Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A Kaspersky okosotthon-vezérlőket is felvértez

Egy vizsgálat során a Kaspersky szakemberei számos kritikus sérülékenységet találtak egy aktív okosotthon-rendszer vezérlőberendezésében.

Ilyenek voltak például a felhőinfrastruktúrában talált hibák, valamint az alkalmazások távoli futtathatósága, aminek köszönhetően egy harmadik fél „szuperfelhasználói” hozzáférést szerezhetett a vezérlőhöz, és az okosotthon infrastruktúráját tetszése szerint manipulálhatta.

A Kaspersky tájékoztatta megállapításairól a vezérlő gyártóját, a Fibaro vállalatot, amely azonnal intézkedett, és frissítette a biztonsági protokollokat.

A dolgok internetének (IoT) biztonságát vizsgáló első kutatások óta már évek múltak el, ám a dolgok internete azóta is folyamatosan bővül és fejlődik, ezért a kutatások fontossága mit sem változott, hiszen az új termékekkel és megoldásokkal együtt a fenyegetések új dimenziója jelenik meg és veszélyezteti a felhasználók biztonságát. A Kaspersky egyik alkalmazottja arra kérte a vállalat kutatóit, hogy vizsgálják meg a házába beszerelt okosrendszert és hozzáférést biztosított a vezérlőhöz. Azért éppen a vezérlőre esett a választás, mert az kapcsolja össze és felügyeli az okosotthonban végbemenő összes műveletet, és egy sikeres kompromittálás azt jelentené, hogy a kibertámadók bármilyen céllal – a kémkedéstől a lopáson át a fizikai szabotázsig – behatolhatnak a teljes otthoni rendszerbe.

A kutatás első, információgyűjtő szakaszában a szakemberek több potenciális támadási vektort találtak: az otthonok automatizálásához széles körben használt Z-Wave vezeték nélküli kommunikációs protokollban, a kezelőpanel webes felületén és a felhőinfrastruktúrában. Ez utóbbi bizonyult a leghatékonyabbnak a támadás szempontjából: a berendezés felől érkező kérések feldolgozására használt módszerek vizsgálata sérülékenységet tárt fel a hitelesítési folyamatban, továbbá arra is fényt derített, hogy az alkalmazás távolról is futtatható lehet.

Ezek együttesen lehetővé teszik, hogy egy harmadik fél hozzáférést szerezzen az összes Fibaro Home Center Lite vezérlőegységből a felhőbe feltöltött biztonsági mentésekhez, majd a fertőzött biztonsági mentéseket felöltse a felhőbe, és aztán letöltse azokat egy adott vezérlőre annak ellenére, hogy semmilyen jogosultsága nincs a rendszerben.

A kísérlet teljessé tételéhez a Kaspersky szakemberei teszttámadást hajtottak végre a vezérlő ellen. Ehhez egy külön e célra fejlesztett, jelszóval védett szkriptet tartalmazó specifikus biztonsági mentést készítettek. Ezután a felhőn keresztül e-mailt és SMS-t küldtek a vezérlő tulajdonosának, arra kérve őt, hogy frissítse a vezérlő firmware-jét. Az „áldozat” a kérésnek megfelelően letöltötte a fertőzött biztonsági mentést. Ennek köszönhetően a kutatók szuperfelhasználói hozzáférési jogosultságokat szerezhettek az okosotthon vezérlőjéhez, és manipulálni tudták a vezérlőre kapcsolt rendszert. Hogy bizonyítsák a sikeres behatolásukat, a kutatók megváltoztatták az ébresztő által lejátszott dallamot: másnap a Kaspersky alkalmazott hangos drum & bass zenére ébredt.

„Velünk ellentétben egy, az otthon vezérlőközpontjához hozzáféréssel rendelkező igazi támadó valószínűleg nem elégedne meg egy kis ébresztős tréfával. A berendezés általunk tanulmányozott egyik fő feladata az összes „okos dolog” integrálása abból a célból, hogy a ház tulajdonosa egyetlen központi vezérlőegységről kezelhesse őket. Fontos részlet, hogy vizsgálatunk egy aktívan működő rendszerre irányult – korábban a legtöbb kutatást laboratóriumi körülmények között végezték. A kutatás rámutatott, hogy bár egyre tudatosabban kezeljük a dolgok internetének biztonságosságát, még mindig maradtak megoldandó problémák. De még ennél is fontosabb, hogy az általunk tanulmányozott eszközök tömeggyártásban készültek, és működő okosotthoni hálózatokban üzemeltek. Köszönjük a Fibarónak, hogy a kiberbiztonságra összpontosítva ilyen felelős módon állt hozzá a feltárt problémákhoz, és sokkal biztonságosabbá tette kollégánk otthonát annál, mint amilyen a kutatás előtt volt”

– mondta Pável Cseremuskin, a Kaspersky ICS CERT biztonsági kutatója.

„Az IoT infrastruktúrához olyan komplikált rendszer szükséges, amely több szinten is zökkenőmentesen működik. Ez rengeteg megvalósítási és architekturális munkával jár. Nagyra értékeljük a Kaspersky kutatását és munkáját, mely segítségünkre volt termékeink és szolgáltatásaink biztonságosságának továbbfejlesztésében. Együttes munkával kiküszöböltük a potenciális sérülékenységeket. Erősen ajánljuk a FIBARO használóinak, hogy telepítsék a frissítéseket, és mindig ellenőrizzék, hogy az e-mailek összhangban vannak-e a FIBARO webhelyén közzétett közleményekkel. Ezek a frissítések javítják a rendszer működését, valamint megnehezítik a hekkerek számára a privát adatok ellopását.”

– mondta Krzysztof Banasiak, a FIBARO termékigazgatója.

Az eszközök biztonságban tartásához a következőket ajánljuk a felhasználóknak:

  • Amikor döntést hoz arról, hogy élete mely részét teszi egy kicsit okosabbá, vegye figyelembe a biztonsági kockázatokat.
  • Egy IoT eszköz beszerzése előtt kutasson az interneten, keressen híreket a sérülékenységekkel kapcsolatban.
  • Az új termékekben lévő standard hibák mellett a nemrégiben piacra dobott eszközök esetében felmerülhetnek olyan biztonsági problémák is, amelyeket a kutatók még nem fedeztek fel. Mindezt figyelembe véve a legjobb döntés az olyan termékek vásárlása, amelyek már több szoftverfrissítésen is átestek, szemben a piacra frissen kikerült legújabbakkal.
  • Gondoskodjon arról, hogy minden eszközén naprakészen legyenek telepítve a legújabb biztonsági és firmware-frissítések.
  • Kezdje el használni a Kaspersky Security Cloud szoftvert, amely a felhasználó online fiókja és az otthoni Wi-Fi hálózatok számára is védelmet nyújt, biztosítva, hogy a privát hálózat valóban privát maradjon: értesíti a felhasználót, ha nem szívesen látott vendégek próbálnak a hálózatra kapcsolódni, ezáltal védi az otthoni IoT eszközöket, és automatikusan értesítést küld a biztonsági fenyegetésekről szakértői tanáccsal együtt, ha intézkedni szükséges.

A teljes jelentés a Securelist weblapon olvasható.

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál

Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.

Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese. 

A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.

Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése. 

Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz. 

Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott: 

„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”

Takács Gergely Magyar Telekom


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss