Gazdaság

A helyi pék lehet a jövő gépésztechnikusa?

Reskilling és upskilling Magyarországon

A skilling programok megmutatják a munkavállalóknak, hogy a vállalatok hosszú távon számolnak velük annak ellenére, hogy átalakul a piac, és így a szükséges tudás és képességek is – mondta el Barcza Ilona, a MOL-csoport képességfejlesztési és stratégiai HR vezetője az up- és reskilling programok munkaerő-megtartásban betöltött kulcsszerepe kapcsán az Out Of The Box HR rendezvénysorozat negyedik állomásán.

A CX-Ray, Green Fox Academy és The WorkLife Company közös rendezvényének fő témája ezúttal az upskilling-reskilling volt. A vállalati át- és továbbképzések helyzetéről, létjogosultságáról és a gyakorlati kihívásokról kérdezte Juhos Andrea, az LHH Magyarország ügyvezető partnere a szakértőket: Fremda Balázst, a Morgan Stanley HR vezetőjét, Horváth Róbertet, a Lufthansa Systems Hungária képzési és fejlesztési szakértőjét, Barcza Ilonát, a MOL Group képzési és stratégiai HR vezetőjét és az Accenture Magyarország Recruitment leadjét, Gugán Évát.

Még nem fáj eléggé a vállalatoknak

Az estét megnyitó Baráth Barbara, a Green Fox Academy CEO-ja szerint 2020-ban egyre meghatározóbb lesz a reskilling, és munkavállalói oldalról is egyre nagyobb nyitottság mutatkozik erre. A BCG tavaly év végi kutatása szerint világszerte a megkérdezettek 67%-a hajlandó lenne átképezni magát, további 29%-uk pedig nyitott lenne rá, ha máshogy nem tudná megtartani a munkahelyét. Ehhez képest a PwC felmérése szerint a magyar vezérigazgatók alig negyede választaná az átképzést a dolgozók alapvető készséghiányának megszüntetésére. Az Out Of The Box előadói és közönsége szerint is az jelenti a legnagyobb akadályt az upskilling-reskilling programok bevezetésekor, hogy a cégek még nem érzik eléggé a szükségességét. Fremda Balázs, a Morgan Stanley HR vezetője úgy látja, hogy a munkaerőpiac hamarosan rá fogja kényszeríteni a szervezeteket arra, hogy elkezdjenek komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéskörrel.

“Elképzelhető, hogy a vállalatok egy része még nem érzi létfontosságúnak az átképzést, de ez a helyzet gyorsan változik: ma sokkal többet foglalkozunk ezzel a témával Magyarországon is, mint akár csak 10 évvel ezelőtt.”

Gugán Éva, az Accenture Magyarország Recruitment leadje szerint arról van szó, hogy sok cég szempontjából mi perifériaország vagyunk bevétel és létszám tekintetében, emiatt később jutnak el hozzánk a változások, de mindenképp meg fognak érkezni.

Az alapkészségek fejlesztésére van a legnagyobb szükség

A reskilling programoknak egyelőre még nincs nagy hagyománya a hazai piacon, viszont a beszélgetés résztvevői azt tapasztalják, hogy a készségfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetnek a cégek házon belül is. Gugán Éva elmondása szerint az Accenture kollégái például 2700 learning boardon 24 000 online kurzus közül választhatnak. Az AI és a digitális transzformáció előretörésével a gépek megértése mellett az olyan soft skill fejlesztésekre mutatkozik a leginkább igény, amikben egyelőre a robotok nem tudnak versenyezni velünk. A Morgan Stanley HR vezetője kiemelte, hogy a szakmai képzéseken túl nagyon fontos az alapkészségek fejlesztése is: például hogy hogyan prezentáljunk vagy kommunikáljunk megfelelően. Sokszor komoly hiányosságokat tapasztal ezeken a területeken annak ellenére, hogy technikai tudásban jellemzően nagyon erősek a magyar munkavállalók.

A helyi pék vagy cukrász lehet a jövő gépésztechnikusa

A szakértők egyetértettek abban, hogy ma már elengedhetetlen a folyamatos ön- és továbbképzés ahhoz, hogy a saját munkakörünket a jövőben is be tudjuk tölteni, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy az változni fog.

“Az IT szféra speciális ilyen tekintetben, hiszen a programnyelvek folyamatosan változnak, így az upskilling az életünk része. Amikor ezt látjuk előre, igyekszünk a domain tudással rendelkező kollégákat felkészíteni arra, hogy holnaptól egy adott programnyelv más verzióját kell használni”

– mondta el Horváth Róbert, a Lufhansa Systems szakértője. Az Accenturenél többek között egy Agile workforce nevű kezdeményezés segíti az alkalmazottakat abban, hogy új skilleket sajátítsanak el, vagy újonnan elsajátított készségeket próbáljanak ki a gyakorlatban. A munkatársak felrakják egy belső felületre, hogy milyen támogatásra szorul a saját projektjük, amire bárki jelentkezhet, ezáltal ki tudja magát próbálni egy másik területen is.

“Engem az adatvizualizáció érdekelt, egy kolléganőm pedig arra volt kíváncsi, hogyan zajlanak külföldön a toborzási projektek. Én jelentkeztem egy adatvizualizációs programra, ezalatt a kolléganőm pedig Mexikóban toborzott tesztelőket”

– tette hozzá Gugán Éva.

Barcza Ilona tapasztalatai szerint a cég- és HR vezetők számára egyre inkább az okoz kihívást, hogyan lehet előre felkészülni az új piaci kihívásokra. A reskilling programok kifejezetten segíthetnek a megfelelő munkaerő felkészítésében. Példaként említette a MOL tiszaújvárosi új zöldmezős poliol üzemét, amely több, mint 200 új munkahelyet teremt, és egyidejűleg komoly kihívás elé is állította a céget. Helyben ugyanis nem lett volna az üzem beindításához elegendő számú gépész és vegyésztechnikus.

“A piaci helyzet vezetett arra, hogy hallgassuk meg azt a péket vagy szakácsot is, akik otthon szerelik a motort, és akár belőlük legyen a jövő gépésze. Egy komplex belső képzési rendszert állítottunk fel az átképzésükre”

– mesélte Barcza Ilona.

A fehérgalléros munkakörök esetében a kollégák belsős átképzésére minden előadó bevett gyakorlatként hivatkozik. Ugyanakkor a Lufthansa Systems a Green Fox Academyvel együttműködésben megvalósuló, fiatalokra fókuszáló IT Young Professional programja a külsős érdeklődők számára is nyitott, a Morgan Stanley Return to Work kezdeményezése pedig kifejezetten azokat célozza meg, akik több év kihagyás után, akár egészen más területről térnének vissza a munkaerőpiacra. A Lufthansa Systems szakértője elmondta, hogy tájépítész, szociális munkás és asztrofizikus is vett már részt a programjukban.

Erős felsővezetői bevonódás nélkül nincs reskilling program

Az est zárásaként az is felmerült, hogy kinek a felelőssége az átképzésekre mutatkozó növekvő igényekre reagálni. A szakértők egyetértettek abban, hogy mind a HR-nek, mind a vezetőknek megvan a szerepe ebben. A Morgan Stanley HR vezetője szerint nagyon komoly felsővezetői bevonódás szükséges ahhoz, hogy sikeres reskilling programot működtessen egy vállalat.

“A vezetők aktív támogatása nélkül nem tud megvalósulni egy ilyen program, akármit is csinál a HR”

– fejtette ki Fremda Balázs. Az Out Of The Box HR-esekből álló közönsége szerint is közös felelősség a képzési programok működtetése: a felmérésben részt vevő 74 látogató 70%-a gondolta így.

Related Topics:2020 bemutató magyarország pék program reskilling upskilling

Up Next

Így tudjuk egyszerre védeni és használni a legféltettebb adatokat

Don't Miss

Az informatika nem csak a férfiaké! – beszélgetést szervezett a Wild Code School

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!