Gazdaság

Újabb Vodafone 5G állomások várhatók Budapesten

Már nem az a kérdés, hogy együtt akarunk-e élni a mesterséges intelligenciával, és nem is az, hogy utol akarjuk-e érni a digitalizációt.

Jelen évszázadunk az összekapcsolódás és a technológia évszázada lesz, de milyen szerep jut ebben az egyénnek, a kormánynak és az ITK piacnak? Hova vezet a technológia véget nem érő fejlődése? Utánajártunk az Infoparlamenten.

A Felsőház pódiumán egymást váltották a kormányzati szereplők, telekommunikációs világcégek első emberei és az oktatási szakemberek. A több, mint 400 főt vonzó plenáris beszélgetés során, idén egy szusszanásnyi idő sem jutott arra, hogy az ember rápillantson a telefonjára vagy elolvassa az e-mailjeit, mert záporoztak az információk, tények, statisztikák, jövőre vonatkozó jóslások.

Mesterséges Intelligencia a Parlamentben

Az esemény fővédnöke idén Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere volt, aki sajnos egyéb teendői miatt személyesen jelen lenni nem tudott, de gondolatait eljuttatta a közönséghez is.

Idén nem kisebb, aktuálisabb, sokrétűbb téma került a rivaldafénybe, mint a mesterséges intelligencia. Soltész Attila, az Infotér elnöke köszöntőjében meg is indokolta, hogy miért ez a kicsit megfoghatatlan, kicsit idegen, ám mégis mindenkit izgalomban tartó téma került ma a fókuszba.

Mint elmondta,

„a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a legnagyobb elmék fogalmazták meg aggályaikat. Ugyanakkor a pesszimisták is elismerik, hogy az MI nem csak fogyasztás növelésére alkalmazható, hanem olyan társadalmi problémák felszámolására, amelyekkel eddig nem sikerült megküzdeni.”

Az Infotér elnöke a környezetvédelmet, a klímaváltozást és a vízgazdálkodás nehézségeit hozta erre példaként.

Az elhangzottakra reflektált Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, aki rövid beszédében a mesterséges intelligencia és a kormány ezzel kapcsolatos szerepvállalását hangsúlyozta.

A DJP és a Mesterséges Intelligencia koalíció elnökeként lépett a mikrofon mögé Jakab Roland, aki örökérvényű kijelentést tett a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

„Úgy látom, hogy a technológia, a mesterséges intelligencia sokkal többet nyújthat minden determinisztikusan ábrázolt pozitív vagy negatív jövőképnél. Lehetőséget nyújt szinte mindenre: a munkahelyteremtésre, a szórakozásra, a tanulásra, az emberek általános életminőségének javítására”

– mondta Jakab Roland. Aki hangsúlyozta, hogy ezeket a lehetőségeket meg kell tudni ragadni, és

„keményen kell dolgozni, és felismerni, hogy az MI önmagában nem érték, hanem egy eszköz a távlati célok eléréséhez.”

Dr. Solymár Károly Balázs az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (ITM), többször hangsúlyozta, hogy

„a digitalizáció peremterületei nagyon gyorsan változnak, ezért alaposan végig kell gondolni azt, hogy melyek azok az értékek, amelyek zsinórmértéknek számítanak, amelyekhez a mindenkori intézkedéseket igazítani tudja a kormány.”

Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a humánum azon aspektusaira kell koncentrálni amelyek mindig jelen lesznek és jelen kell, hogy legyenek. A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia fő motivációjáról, a digitális eszközök túlhasználatából fakadó hátrányokról is szó esett, ahogy az eszközök használatának előnyeiről is, a digitális tudatosság kialakításáról. A gondolatsort az idősek digitális felzárkóztatásának fontosságával zárta az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Az elődásban többször szó esett az állam és az ember viszonyáról a digitalizált környezetben.

„A digitalizációnak köszönhetően újfajta kötelezettségek és jogok jelennek meg. Az információs önrendelkezés egyre fontosabbá válik”

– mondta Dr. Solymár Károly Balázs, aki az adatvagyon védelméről és hálózatkutatás szerepéről is beszélt.

Korunk jellemzője? A „hihetetlen mértékű sürgetettség”

A fenti idézet Kaszás Zoltántól, a T-Systems Magyarország vezérigazgatójától származik, aki előadását azzal a kérdéssel nyitotta, hogy

„a digitalizáció evolúció vagy revolúció, áldás vagy átok?”.

Beszéde során meg is válaszolta az először költőinek tűnő kérdést, miszerint

„a digitalizáció nem más, mint az okos módon kapcsolódó világ, ez a kapcsolódás igaz technológiai értelmemben és az ember-ember közti kapcsolódásban is. Többé, nem az a kérdés, hogy a digitalizáció evolúció vagy revolúció, hanem az, hogy hogyan tudjuk összhangban kezelni, és kihasználni az előnyeit.”

Szintén a digitalizációs eszközök határmezsgyéjén haladva, Tuzson Bence a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az adat tisztaságáról és a jövő közigazgatásáról beszélt. Víziójában annak adott hangot, hogy egy évtizeden belül elkészülhet a mesterséges intelligencia és a digitalizációs eszközök használatával egy olyan adatbázis, amely a kormányzati döntések előkészítésében is használható lesz.

Az adatok és a digitalizáció után az 5G került terítékre. Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója beszédében elmondta:

„Hamarosan Budapest még nagyobb területén veszi kezdetét az 5G korszak. Még idén jelentős számú új, állandó 5G állomást telepítünk Budapest központjában, így a magyar főváros számára elérhetővé válnak a gigabites sebességű mobilnet előnyei. Ez egy hatalmas mérföldkő. A Vodafone közreműködésével Magyarország elérte azt, a kormány és az 5G Koalíció által kitűzött célt, hogy az ország Európa élvonalába lépjen az 5G tekintetében. És ez természetesen még csak az első lépés.”

Szintén az 5G tematikánál maradva a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója Christopher Mattheisen kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia relációjában fontos a megfelelő hálózatok biztosítása, valamint a machine to machine és a deep learning állapotáról és jövőre vonatkozó változásairól beszélt, amiből kiderült, hogy még fontosabb szerepet fognak betölteni a miden napokban.

A kiberbiztonságból is ízelítőt kaphattunk a Huawei képviselőjétől, aki a tanúsítványokban, a biztonsági menedzsmentben látja a megoldást többek közt. Később pedig az EU 5G biztonsági tanúsítványaira is kitért, természetesen a jövőt érintő aspektusokkal.

A plenáris előadást Dr. Németh István az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese zárta, aki az oktatás és a digitalizáció viszonyáról beszélt.

„A tudás volt a kincs, amivel eddig gazdálkodtunk, de a 21. században ez a tudás új szerepkörben új értelmezésben fog megjelenni és fellépni. De ugyan olyan folyékony arany lesz, ami a gazdaságot és társadalmat működtetni tudja”

– mondta a rektorhelyettes. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy

„az oktatási rendszer egyre irrelevánsabb lett, a ’one fits all’ modell, azaz, hogy a mindenki ugyan azt kapja, nem működik. Optimalizált oktatásra lesz szükség.”

Related Topics:2019 5G állomás parlament vodafone

Up Next

Öt európai piacon már ötezer e-kereskedelmi céget szolgál ki a magyar Barion

Don't Miss

Az Elsevier megállapodást kötött Lengyelországgal a kiváló minőségű kutatási tevékenység támogatásáról

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Eltűntek a jó szakmunkások, minden második cég ugyanazért a néhány jelöltért versenyez

A magyarországi vállalatok továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek a fizikai munkavállalók toborzásában. Bár a jelentkezők felkutatása önmagában is nehéz feladat, a legnagyobb veszteség sok esetben a kiválasztási folyamat végén jelentkezik.

Az alkalmasnak minősített jelöltek közül sokan egyszerűen nem állnak munkába. A Jobtain HR Szolgáltató országos Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a cégek számára a megbízhatóság messze a legfontosabb kiválasztási szemponttá vált. Eközben a szakmunkásokért zajló verseny tovább erősödött, miközben a gyorsaság, a jelöltélmény és a toborzási folyamat hatékonysága minden korábbinál nagyobb szerepet kap.

A munkáltatók számára a kékgalléros munkaerőpiacon a megbízhatóság vált a legfontosabb kompetenciává, a válaszadók 90 százaléka jelölte meg elsődleges kiválasztási szempontként. A második helyen a fizikai állóképesség szerepel 57 százalékkal, amelyet szorosan követ a szakmai tapasztalat 56 százalékkal. A gyors tanulási képesség jelentősége is tovább nőtt, már a vállalatok fele tekinti meghatározó tényezőnek a felvételi döntések során.

„A kutatásból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok stabilitást keresnek egy kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezetben. A cégek ma már elsősorban olyan munkavállalókat alkalmaznának, akikre hosszú távon lehet építeni. A szakmai tudás fejleszthető, a munkához való hozzáállás és a megbízhatóság viszont az első pillanattól meghatározza a sikeres együttműködést”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A meglévő dolgozók hozzák a legtöbb új munkatársat

A fizikai munkaerő felkutatásában továbbra is a munkavállalói ajánlások bizonyulnak a legerősebb eszköznek. A cégek 90 százaléka használ belső ajánlási rendszert, míg az állásportálokon történő hirdetést 81 százalék, a Facebookot pedig 76 százalék alkalmazza. A TikTok jelenléte továbbra is minimális, mindössze 4 százalék említette a platformot a legfontosabb toborzási csatornák között. Az operátori és szakmunkás pozíciók esetében ugyanaz a három csatorna vezeti a listát: a belső ajánlások, a közösségi média és az állásportálok. Ez azt mutatja, hogy a kékgalléros munkavállalók megszólításában továbbra is a közvetlen kapcsolatok és a gyorsan elérhető online felületek hozzák a legjobb eredményt.

„A belső ajánlási rendszerek tartós népszerűsége sokat elárul a piacról. A munkavállalók továbbra is leginkább azokban a munkahelyekben bíznak, amelyekről hiteles információt kapnak egy ismerősüktől. Ez a bizalom különösen felértékelődött az elmúlt években”

– fogalmaz Mihályi Magdolna.

A cégek fele szerint eltűntek a jó szakmunkások

A szakmunkásokat érintő kihívások továbbra is súlyosak. A kutatásban résztvevők közel 55 százaléka szerint a legnagyobb problémát a bérigények és a kínált fizetés közötti különbség jelenti. Emellett a jelentkezők alacsony száma és a megfelelő szakmai tapasztalat hiánya is a legfontosabb akadályok között szerepel. A felmérés egy másik, figyelemre méltó tendenciára is rámutat. A szakmunkás pozíciók esetében a vállalatok közel 45 százaléka már a jelentkezőszámot is jelentős vagy kritikus problémának tekinti. Számos szegmensben rendkívül szűk merítési lehetőségek mellett zajlik a toborzás.

„A szakmunkás piac egyre inkább jelöltvezéreltté válik. Sok térségben ugyanazért a néhány tapasztalt munkavállalóért versenyez több munkáltató. Ebben a környezetben a kiválasztási folyamat sebessége és a jelöltélmény közvetlen üzleti hatással bír”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Az operátori pozícióknál más problémák kerülnek előtérbe. A vállalatok 40 százaléka a jelöltek megbízhatatlanságát nevezte meg első számú kihívásként. A munkához való hozzáállással kapcsolatos nehézségeket 38 százalék, a magas fluktuációt pedig 36 százalék említette. Továbbra is gyakori jelenség, hogy a jelentkezők már az interjúra sem érkeznek meg, vagy az állásajánlat elfogadása után lépnek vissza.

A legnagyobb veszteség az utolsó métereken keletkezik

A vállalatok jelentős része nem a toborzás elején, hanem a folyamat végén veszíti el a jelölteket. Hiába sikerül alkalmas pályázókat találni, a tényleges munkába állásig vezető úton jelentős a lemorzsolódás. A versengő ajánlatok, az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a munkakezdés előtti visszalépések vagy az adminisztratív folyamatok lassúsága egyaránt hozzájárulhat ehhez a jelenséghez.

„A kékgalléros munkaerőpiacon mára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, hogy sikerül-e a jelölttel kapcsolatban maradni a munkába állásig. Egyetlen elmaradt visszahívás vagy néhány napos csúszás is elegendő lehet ahhoz, hogy másik ajánlatot fogadjon el”

– hívja fel a figyelmet a Jobtain ügyvezetője.

A jelöltélmény dönthet a munkaerőpiaci versenyben

A jelöltélmény egyre közvetlenebb hatással van a toborzási eredményekre. A válaszadók 74 százaléka szerint a gyors válaszadás a legfontosabb tényező. Az elvárások világos kommunikációját 65 százalék, a toborzók hozzáállását pedig 61 százalék emelte ki. A személyes interjú továbbra is a legfontosabb kiválasztási eszköz, a vállalatok közel fele tartja a leghatékonyabb szűrőnek. Emellett egyre több cég alkalmaz gyakorlati teszteket, próbafeladatokat vagy valós munkakörnyezetben végzett próbamunkát is. A szakmai vezetők bevonása szinte általános gyakorlattá vált.

Még mindig kihasználatlan a jelöltadatbázisokban rejlő lehetőség

Pozitív változás, hogy egyre tudatosabbá válik a toborzási folyamatok mérése. Míg egy évvel korábban a vállalatok 36 százaléka semmilyen mutatót nem használt a toborzás eredményességének nyomon követésére, addig 2026-ban ez az arány 28 százalékra csökkent. A hosszú távú megtartást már a cégek 36 százaléka követi, ami szintén előrelépést jelent az előző évhez képest. A kutatás ugyanakkor jelentős fejlesztési tartalékokat is azonosított. A vállalatok közel fele csak bizonyos esetekben használja újra a korábbi jelöltek adatbázisát, 14 százalék pedig egyáltalán nem támaszkodik a korábban felépített jelöltállományra.

„Miközben sok szervezet munkaerőhiányról beszél, a korábban megszólított jelöltek között gyakran komoly tartalék található. Az újraaktiválás gyorsabb és költséghatékonyabb lehet, mint egy teljesen új keresés elindítása. A tudatos adatbázis-kezelés az elkövetkező évek egyik legfontosabb előnye lehet”

– emelte ki Mihályi Magdolna.

A jövő a digitalizációról és a munkavállalói élményről szól

A következő évek fejlesztési prioritásai közül a digitalizált jelentkezési rendszerek állnak az első helyen. Érezhetően nőtt a vállalatok érdeklődése az új típusú juttatási csomagok, a munkavállalói visszajelző rendszerek és a személyre szabott munkavállalói élmény iránt is. A válaszadók 59 százaléka már tudatosan keresi azokat a jelölteket, akikben hosszú távon fejleszthető potenciált lát.

„A vállalatok egyre kevésbé kész munkaerőt keresnek. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap annak felismerése, hogy kik azok a jelöltek, akikből megfelelő támogatással és fejlesztéssel hosszú távon értékes munkatárs válhat. Ez a szemlélet a következő években várhatóan tovább erősödik”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!