Gazdaság
Eléri-e valaha a számítógépek memóriája az emberi agy 2,5 petabájtos kapacitását?
A számítógépek rövid távú memóriája, a RAM sávszélessége 20 GB/s-ról 40+ GB/s-ra nő 5 éven belül a Kingston Technology szerint
A Manchesteri Egyetemen nemrég építettek egy szuperszámítógépet, hogy mesterséges intelligencia (MI) segítségével modellt készítsenek az emberi agy felépítéséről.
A SpiNNaker nevű gép különlegessége, hogy egymillió darab, másodpercenként összesen 200 000 milliárd tranzakció végrehajtására képes processzorból épül fel, azaz több idegsejt valós idejű modellezésére képes, mint bármely korábban épített rendszer. A gép azért is számít újdonságnak, mert üzemelése sokkal jobban hasonlít az emberi agy működésére, mint egy hagyományos számítógépére. Az agy és a komputerek felépítése és működése azonban eddig is több hasonlóságot mutatott, főleg memória szempontjából. A memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője, a Kingston Technology most sorra veszi, melyek is ezek pontosan, és a közeljövő technológiai trendjei milyen hatással lesznek rájuk.
Rövid távú memória
Nemcsak az emberi agy, a számítógép is rendelkezik rövid távú memóriával. Utóbbiaknál a rövid távú memória a RAM (Random-Access Memory) és a DRAM (Dynamic RAM) lapkának, azaz az ún. rendszermemóriának felel meg, az agyban pedig több milliárd sűrűn elhelyezkedő sejt alkotja. A rövid távú memória a komputer és az ember esetében is az azonnali feladatvégzésben segít. A gép kapcsán azonban a rendszer gyorsasága és teljesítménye a beépített memória kapacitásától is függ. Napjainkban 20 GB/s körül van az átlagos RAM-sávszélesség, a memória mérete pedig általában 8 GB körüli. A Kingston Technology szakértői szerint a sávszélesség 5 éven belül 40+ GB/s szintre nő majd a DDR5 memória tömeggyártásának köszönhetően, és ez a technológia 256+ GB kapacitású modulok készítését teszi majd lehetővé.
Kapacitás
Az emberi memória és a gépi memóriacsipek kapacitása egyaránt óriási, ám az ember még mindig megelőzi a gépeket ezen a területen. Viszont a technológiai fejlődés mértéke is számottevő: a Kingston SSD-k kapacitása például 32 GB-ról 7,6 TB-ra nőtt alig 10 év alatt, és az SSD teljesítményénél további jelentős növekedésre számítanak a vállalat szakértői. Ami a DRAM-memóriát illeti, a kapacitásnövekedést hozó DDR5 valószínűleg már jövőre megjelenik a piacon. Ez a technológia fontos előrelépést jelent, mivel az egyre szélesebb körben alkalmazott MI nagy számítási-teljesítményt igényel. Az MI által generált adatok kezeléséhez pedig nagyon nagy teljesítményű, gyors tárolókra és bőséges RAM-kapacitást nyújtó szerverekre lesz szükség. Ennek érdekében például a Kingston már most DRAM- és SSD-fejlesztési projekteken dolgozik MI-re szakosodott cégekkel.
A gépekhez képest az emberi memória becsült munkakapacitása eléri a 2,5 petabájtot, vagyis az 1 millió gigabájtot. Összehasonlításképpen: ha az agyunk a televízió digitális videórögzítőjéhez hasonló módon működne, a 2,5 petabájt 3 millió órányi, azaz 300 évnyi tévéműsor tárolására lenne elegendő. A Kingston SSD-technológiáért felelős vezetője, Tony Hollingsbee azonban úgy véli, jelenleg nincs valós igény ilyen méretű számítógépes tárkapacitásra, de az új alkalmazások megjelenésével a mostaninál várhatóan nagyobb maximális teljesítményre lesz szükség a jövőben.
Memóriavédelem
„Védelmi” szempontból az emberi emlékezőképességnek két fajtája van. Az explicit memória az, amit tudatosan használunk, például amikor felidézzük, hová tettük előző nap a bejárati ajtó kulcsát, míg az implicit memória működése nem feltétlenül tudatos: tudjuk, hogyan kell járni, de nem kell gondolkodnunk ahhoz, hogy járni tudjunk. Ugyanakkor minden ember megtanul egyszer járni, és elraktározza ezt a tudást a memóriájába. Az explicit és az implicit memória tehát ugyanazt a célt szolgálja: fenntartja agyunk „operációs rendszerének” stabil működését és védi a fontos emlékeket.
A komputereknél nagyon hasonló elven funkcionál a memóriavédelem, amit minden modern operációs rendszerbe beépítenek. Amikor egy program memóriát igényel a működéséhez, az operációs rendszer hozzárendeli a szükséges tárhelyet, és a memóriavédelemnek köszönhetően megakadályozza, hogy a program bármilyen más memóriához hozzáférjen. Számos helyzet van, amikor ez kiemelten fontos, például áramkimaradás esetén, ami adatvesztéssel jár, és a vállalatok számára hatalmas károkat okozhat. Ezért kezdték el vizsgálni a technológiai cégek, hogyan akadályozhatnák meg az adatvesztést áramszünet fellépésekor. Így született meg a nem felejtő DIMM-memória – a DRAM egy típusa –, amelynek célja, hogy az adatközpontokban ilyen helyzetben is biztosítsa a magas rendelkezésre állású IT-eszközök stabil működését.
A memóriavédelem azonban nemcsak az adatközpontok, hanem a PC-k és notebookok esetében is fontos. Legyen szó akár a világ legnagyobb szerverfarmjairól, akár okostelefonokról, a Kingston Technology által fejlesztett memóriák minden igényt kielégítenek annak érdekében, hogy az eszközök a lehető legjobban teljesítsenek, mi pedig biztonságban tudhassuk adatainkat. A vállalat évente összesen 14 trillió GB-nyi memóriát gyárt, a termékek megbízhatóságát pedig a cég tesztelési eljárása garantálja, amely a legkiterjedtebb az iparágban, és amelynek során a Kingston a komponenseket és tesztmodulokat a gyártás minden egyes szakaszában szigorú minősítésnek veti alá.
További információért látogasson el a kingston.com oldalra.
Gazdaság
Élénkülés a használthajó-piacon: 13 százalékkal nőtt a kereslet tavaly májushoz képest
A Használtautó.hu 2026. májusi adatai szerint tovább élénkült a hazai használthajó-piac: az érdeklődések* száma éves összevetésben 12,8 százalékkal emelkedett, miközben a hirdetések száma és az átlagár is növekedett.
A vízisport-szezon kezdetével párhuzamosan a kereslet a fiatalabb vízi járművek és a prémium vitorlások iránt egyaránt erős maradt.
A május hagyományosan a hajózási és vízisport-szezon nyitánya Magyarországon, ami minden évben élénk keresletet hoz a használthajó-piacon. A Használtautó.hu adatai alapján 2026 májusában közel 2 600 érdeklődés érkezett a hajóhirdetésekre, szemben az egy évvel korábbi 2 300-zal. A kínálat is bővült: a hirdetések száma 831-ről 871-re emelkedett.
A növekvő kereslet az árakban is megmutatkozott. Az átlagár egy év alatt 9,5 millió forintról 10,5 millió forintra nőtt, ami 10,2 százalékos emelkedést jelent. Eközben a medián ár gyakorlatilag változatlan maradt, 5 millió forint körül alakult. Érdekes tendencia ugyanakkor, hogy a hirdetett hajók átlagéletkora 17,7-ről 19 évre emelkedett, vagyis a piac az idősebb hajók növekvő aránya mellett is bővülést mutat.
A legkeresettebb márkák rangsorát a SEA-DOO vezeti, amely átlagosan 4,9 millió forintos árával és mindössze 10 éves átlagéletkorával a legfiatalabb és egyben az egyik legelérhetőbb szereplő a toplistán. A márka népszerűsége jól mutatja a jet-skik és más kisebb vízi járművek iránti töretlen érdeklődést. A második helyen a BAYLINER végzett, amelynek hajói átlagosan 13,4 millió forintba kerülnek, míg a harmadik helyet a prémium vitorlásairól ismert BAVARIA szerezte meg.
A toplista egyértelműen kirajzolja a piac kettős karakterét. Az egyik oldalon a fiatalabb, kedvezőbb árú vízi járművek állnak, mint a SEA-DOO vagy a YAMAHA. A másik oldalon a prémium kategória szereplői találhatók: a BAVARIA átlagára meghaladja a 36 millió forintot, a JEANNEAU-é pedig a 20 millió forintot, de a CROWNLINE és a SEA RAY modelljeinek átlagára szintén 10 millió forint felett alakul.
Külön figyelmet érdemelnek a klasszikus vitorláshajók. A BALATON és a DEHLER márkák hajóinak átlagéletkora 31, illetve 32 év, mégis a legkeresettebb márkák között szerepelnek. Hasonlóan érdekes a REBELL WERFT jelenléte a toplistán: a márka átlagosan 37 éves hajókkal és mindössze 1,6 millió forintos átlagárral az egyetlen 2 millió forint alatti szereplő a rangsorban. Mindez arra utal, hogy a jól karbantartott, idősebb hajók és klasszikus vitorlások iránt továbbra is stabil kereslet mutatkozik a hazai piacon.
*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az intelligens energiarendszerek megvalósítása mellett állt ki a VivaTech-en a Schneider Electric
Az innováció új útjai, hogyan támogatja az energiatechnológia a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával ugrásszerűen növekvő energiaigény kiszolgálását – többek között ezekről a témákról beszéltek a Schneider Electric vezető menedzserei a múlt héten megrendezett VivaTech 2026-on. Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.
A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.
„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”
– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.
Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.
A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.
A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.
„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”
– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.
A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.
Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.
A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.
A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.
A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.
A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.
További információkért olvassa el a teljes jelentést.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Jön a BeerUP Tech Fest: ingyen sör, technológiai mélységek és fesztiválhangulat
-
Egészség2 hét ago
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
-
Mozgásban2 hét ago
Nyári autós útikalauz: különleges célpontok, ahol még a zsúfolt autópályákat is elkerülhetjük
-
Szórakozás2 hét ago
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison a negyvenéves a Hungaroringről
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb ajtónyitás, hosszabb frissesség: betekintőablakkal érkezik a Hisense új hűtője
-
Mozgásban2 hét ago
Autonóm mobil robotokkal a hatékonyabb raktári működésért
-
Szórakozás2 hét ago
A tech-világ rajongóinak kötelező úti céljai Kínában






