Connect with us

Gazdaság

Egyre közelebb az online cégek adóztatása

A digitális üzleti modellek térhódításával párhuzamosan egyre égetőbb kérdés annak megválaszolása, hogy az egyes országoknak van-e joga különadókat kivetni az ezt alkalmazó vállalkozásokra?

Tisztázni kellene továbbá azt is, hogy a globálisan termelődő jövedelmet miként lehet méltányosan felosztani az érintett országok között? A szereplők között messze még a konszenzus, ám az ellenérdekelt országok közelmúltban lezajlott vitái vélhetően segítenek előremozdítani az OECD által szorgalmazott megállapodás mihamarabbi kialakítását.

A digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozó szabályrendszer alapjainak közös kidolgozására gyűltek össze 135 ország képviselői Párizsban, 2020. január 29. és 30. között. Az OECD által rendezett konferencia egyik legfontosabb előrelépése, hogy a résztvevő országok – főként az Egyesült Államok nyomására – megállapodtak.

„A megalkotandó új szabályok nemcsak a digitális világcégek adóztatására vonatkoznának, hanem olyan más iparágakban működő nagy nemzetközi vállalatcsoportokra is – pl. az autóipar – amelyek közvetlen módon kerülhetnek üzleti kapcsolatba egy másik ország végfelhasználóival”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A párizsi tárgyalásokon résztvevő országok közös zárónyilatkozatukban erősítették meg az elköteleződésüket a jövőbeni együttműködés mellett annak érdekében, hogy 2020 végéig konszenzuson alapuló megállapodásra jussanak a kérdésben. Az egyeztetések várhatóan a következő hónapokban a G20 országok szaud-arábiai találkozója keretében folytatódnak.

Az OECD pozitív várakozásait fejezte ki a tárgyalások kapcsán, mert a felszínre került érdekellentétek eredményeképpen valódi egyeztetések kezdődtek az egyes szereplők között, ez pedig elősegíti egy konszenzuson alapuló rendszer kialakítását.

A digitális üzleti modellek adóztatásában ellenérdekelt felek közül fontos kiemelni az Egyesült Államokat. Az ország pénzügyminisztériuma 2019 decemberében nyílt levélben fejezte ki álláspontját, miszerint az OECD által tervezett megközelítés káros és kifejezetten diszkriminatív hatással van az amerikai érdekeltségű cégekre. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki továbbá az egyes országokban – nemzetközi konszenzus hiányában – egyoldalúan kivetett, digitális üzleti modelleket terhelő adókkal szemben.

A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy a folyamatban lévő intézkedések ellenére világszerte már számos ország, köztük Franciaország is egyoldalú, helyi szintű rendelkezéseket vezetett be a digitális szektort érintő nyereség megadóztatására.

„A francia szabályozás értelmében három százalékos mértékű adókötelezettség terheli a digitális üzleti modelleken keresztüli szolgáltatásokból elért, Franciaországból származó bevételt. A francia szabályok csak bizonyos globális szintű, csoportos bevétel felett alkalmazandók. Ennek megfelelően az érintettek között a legtöbb esetben olyan amerikai tech óriások szerepelnek, mint a Google, Apple, Facebook és Amazon”

– emlékeztetett Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsre.

A francia digitális adó kivetését az Egyesült Államok heves tiltakozása követte, amelynek részeként Donald Trump amerikai elnök pót- és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba a legnagyobb francia exportcikkekre (mint például a bor, sajt és luxustermékek). A két ország között egyre feszülő ellentétek rendezése érdekében Franciaország és az Egyesült Államok képviselői 2020. január 23-án, csütörtökön zajlott davosi Világgazdasági Fórumon kétoldalú egyeztetéseket folytattak, amely eredményeképpen a felek között rövidtávú megállapodás született annak érdekében, hogy elősegítsék a nemzetközi konszenzus mihamarabbi kialakítását.

„A megállapodás eredményeként Franciaország ideiglenesen felfüggesztette a digitális szektort érintő nyereségadók kivetését az év végéig. Ezzel egyidejűleg, az Egyesült Államok visszalépett a francia exporttermékeket célzó pót- és büntetővámok bevezetésétől”

– tette hozzá Bella Márió Péter.

A davosi egyeztetéseket követően az Egyesült Államok pénzügyminisztere ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális üzleti modellek adóztatásának egy nemzetközi konszenzuson alapuló szabályrendszer szerint kell megvalósulnia. Ennek megfelelően az Egyesült Államok elutasítja valamennyi egyoldalú, helyi szintű rendelkezés bevezetését. Steve Mnuchin reagálva az Olaszországban és Ausztriában elfogadott rendelkezésekre elmondta, hogy az Egyesült Államok kész bármely országgal szemben azonnali szankciókat érvénybe léptetni, amely önkényesen vet ki digitális üzleti modelleket célzó nyereségadókat.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss