A mesterséges intelligencia ijesztő tempóban hódítja meg a magyar kis- és középvállalkozások marketingeszköztárát: alig két év alatt az ötödik legnépszerűbb eszközzé vált, maga mögé utasítva a Google-t is.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint marketing tevékenységet folytató kkv-k 44 százaléka használ AI-megoldásokat. Ilyen gyors növekedésre az elmúlt évtizedben egyetlen marketingeszköz esetében sem volt példa.

Legnépszerűbb kkv marketingeszközök 2024-ben:

1. Facebook
2. Honlap
3. Instagram ↑1
4. Ajánlás ↑3
5. Mesterséges intelligencia ↑4
6. Google ↓3
7. Hírlevél ↓1
8. Ajánlat ↓3
9. Keresőoptimalizálás ↓1
10. TikTok ↑2

A magyar kkv-k körében továbbra is a Facebook a legnépszerűbb marketingplatform, amelyet a megkérdezett vállalkozások 78 százaléka használ marketing célokra. A második helyen stabilan a saját honlap áll, az Instagram egy helyet javítva a harmadik helyre lépett elő.

„A Facebook töretlen népszerűségének az a magyarázata, hogy még mindig annak a legnagyobb a felhasználói bázisa, valamint számos hirdetési formát és olyan funkciókat kínál, mint a csoportok és események, amelyekkel közösséget építhetnek és ügyfeleket aktivizálhatnak”

– mondta Wolf Gábor a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója, kisvállalati marketing szakértő.

Az ajánlások három helyet javítva a negyedik helyre kerültek, míg a mesterséges intelligencia (AI) négy helyet ugorva az ötödik legnépszerűbb eszköz lett. Ezzel szemben a Google hirdetések három helyet estek vissza, a hatodik helyet foglalva el. A rangsor további helyein a hírlevelek, írásos ajánlatok, keresőoptimalizálás és a három helyet javító TikTok található, amely most először került be a top 10-be.

Wolf Gábor szerint a TikTok növekvő népszerűsége annak köszönhető, hogy „most még kivételes lehetőséget kínál a kkv-knak a gyors növekedésre. Még tart az organikus tartalmak aranykora, mivel a felhasználók számához képest még kevés a tartalomgyártó, ezért a jól sikerült videók hatalmas elérést érhetnek el”

A mesterséges intelligencia mellőzése = önkéntes lemaradás

„A technológiai innovációk története tele van tanulságokkal: nemcsak azok sikerei bizonyítják a változás erejét, akik időben léptek, hanem azok kudarcai is, akik nem. Emlékezzünk csak a digitális átállásra az elmúlt évtizedekben – azok a vállalkozások, amelyek nem váltottak időben online jelenlétre, sokan hátrányba kerülhetek, elveszítették piacukat, relevanciájukat, sőt sokan közülük végleg bezártak. A mesterséges intelligencia most ugyanezt a fordulópontot jelenti, csakhogy sokkal gyorsabban”

– állítja Wolf Gábor.

A kutatás adatai is ezt támasztják alá: az AI-t használó kis- és közepes vállalkozás 42 százaléka tapasztalta, hogy már most hatékonyabb és termelékenyebb lett. Ezen kívül 29 százalékuk számára gyorsabbá és könnyebbé vált a döntéshozatal, míg 21százalék új üzleti lehetőségeket és modelleket fedezett fel az AI segítségével. A mesterséges intelligencia használata a válaszadók 18 százalékánál a költségek csökkentésében, 14 százaléknál pedig a versenyképesség növelésében játszott szerepet. A mesterséges intelligencia további előnye az ügyfélelégedettség javítása: a vállalkozások 10 százaléka szerint az AI segítségével személyre szabott ügyfélélmény pozitív hatással volt az ügyfelek visszajelzéseire.

A AI eszközöket használó kisvállalkozások körében a legnépszerűbbek a szövegírást és tartalomgenerálást segítő eszközök, amelyeket az mesterséges intelligenciát alkalmazók 79 százaléka használ. Az információkeresést és tanulást támogató AI-megoldások a második helyen állnak 59 százalékos aránnyal, míg a fordítási funkciók a harmadik legkedveltebbek (45 százalék). A képgeneráló alkalmazások 42 százalékkal a negyedik helyet foglalják el, míg a hosszú szövegek és jelentések összefoglalására alkalmas AI-eszközök az ötödik leggyakrabban használt kategóriát jelentik 35 százalékos használati aránnyal.

A Facebook még vezet, de az AI már itt is a sarkában liheg

A kutatás nemcsak azt térképezte fel, mely marketingeszközök a legnépszerűbbek, hanem azt is, hogy melyek hozzák a legjobb eredményeket. Hatékonyság szempontjából a Facebook továbbra is verhetetlenül az élen végzett, de a mesterséges intelligencia látványos előretörése már itt is megkérdőjelezhetetlen: a tavalyi 12. helyről a 6. helyre ugrott.

„A mesterséges intelligencia használata ma még versenyelőnyt jelent, de holnapra már alapelvárás lesz – akárcsak a Facebook vagy az e-mail marketing annak idején”

– állítja Wolf Gábor.

Az AI előretörése azt bizonyítja, hogy a vállalkozások már kézzelfogható eredményeket érnek el vele. Az, hogy egy év alatt a 12. helyről a 6. helyre ugrott a hatékonysági listán, jól mutatja: az AI stratégiai eszközzé vált.

„Kezdd el most használni és jókora előnyt szerezhetsz a versenytársakkal szemben”

– tanácsolja a kisvállalati marketing szakértő.

Leghatékonyabb marketingeszközök 2024-ben:

1. Facebook
2. Ajánlás ↑1
3. Google ↓1
4. Networking (pl. BNI) ↑2
5. Hírlevél
6. Mesterséges intelligencia ↑6
7. Honlap ↓3
8. Webshop ↓1
9. Ajánlat ↓1
10. Affiliate marketing

Az AI gyakran téved: a kkv-knak ellenőrizniük kell a gép válaszait

Bár a Facebook továbbra is a legnépszerűbb platform a kkv-k körében, hitelesség szempontjából továbbra fordított a helyzet. A válaszadók mindössze 15 százaléka tartja hitelesnek a Facebookon megjelenő tartalmakat, míg hirdetési eszközként 43 százalékos bizalmi szintet ért el. Ezzel szemben a Google találatai sokkal magasabb hitelességi arányt mutatnak: a válaszadók 60 százaléka megbízhatónak tartja azokat, míg a hirdetési szolgáltatásban is 53 százalékos a bizalom.

A mesterséges intelligencia találatai és válaszai vegyes megítélés alá esnek: bár a válaszadók 40 százaléka megbízik az AI-alapú keresési eredményekben, a hitelesség szempontjából mindössze 31 százalék tartja hitelesnek az AI által adott válaszokat.

„A mesterséges intelligencia-alapú megoldások mögött leggyakrabban statisztikai és logikai modellek állnak, amelyek a hatalmas adathalmazok feldolgozásával képesek releváns válaszokat generálni. Ezek a rendszerek nem mindig képesek megkülönböztetni a megbízható forrásokat a pontatlanoktól, és előfordulhat, hogy a logikai mintázatok hiányos vagy torz adatok alapján hibás következtetésekhez vezetnek. Ez magyarázza, hogy míg az AI eredményeit sok felhasználó hasznosnak tartja, a válaszok hitelességével kapcsolatban továbbra is óvatosság tapasztalható. Éppen ezért a kkv-knak fokozottan ellenőrizniük kell az AI által generált tartalmakat, hogy megőrizhessék hitelességüket és ügyfeleik bizalmát”

– mondta Wolf Gábor.

A hagyományos média megbízhatósága csupán 15 százalékos, ami megegyezik a Facebook értékével, jelezve, hogy a hagyományos csatornák is hasonló hitelességi válsággal néznek szembe. Az influencerek iránti bizalom továbbra is mélyponton van: mindössze 9 százalékos arányban tartják őket hiteles információforrásnak, ami a leggyengébb eredmény a vizsgált kategóriák között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Rengeteg pénz sorsáról dönthetnek idén a Prémium Magyar Állampapír befektetői, akik drámai kamatcsökkenéssel találkoznak hétfőtől a megszelídült inflációnak köszönhetően.

Nagy kérdés, hogy mennyi pénz fog visszaáramlani a sokkal versenyképesebbé vált bankbetétekbe. Összegyűjtöttük a jelenlegi banki betéti ajánlatokat.

Éveken át verhetetlen volt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a kockázatmentes befektetések piacán, hiszen az inflációval arányos kamatot biztosított a befektetők számára, sorozattól függően kisebb-nagyobb kamatprémiummal is megtoldva.

Ezek kamatfizetési időpontja – sorozattól függően – eloszlik a 2025. július 26-ig 16 különböző időpont között, de a zömük februártól áprilisig fizeti ki a kamatot. A legelső sorozat kamatfizetési időpontja január 20-án van.

Újra kell gondolniuk befektetéseik helyét a PMÁP befektetőknek

A 20 PMÁP sorozatból mindössze háromnak jár le a futamideje idén, mégis arra lehet számítani, hogy a később lejáró sorozatok befektetői közül is sokan döntenek úgy, hogy más helyet keresnek a pénzüknek. Így meg sem várva a futamidő végét, sok állampapír-befektető újra megjelenhet a bankbetétek piacán az idei év első felében, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A PMÁP – sorozattól függően – 0,25 és 1,50 százalékos kamatprémiumot fizet az előző évi infláción felül, amely az idei kamatfordulókig összesen évi 17,85 és 19,10 százalék közötti kamatot jelent a befektetőknek kockázatmentesen, kamatadómentesen és szochomentesen.

Ez a – bankbetétekét jóval meghaladó – kamatszint azonban az idei kamatfordulótól kezdve már csak 3,95 és 5,2 százalék közötti éves kamatot fizet majd a jelentősen lecsökkent inflációnak (a 2024-es évre 3,7 százalék) köszönhetően, ami már összevethető nagyságrend a lekötött betétek hozamával. Főleg, hogy a bankbetétek irányadó kamatplafonja, vagyis a jegybanki alapkamat ennél magasabb szinten, jelenleg 6,50 százalékon tartózkodik.

Rövid távra a jegybanki alapkamatot is meghaladják a legjobb lekötött betétkamatok

A jelenlegi kamatszintek alapján a bankbetétek rövidebb időtávra magasabb, hosszabb időtávra alacsonyabb kamatot fizetnek.

A Gránit Banknak több versenyképes lekötött betéti ajánlata is van. 

• 3 hónapra a Gránit eBank betét évi 6,50 százalékos kamatot nyújt új pénzre, aktivált eBank szolgáltatás megléte és legalább két egymást követő hónapban érkező, egyenként legalább 400 000 forintos egyösszegű jóváírás esetén.
• 6 hónapra a Gránit KamatMax betét évi 5 százalékos kamatot fizet, ha az ügyfél havonta 20 000 forintért vásárol is mellette a bankkártyájával.
• 12 hónapra jelenleg évi 4,75 százalékos (a jegybanki alapkamattól függő) kamatot biztosít a Gránit KamatMax Plusz, ehhez mindössze egy aktivált betéti bankkártya szükséges.

A MagNet Banknak évek óta kimagasló betéti ajánlatai vannak, most is több futamidőre kínál kedvező kamatokat:

• 6 hónapra az új ügyfeleknek nyitható HELLO betét évi 4,20 százalékos kamaton túl bónusz pénzt is fizet, mely 0,5 és 1 százalék közötti mértékben emeli meg a befektetés hozamát a kamaton felül, ráadásul kamatadómentesen és szochomentesen.
• A PRIZMA FORINT Betét 3 hónapra évi 5,06 százalékos, 6 hónapra évi 4,73 százalékos, 12 hónapra évi 4,61 százalékos betétkamatot fizet új pénzre
• 3 hónapra lekötve versenyképes ajánlat még az Aktív Plusz Közösségi Betét, mely új pénzre évi 4,80 százalékos kamatot biztosít aktivált MagNet Mobilbank szolgáltatás és havi 30 000 forintos bankkártyás vásárlás esetén.

Változatlanul él még a K&H Bank legalább 1 hónapos meglévő, bankszámlás ügyfeleknek nyújtott ajánlata, amely új pénzre 90 napra évi 8,00 százalékos betétkamatot fizet. A privát banki ügyfelek 1 százalékkal magasabb kamatot kapnak.

A Magyar Cofidis Bank Cetelem Takarékszámlája is vonzó befektetést kínál, hiszen 6 hónap és 2 év között, több futamidőben is évi 5,25 – 6,25 százalék közötti lekötött betétkamatot kínál.

Az MBH Banknál is változatlanul elérhető a korábban is kínált magas betétkamat. A Prémium ügyfeleknek szóló ajánlatban az új pénzből vagy közvetlenül állampapír lejáratból (visszaváltásból) származó betétösszegek 6 hónapra évi 5,5 százalékos kamattal köthetők le.

Az állampapírok kamatai is vonzóak maradhatnak

Egyelőre még nem látni, hogy az állam milyen kamattal ad majd ajánlatot a jelenlegi PMÁP papírt a futamidő lejárta előtt visszaváltó, majd az aktuálisan értékesített sorozatból esetlegesen újra bevásárló PMÁP befektetőknek. Most ugyanis bőven az előző évi inflációs kamatszint felett, fixen évi 7,90 százalékos kamatot fizet az aktuálisan értékesített papír a 8 éves futamidő első évére a 2032/J sorozatban, 2025. április 22-ig.

Az új ajánlat hatással lehet majd a fix kamatozású állampapírok kamatszintjére is, melyek között jelenleg bőven vannak évi 6 százalék körüli kamatot kínáló konstrukciók. A Fix Magyar Állampapír évi 6,50 százalékos kamatot fial 3 évig, a Magyar Állampapír Plusz pedig évi 5,75 és 6,75 százalék közötti kamattal vásárolható meg, 5 éves futamidővel.

A változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír jelenleg évi 6,90 százalékos, illetve évi 6,91 százalékos kamatnál tart a 3, illetve 5 éves futamidejű papírok esetében.

Az állampapírok kamatait nem terheli semmilyen levonás, míg a bankbetétek kamatait összesen 28 százalékos állami elvonás terheli a 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) formájában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A hazai e-kereskedőknek mindössze 13,5%-a kínál retail média szolgáltatásokat beszállítóinak, és csak 1,8%-uk nyitott külső hirdetők felé is.

Ez az arány – különösen a nemzetközi trendek tükrében – nagyon alacsony, ami a szektorban rejlő jelentős növekedési potenciált jelzi. A PwC Magyarország az IAB Hungary szakmai közreműködésével csaknem 800 webáruház körében végzett kutatást a retail média jelenlegi helyzetéről.

Az e-kereskedelem világában robbanásszerűen növekvő új hirdetési forma, a retail média lényege, hogy a kereskedők a saját online platformjaikon keresztül hirdetési lehetőségeket kínálnak a márkák számára. A hirdetési forma leghíresebb képviselője az Amazon, mely a retail média megoldásai révén már a Google és a Meta mögött a harmadik legnagyobb hirdetői platformnak minősül.

A médiaformátum különlegessége abban rejlik, hogy általa a márkák közvetlenül a vásárlási élmény részeként – a termékek aktív keresése közben – érik el a fogyasztókat a kereskedők felületein. Mivel a hirdetések közvetlenül a vásárlás helyén jelennek meg, a fogyasztók nagyobb valószínűséggel veszik meg azt, amiről éppen látnak egy hirdetést, szemben a hagyományos online hirdetésekkel, amelyek a vásárlási folyamat elején vagy azon kívül találhatók. Ráadásul az e-kereskedelmi platformok rengeteg adatot gyűjtenek a vásárlói szokásokról, preferenciákról és a vásárlási előzményekről, amelyeket fel lehet használni személyre szabott hirdetések létrehozására.

Új bevételi forrásért áhítoznak a kereskedők

A retail, azaz kiskereskedelmi média iránti érdeklődés növekedése mögött a gazdasági kihívások és az e-kereskedők bevételnövelési szándéka áll. A kutatás alapján a magyar webáruházak jelentős része (89%) még mindig a trade marketing keretében kezeli a retail médiát, vagyis a digitális reklámok önálló szolgáltatásként való definiálása gyerekcipőben jár. Ennek ellenére egyre több vállalat vizsgálja az új monetizációs lehetőségeket, és 2025-re várhatóan további 14,2%-uk tervezi a retail média megoldások bevezetését.

A PwC 2024 novemberében készült kutatása szerint a magyar e-kereskedők számára a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb növekedést elérni, ezért már sokan nyitottak a saját kereskedelmi felületeik monetizálására.

„Ezzel a célzott megközelítéssel a retail média lehetőséget teremt a kiskereskedők számára, hogy az értékesítésen felül még hirdetési bevételeket is generáljanak, ami különösen fontos a jelenlegi árverseny hajtotta és globalizálódó e-kereskedelmi környezetben”

– mutatott rá Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatát vezető menedzsere.

„Ez a promóciós bevétel új forrást jelenthet a webáruházaknak, de a hirdetői piac is felpezsdülhet, hiszen a retail média révén az aktív magyar webáruházak 19 ezres sokasága válhat potenciális hirdetési felületté”

– tette hozzá a szakember.

Az e-kereskedők körében leggyakrabban kínált retail média megoldások közé tartozik a hírlevélben történő hirdetés (85,5%), a képes-szöveges vagy animált banner hirdetés (46%), a szponzorált termékmegjelenítés (42,1%), valamint a találati listákon való termékkiemelés (39,8%). Az applikációs hirdetések, valamint a videóalapú tartalmak viszont alig jelennek meg a magyar piacon, ami a technológiai fejlesztések és a hirdetési formák diverzifikálásának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Forradalmasíthatja a médiapiacot, de Magyarországon még gyerekcipőben jár

A retail média rohamos térnyerése jól mutatja, hogy a digitális kereskedelem egyre fontosabb szerepet kap a média- és hirdetési piacon belül, mivel a tartalmi relevancia és a vásárlási szándék találkozása ennél a szegmensnél minden más csatornánál erősebb.

A kutatás regionális összehasonlításban is elhelyezi Magyarországot: hazánk a szlovák piachoz hasonló szinten áll, míg Lengyelország jelentősen előrébb jár mindenkinél a régióban az egy főre eső retail média bevételek tekintetében. A verseny intenzív, és a magyar szereplők számára kulcsfontosságú a nemzetközi trendek követése, hogy lépést tartsanak a piaci változásokkal.

„Világviszonylatban a retail média az e-kereskedelmi ökoszisztémán belül már most is kiemelt szerepet tölt be, de Magyarországon egyelőre még várat magára az áttörés, ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk mind a kereskedők, mind a márkák figyelmét erre az új területre”

– összegzi a kutatás célját Madar Norbert.

Itthon a retail media még a trade marketing része

A felmérés szerint a magyar e-kereskedők 24%-a kínál valamilyen trade marketing megoldást beszállítóinak, partnereinek, leginkább az FMCG (57%), műszaki (31%) és DIY (29%) szektorokban, azonban digitális retail média megoldásokat  mindössze 13,5%-uk nyújt. A legnagyobb lefedettséget a műszaki és FMCG szektorokban találjuk. A retail média hazai éretlenségét jelzi az is, hogy a szolgáltatást kínáló e-kereskedők közel 90%-a jelenleg még a trade marketing ajánlatai részeként definiálja a retail médiát is, nem pedig külön szolgáltatásként.

„A retail média elterjedése a márkák számára is nagy változást jelentene, mert jelenleg a legtöbb hirdető a trade marketing keretein belül népszerűsíti a termékeit a kereskedők felületein, mely ezáltal sokkal inkább kereskedelmi, beszerzői feladatok körébe eső tevékenység, semmint marketing vagy médiavásárlás. Azonban a retail média megoldások révén ezek a határok egyre inkább elmosódnak”

– világít rá a jelenlegi gyakorlatra Szabó Ákos, az IAB Hungary retail média munkacsoportjának vezetője.

Nyitottság már van, de szükség van az edukációra

Bár a szektor növekedési lehetőségei biztatóak, több akadállyal is szembe kell néznie. A megkérdezett e-kereskedők 39,7%-a a megfelelő szakmai háttér és erőforrások hiányát említette a fejlesztések gátjaként, míg 24,9% nem érti pontosan, hogyan működik a retail média. Emellett a webáruházak közül sokan úgy érzik, hogy túl sok teendőjük van még ahhoz más fronton, hogy ilyen – nem főtevékenységbe eső – szolgáltatásokat is bevezessenek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a technológiai edukáció és a kompetenciafejlesztés elengedhetetlen a szektor előrelépéséhez.

Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezett kereskedők 14%-a tervez nyitni a retail média irányába a következő 12 hónap során, így bár ezek az új generációs hirdetési megoldások jelenleg hazánkban még nem elterjedtek, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a magyar e-kereskedelemben is.

„A retail média terjedéséhez a kereskedők számára fontos lesz a megfelelő szakmai háttér és a minél könnyebben automatizálható rendszerek biztosítása, ezért a hirdetési piacban aktív szerepet vállaló márkáknak, média ügynökségeknek és sales house-oknak érdemes még több energiát fektetniük az edukációba és a kereskedők igényeinek feltérképezésébe. Ez a kutatás rávilágított arra, hogy még bőven van teendőnk,és csak most kezdődik ennek az új hirdetési piacnak a felfutása”

– összegzi a felmérés tanulságait Novák Péter, az IAB Adex munkacsoportjának vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!