Gazdaság

Buddy, chili, házépítés és lépésszámlálók

Létezik olyan IT-cég Magyarországon, ahol 5 százalék alatt van a fluktuáció.

Egy olyan iparágban, ahol naponta 5-6 állásajánlatot kapnak a munkatársak és folyamatosan csábítják őket külföldi pozíciókra. Mégis maradnak, a Liferay sikeresen veszi fel a versenyt a nagy, közismert márkákkal, toborzási és megtartási megoldásai példaként állhatnak mások előtt.

Tizenöt évvel ezelőtt lépett piacra az USA-ban a nyílt forráskódú Java rendszereket fejlesztő Liferay Inc. Mára 23 irodával rendelkezik 19 országban és több mint 1800 nagyvállalati ügyfelet szolgál ki. A közép-európai régiót a 2010-ben, Budapesten alapított Liferay Hungary képviseleti iroda irányítja.

Ebben az újpesti irodában dolgozik közel 80 munkatárs, akiket nem alkalmazottnak, hanem partnernek tekintenek. A cég filozófiája – „segítünk egymásnak, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból mások szolgálatára” – nemcsak a szavak szintjén van jelen. Az itt dolgozók mindennapjait áthatja az, hogy segítsenek másoknak, erre kereteket és erőforrásokat biztosít a cég.

Tavasszal zárult le a Liferay Journey program első szakasza, amelyben virtuálisan körbesétálták a Földet úgy, hogy a résztvevők által megtett kilométereket lépésszámlálóval mérték és összeadták. Így nagyjából egy év alatt összejött a mintegy 40 ezer kilométer, ami az Egyenlítő hosszának felel meg. Mindezt megfejelték egy milliós pénzadománnyal, amit a Kézenfogva Alapítvány kapott hátrányos helyzetűek munkába állásának segítésére.

A világkörüli virtuális séta és pénzadomány mellett a másik sláger aktivitás az InDaHouse civil szervezettel közös házépítés: mostanában Hernádszentandráson építenek közösségi házat halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára. A közös betonozás, vakolás, festés nemcsak különleges csapatépítés, hanem megfoghatóvá teszi a vállalati CSR-t.

Már a toborzás sem a klasszikus módszert követi: az érdeklődőket beengedik az irodába, ahol lehetőségük van beszélgetni az ott dolgozókkal még mielőtt egyáltalán eldöntik, megpályáznak-e egy állást.

„A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy tisztán meg tudjuk fogalmazni, milyen kvalitásokkal rendelkező jelöltet keresünk egy-egy nyitott pozícióra és ne veszítsünk időt azzal, hogy kiszűrjük a nem releváns pályázókat.”

– mondta el Wéber-Szemán Enikő, HR menedzser.

A társaság kényesen vigyáz arra, hogy 1-2 napon belül választ adjanak minden jelöltnek, náluk nincsenek többnapos kódolásos tesztek a kiválasztási folyamat során. Akit kiválasztottak, azt pedig nem egy, hanem két ember segíti az első időkben: az onboarding folyamatban egy „Trainer” és egy „Buddy” támogatja az új kollégát, akit meglepetés csomaggal várnak a munkatársak. Az új munkatársat bevonják a közös szabadidős programokba, a kollégák rendszeresen együtt is ebédelnek.

A közös ebédek egyébként is fontosak, a hatalmas teraszon fűszerkertet alakítottak ki és a munkatársak chilit nevelnek, versenyezve, kié lesz a finomabb, erősebb. Ez a rendszeres grillpartik alkalmával derül ki, de náluk megszokottak az olasz gasztro napok is és senki nem lepődik meg azon se, ha több doboz fagylalt várja az ebédlőben.

A CSR, szabadidős programok és gasztro-versenyek hozzátesznek ahhoz, hogy a munkatársak jól érezzék magukat, de ez nem volna elég ahhoz, hogy meg is tartsák őket. Az IT-világ még a többi iparágnál is gyorsabban fejlődik, ezért nagyon fontos a folyamatos képzés, fejlesztés. A cégnél mindenki eldöntheti, hogyan szeretne tanulni: van, aki konferenciákat szereti, más az online tréningeket. Emellett a Liferay bevezette az ún. open work style-t, amelynek legfontosabb eleme egy olyan tudásmegosztó oldal, amire bármelyik kolléga szabadon tölthet fel oktató jellegű anyagokat és bejegyzéseket. A munkatársak így valóban azt érzik, hogy segítséget kapnak a tanulásban, beilleszkedésben, fejlődésben és erősíti a közösségi szellemet is: mindenki hozzá tud adni a közösséghez és megbecsülve érzi magát. Számít a véleménye és a „hangja”. Talán ez a titka annak, hogy nem vágynak máshová és az iparági 14%-os fluktuációval szemben a Liferay-nél a fluktuáció 4% alatt van. Ezért éppen bővül a cég, a jelenleg 600 négyzetméteres irodát 1200 négyzetméteresre bővítik és kialakítanak közben egy irodai futópályát is, hátha valakinek futni támad kedve.

Ma már nemcsak üzleti tárgyalásra jönnek Budapestre a Liferay szakemberei, hanem egyre több ország HR-vezetője próbálja ellesni a magyar csodát és bevezetni a saját területén is.

„Pedig nincs titok.”

– mondja Balogh Zsolt ügyvezető

„Az a fontos, hogy cég mottója ne csupán egy felirat legyen a falon, hanem egy olyan közös érték, amely összeköt minket.”

Related Topics:2019 fluktuáció Journey Liferay munkahely siker történet

Up Next

Okos megoldásokkal a fenntarthatóságért

Don't Miss

A Bridgestone készen áll arra, hogy otthonában üdvözölje a világot

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekorddöntő Black Friday – Rekorddöntő Black Friday

A magyarok idén bátrabban nyúltak a pénztárcájukhoz: a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon a visszafogott előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta, és a költések volumene elérte a 260 milliárd forintot.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak – 67% az akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot, és az ünnepi költések mértéke elérheti a 340 milliárd forintot.

Az akciók ereje: Hogyan lett a bizonytalanságból rekordköltés?

A Black Friday akciók idén felülmúlták az előzetes várakozásokat: a PwC október végi kutatásában előrejelzett 17%-hoz képest az online vásárlók 44%-a, mintegy 1,9 millió fő vásárolt a Black Friday (BF) időszak akcióiban. A magas szám azt jelzi, hogy az előzetesen bizonytalanok köréből sokakat sikerült megszólítani egy-egy jó ajánlattal. Miközben a realizált és a tervezett fejenkénti költés – 138 ezer és 130 ezer forint – nem tér el érdemben egymástól, a vásárlók tényleges száma végül jóval nagyobb vásárlási összeget eredményezett: az online költés elérte a 260 milliárd forintot (az előzetesen becsült 175-220 milliárdhoz képest).

„A kiemelkedő részvétel mögött az idei, valóban kedvező akciók állnak, amelyek sokakat ösztönöztek vásárlásra. Másrészt az év közbeni óvatosabb költést felváltotta a bátrabb vásárlás. Ez a két tényező együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előzetes várakozásokat ilyen mértékben túlszárnyalják a Black Friday-költések”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

A vásárlók 55%-a olyan terméket vett saját részre, amelyet egyébként is megvásárolt volna, de most olcsóbban jutott hozzá. 48% karácsonyi ajándékot is vásárolt, sőt, a karácsonyi ajándékok 30%-a már a BF-időszak alatt került a kosarakba. Ez arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban használják ki az akciós időszakokat az ünnepi készülődés során.

„Az online vásárlás tovább erősödött, a külföldi webáruházak szerepe is nőtt, miközben a fizikai boltok háttérbe szorultak. A vásárlók tudatosabbá váltak, jobban kihasználják az akciókat, és egyre többen tervezik előre az ünnepi költéseket”

– hívta fel a figyelmet a Timár Szabolcs.

Az online vásárlók 78%-a hazai webáruházat választott, de minden harmadik vásárló külföldi webshopból is rendelt. A hagyományos boltok szerepe visszaszorult: mindössze 16% vásárolt BF-akció keretében fizikai üzletben. A legnépszerűbb termékkategóriák a műszaki cikkek (39%), ezen belül is az okostelefonok és tartozékaik, de a ruházati termékek (25%), smink (17%), játékok és könyvek (14-14%) is előkelő helyen szerepeltek. A vásárlói elégedettség magas, ötfokú skálán 4,14-es értéket ért el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!