Gazdaság

A helyi pék lehet a jövő gépésztechnikusa?

Reskilling és upskilling Magyarországon

A skilling programok megmutatják a munkavállalóknak, hogy a vállalatok hosszú távon számolnak velük annak ellenére, hogy átalakul a piac, és így a szükséges tudás és képességek is – mondta el Barcza Ilona, a MOL-csoport képességfejlesztési és stratégiai HR vezetője az up- és reskilling programok munkaerő-megtartásban betöltött kulcsszerepe kapcsán az Out Of The Box HR rendezvénysorozat negyedik állomásán.

A CX-Ray, Green Fox Academy és The WorkLife Company közös rendezvényének fő témája ezúttal az upskilling-reskilling volt. A vállalati át- és továbbképzések helyzetéről, létjogosultságáról és a gyakorlati kihívásokról kérdezte Juhos Andrea, az LHH Magyarország ügyvezető partnere a szakértőket: Fremda Balázst, a Morgan Stanley HR vezetőjét, Horváth Róbertet, a Lufthansa Systems Hungária képzési és fejlesztési szakértőjét, Barcza Ilonát, a MOL Group képzési és stratégiai HR vezetőjét és az Accenture Magyarország Recruitment leadjét, Gugán Évát.

Még nem fáj eléggé a vállalatoknak

Az estét megnyitó Baráth Barbara, a Green Fox Academy CEO-ja szerint 2020-ban egyre meghatározóbb lesz a reskilling, és munkavállalói oldalról is egyre nagyobb nyitottság mutatkozik erre. A BCG tavaly év végi kutatása szerint világszerte a megkérdezettek 67%-a hajlandó lenne átképezni magát, további 29%-uk pedig nyitott lenne rá, ha máshogy nem tudná megtartani a munkahelyét. Ehhez képest a PwC felmérése szerint a magyar vezérigazgatók alig negyede választaná az átképzést a dolgozók alapvető készséghiányának megszüntetésére. Az Out Of The Box előadói és közönsége szerint is az jelenti a legnagyobb akadályt az upskilling-reskilling programok bevezetésekor, hogy a cégek még nem érzik eléggé a szükségességét. Fremda Balázs, a Morgan Stanley HR vezetője úgy látja, hogy a munkaerőpiac hamarosan rá fogja kényszeríteni a szervezeteket arra, hogy elkezdjenek komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéskörrel.

“Elképzelhető, hogy a vállalatok egy része még nem érzi létfontosságúnak az átképzést, de ez a helyzet gyorsan változik: ma sokkal többet foglalkozunk ezzel a témával Magyarországon is, mint akár csak 10 évvel ezelőtt.”

Gugán Éva, az Accenture Magyarország Recruitment leadje szerint arról van szó, hogy sok cég szempontjából mi perifériaország vagyunk bevétel és létszám tekintetében, emiatt később jutnak el hozzánk a változások, de mindenképp meg fognak érkezni.

Az alapkészségek fejlesztésére van a legnagyobb szükség

A reskilling programoknak egyelőre még nincs nagy hagyománya a hazai piacon, viszont a beszélgetés résztvevői azt tapasztalják, hogy a készségfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetnek a cégek házon belül is. Gugán Éva elmondása szerint az Accenture kollégái például 2700 learning boardon 24 000 online kurzus közül választhatnak. Az AI és a digitális transzformáció előretörésével a gépek megértése mellett az olyan soft skill fejlesztésekre mutatkozik a leginkább igény, amikben egyelőre a robotok nem tudnak versenyezni velünk. A Morgan Stanley HR vezetője kiemelte, hogy a szakmai képzéseken túl nagyon fontos az alapkészségek fejlesztése is: például hogy hogyan prezentáljunk vagy kommunikáljunk megfelelően. Sokszor komoly hiányosságokat tapasztal ezeken a területeken annak ellenére, hogy technikai tudásban jellemzően nagyon erősek a magyar munkavállalók.

A helyi pék vagy cukrász lehet a jövő gépésztechnikusa

A szakértők egyetértettek abban, hogy ma már elengedhetetlen a folyamatos ön- és továbbképzés ahhoz, hogy a saját munkakörünket a jövőben is be tudjuk tölteni, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy az változni fog.

“Az IT szféra speciális ilyen tekintetben, hiszen a programnyelvek folyamatosan változnak, így az upskilling az életünk része. Amikor ezt látjuk előre, igyekszünk a domain tudással rendelkező kollégákat felkészíteni arra, hogy holnaptól egy adott programnyelv más verzióját kell használni”

– mondta el Horváth Róbert, a Lufhansa Systems szakértője. Az Accenturenél többek között egy Agile workforce nevű kezdeményezés segíti az alkalmazottakat abban, hogy új skilleket sajátítsanak el, vagy újonnan elsajátított készségeket próbáljanak ki a gyakorlatban. A munkatársak felrakják egy belső felületre, hogy milyen támogatásra szorul a saját projektjük, amire bárki jelentkezhet, ezáltal ki tudja magát próbálni egy másik területen is.

“Engem az adatvizualizáció érdekelt, egy kolléganőm pedig arra volt kíváncsi, hogyan zajlanak külföldön a toborzási projektek. Én jelentkeztem egy adatvizualizációs programra, ezalatt a kolléganőm pedig Mexikóban toborzott tesztelőket”

– tette hozzá Gugán Éva.

Barcza Ilona tapasztalatai szerint a cég- és HR vezetők számára egyre inkább az okoz kihívást, hogyan lehet előre felkészülni az új piaci kihívásokra. A reskilling programok kifejezetten segíthetnek a megfelelő munkaerő felkészítésében. Példaként említette a MOL tiszaújvárosi új zöldmezős poliol üzemét, amely több, mint 200 új munkahelyet teremt, és egyidejűleg komoly kihívás elé is állította a céget. Helyben ugyanis nem lett volna az üzem beindításához elegendő számú gépész és vegyésztechnikus.

“A piaci helyzet vezetett arra, hogy hallgassuk meg azt a péket vagy szakácsot is, akik otthon szerelik a motort, és akár belőlük legyen a jövő gépésze. Egy komplex belső képzési rendszert állítottunk fel az átképzésükre”

– mesélte Barcza Ilona.

A fehérgalléros munkakörök esetében a kollégák belsős átképzésére minden előadó bevett gyakorlatként hivatkozik. Ugyanakkor a Lufthansa Systems a Green Fox Academyvel együttműködésben megvalósuló, fiatalokra fókuszáló IT Young Professional programja a külsős érdeklődők számára is nyitott, a Morgan Stanley Return to Work kezdeményezése pedig kifejezetten azokat célozza meg, akik több év kihagyás után, akár egészen más területről térnének vissza a munkaerőpiacra. A Lufthansa Systems szakértője elmondta, hogy tájépítész, szociális munkás és asztrofizikus is vett már részt a programjukban.

Erős felsővezetői bevonódás nélkül nincs reskilling program

Az est zárásaként az is felmerült, hogy kinek a felelőssége az átképzésekre mutatkozó növekvő igényekre reagálni. A szakértők egyetértettek abban, hogy mind a HR-nek, mind a vezetőknek megvan a szerepe ebben. A Morgan Stanley HR vezetője szerint nagyon komoly felsővezetői bevonódás szükséges ahhoz, hogy sikeres reskilling programot működtessen egy vállalat.

“A vezetők aktív támogatása nélkül nem tud megvalósulni egy ilyen program, akármit is csinál a HR”

– fejtette ki Fremda Balázs. Az Out Of The Box HR-esekből álló közönsége szerint is közös felelősség a képzési programok működtetése: a felmérésben részt vevő 74 látogató 70%-a gondolta így.

Related Topics:2020 bemutató magyarország pék program reskilling upskilling

Up Next

Így tudjuk egyszerre védeni és használni a legféltettebb adatokat

Don't Miss

Az informatika nem csak a férfiaké! – beszélgetést szervezett a Wild Code School

Gazdaság

Egy feltört Google- vagy Meta-fiók ma akár csődbe is vihet egy céget

Egyetlen Google- vagy Meta-hirdetési fiók feltörése néhány óra alatt több százezer, sőt akár több millió forintos kárt okozhat egy vállalkozásnak – derül ki a JabJab digitális marketing ügynökség friss szakmai elemzéséből. Egy kisebb cég számára egy ilyen incidens likviditási válságot vagy akár csődhelyzetet is előidézhet, de a tapasztalatok szerint nagyvállalati környezetben sem tekinthető „elfogadható veszteségnek” egy ilyen támadás következménye.

A kiberbűnözés 2024-ben 41,9 milliárd forint kárt okozott Magyarországon. Ebben a feltört hirdetési és marketing fiókok veszteségei is megjelennek, mutat rá a Mastercard: A kiberbűnözés kora 2025 című riportja. Egy havi több százezer vagy milliós hirdetési költéssel dolgozó KKV számára már egy rövid ideig tartó fiók feltörés is likviditási válságot okozhat.

Ma a Google- és Meta-fiókok tehát messze túlmutatnak a marketingosztály eszköztárán: ezekhez kapcsolódik a hirdetési költések jelentős része, az ügyfélszerzés, sok esetben a teljes online bevételtermelés. Amennyiben ezekhez illetéktelenek hozzáférnek, a támadók korlátlan költést indíthatnak, leállíthatják a kampányokat, vagy akár teljesen elveszítheti a cég a kontrollt a digitális jelenléte felett.

„A probléma súlyát sok vállalkozás csak akkor érti meg, amikor már megtörtént a baj. Egy hirdetési fiók kompromittálódása nem IT-incidens, hanem üzleti krízis”

– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab operatív vezetője.

Nem elméleti kockázat, valós tapasztalat

A JabJab közel 20 éve foglalkozik online marketinggel, ez idő alatt pedig számos olyan esettel találkozott, ahol adathalász támadások, rosszul kezelt hozzáférések vagy hiányos biztonsági beállítások vezettek súlyos anyagi veszteségekhez.

A soron következő AI traffic index kiadvány után a cég hamarosan közzéteszi részletes elemzését. Az új anyag nem elméleti veszélyeket sorol, hanem az elmúlt két évtized során azonosított leggyakoribb hibákat, kockázatokat és az ezekre adott, a gyakorlatban bevált válaszokat foglalja össze. Az elemzés mögött több száz munkaóra és valós ügyféloldali tapasztalat áll, KKV-któl egészen nagyvállalati környezetig.

„Sok esetben nem kifinomult hackertámadásról van szó, hanem emberi hibákról: túl sok admin jogosultság, közös e-mail fiókok, hiányzó kétfaktoros azonosítás. Ezek együtt olyan rést nyitnak, amit a támadók rutinszerűen kihasználnak”

– emeli ki Geiger Tamás.

A KKV-k a legveszélyeztetettebbek

Míg egy nagyvállalatnál egy több milliós veszteség akár „kezelhető probléma”, addig egy kisebb vállalkozásnál ugyanez a tétel könnyen végzetes lehet. A JabJab tapasztalatai szerint a KKV-k gyakran azért sérülékenyebbek, mert nincs dedikált IT- vagy biztonsági csapatuk, a marketingeszközök pedig sokszor felügyelet nélküli fiókokhoz kapcsolódnak. 100%-os védelem ugyan nem létezik, de a kockázat drasztikusan csökkenthető tudatos hozzáférés-kezeléssel, költési limitekkel, erős hitelesítéssel és világos vészhelyzeti protokollokkal.

A digitális biztonság alapja: ki, mihez és milyen mértékben fér hozzá

A vállalati digitális biztonság alapja nem technológiai trükkökben, hanem következetes hozzáférés-kezelésben és üzleti szemléletben rejlik. A leggyakoribb kockázatot a közös vagy felügyelet nélküli e-mail fiókok, a túl sok admin jogosultság, valamint a rendszertelen jogosultság-auditok jelentik.

„A legjobb megoldás a „legkisebb jogosultság elvének” alkalmazása. Ez annyit jelent, hogy minden munkatárs csak olyan szintű hozzáférést kapjon, amely a napi feladataihoz feltétlenül szükséges, a ritkán igényelt magasabb jogokat pedig csak ideiglenesen”

– javasolja a szakértő. Hozzáteszi: kritikus védelmi elem a kötelező, alkalmazásalapú kétfaktoros hitelesítés, illetve egyre inkább a jelszómentes Passkey vagy hardveres biztonsági kulcs használata.

Üzleti kockázatkezelési szempontból kiemelt ajánlás a dedikált bankkártyák és alszámlák alkalmazása a hirdetési költésekhez, amelyek egy esetleges feltörés során előre limitálják a pénzügyi veszteséget. Mindezt világos vészhelyzeti protokollnak, rendszeres belső edukációnak és – különösen KKV-k esetében – kiszervezett IT-biztonsági felügyeletnek kell kiegészítenie ahhoz, hogy egy esetleges hiba ne üzleti katasztrófává váljon. „Miközben egy feltört hirdetési fiók akár milliós kárt okoz, a legerősebb védelmi eszközök költsége néhány tízezer forint” – hangsúlyozza Geiger Tamás.

Felügyelet nélkül a Google-fiók üzleti aknamező

A Google Ads, Analytics és Tag Manager fiókok biztonsági és működési auditja nemcsak adatvédelmi, hanem közvetlen pénzügyi kérdés is. A tapasztalatok szerint sok vállalkozásnál a problémát nem a kampánystratégia, hanem a nem felügyelt Google-fiókok, a hibás jogosultsági szintek és a nem megfelelő számlázási hozzáférések okozzák.

„Gyakorlati megoldásként mi a Google Workspace vagy Google Cloud Identity használatát javasoljuk. Ezek lehetővé teszik a központi felügyeletet, a kötelező 2FA kikényszerítését és a hozzáférések azonnali visszavonását kilépéskor. A Google Ads fiókoknál különösen fontos a szerepkörök tudatos szétválasztása (kampánykezelés, felhasználókezelés, számlázás), valamint az, hogy csak előre meghatározott domainhez tartozó fiókok kaphassanak hozzáférést”

– mutat rá Geiger Tamás. Kiemeli: a PPC audit része továbbá a fizetési profilok elkülönített kezelése, a külső alkalmazások és eszközök rendszeres felülvizsgálata, illetve a Google Marketing Platform Home használata a nagyobb átláthatóság és rendszeres audit érdekében. Ezek együtt nemcsak a feltörések esélyét csökkentik drasztikusan, hanem a napi kampányműködés stabilitását és átláthatóságát is jelentősen javítják. De nem csak a hiányos biztonsági beállítások, hanem a rosszul üzemelő kampányok is napi szinten okozhatnak veszteséget.

Üzleti túlélési kérdés lett a digitális biztonság

Ma már nem az a kérdés, hogy egy cég fontos-e egy támadónak, hanem az, mennyire könnyű célpont. A digitális hirdetési fiókok biztonsága így nem technikai részlet, hanem üzleti túlélési kérdés, amelyet ugyanazzal a komolysággal kell kezelni, mint a pénzügyi vagy jogi kockázatokat. A JabJab célja az anyaggal nem a riogatás, hanem az, hogy felhívja a figyelmet: a megelőzés nagyságrendekkel olcsóbb és fájdalommentesebb, mint egy már bekövetkezett incidens kezelése. A nagyobb cégeknek tevékenységtől függően havonta, negyedévente, félévente érdemes teljes jogosultsági auditot végezni, és ez a KKV-knál is kiemelten fontos lenne minimum félévente.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

KAPTÁR: új digitális megoldás a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszervezett Országos Kamarai Beszállítói Program tapasztalatai alapján új, országos fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú online platform indul KAPacitás megosztó adatTÁR, azaz KAPTÁR néven. Ennek célja, hogy segítse a vállalkozásokat az üzleti partnerek és szabad kapacitások gyors, célzott megtalálásában.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program idei az első három eseményen 30 nagyvállalat és 834 regisztrált beszállító vett részt, akik összesen 1416 célzott üzleti tárgyalást folytattak le. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2014 óta nagy sikerrel szervezett beszállítói fóruma mintájára 2025-ben indított országos program óriási érdeklődést váltott ki a hazai kkv-k és a nagyvállalatok körében. A fórumok tapasztalatai alapján a vállalkozásoknak valódi, élő találkozókra és megbízható partnerkapcsolatokra van szükségük. A KAPTÁR nevű új, mesterséges intelligencia alapú online platform a sikeres fórum-sorozatot kiegészítse és egész évben elérhetővé teszi az üzleti kapcsolatok élénkítését. Az Országos Kamarai Beszállítói Program idén már ellátogatott Törökbálintra, Egerbe és Szegedre, május 6-án Veszprém, május 28-án Kaposvár, június 3-án Nyíregyháza, végül június 16-án Sárvár ad otthont a fórumnak.

A KAPTÁR platform a Kamara meglévő vállalkozói adatbázisára és céginformációira építve olyan modern partnerkereső rendszer, amely jelentősen megkönnyíti a vállalkozások közötti együttműködést. A rendszer mesterséges intelligenciával támogatja a cégprofilok gyors és pontos kitöltését, valamint automatikusan kommunikáló AI-chatbot segítségével intelligensen szűri az együttműködési hirdetéseket és partnerkereséseket.

A KAPTÁR célja, hogy mindenki megfelelő KapaciTÁRSra találjon. A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara által fejlesztett platform 300–400 regionális cég adataival indult el. A jövőben a beszállítói fórum minden újabb állomásán kerülnek be az adott térség vállalkozásai az adatbázisba. A vállalkozások a regisztráció után ellenőrizhetik és aktualizálhatják cégadataikat, feltölthetik szabad kapacitásaikat, közzé tehetik partnerkeresési igényeiket, valamint láthatóvá válhatnak az országos kamarai hálózatban is. A rendszerben kizárólag kamarai munkatársak által jóváhagyott adatok jelennek meg, biztosítva ezzel az információk hitelességét és megbízhatóságát. A megoldással a hazai iparban lerövidülhetnek a beszállítói láncok.

A jelenlegi gazdasági környezetben számos kis- és középvállalkozás rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal, miközben a nagyvállalatok stabil, hazai beszállítók után kutatnak, a KAPTÁR megoldást nyújt a gazdaságban tapasztalható információs aszimmetria csökkentésére. A kaptar.mkik.hu címen elérhető AI-alapú rendszer proaktívabbá és hatékonyabbá teszi a partnerkeresést, hozzájárul a hazai ellátási láncok erősödéséhez, növelheti vállalkozások gazdasági turbulenciával szembeni ellenálló képességét. A beruházások a KAPTÁR segítségével a valódi igényekre fókuszálhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén

Elindult az OVK-TÁR, azaz az Országos vállalkozói munkacsoport-hálózat és kamarai workshop-program, amelynek célja, hogy gyakorlatorientált, gyorsan alkalmazható megoldásokkal erősítse a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi jogszabályi megfelelését és ügyfélpanasz-kezelési gyakorlatát.

Az országszerte nyolc helyszínre ellátogató OVK-TÁR a felhasználó élményére és az üzleti célokra egyszerre fókuszáló, úgynevezett service design alapú fejlesztési logikára épül. A program nem előre gyártott megoldásokat kínál, hanem vállalkozói interjúkra, problématérképezésre, kamarai visszajelzésekre és tesztelésre támaszkodva alakítja ki a gyakorlati javaslatokat. Így a fejlesztések valóban a vállalkozások mindennapi működési nehézségeiből indulnak ki, és azokra adnak célzott, használható válaszokat. A Budapesti Békéltető Testület szakmai vezetésével és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara projektgazdai koordinációjával zajló együttműködés biztosítja, hogy a fejlesztések ne csak országos szinten legyenek relevánsak, hanem a helyi vállalkozói igények is beépüljenek a munkába.

A Vállalkozásfejlesztési Program (VFP) részeként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) finanszírozásával létrejött kezdeményezés különösen a határidők szigorú betartására, a megfelelő dokumentálásra, az egységes ügyfélkommunikációra, valamint a tájékoztatók és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) releváns elemeire helyezi a hangsúlyt.

A projekt négy fő pillérre épül, az országos vállalkozói munkacsoport-ülésekre, az országos műhelymunkára, a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadásra és a hasznos tudásanyagok létrehozására. A workshopokokat meghívásos formában rendezik meg, azok a területi és ágazati szempontból releváns kkv-k vehetnek részt, amelyeknek van fogyasztóvédelmi és panaszkezelés tapasztalata. A jogi tanácsadás több területi kamaránál érhető el, Budapesten például 2026. május 7-től, előzetes időpontfoglalás alapján az ovktar@bkik.hu e-mail címen. A program eredményeként olyan tudásanyagok jönnek létre, mint panaszkezelési folyamatábrák, fogyasztóvédelmi kisokos ügyfélszolgálati munkatársak számára, valamint service design módszertannal kidolgozott jógyakorlat-csomagok, amelyek a projekt lezárása után is széles körben használhatók maradnak egy a tudástárban.

A program nyolc területi kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, a Csongrád-Csanád vármegyei, a Fejér vármegyei, a Győr-Moson-Sopron vármegyei, a Hajdú-Bihar vármegyei, a Pest vármegyei, a Heves vármegyei és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív közreműködésével valósul meg.

,,A fogyasztóvédelmi megfelelés és a panaszkezelés ma már nem csupán jogi kérdés, hanem fontos működési és reputációs tényező is a vállalkozások számára. Az OVK-TÁR éppen erre ad rendszerszintű, a kkv-k mindennapjaiban közvetlenül hasznosítható választ. A területi kamarák szervezeti egységeiként működő békéltető testületek nem csupán vitarendezési intézmények, hanem a vállalkozások mindennapi működését aktívan támogató, gyakorlati megoldásokat fejlesztő szakmai partnerek”

– hangsúlyozta dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.

A program részleteiről és az egyes elemekhez kapcsolódó információkról a részt vevő területi kamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!