Gazdaság

A helyi pék lehet a jövő gépésztechnikusa?

Reskilling és upskilling Magyarországon

A skilling programok megmutatják a munkavállalóknak, hogy a vállalatok hosszú távon számolnak velük annak ellenére, hogy átalakul a piac, és így a szükséges tudás és képességek is – mondta el Barcza Ilona, a MOL-csoport képességfejlesztési és stratégiai HR vezetője az up- és reskilling programok munkaerő-megtartásban betöltött kulcsszerepe kapcsán az Out Of The Box HR rendezvénysorozat negyedik állomásán.

A CX-Ray, Green Fox Academy és The WorkLife Company közös rendezvényének fő témája ezúttal az upskilling-reskilling volt. A vállalati át- és továbbképzések helyzetéről, létjogosultságáról és a gyakorlati kihívásokról kérdezte Juhos Andrea, az LHH Magyarország ügyvezető partnere a szakértőket: Fremda Balázst, a Morgan Stanley HR vezetőjét, Horváth Róbertet, a Lufthansa Systems Hungária képzési és fejlesztési szakértőjét, Barcza Ilonát, a MOL Group képzési és stratégiai HR vezetőjét és az Accenture Magyarország Recruitment leadjét, Gugán Évát.

Még nem fáj eléggé a vállalatoknak

Az estét megnyitó Baráth Barbara, a Green Fox Academy CEO-ja szerint 2020-ban egyre meghatározóbb lesz a reskilling, és munkavállalói oldalról is egyre nagyobb nyitottság mutatkozik erre. A BCG tavaly év végi kutatása szerint világszerte a megkérdezettek 67%-a hajlandó lenne átképezni magát, további 29%-uk pedig nyitott lenne rá, ha máshogy nem tudná megtartani a munkahelyét. Ehhez képest a PwC felmérése szerint a magyar vezérigazgatók alig negyede választaná az átképzést a dolgozók alapvető készséghiányának megszüntetésére. Az Out Of The Box előadói és közönsége szerint is az jelenti a legnagyobb akadályt az upskilling-reskilling programok bevezetésekor, hogy a cégek még nem érzik eléggé a szükségességét. Fremda Balázs, a Morgan Stanley HR vezetője úgy látja, hogy a munkaerőpiac hamarosan rá fogja kényszeríteni a szervezeteket arra, hogy elkezdjenek komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéskörrel.

“Elképzelhető, hogy a vállalatok egy része még nem érzi létfontosságúnak az átképzést, de ez a helyzet gyorsan változik: ma sokkal többet foglalkozunk ezzel a témával Magyarországon is, mint akár csak 10 évvel ezelőtt.”

Gugán Éva, az Accenture Magyarország Recruitment leadje szerint arról van szó, hogy sok cég szempontjából mi perifériaország vagyunk bevétel és létszám tekintetében, emiatt később jutnak el hozzánk a változások, de mindenképp meg fognak érkezni.

Az alapkészségek fejlesztésére van a legnagyobb szükség

A reskilling programoknak egyelőre még nincs nagy hagyománya a hazai piacon, viszont a beszélgetés résztvevői azt tapasztalják, hogy a készségfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetnek a cégek házon belül is. Gugán Éva elmondása szerint az Accenture kollégái például 2700 learning boardon 24 000 online kurzus közül választhatnak. Az AI és a digitális transzformáció előretörésével a gépek megértése mellett az olyan soft skill fejlesztésekre mutatkozik a leginkább igény, amikben egyelőre a robotok nem tudnak versenyezni velünk. A Morgan Stanley HR vezetője kiemelte, hogy a szakmai képzéseken túl nagyon fontos az alapkészségek fejlesztése is: például hogy hogyan prezentáljunk vagy kommunikáljunk megfelelően. Sokszor komoly hiányosságokat tapasztal ezeken a területeken annak ellenére, hogy technikai tudásban jellemzően nagyon erősek a magyar munkavállalók.

A helyi pék vagy cukrász lehet a jövő gépésztechnikusa

A szakértők egyetértettek abban, hogy ma már elengedhetetlen a folyamatos ön- és továbbképzés ahhoz, hogy a saját munkakörünket a jövőben is be tudjuk tölteni, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy az változni fog.

“Az IT szféra speciális ilyen tekintetben, hiszen a programnyelvek folyamatosan változnak, így az upskilling az életünk része. Amikor ezt látjuk előre, igyekszünk a domain tudással rendelkező kollégákat felkészíteni arra, hogy holnaptól egy adott programnyelv más verzióját kell használni”

– mondta el Horváth Róbert, a Lufhansa Systems szakértője. Az Accenturenél többek között egy Agile workforce nevű kezdeményezés segíti az alkalmazottakat abban, hogy új skilleket sajátítsanak el, vagy újonnan elsajátított készségeket próbáljanak ki a gyakorlatban. A munkatársak felrakják egy belső felületre, hogy milyen támogatásra szorul a saját projektjük, amire bárki jelentkezhet, ezáltal ki tudja magát próbálni egy másik területen is.

“Engem az adatvizualizáció érdekelt, egy kolléganőm pedig arra volt kíváncsi, hogyan zajlanak külföldön a toborzási projektek. Én jelentkeztem egy adatvizualizációs programra, ezalatt a kolléganőm pedig Mexikóban toborzott tesztelőket”

– tette hozzá Gugán Éva.

Barcza Ilona tapasztalatai szerint a cég- és HR vezetők számára egyre inkább az okoz kihívást, hogyan lehet előre felkészülni az új piaci kihívásokra. A reskilling programok kifejezetten segíthetnek a megfelelő munkaerő felkészítésében. Példaként említette a MOL tiszaújvárosi új zöldmezős poliol üzemét, amely több, mint 200 új munkahelyet teremt, és egyidejűleg komoly kihívás elé is állította a céget. Helyben ugyanis nem lett volna az üzem beindításához elegendő számú gépész és vegyésztechnikus.

“A piaci helyzet vezetett arra, hogy hallgassuk meg azt a péket vagy szakácsot is, akik otthon szerelik a motort, és akár belőlük legyen a jövő gépésze. Egy komplex belső képzési rendszert állítottunk fel az átképzésükre”

– mesélte Barcza Ilona.

A fehérgalléros munkakörök esetében a kollégák belsős átképzésére minden előadó bevett gyakorlatként hivatkozik. Ugyanakkor a Lufthansa Systems a Green Fox Academyvel együttműködésben megvalósuló, fiatalokra fókuszáló IT Young Professional programja a külsős érdeklődők számára is nyitott, a Morgan Stanley Return to Work kezdeményezése pedig kifejezetten azokat célozza meg, akik több év kihagyás után, akár egészen más területről térnének vissza a munkaerőpiacra. A Lufthansa Systems szakértője elmondta, hogy tájépítész, szociális munkás és asztrofizikus is vett már részt a programjukban.

Erős felsővezetői bevonódás nélkül nincs reskilling program

Az est zárásaként az is felmerült, hogy kinek a felelőssége az átképzésekre mutatkozó növekvő igényekre reagálni. A szakértők egyetértettek abban, hogy mind a HR-nek, mind a vezetőknek megvan a szerepe ebben. A Morgan Stanley HR vezetője szerint nagyon komoly felsővezetői bevonódás szükséges ahhoz, hogy sikeres reskilling programot működtessen egy vállalat.

“A vezetők aktív támogatása nélkül nem tud megvalósulni egy ilyen program, akármit is csinál a HR”

– fejtette ki Fremda Balázs. Az Out Of The Box HR-esekből álló közönsége szerint is közös felelősség a képzési programok működtetése: a felmérésben részt vevő 74 látogató 70%-a gondolta így.

Related Topics:2020 bemutató magyarország pék program reskilling upskilling

Up Next

Így tudjuk egyszerre védeni és használni a legféltettebb adatokat

Don't Miss

Az informatika nem csak a férfiaké! – beszélgetést szervezett a Wild Code School

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!