünket a kiválóság iránt. Továbbra is azért dolgozunk, hogy világszerte felejthetetlen utazási élményeket nyújtsunk vendégeinknek.”

A Skytrax vezérigazgatója, Edward Plaisted hozzátette:

„Örömmel látjuk, hogy a Turkish Airlines nyolc díjat is elnyert a 2025-ös World Airline Awards keretében, köztük az Európa legjobb légitársasága, a legjobb üzleti osztályú catering, valamint a Dél-Európa legjobb légitársasága címeket. A Turkish Airlines olyan gondosan kialakított szolgáltatást nyújt, amely mélyen rezonál az utasokkal – a vendégszeretettől kezdve a fedélzeti étkezések minőségéig. Az eredmények újfent megerősítik a légitársaság vezető szerepét a régióban, valamint stabil jelenlétét a világ élvonalában.”

A hat kontinensre kiterjedő, folyamatosan bővülő útvonalhálózatával – amelyért Guinness-rekord is illeti –, a Turkish Airlines a török vendégszeretet szellemiségét testesíti meg, miközben továbbra is az élen jár a fenntarthatóság és a technológiai innováció területén a légi közlekedésben. A légitársaság növekvő nemzetközi jelenléte biztosítja, hogy a jövőben is irányt mutasson az ágazatban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss