Connect with us
Hirdetés

Egyéb kategória

Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP

elte

ELTE–OTP Kiberbiztonsági Ipari Labor néven kutatólabort hozott létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az OTP Bank az ELTE Informatikai Karán, ahol a jövőben a pénzügyi informatikában használt biztonsági megoldások hatékonyságát és fejlesztési lehetőségeit kutatják

Az együttműködés keretében az egyetem hallgatói és a pénzintézet szakértői közösen folytatnak kibervédelmi kutatásokat a pénzügyi visszaélések megelőzése és védelmi megoldások fejlesztése érdekében. A kutatások eredményei később beépülhetnek az OTP informatikai rendszereibe, szolgáltatásaiba.

A labor megnyitó ünnepségén Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntőjében rámutatott, hogy az ELTE a hazai felsőoktatásban a kiváló kutatóegyetemi hagyományok letéteményese, amely azért tudott több évszázadon át sikeresen bővülni és fejlődni, mert mindig is képes volt a megújulásra és nyitott a társadalmi igények, az innováció iránt. Az ELTE és az OTP együttműködése ennek egy újabb jó példája, nem csak azért, mert általa az ipari igények megjelennek az oktatásban és kutatásban, hanem azért is, mert a KIBERLAB az Informatikai Kar, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar részvételének köszönhetően jól hasznosítja az interdiszciplináris együttműködésekben rejlő innovatív potenciált.

„A kiberbiztonság fontosságát nem lehet túlbecsülni. A kiberkockázatok azonosítása és kezelése mára az egyik legfontosabb feladat a szervezetek életében, így ez többé nem kizárólag IT biztonsági kérdés, hanem a szervezetek üzleti stratégiájának szerves részét kell képeznie. Épp ezért tartottuk fontosnak, hogy e területek kutatásába már a legfiatalabb programozókat is bevonjuk, illetve az eredményeket beépítsük fejlesztéseinkbe”

– nyilatkozta Bucsek Gábor, az OTP Bank Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy az Informatikai Kar ipari partnereivel olyan kölcsönös előnyökön alapuló együttműködéseket valósít meg, amelyek nagy hozzáadott értéket képviselnek mindkét fél számára. Az ELTE-OTP KIBERLAB megalakulása egy jelentős lépés ezen az úton, amennyiben a kibervédelem, pénzügyi biztonsági rendszerek területén szolgáltat innovatív megoldásokat az Informatikai Kar tudásbázisára építve. A komplex, stratégiai együttműködési modell lényege azonban túlmutat a vállalati K+F+I megbízás teljesítésén, hiszen a megoldások fejlesztésében az Informatikai Kar hallgatói is részt vesznek, akik képzésük részeként így egyedülálló vállalati tapasztalatot és gyakorlati képességeket sajátítanak el. Várhatóan diplomamunkák, doktori disszertációk sora születik majd a KIBERLAB témáiban, de az együttműködés nem elhanyagolható hozadékaként az egyetemi kutatók szakmai horizontjának szélesedése, élvonalbeli publikációk megjelenése is prognosztizálható.

A kutatólaborban az idei tanév második félévében 18 hallgató dolgozik, 11 kutatási témakörön.

Ezek közé tartozik az adathalászatot azonosító kibervédelmi módszerek kidolgozása és validálása, valamint a mesterségesintelligencia-alapú, nagy nyelvi modellű (LLM) rendszerek biztonsági szempontjainak a vizsgálata. A vizsgált területek felölelik napjaink legizgalmasabb informatikai kihívásait, mint az adathalászat megakadályozása, a mesterséges intelligencia alkalmazása a kiberbiztonság területén, a nagy nyelvi modellek biztonsági kérdései, a posztkvantum kriptográfia vagy a nyílt forráskódú penteszt eszközök alkalmazásának biztonsági kérdései. A megcélzott eredmények nemcsak az ELTE IK és az OTP bank, hanem az egész magyar társadalom hasznára fognak válni – részletezte a KIBERLAB szakmai feladatait Kovács Attila, a labor szakmai vezetője, az ELTE Informatikai Kar professzora.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.
Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss