Gazdaság

A science fiction ma már a valóság – gigahálózatok határozzák meg mindennapjainkat

Technológiai, kulturális, esetleg evolúciós átalakulást jelent az emberiség életében a digitalizáció? Merre vezet az út a homo sapienstől a homo digitalisig?

Hogyan válnak életünk részévé a gigahálózatok által életre hívott lehetőségek, az öntanuló algoritmusok, a genetikailag programozott biológiai rendszerek vagy épp a nano gyárak – tette fel a kérdéseket a legújabb, évadzáró MOST Fórum, amelyen a résztvevők ezúttal egy interaktív kiállításon abba is bepillantást nyertek, milyen eszközökből épül fel a gigabites hálózati infrastruktúra, amely a digitális világ vívmányait biztosítja az ügyfeleknek.

Szenzorok, szerverek, villámgyors alkalmazások és gigabites hálózatok veszik körül a 21. század emberét. Ami 10- 20- vagy 50 évvel ezelőtt még a tudományos-fantasztikus filmek fantázia szülte világa volt, az ma már a valóság. A digitalizáció nem csak átalakítja megszokott rutinjainkat, de vadonatúj kulisszát is teremt mindennapi életünk számára. A MOST Fórum célja, hogy feltérképezze és otthonossá tegye ezt az új környezetet, mely napról napra egyre inkább meghatározza életmódunkat. Vajon valóság lesz-e az, amit ma elképzel az emberiség a sci-fi alkotásokban? Milyen lesz az emberiség digitálisan kreált, új élete 10 vagy 50 év múlva? A jövőbe néztek a MOST Fórum érdeklődő vendégei és meghívott előadói.

A Telekom innovációs rendezvénysorozatának ezúttal egy, a társaság székházának aulájában berendezett hálózattechnológiai kiállítás adott otthont, betekintést engedve az ügyfelek számára egységes, műszaki értelemben mégis rendkívül komplex hálózati szolgáltatás motorházteteje alá. Hol lépünk be, és milyen utakon bolyongunk, mikor az internetet használjuk, telefonálunk vagy tévét nézünk? A Kiss Imi YouTuber által megnyitott kiállításon bárki kipróbálhatta, hogy működik egy élő 5G hálózat, és képet kaphatott arról, mi mindenre van szükség 5,3 millió mobil, 1,3 millió vezetékes hang előfizető vagy éppen a vezetékes internet piacának közel negyven százalékának kiszolgálásához.

„A fejlett technológiák átalakítják az egészségről alkotott nézeteinket, de az számít, hogy egy kulturális átalakulás zajlik, nem csak technológiai”

– mondta dr. Meskó Bertalan orvos-jövőkutató annak kapcsán, hogy a mindennapi életünkbe szervesen beépülnek majd a digitális szolgáltatások és lehetőségek sokfélesége. A beszélgetés résztvevői szerint ez a változás jól jellemezhető azzal a mondattal, hogy a homo sapiens után a homo digitalis lesz a következő korszak emberének neve.

„Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. A szemünk láttára vált a “science fictionből” “science fact”

– mondta Frankó-Csuba Dea, innovációs coach, több jóhírű tudományos intézet munkatársa.

„Nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni az emberek munkáját. A mesterséges intelligenciát használó emberek fogják elvenni a mesterséges intelligenciát nem használó emberek munkáját” –

mondta Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője. A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága olyanná válik, mint a levegő és az ivóvíz: természetes és éltető. Olyan kincs, amelyből sok van, de amellyel okosan kell gazdálkodnia az emberiségnek.

„A telekommunikáció átalakul, a végfelhasználók ügyfélből haszonélvezőjévé válnak a rendszernek, míg az ügyfelek üzleti szereplők lesznek. Az infrastruktúraépítés háttértevékenységgé válik, a klasszikus távközlési termékek pedig komplex megoldások részeként köszönnek vissza”

– utalt a hálózati kiállításra Wéber Mátyás, a KPMG távközlési és média szektor tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere.

„Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény”

– tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője.

A MOST Fórum rendezvény-sorozat jövőre újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel jelentkezik.

Related Topics:2019 fiction forum gigabit hálózat msot science tudomány

Up Next

Ezért bízd gyakorlott szakemberre a céges weboldal készítését!

Don't Miss

Stratégiai megállapodást kötött az Óbudai Egyetem és az IT Services Hungary

Gazdaság

Kezdő vállalkozóknak indít díjmentes képzést a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarák közreműködésével új, térítésmentes képzést indít vállalkozást tervezők és már működő cégek vezetői számára.

A „Vállalkozói Iránytű” elnevezésű program célja, hogy gyakorlati, azonnal alkalmazható tudást nyújtson a résztvevőknek pénzügyi, adminisztratív és stratégiai kérdésekben. Jelentkezni 2025. augusztus 26-ig lehet a résztvevő vármegyei és városi kamarák honlapjain keresztül.

A képzés a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg, és úgynevezett blended learning, azaz hibrid formában zajlik, amely ötvözi az e-learning anyagokat – például videókat és esettanulmányokat – a kontaktórákkal. A tanfolyam négy fő témakört ölel fel: az ötlettől a koncepcióig tartó folyamatot, az üzleti tervezést, az adózással és adminisztrációval kapcsolatos ismereteket, valamint a válságkezelés alapjait. A részvétel teljes mértékben ingyenes, a rugalmas tanulási forma pedig lehetővé teszi, hogy a résztvevők saját tempójukban haladjanak. A program végén hiteles tanúsítvány igazolja a megszerzett tudást.

A képzés kezdő és indulás előtt álló vállalkozók számára egyaránt nyitott, továbbá azoknak is ajánlott, akik szeretnék megerősíteni üzleti ismereteiket és tudatosan építeni vállalkozásukat. Az indulás 2025 szeptemberében várható, a pontos időpontot a jelentkezők a regisztrációt követően kapják meg. A jelentkezési felület és részletes információk a területi kamarák honlapjain (mkik.hu/teruleti-kamarak) érhetők el. Kérdés esetén a helyi kereskedelmi és iparkamara munkatársai állnak az érdeklődők rendelkezésére.

További információk:

https://mkik.hu/hirek/tudasalapu-oktatasi-projekt-vallalkozoknak-gyakorlatiasan

A képzés felnőttképzés keretében, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően valósul meg. Felnőttképzési engedélyszám: E/2021/000218. Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás

Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.

A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.

Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott.

Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése.

Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.

Jön az iskolakezdés

Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek.

Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a

a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel,
az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel,
és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni

Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség.

A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.

Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!