Connect with us

Gazdaság

Az 5G által kínált üzleti lehetőségekről szólt az Ericsson K+F Innovációs Napok rendezvénye

Az 5G tíz év alatt 1.500 milliárd dollár bevételt generál világszinten

A Ericsson Magyarország idei K+F Innovációs Napok rendezvényén olyan alkalmazásokat mutatott be, amelyek megvalósulását az 5G hálózatok teszik lehetővé.

Ezek köre a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható eszközöktől a mégcsak tervezőasztalon vagy már fejlesztési szakaszban lévő lehetőségekig terjedt.

Az Ericsson világszerte a mai napig 76 kereskedelmi 5G megállapodást kötött, illetve már 23 élő 5G hálózatot működtet mobilszolgáltatókkal közösen. Az 5G szabvány elterjedése számos egészen új lehetőséget tartogat – nagyobb sávszélesség, rendkívül alacsony válaszidő és nagyságrendekkel több eszköz egyidejű kiszolgálása, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

A rendezvényen bemutatott demókon az érdeklődők azt láthatták, hogyan hoz létre az 5G egy minden eddiginél intelligensebb „dolgok internete” (Internet of Things, IoT) ökoszisztémát, hogyan használhatja ki a hálózat a felhő natív és core alkalmazásait és ezen keresztül az ügyféligényekhez jobban alkalmazkodó edge computing szolgáltatást (ahol az eszköz működéséhez szükséges számítások a felhőben történnek), és hogyan járul hozzá további kulcs technológiák fejlődéséhez, mint a mesterséges intelligencia, az automatizáció vagy az adatelemzés.

A harmincnál is több demó közül néhány igen nagy népszerűségnek örvendett a vendégek körében. A demók egyike például a napjainkban meghatározó 5G Edge Computing teljesítményét és annak hiba-ellenállóképességét vizsgálta, amelyek fontosak az alacsony késleltetés és nagy sávszélesség-igényű alkalmazások számára. A szisztematikus analízist követően ugyanis javító mechanizmusokat határozhatunk meg az 5G teljesítő- és ellenállóképességének javítására. Egy másik izagalmas demó során megvizsgáltuk az Ericsson egyik analitikai termékének, az Ericsson Expert Analytics-nek a továbbfejlesztését is. Ez a fejlesztés ugyanis lehetővé teszi, hogy az adatelemzés eredményeit ne csupán szakértők használhassák fel, hanem azokat közvetlenül a hálózatba visszacsatolva, intelligens szoftvermodulok automatikus döntéseket hozhassanak. Azt is megnéztük, hogy mennyire könnyed a felhőben futtatott számítógépes játék elérése és irányítása 5G-n keresztül – ezt az LTE késleltetése nem tette korábban lehetővé.

Fejlesztések az Ericsson magyar K+F központjában

A forradalmi átalakuláshoz az Ericsson budapesti K+F Központjában dolgozó magyar mérnökök is jelentősen hozzájárulnak. Az Ericsson a telekommunikációs és informatikai szektor meghatározó szereplőjeként Magyarországon hozta létre az egyik legjelentősebb infokommunikációs és kutatás-fejlesztési központját, ahol a szakemberek élenjáró technológiákon, az 5G mellett a gépi tanulás, mesterséges intelligencia, az IoT, a Security és a Cloud területeken dolgoznak. Magyarország egyik legkorszerűbb irodaépülete, az Ericsson Ház ezen kívül otthont ad hazánk egyik legnagyobb fejlesztési laboratóriumának és az Ericsson innovációs műhelyének, az Ericsson Garázsnak is. Az Ericsson Magyarország hosszú múltra visszatekintő egyetemi kapcsolatokkal rendelkezik, ezeknek köszönhetően számos újdonság valósult meg Magyarországon. Kutatási együttműködéseken keresztül az Ericsson Magyarország eddig több mint 13 milliárd forint közvetlen támogatást nyújtott hazai egyetemek számára.

“Az Ericsson Magyarország szerepe a hazai K+F szektorban kiemelkedő. Célunk, hogy fejlesztéseinkkel ügyfeleink a digitális forradalom minél több előnyét élvezhessék az 5G hálózatok használatával. Büszkék vagyunk, hogy magyar mérnökök munkája is hozzájárul ahhoz, hogy az Ericsson világelső a meghatározó 5G szabadalmakban.”

– mondta el Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója.

„Az Ericsson évtizedes víziója a hálózatba kapcsolt társadalomról kezd valóra válni. A digitalizáció átalakítja az ipart, a társadalmat, a mindennapjainkat és az 5G legújabb felhasználási lehetőségei még egyértelműbbé teszik a mobilrhálózatok szerepét ebben az átalakulásban”

– tette hozzá Éry Gábor.

Bővülő üzleti lehetőségek

Az Ericsson legfrissebb, „5G üzleti iránytű” jelentése szerint a mobilhálózatok magánfelhasználóihoz kapcsolódó bevételei a 2030-ig tartó időszakban lényegében stagnálnak, éves szinten mindössze 0,75 százalékkal növekednek. Ezzel szemben az 5G és a digitalizáció ipari felhasználása terén ugrásszerű, közel évi 12 százalékos bevételnövekedés várható ugyanezen időszak alatt.

A következő évtizedben az 5G által generált bevételek az IKT szektorban (információs és kommunikációs technológiák) 1.500 milliárd dollárt érhetnek el, amelynek 47 százaléka a szolgáltatóknál jelentkezik majd. A várakozások szerint a telekommunikáció B2B szolgáltatásai terén akár 35 százalékos forgalombővülés is bekövetkezhet az említett időszakban a 10 legjelentősebb iparágban. Ezek a területek: a gyártás, az energiatermelés és a közművek, a közbiztonság, az egészségügy, a közlekedés, a média, az autóipar, a pénzügy, a kereskedelem és a mezőgazdaság.

Gazdaság

Kihalás szélére kerülhet a középvezetői réteg, és ez nagy baj

A munkaerőpiac éppen a feje tetejére készül állni: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a cégek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást.

A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.

„A középvezetői réteg vékonyodása nem pusztán vállalati szintű probléma, hanem szélesebb társadalmi jelenség. Ha a fiatal generációk vezetői ambíciói ilyen ütemben csökkennek, az hosszú távon az egész munkaerőpiacra kihat. Ha nem lesz, aki vállalja ezeket a kulcsszerepeket, a multinacionális cégek egyszerűen továbbállnak” – figyelmeztet rá Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója, recruitment szakértő.

Nem divat már középvezetőnek lenni

A középvezetői pozíció egykor motiváló elismerés volt, presztízst és előrelépési lehetőséget jelentett. A mostani fiatal munkavállalók azonban már nem feltétlenül vágynak erre a szerepre. A team leaderek, csoportvezetők, műszakvezetők és egyéb középvezetői pozíciók betöltése egyre nehezebb: az egyik vezető hazai állásportálon jelenleg is több száz álláslehetőség van meghirdetve „csoportvezető” kifejezésre – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.

A Z generáció már eleve más munkaerőpiacra lép be. Ők a digitális világ szülöttei, ahol az eszközök, a szoftverek és – ma már egyre gyakrabban – a mesterséges intelligencia dönt helyettük. Ez a helyzet viszont aláássa a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást. A „ha elbukom, újrapróbálom” számítógépes játék logika a munkahelyen nem működik. Ott a vezetői szerep komoly, téttel bíró, konfliktusokkal teli döntéseket követel, amihez egyre kevesebben kapnak kedvet. Márpedig a középvezetői szint ütközőzóna: fentről érkező utasításokat tompít, lentről érkező panaszokat szűr, és mindkét oldal elvárásainak igyekszik megfelelni.

Ráadásul a Z generáció egyre nagyobb része úgy lép be a piacra, hogy még sosem dolgozott. Nem ismerik a monotóniát, a kereteket, és bár kreatívak és gyorsak, a vezetői szerep terhe alatt könnyen besokallnak. Egyre fontosabbá válik számukra a munka-magánélet egyensúlya, a személyes jólét (wellbeing) és a rugalmas munkavégzés. Ugyanakkor a vállalatok sem mindig tudják megfelelően ösztönözni a fiatalokat arra, hogy hosszú távon elköteleződjenek egy cégnél és felvállalják a vezetői szerepkörrel járó felelősséget.

Az egyéni karrierépítés és a vállalkozói lét is egyre népszerűbb opcióvá vált. Különösen a marketing, IT és kreatív iparágakban figyelhető meg, hogy a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szabadúszóként, minthogy egy cégen belül vállaljanak vezetői szerepet. Ez a trend azonban hosszú távon kihívást jelent a vállalatok számára: ha a belső utánpótlás nem megoldott, akkor a középvezetői réteg ki fog öregedni, és komoly generációs szakadék alakulhat ki a szervezeten belül.

A jövő vezetői ott ülnek, de nem biztos, hogy tudják

Egy középvezetőnek nemcsak a feladatait kell tudnia, hanem értenie kell a cég működését, kultúráját és belső dinamikáit is. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha a vállalat a saját emberei közül választja ki és fejleszti a jövő vezetőit, ahelyett hogy kívülről hozna be valakit, aki mindezt nulláról tanulja. Csakhogy önmagában a tehetséges fiatalok megtalálása nem elég: a középvezetők ritkulása nemcsak abból fakad, hogy a fiatalok nem akarnak vezetni, hanem legalább annyira abból, hogy a szervezeti kultúra és az ösztönző rendszerek sem támogatják őket ebben. Ha a vállalatok valóban biztosítani akarják a középvezetői utánpótlást, előrelátó, tudatos lépéseket kell tenniük, és alkalmazkodniuk kell az új munkaerőpiaci viszonyokhoz – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.

Ha a pozíció túl sok stresszel és aránytalan felelősséggel jár, nem csoda, hogy kevesen kérnek belőle. Ahhoz, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a vezetői szerepre, a cégeknek elengedhetetlen vonzóbbá formálni a középvezetői pozíciót. A rugalmas munkavégzés, a munka–magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a jól átgondolt pénzügyi és erkölcsi ösztönzők – például bónuszrendszerek, extra szabadnapok vagy vezetői coaching és képzések – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a középvezetői szerep ne tehernek, hanem valóban vonzó karrierlehetőségnek tűnjön.

A második fontos lépés, hogy a cégeknek tudatosan fel kell építeniük a fiatalokban szunnyadó vezetői ambíciókat. Ehhez nem elég pusztán elmondani, mennyire fontos a jó vezető. Éles helyzetek kellenek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Erre tökéletes eszköz a gamifikáció, a versenyhelyzetek megteremtése, vagy akár a jól megszervezett kickoff napok, amelyek nemcsak a projektindítás adminisztratív mérföldkövei, hanem remek alkalmak arra is, hogy kiderüljön: ki képes irányítani, dönteni, motiválni. Egy jó kickoff esemény túlmutat a célok és feladatok egyeztetésén – valójában terepet ad a rejtett tehetségek felszínre hozására. Már csak az a kérdés, észreveszik-e a cégek, kik azok, akik valóban készen állnak a vezetői szerepre.

A vezetőhiány a legnagyobb költség

A sikerhez ma már nem elég a középvezetőket fejleszteni – egyre nagyobb szükség van arra is, hogy a felsővezetők kapjanak célzott mentorálást. Bár a topmenedzserek rendszerint megkapják a maguk szakmai támogatását, jóval kevesebb figyelem jut arra, hogyan motiválják a középvezetőiket, és hogyan ismerjék fel a csapatukban rejlő tehetségeket. Pedig épp ezekből a kulcsemberekből nőhetnek ki a jövő vezetői – mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent recruitment szakértője.

Ráadásul a digitális generáció már fiatalon hozzászokott a folyamatos ingerekhez, viszont a monotónia tűrését nem tanulta meg. Ez a helyzet a vezetőkre is új terheket ró: őket is tréningezni kellene arra, hogyan szervezzék a csapat munkáját változatosan és motiválóan.

Ha a cégek nem lépnek időben, a jövő középvezetői rétege egész egyszerűen el fog tűnni, és ezzel nemcsak néhány üres állás marad, hanem felborulhat a szervezetek belső egyensúlya is. A kérdés már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e vezetni, hanem az, hajlandók-e a vállalatok újragondolni a játékszabályokat. Mert a babzsák, a csocsóasztal és a heti egy wellbeing-nap önmagában nem ösztönöz vezetésre. Ahhoz, hogy a jövő vezetői felismerjék saját szerepüket, és az élre álljanak, a cégeknek most kell lépniük.

A szakértő figyelmeztet, hogy a vezetőhiány nemcsak belső feszültségeket és szervezeti zavarokat okoz, hanem kézzelfogható pénzügyi veszteséget is jelent, nem is keveset. Minél fontosabb egy pozíció, annál magasabb a betöltetlen munkakör költsége, a COV (cost of vacancy). Ráadásul a probléma nem áll meg a látható veszteségeknél: a túlterhelt felsővezetők, a motiválatlan csapattagok és az irányítás nélkül maradt projektek rejtett, közvetett költségei is jelentősen megterhelik a szervezetet. A vezetőhiány ezért nem egyszerűen HR-kérdés, hanem súlyos üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a cég versenyképességére és hosszú távú fenntarthatóságára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja

Páratlan szintű működési hatékonyság, megbízhatóság és skálázhatóság – többek között ezek jellemzik a Start Campus új, SIN01 adatközpontját, amelynek megvalósításához a Schneider Electric legmodernebb energiamenedzsment és épületüzemeltetési megoldásait használták fel.

A vállalat a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában is támogatta a Start Campus-t.

A SIN01 jelzésű létesítmény, ami a Start Campus összesen 1,2 GW-osra tervezett kampuszának első épülete a Schneider Electric EcoStruxure for Data Centers portfóliójának és fenntarthatósági szolgáltatásainak átfogó megoldáscsomagját használja. Célja, hogy új mércét állítson fel a rugalmas és fenntartható munkaterhelésű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat és felhőszolgáltatásokat kiszolgáló adatközpontok számára. A 26 megawattos, egy használaton kívüli erőmű közelében lévő, újrahasznosított ipari területen épült létesítmény 2024. negyedik negyedévében kezdte meg működését. Az adatközpontot úgy tervezték, hogy páratlan szintű működési hatékonyságot, megbízhatóságot és skálázhatóságot érjen el.

A SIN01 létesítményhez a Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az adatközpontok életciklusára optimalizált megoldások átfogó csomagját biztosította. Ezek közé tartoznak az olyan megoldások, mint a Schneider Electric Galaxy VX UPS, az SF6-mentes kapcsolóberendezések – amelyek kiküszöbölik a káros üvegházhatású gázok (GHG) használatát –, a közép- és kisfeszültségű elektromos elosztórendszerek hőérzékeléssel, valamint a nagy sűrűségű fehér és szürke adatközponti térben telepített további infrastruktúra.

„A Start Campus víziója Európa egyik legnagyobb, mesterséges intelligencia igényeket kiszolgáló adatközpontjának létrehozásáról példa nélküli volt. Megtiszteltetés számunkra, hogy partnerek lehetünk ennek megvalósításában, és az adatközpontok, az épületek, az energia és az ipar területén szerzett szakértelmünkkel segíthetünk megteremteni az alapokat a SIN01 révén. Ez az új létesítmény nemcsak több befektetést és innovációt ösztönöz a régióban, hanem világszínvonalú adatközpont-kapacitást nyújt az ügyfeleinek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájuk működtetéséhez”

mondta el Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Electric „Secure Power and Data Center Business” részlegének európai vezető alelnöke.

Biztonságos, skálázható, MI-kész infrastruktúra

Az üzemidővel, a hatékonysággal és a megbízhatósággal kapcsolatos legmagasabb szintű elvárásoknak történő megfelelés érdekében a Schneider Electric EcoStruxure Buildings Management (BMS), Energy Management, Power Monitoring Expert (PME) és Planon szoftverei valós idejű intelligenciát és automatizálási képességeket kínálnak, amelyekhez fokozott kiberbiztonsági szolgáltatások társulnak. Mindezt támogatja a vállalat egyedi szolgáltatása, amely magában foglalja a távfelügyeletet, az eszközkezelést, a 24/7-ben történő karbantartást és a helyszínen lévő mérnököket.

Ezenkívül a Schneider Electric fenntarthatósági és tanácsadói szolgáltatásain keresztül segítette a Start Campust a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában.  A Start Campus a tervezés, a kivitelezés, a telepítés és az üzembe helyezés során alkalmazott átfogó megközelítéssel biztonságos, skálázható és energiatakarékos infrastrukturális platformot hozott létre, amelyet a felhő- és mesterséges intelligencia adatközpontok telepítésére szabtak.

„A Start Campusnál elkötelezettek vagyunk a fenntartható, mesterséges intelligencia alkalmazását támogató digitális infrastruktúra következő generációjának megalapozása mellett. Az energia a mai digitális infrastruktúra egyik legkritikusabb erőforrása. De ez nem csak a hozzáférésről szól, hanem az energia hatékony, intelligens és fenntartható kezeléséről is. A Schneider Electrickel való partnerségünk átalakítja működésünket, mivel világszínvonalú energiatechnológiát és valós idejű átláthatóságot biztosít számunkra a teljes infrastruktúránkra vonatkozóan”

– jelentette ki Robert Dunn, a Start Campus vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyarországon is elindult a Wolt és a Telekom együttműködése

Május 12-től a Magyar Telekom ügyfelei díjmentesen aktiválhatják a Wolt+ előfizetést, a Wolt havidíjas szolgáltatását, amely ingyenes házhozszállítást és exkluzív kedvezményeket biztosít számos étterem, élelmiszerbolt és egyéb helyi üzlet kínálatához.

A Deutsche Telekom és a Wolt együttműködésének eredményeként a telekomosok ezekhez az előnyökhöz most 6 hónapig díjmentesen férhetnek hozzá a Magenta Moments kedvezményprogramon keresztül. Sőt, a Magenta 1-es ügyfelek ezúttal is még többet kapnak, hiszen ők 12 hónapig élvezhetik a Wolt+ előnyeit.  A díjmentes 6 hónapos Wolt+ előfizetést biztosító egyedi kuponkódot a Telekom alkalmazás Magenta Moments menüpontjában kérhetik le az ügyfelek év végéig.  A Magenta 1-eseknek szóló, 12 hónapos díjmentes Wolt+ előfizetést biztosító kedvezménykód pedig május 18-ig igényelhető, és a lekéréstől számítva 1 hónapig aktiválható a megadott linken keresztül. Az együttműködés tovább erősíti a Telekom azon törekvéseit, hogy a Magenta Moments program ajánlataival megkönnyítse és színesítse az ügyfelek mindennapjait, és extra törődést, odafigyelést biztosítson számukra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss