Gazdaság
Az informatika nem csak a férfiaké! – beszélgetést szervezett a Wild Code School
Magyarországon a technológiai szektorban csupán 10% körüli a női munkavállalók aránya.
Miért áll fenn ez a helyzet, és hogyan változhat a jövőben? Érdemes-e a nők IT-szektor-beli jelenlétét erősíteni, s ha igen, hogyan? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az Emarsys és az Egyenlítő Alapítvány női vezetői a Wild Code School által az iskola indulása alkalmából szervezett meetupon.
Becslések szerint körülbelül 30-40 000 informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az egyetemi és a főiskolai képzéseken viszont még mindig túlnyomó többséget képviselnek a férfiak. Nagyjából 10-15% körül alakul a női hallgatók aránya informatikai alapszakra felvettek körében, és a tech ágazatban – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője. Az ideális cél a 30% lenne, mivel itt húzódik az a határ, melytől felfelé a kisebbség már nem érzi magát rosszul. Mindaddig azonban a csoportdinamika és a csoportinterakciók egyszerűen nem funkcionálnak megfelelően – elemzi a jelenlegi helyzetet Edina. A társadalomban a nemek aránya 50-50%, igazán otthonosan ebben érezzük magunkat. Véleménye szerint, ahogy évekkel ezelőtt a támogató munkakörnyezet és céges kultúra is a nagy, Szilikon-völgybeli cégektől indult térhódításra, a vállalatok „femininné válása” is innen kell, hogy elkezdődjön. A Microsoft felsővezetésében például már 50-50% a férfiak és nők aránya. Az ideális tehát az lenne, ha évről évre itthon is folyamatosan növekedni tudna a női szakemberek aránya.
Miért fontos, hogy a jelenleginél nagyobb arányban képviseltessék magukat a nők az informatikában?
Bíró Ágota, az Emarsys HR igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy kell-e több nő a tech szektorba hanem, hogy hogyan lehet és kell ezt megvalósítani. A nők alulreprezentáltsága morális, üzleti és jogi szempontból is aggályos. A diverzitás egy csapatban rendkívül fontos – kutatások igazolják, hogy egy változatos csapat sokkal hatékonyabban tud működni, mint egy homogén, emellett jellemzően a munkatársak is jobban érzik magukat ilyen közegben. A nők általában máshogy közelítenek egy-egy problémához, másképp kommunikálnak, és ez nagyon jót tesz a vállalati kultúrának. Ráadásul – hoz egy érzékletes példát – ha a fejlesztők HR vagy marketing területre dolgoznak, ahol a szakemberek jellemzően nők, miért ne szolgálhatná ki őket több női fejlesztő a másik oldalon?
Ágota megoldásként stratégiai megközelítést javasol: az álláshirdetésektől kezdve a munkatársak tréningelésén át az inkluzív vezetőség kialakításáig – ahogy ez az Emarsysnál is történik – a sokszínű közeg kialakítása érdekében. Ne várjunk azonban gyors csodát, fontos a türelem és a következetesség.
Milyen a jó programozó, kell-e diploma?
Az Emarsysnál nem elvárás az egyetemi végzettség, és Bíró Ágota szerint nincs is összefüggés a teljesítmény és a diploma között – diplomás és bootcampes programozó is lehet nagyon jó vagy kevésbé tehetséges. A diplomások előnye, hogy az egyetemi évek alatt megtanulják kezelni a kötelező, kellemetlen helyzeteket, a programozóiskolások viszont korábbi karrierjükből hoznak olyan plusz skilleket, melyek értékesek lehetnek az új munkakörben. A bootcamp képzések erőssége valójában éppen abban rejlik, amik az egyetemi képzések hiányossága: a tananyag sokkal inkább fókuszál a munkahelyeken hasznosítható tudás elsajátítására, jóval aktuálisabb, modernebb technológiákat tanítanak, és a Wild Code Schoolnál a soft skillekre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ezek közül Bíró Ágota szerint a legfontosabbak a csapatmunka, a jó kérdésfeltevések, az önreflexió, és a tanulási készség. Heal Edina szerint emellett nagyon fontos a kíváncsiság, hiszen a pozíció, amiben egy fejlesztő kezd, nagyon hamar fog megváltozni.
Minek kell változnia ahhoz, hogy több nőt vonzzon az IT szektor?
Jelenleg még mindig él az a tévhit, hogy a technológiai ágazatok inkább férfiaknak valók, másrészt a női IT-s példaképek és karrier-modellek hiánya is hozzájárul a nemek nem megfelelő arányához az iparágban. Heal Edina szerint minden az iskolában és iskoláskorban kezdődik. Sajnos előfordul, hogy a tanárok is nemek szerint kategorizálnak, és a STEM tárgyak oktatásában inkább a fiúkat favorizálják. Ezért ösztönöznünk kell a lányokat, hogy a lehető legkorábban kerüljenek kapcsolatba a technológiával és ismerjék meg a kódolás, programozás világát már az iskolában. Emellett a média és a reklámok szerepe is fontos, a személyi számítógépek megjelenésekor például a hirdetésekben csak a fiúkat és férfiakat célozták. Mivel sokaknak még mindig nincs fogalma arról, pontosan mit csinál egy programozó, ezért a szó hallatán valamelyik filmből fog beugrani egy kép. Szemüveges fiú ül egy alagsorban több monitorral körülvéve, a klaviatúra mellett pizza maradványok. A média még ma is így vagy hasonlóan ábrázolja a számítógépes szakembereket. A Wild Code School ezt a sztereotípiát célozza lebontani, hangsúlyozza Katie Olsen, az iskola európai campusainak igazgatója.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy meg kell változtatni az informatikához kapcsolódó nyelvezetet is, hogy az gender-semlegesebbé váljon, és ne riassza el a nőket a szakmától. A programozást vonzóvá tehetjük egyszerű trükkökkel, például ha a problémamegoldás helyett az alkotást, kreativitást emeljük ki. A hangsúly jelenleg a technológia matematikai elemén van, ami esetleg elrettentő lehet, pedig az informatika sokkal több a kódolásnál. Más képességek is fontosak a tech területén, például a kreativitás és az empátia is.
Bíró Ágota megemlíti, hogy fontos tisztában lennünk vele: a tudatalattinkban sok alapvetés van elraktározva, és az emberek bizonyos szakmákat még ma is férfiakkal, másokat pedig nőkkel asszociálnak. Nehezen képzelünk el például egy férfi recepcióst, vagy ápolót. Erre az egyszerű tényre is érdemes nagyon odafigyelni, és tudatosan érzékenyíteni a munkatársakat. Például ha egy női vezetőt választunk a kiválasztási folyamatban, többszörösen meg kell indokolni, hogy valóban ő a legalkalmasabb jelölt, míg egy férfi esetében nem érez hasonló kényszert Bíró Ágota.
A Wild Code Schoolnál ösztöndíjjal támogatják a nőket, diákjaik 30%-a nő. Emellett a példamutatásban ugyanilyen fontosak az iskola erős női vezetői. S hogy mire számíthatnak a diákok végzés után? A digitális tudás nem csak a tech szektorban hasznosulhat – a médiától kezdve az építőiparig bezárólag bárhol el lehet helyezkedni, ráadásul egy második szakma elsajátítása, mely mutatja az eltökéltséget és tanulási vágyat, rendkívül vonzóvá teszi a jelölteket a munkaerőpiacon – meséli Katie Olsen. Az Wild Code Schoolnál azt szeretnék, ha egyre több nő ismerné fel, hogy az informatika izgalmas karriert kínál, és számukra is érdekes lehet az pálya.
Miért épp a nőknek?
A webfejlesztő szakma és az IT terület számtalan tényező miatt lehet különösen alkalmas a nők számára. Tipikusan nem időhöz kötött munkakörökről beszélünk, így gyerek mellett is könnyebb ilyen munkát végezni, véli Katie. Ezeket a példákat kell bemutatni, hogy az a nők számára megfoghatóvá váljanak ezek az előnyök. Az empátia és az emocionális megértés, amely tanulmányok szerint elsősorban a nők erőssége, szintén fontos a tech világában is. Fontos képességek a figyelem, fegyelem, türelem és absztrakciós készség, melyek mind nők által is elsajátíthatók.
A jövő munkahelyein nagyon sok technológiailag képzett emberre lesz szükség. Az olyan ágazatokat is uralja ma már a digitális technológia, amelyek néhány éve még csak hallomásból ismertek szoftver mérnököt. Ebből az átalakulásból pedig kimaradni semmilyen társadalmi szegmensnek nem érdemes.
Gazdaság
Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon
Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.
Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.
A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.
„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”
– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.
A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.
A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel
-
Okoseszközök2 hét ago
A munkájukhoz AI-t használók kétharmada privát eszközt is igénybe vesz
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult a Samsung Black Friday 2026 előregisztrációja – érkeznek a novemberi kedvezmények
-
Ipar2 hét ago
Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen








