Gazdaság

Buddy, chili, házépítés és lépésszámlálók

Létezik olyan IT-cég Magyarországon, ahol 5 százalék alatt van a fluktuáció.

Egy olyan iparágban, ahol naponta 5-6 állásajánlatot kapnak a munkatársak és folyamatosan csábítják őket külföldi pozíciókra. Mégis maradnak, a Liferay sikeresen veszi fel a versenyt a nagy, közismert márkákkal, toborzási és megtartási megoldásai példaként állhatnak mások előtt.

Tizenöt évvel ezelőtt lépett piacra az USA-ban a nyílt forráskódú Java rendszereket fejlesztő Liferay Inc. Mára 23 irodával rendelkezik 19 országban és több mint 1800 nagyvállalati ügyfelet szolgál ki. A közép-európai régiót a 2010-ben, Budapesten alapított Liferay Hungary képviseleti iroda irányítja.

Ebben az újpesti irodában dolgozik közel 80 munkatárs, akiket nem alkalmazottnak, hanem partnernek tekintenek. A cég filozófiája – „segítünk egymásnak, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból mások szolgálatára” – nemcsak a szavak szintjén van jelen. Az itt dolgozók mindennapjait áthatja az, hogy segítsenek másoknak, erre kereteket és erőforrásokat biztosít a cég.

Tavasszal zárult le a Liferay Journey program első szakasza, amelyben virtuálisan körbesétálták a Földet úgy, hogy a résztvevők által megtett kilométereket lépésszámlálóval mérték és összeadták. Így nagyjából egy év alatt összejött a mintegy 40 ezer kilométer, ami az Egyenlítő hosszának felel meg. Mindezt megfejelték egy milliós pénzadománnyal, amit a Kézenfogva Alapítvány kapott hátrányos helyzetűek munkába állásának segítésére.

A világkörüli virtuális séta és pénzadomány mellett a másik sláger aktivitás az InDaHouse civil szervezettel közös házépítés: mostanában Hernádszentandráson építenek közösségi házat halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára. A közös betonozás, vakolás, festés nemcsak különleges csapatépítés, hanem megfoghatóvá teszi a vállalati CSR-t.

Már a toborzás sem a klasszikus módszert követi: az érdeklődőket beengedik az irodába, ahol lehetőségük van beszélgetni az ott dolgozókkal még mielőtt egyáltalán eldöntik, megpályáznak-e egy állást.

„A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy tisztán meg tudjuk fogalmazni, milyen kvalitásokkal rendelkező jelöltet keresünk egy-egy nyitott pozícióra és ne veszítsünk időt azzal, hogy kiszűrjük a nem releváns pályázókat.”

– mondta el Wéber-Szemán Enikő, HR menedzser.

A társaság kényesen vigyáz arra, hogy 1-2 napon belül választ adjanak minden jelöltnek, náluk nincsenek többnapos kódolásos tesztek a kiválasztási folyamat során. Akit kiválasztottak, azt pedig nem egy, hanem két ember segíti az első időkben: az onboarding folyamatban egy „Trainer” és egy „Buddy” támogatja az új kollégát, akit meglepetés csomaggal várnak a munkatársak. Az új munkatársat bevonják a közös szabadidős programokba, a kollégák rendszeresen együtt is ebédelnek.

A közös ebédek egyébként is fontosak, a hatalmas teraszon fűszerkertet alakítottak ki és a munkatársak chilit nevelnek, versenyezve, kié lesz a finomabb, erősebb. Ez a rendszeres grillpartik alkalmával derül ki, de náluk megszokottak az olasz gasztro napok is és senki nem lepődik meg azon se, ha több doboz fagylalt várja az ebédlőben.

A CSR, szabadidős programok és gasztro-versenyek hozzátesznek ahhoz, hogy a munkatársak jól érezzék magukat, de ez nem volna elég ahhoz, hogy meg is tartsák őket. Az IT-világ még a többi iparágnál is gyorsabban fejlődik, ezért nagyon fontos a folyamatos képzés, fejlesztés. A cégnél mindenki eldöntheti, hogyan szeretne tanulni: van, aki konferenciákat szereti, más az online tréningeket. Emellett a Liferay bevezette az ún. open work style-t, amelynek legfontosabb eleme egy olyan tudásmegosztó oldal, amire bármelyik kolléga szabadon tölthet fel oktató jellegű anyagokat és bejegyzéseket. A munkatársak így valóban azt érzik, hogy segítséget kapnak a tanulásban, beilleszkedésben, fejlődésben és erősíti a közösségi szellemet is: mindenki hozzá tud adni a közösséghez és megbecsülve érzi magát. Számít a véleménye és a „hangja”. Talán ez a titka annak, hogy nem vágynak máshová és az iparági 14%-os fluktuációval szemben a Liferay-nél a fluktuáció 4% alatt van. Ezért éppen bővül a cég, a jelenleg 600 négyzetméteres irodát 1200 négyzetméteresre bővítik és kialakítanak közben egy irodai futópályát is, hátha valakinek futni támad kedve.

Ma már nemcsak üzleti tárgyalásra jönnek Budapestre a Liferay szakemberei, hanem egyre több ország HR-vezetője próbálja ellesni a magyar csodát és bevezetni a saját területén is.

„Pedig nincs titok.”

– mondja Balogh Zsolt ügyvezető

„Az a fontos, hogy cég mottója ne csupán egy felirat legyen a falon, hanem egy olyan közös érték, amely összeköt minket.”

Related Topics:2019 fluktuáció Journey Liferay munkahely siker történet

Up Next

Okos megoldásokkal a fenntarthatóságért

Don't Miss

A Bridgestone készen áll arra, hogy otthonában üdvözölje a világot

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!