Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Több új állást hozhat a digitalizáció, mint amennyi megszűnhet

A vállalati képzések enyhíthetnek a cégek toborzási gondjain

A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint 2022-re 133 millió új munkahely jön létre világszerte a digitalizációnak köszönhetően, míg párhuzamosan mintegy 75 millió álláshely fog megszűnni a folyamat miatt a következő három évben. Ha bejön a jóslat, a szaldó tehát pozitív lesz: több állás születik, mint amennyi megszűnik, viszont ez hatalmas problémát jelent majd a vállalatoknak az új álláshelyek betöltése terén. Egy új trend születését láthatjuk emiatt, hiszen egyre több vállalat, illetve kis- és közepes cég ismeri fel, hogy saját IT képzési központ működtetése hosszú távon kiváló befektetés és megoldást jelenthet a toborzási gondokra – hívta fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási központ ügyvezetője.

Iparági szakértők évek óta hangoztatják, hogy a magyar piacról körülbelül 22 ezer informatikus hiányzik. A digitalizáció miatt azonban ez a probléma várhatóan még tovább fog súlyosbodni a következő években, hiszen bár számos állás szűnhet meg az automatizáció miatt, rengeteg új munkakör is születik majd várhatón, sőt a korábbi munkakörök betöltéséhez is egyre több digitális készség elsajátítására lesz szüksége a munkavállalóknak. A probléma tehát komplex, hiszen egyszerre kell a munkaerő utánpótlást biztosítani az új munkahelyekre, illetve a meglévő kollégákat felvértezni digitális tudással, készségekkel, egyszóval átképezni, hogy el tudják látni az új feladatköröket.

digitalizáció

Sokan sokfélét gondolnak a technológia és automatizáció munkaerőpiacra kifejtett hatásáról, a Világgazdasági Fórum idén ősszel közzétett előrejelzésében például azt jósolja, hogy 2022-re 133 millió új állás jöhet létre, és 75 millió szűnhet meg a vállalatok digitális transzformációjának eredményeként. A szervezet szerint az új munkakörök elsősorban az alábbi területeken jönnek majd létre: adatelemzés és adattudomány, mesterséges intelligencia és gépi tanulás, ügyvezetés és operatív igazgatás, szoftver- és alkalmazás fejlesztés és elemzés, illetve értékesítés és marketing. Mindemellett leginkább a következő szakterületeken vannak leginkább veszélyben a jelenlegi álláshelyek: adatbeviteli adminisztráció, könyvelés és bérszámfejtés, adminisztratív és felsővezetői asszisztencia, összeszerelés és gyári munka, illetve ügyfélszolgálat.

Egyre költségesebb a toborzás, új megoldások kellenek

Jelenleg több szektorban tombol munkaerőhiány Magyarországon, az új munkaerő megtalálása egyre nagyobb terhet ró a cégekre. Egyes szakértői elemzések szerint egy új munkavállaló felvételére átlagban közel 50 napot fordít egy cég, míg egy-egy új kolléga megtalálása mintegy 1,2 millió forintjába kerül egy vállalkozásnak ma Magyarországon. A toborzás tehát egyre költségesebb és időigényesebb, éppen ezért új, innovatív módszerekre is szükség van a vállalatok erőforrás problémáinak enyhítésére.

„A felnőttképzési piac egyik fontos trendjeként azt látjuk, hogy egyre több nagyvállalat, sőt kis- és közepes cég ismeri fel, hogy egy saját vállalati képzési központ működtetésével több munkaerővel kapcsolatos probléma is orvosolható. Egyrészt a saját képzési centrum enyhítheti a toborzási gondokat, hiszen a vállalkozás saját munkaerő utánpótlását képezheti ki. Másrészt a cégek ki tudják használni a meglévő munkavállalóikban rejlő erőforrás-tartalékokat, hiszen az új munkakörökhöz szükséges digitális ismereteket, készségeket belső képzésekkel, átképzéssel is át tudják adni”

fogalmazott Laczkó Gábor, a Stylers Group informatikai cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Gazdaság

Hároméves stratégiai együttműködést kötött az SAP Hungary és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar idei Tudományos Diákköri Konferenciájának ünnepélyes megnyitóján írt alá hároméves stratégiai keretmegállapodást az SAP Hungary Kft. és az Egyetem.

A két szervezet célja, hogy a magyar mérnökképzés és a vállalati technológiai ökoszisztéma között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki, ami egyszerre szolgálja az oktatás modernizációját, az ipari innovációt és a jövő szakember-utánpótlásának biztosítását.

A 3 évre szóló együttműködés középpontjában az a közös felismerés áll, hogy a digitális gazdaságban csak azok a hallgatók lesznek valóban versenyképesek, akik nem csupán elméleti ismeretekkel, hanem korszerű vállalati technológiákkal kapcsolatos gyakorlati tudással is rendelkeznek. A keretmegállapodás ennek megfelelően több olyan projektet és fejlesztést foglal magában, amelyek révén a BME hallgatói közvetlen hozzáférést kapnak az SAP vállalati rendszereihez, modern felhőalapú infrastruktúráihoz és az üzleti digitalizáció vezető technológiáihoz. A felek a megállapodással egy közös oktatási és kutatási célokra fókuszáló keretet hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés szakmai irányait.

A megállapodás keretében az SAP egy olyan fizikai és virtuális labor létrehozását is támogatja, amely az együttműködés szakmai központjává válik. A laborban a hallgatók valós vállalati környezetben dolgozhatnak az SAP új generációs, felhőalapú vállalatirányítási rendszerével, az SAP S/4HANA rendszerrel, valamint üzleti analitikai megoldásokkal és más modern, AI-képességekkel felruházott SAP-technológiákkal. Ezek a rendszerek a világ vezető vállalatainál is napi szinten működnek, így az egyetemi oktatás új minőséget kap azáltal, hogy a diákok a későbbi munkahelyeiken is használatos gyakorlati tudást sajátíthatnak el. A központ mindeközben találkozási pont lesz oktatók, kutatók, hallgatók és az SAP szakemberei számára, elősegítve a kétirányú tudástranszfert és a közös innovációt.

A tervek szerint az együttműködés keretében a BME csatlakozik majd az SAP nemzetközi University Alliances programjához is, amely világméretű oktatási hálózatként több ezer egyetemet kapcsol össze. Ennek köszönhetően a BME oktatói és hallgatói hozzáférhetnek a teljes SAP-tananyaghoz és képzési portfólióhoz, valós üzleti szimulációkhoz és olyan feladatokhoz, amelyek a digitális vállalatok működését mutatják be. A program részeként a hallgatók SAP-minősítéseket is szerezhetnek, ami jelentős előnyt biztosít számukra a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon.

A jelenleg közel 2000 főt foglalkoztató SAP Hungary kulcsszerepet játszik az anyacég felhő- transzformációjában: a kereskedelmi és támogató funkciók mellett tanácsadó részleggel is kiszolgálja a hazai ügyfeleket, multikulturális budapesti fejlesztési központja, az SAP Labs Hungary pedig globális léptékben is kiemelt lokáció az SAP hálózatában.

„A digitális gazdaságban egyre nagyobb az igény olyan mérnökökre és informatikusokra, akik nemcsak elméleti tudással, hanem valós vállalati tapasztalattal is rendelkeznek. Együttműködésünk a BME-vel éppen ezt szolgálja”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Hozzátette:

„Az SAP Hungary jelenléte folyamatosan erősödik: nemcsak a kollégák száma gyarapodik évről évre, hanem egyre összetettebb, hozzáadott értéket teremtő fejlesztéseket is végzünk. Ehhez a növekedéshez tehetséges és nyitott fiatalokra van szükségünk — ebben pedig a BME az egyik legfontosabb partneri kapcsolat és utánpótlási forrás számunkra. Külön üdvözöljük, hogy 2026 szeptemberében gazdaságinformatikus alapképzést indít az egyetem azoknak, akik a technológia és az üzlet világában is otthonosan szeretnének mozogni.”

A partnerség fontos eleme, hogy a tudástranszfer nem egyirányú: az SAP szakértői rendszeresen tartanak majd vendégelőadásokat és kurzusokat az egyetemen, ugyanakkor a BME oktatói is képzéseket nyújtanak az SAP munkatársainak, főként olyan területeken, mint az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia vagy a modern informatikai módszertanok. Ez a kölcsönös modell ritka és kiemelten értékes pillére a megállapodásnak, amely biztosítja, hogy a vállalati gyakorlat és az akadémiai tudás egyaránt megújuljon és folyamatosan kövesse az iparág gyors változásait.

A felek a következő években több olyan közös projektet is indítanak, amelyek túlmutatnak az oktatáson: közös kutatási kezdeményezések, EU-s oktatási és innovációs pályázatok, valamint a BME tehetséggondozási és karrierprogramjainak támogatása is szerepel a tervek között. A közös kutatási projektje már volt is az egyetemnek és a vállalatnak az ellátási lánc megoldások területén, és a Supply Chain Managament témája továbbra is kiemelt fókuszt kap majd az együttműködésben. A diploma- és TDK-projektekbe bevont vállalati mentorok, a PhD-kutatások támogatása és az egyetemi rendezvények közös szervezése mind hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók valós vállalati problémákon dolgozhassanak, az SAP pedig közvetlen kapcsolatba kerüljön a jövő tehetségeivel. A vállalat olyan meghatározó gyakornoki vagy pályakezdőknek szóló programjai is megnyílnak a BME hallgatói számára, mint az SAP Internship Experience Program (iXp), az SAP Student Training and Rotation, vagy a friss diplomásoknak szóló Next Talent kezdeményezés.

 „A BME számára kiemelt jelentőségű, hogy hallgatóink a legkorszerűbb ipari technológiákkal találkozzanak. Az SAP-val közös program nemcsak a tananyag frissítését teszi lehetővé, hanem új gyakorlati lehetőségeket, kutatási projekteket és ipari kapcsolatokat is biztosít. Ez valódi értéket teremt a diákok, az oktatók és a hazai innováció számára”

– fogalmazott Dr. Imre Sándor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.

A most aláírt szerződés az SAP részéről hosszú távú elköteleződést jelent a magyar műszaki felsőoktatás mellett, a BME számára pedig olyan partneri jelenlétet biztosít, amely technológiai hátterével és innovációs kapacitásával jelentős értéket teremt az egyetemi közösség számára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

TECHXPO 2025: Az AI gyorsabban terjed, mint ahogy a szervezetek alkalmazkodni tudnak

Az AI ma gyorsabban változtatja meg a munkát, a döntéshozatalt és az egyes iparágakat, mint ahogy arra a vállalatok többsége reagálni tudna

– ez volt a TECHXPO 2025 nyitónapjának egyik legfontosabb üzenete.

A Budapesten megrendezett, négynapos technológiai és innovációs csúcstalálkozón olyan globálisan vezető nagyvállalatok hazai és nemzetközi szakértői osztották meg a gondolataikat a legfrissebb technológiai trendek kapcsán, mint a BlackRock, a Huawei, a Magyar Telekom, a Siemens vagy a Schneider Electric.

Mély szakadék nyílt a vezetők és a dolgozók között az AI megítélésében

A BlackRock engineering vezetője, Vértessy Koller Annamária előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatokon belül szakadék alakult ki az AI megítélése kapcsán. Miközben a felsővezetők háromnegyede (73%-a) úgy gondolja, hogy stratégiai szemlélettel alkalmazzák az AI-t, a munkavállalók esetében ez az arány mindössze 47%. Szinte pontosan ugyanez a megoszlás jellemzi az elmúlt egy évben bevezetett AI projektek sikerességének megítélését is (75%/45%).

A vezetők 89%-a szerint cégük rendelkezik generatív AI-stratégiával, miközben a dolgozók harmada erről nem is tud. A fejlesztők és a vezetők percepciója közti különbség olyan mértékű, hogy a szakemberek 63%-a úgy érzi: a menedzsmentnek fogalma sincs azokról az akadályokról, amelyek a napi AI-munkát valójában lassítják.

Globális sebességváltás: az AI teljes iparágakat ír át

A Huawei Cloud Europe alelnöke, Janice Peng a digitalizáció robbanásszerű gyorsulásáról beszélt: a többfelhős működés elterjedése, az okosjárművek számának meredek növekedése és a számítási kapacitás iránti étvágy új sztenderdeket tesz szükségessé minden iparágban.

A Siemens hazai vezérigazgatója, Jeránek Tamás szerint az ipari AI még az út elején jár, hatalmas fejlődési potenciállal. A vállalat 1400 AI-szakértővel és több ezer szabadalommal dolgozik azon, hogy a gyártási és energetikai rendszerek stabilan működjenek egy AI-vezérelt világban.

A Schneider Electric elnöke, Veres Zsolt az energetikai háttérfolyamatokra hívta fel a figyelmet: az AI-rendszerek energiaigénye olyan gyorsan nő, hogy az adatközpontok terhelése teljesen új energiamenedzsment-modellt követel. Mint mondta, a következő évek egyik kulcsszava a hatékonyság lesz.

Mobilitás 2035 felé: Európa óvatos, Kína száguld

A TECHXPO 2025 keretében rendezett mobilitási panel markánsan mutatta be a globális autóipari különbségeket. Kína néhány évtized alatt szinte teljesen átállt az elektromos autózásra, míg Európa hosszabb fejlesztési ciklusokkal és szigorú szabályozási környezetben próbál lépést tartani.

A szakértők szerint Európában 2035-re nem várható teljes elektromos átállás, de hajtáslánc tekintetében az elektromos és a hibrid arányában is növekedés lesz a belső égésű motorok kárára. Nagy kérdés továbbá, hogy az európai márkák a lassabb fejlesztési ciklussal, de igényesebb minőséggel versenyképesek tudnak-e maradni gyorsabban innováló kínai gyártókkal szemben.

A banki világnak az AI-t láthatatlanná kell tennie

A K&H Bank innovációs vezetője, Lóska Gergely arról beszélt, hogy az ügyfelek ma már természetesnek veszik a gyors és zökkenőmentes digitális ügyintézést. Az AI akkor működik jól, ha a felhasználó észre sem veszi — a háttérben automatizált, biztonságos és hatékony folyamatok támogatják a bankolást.

A kvantumkorszak küszöbén

A Boros Robin, a Magyar Telekom Presales Security Expert-je szerint a kvantumszámítástechnika már nem fejlesztési fázisban, hanem a béta teszt korszakában van: az IBM ma már 150 qubit feletti chipekkel végez valós számításokat, és a kvantumgépek akár egy millió számítási műveletet hajtanak végre egyetlen időpillanatban. 2026-ban életbe lép az első EU-s Kvantum Act, amely a szervezetek számára kötelezővé teszi a titkosítási rendszerek kvantumbiztossá tételét — mely egy folyamatos újratanúsítást igénylő folyamat.

Új korszak a földmegfigyelésben

Dr. Sik András a 4iG Space & Defence Chief Geodata Officere szerint a világűr mára a békés együttműködés terepéből civil és védelmi célokat egyszerre kiszolgáló, úgynevezett dual-use környezetté vált, ahol a földmegfigyelés jelentősége robbanásszerűen nő: ma 14 000 műhold kering a Föld körül, ezek 90%-a alacsony pályán, és egyre nagyobb részük téradat-előállításra szolgál. A 4iG ezért saját, 8 műholdból álló HULEO-konstellációt épít 2028-tól, és AI-alapú földmegfigyelési rendszereket fejleszt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Rekordszámú automatával és megerősített háttérrel készül a szezonra a FOXPOST

A FOXPOST felkészült a Black Friday-jel induló csomagküldési szezonra: bővített csomagautomata-hálózattal, fejlesztett logisztikai kapacitásokkal és megerősített működéssel készül az év legforgalmasabb időszakára.

A szezon végéig minden erőforrását a zavartalan ügyfélkiszolgálásra összpontosítja, csak az új automaták telepítése folytatódik.

Magyarország legnagyobb csomagautomata szolgáltatójaként a FOXPOST és Packeta már több mint 3600 csomagautomatával és 1000 feletti csomagponttal áll az ügyfelek rendelkezésére.

Az év végéig további új automaták telepítése, valamint meglévő egységek bővítése is tervben van. A hálózat rekeszkapacitása így várhatóan eléri a 280 ezret, tovább növelve a szolgáltatás kényelmét és elérhetőségét.

A FOXPOST és a Packeta az egyesülés részeként az elmúlt hónapokban több régiós csomagelosztó központot integrált, depóhálózatát pedig egységes, hatékony logisztikai rendszerbe szervezte. Az új, közös elosztóbázisok már Szegeden, Székesfehérváron, Miskolcon, Zalaegerszegen, Fóton és Maglódon működnek. A legutóbbi fejlesztés Debrecenben valósult meg, ahol a FOXPOST a Trans-Sped logisztikai parkjában alakította ki új központját.

A beruházással kapcsolatban Fülöp Zsolt, a Trans-Sped alapítója és ingatlangazdálkodási igazgatója hangsúlyozta:

„Magyarország egyik legszélesebb logisztikai portfóliójával teljes körű működési hátteret biztosítunk partnereinknek. Modern raktáraink és szolgáltatásaink megbízható, hatékony kiszolgálást tesznek lehetővé megbízóink részére. Bízunk benne, hogy a Trans-Sped debreceni logisztikai parkjában a FOXPOST – Packeta Grouppal együtt tovább erősítjük a régió logisztikai ökoszisztémáját”.

A hálózat egységesítése 2026-ban Győr és Pécs térségében zárul le, ahol jelenleg még különálló depók szolgálják ki az ügyfeleket, de a raktárkapacitások kiépítése ott is folyamatban van. Ezzel a vállalat fontos mérföldkőhöz érkezett, logisztikai rendszerének országos átszervezése új szakaszba lépett.

„Háttérfolyamataink optimalizálása gyakorlatilag lezárult. Az integrációs és fejlesztési csapataink azon dolgoznak, hogy az ünnepi időszakban már semmilyen új folyamat vagy bevezetés ne terhelje működésünket. Teljes figyelmünket az ügyfélkiszolgálásra és a stabil működés biztosítására fordítjuk”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

Az elmúlt hónapokban a FOXPOST több jelentős fejlesztést hajtott végre a Packetával való integráció keretében. Nyáron lezárult a szervezeti összeolvadás, ezt követően optimalizálták az automata- és csomagpont-hálózatot, szeptemberben pedig megkezdődött a Z-BOX automaták integrációja is. A legutóbbi fejlesztési ütemben a vállalat racionalizálta vidéki depóhálózatát, amely kulcsszerepet játszik a logisztikai hatékonyság növelésében.

A vállalat a háttérben már előkészíti a 2026-os fejlesztéseket, azonban az ünnepi időszak alatt nem indít újabb átszervezést, hogy a szolgáltatás zavartalan maradjon mind a partnerek, mind a vásárlók számára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss