Connect with us

Gazdaság

Egyre forróbbak az adatközpontok!

Nagy teljesítményű, 30 centi széles, rack formátumú hűtőt mutatott be a Schneider Electric

Többek között az internetre csatlakoztatott eszközök számának és a felhőszolgáltatások népszerűségének köszönhetően egyre több adatot termelünk, olyannyira, hogy az IDC előrejelzése szerint 2025-re az adatmennyiség várhatóan 175 zettabájtot fog kitenni.

Az óriási adattömeg elemzésével és hasznosításával a vállalatok hatékonyabb működést érhetnek el, és ügyfeleik egyedi igényeire szabhatják szolgáltatásaikat. Arról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy ehhez komoly háttérinfrastruktúrára van szükség, a keletkező adatokat ugyanis folyamatosan tárolni és feldolgozni kell, ami az adatközpontok feladata. A növekvő információhalmaz egyre nagyobb teljesítményt kíván az adatközpontoktól, ahol ezáltal a gyors ütemben szaporodó berendezések több hőt termelnek, így professzionális hűtést igényelnek. A Schneider Electric ezért olyan rack-alapú hűtési megoldást vezetett be, amely a szűkös hellyel rendelkező informatikai környezetekben is biztosítja a megfelelő hűtési kapacitást.

Egyre digitalizálódó, online életünk eredményeként szinte vég nélkül termeljük az információt. Az IDC prognózisa szerint a 2018-as 33 zettabájtról így 2025-re 175 zettabájtra nő majd a világszerte előállított adatok mennyisége. Egy zettabájt egytrillió gigabájtnak, vagyis 1021 bájtnak felel meg, és pár éven belül ennek közel kétszázszorosát fogjuk elérni, a növekvő tendencia pedig folytatódik. A tetemes adattömeget tárolni kell, nem beszélve az elemzéséről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat nyerjünk ki.

schneider_electric_inrow_dx_termekfoto

Le kell hűteni a kedélyeket

Az adatközpontokra jelentős feladat hárul ebben, amelyeknek így egyre nagyobb számítási kapacitást kell garantálniuk. A nap 24 órájában működő informatikai berendezések – főként a szerverek – viszont sok hőt termelnek viszonylag kis területen, az általuk felhasznált energia jelentős része ugyanis hővé alakulva a levegőbe kerül. Egy kis méretű adatközpontban lévő eszközök annyi hőt állítanak elő, ami a legkeményebb tél idején is elég lenne egy teljes ház felfűtésére. A fizikai infrastruktúra és az adatok védelme érdekében ezért a megfelelő hőmérséklet biztosítása és szinten tartása kritikus fontosságú, ami hűtéssel biztosítható. Előrejelzések szerint a globális adatközpont-hűtési piaci mérete a 2017-es 8,3 milliárd dollárról 2025-re 23,2 milliárd dollárra fog nőni.

A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet csökkenti a szerverek élettartamát, valamint azonnali vagy akár később jelentkező és leállással járó meghibásodásokat okozhat. A zavartalan működés érdekében figyelemmel kell kísérni, és folyamatosan 18-27 Celsius fok közötti tartományban kell tartani a hőmérsékletet. Az egyre növekvő teljesítménnyel és több esetben közel maximális helykihasználással működő adatközpontokat ez sokszor kihívások elé állítja.

Alapvetően kétféle szerverhűtési rendszer létezik, léghűtéses és vízhűtéses. A léghűtésnél a kívánt hőmérsékletet a levegő keringtetésével tartják fenn. A vízhűtés esetében merítéses hűtést vagy vízhűtéses rack-szekrényeket alkalmaznak, amelyeknél a hűtófolyadék a forró komponenseken áthaladva tartja szinten a hőmérsékletet.

Kevés kicsi sokra megy

Az adatközpontok manapság jellemző modernizálása és működésük hatékonyabbá tétele olyan hűtési megoldást tesz szükségessé, amely kisebb helyen nyújt nagyobb hűtési kapacitást, és rugalmasan igazodik az aktuális terheléshez.

A Schneider Electric erre az igényre reagálva fejlesztette ki EcoStruxure™ Ready hűtési portfóliója új tagját: a 30 kW-os InRow™ DX terméket. A 300 milliméter széles rack formátumban elérhető adatközponti hűtési megoldás jól alkalmazkodik a növekvő energiaigényekhez, és ideális megoldás felújított adatközpontokban vagy bárhol, ahol szűkös hely áll rendelkezésére az IT-infrastruktúra számára. Kompakt és energiahatékony kialakításának köszönhetően megbízhatóan ki tudja szolgálni az újgenerációs kis- és középméretű adatközpontok igényeit, illetve hálózatperemi és nagyvállalati környezetekben is sokoldalúan használható.

Az InRow DX legfőbb előnyei:

  • Megnövelt hűtési teljesítmény: a korábbi modellek kapacitásának akár háromszorosát képes nyújtani, így kevesebb egységre van szükség a hűtéshez, és több hely áll rendelkezésre az IT-berendezések számára.
  • Magas hatásfok: az energiahatékony kompresszor és ventilátorok csökkentik a működési költségeket, így energiát szabadítanak fel más informatikai eszközök számára.
  • Rugalmas kialakítás: egyszerűen telepíthető és csökkenti a berendezések szervizigényét
  • Szabályozott hűtési teljesítmény: az inverteres kompresszorral a hűtési kapacitás a tényleges szükségletekhez igazodik.
  • Költségmegtakarítás: az eszköz kis áramfelvételének köszönhetően kisebb tőkeberuházással megvalósítható a hűtés.
  • EcoStruxure™-integráció: egyszerűen felügyelhető, és teljes rálátást biztosít az eszközök teljesítményére, illetve állapotára a nap 24 órájában rendelkezésre álló szakértői támogatással.
Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss