Connect with us

Gazdaság

Milliós kárt okozhatnak az irodába visszatérő munkavállalók

Avagy játszottak-e a gyerekek a céges laptopon, amíg apa vagy anya otthonról dolgozott?

A kijárási korlátozások enyhítésével rengeteg vállalkozás kapott újra esélyt a normál üzletmenetének visszaállítására.

A dolgozók visszatérésének azonban több kockázata is van, melynek kezeléséhez egymástól merőben eltérően állnak hozzá a vezetők. Az általános minta az, hogy amíg az egészségügyi kockázatok csökkentésére szigorú szabályokat vezetnek be, addig a milliós károkkal fenyegető informatikai biztonsági rések betömése kevésbé van szem előtt, nem is gondolnak rá. Ez a veszély szinte minden magyar kis- és középvállalkozást, sőt a nagyvállalatokat is érinti, mert az értékes céges adatokhoz nem megfelelő IT menedzselés esetén sokkal könnyebben férhetnek hozzá a kiberbűnözők. Főleg egy olyan munkarendben, amikor a laptopok és velük együtt az adatok, e-mail fiókok, jelszavak a munkavállalókkal együtt akár napi szinten ingáznak – figyelmeztet iparági tapasztalatai alapján a Kvazar.cloud felhőszolgáltató szakértője.

Milliós károkat előzhet meg egy önellenőrző audit

Mivel a kijárási korlátozást bármikor újra szigoríthatják, a vállalkozások munkarendje még jó ideig folyamatos és kényszerű változásban lesz. A több mint ötszáz viszonteladó partnerrel rendelkező Kvazar.cloud felhőszolgáltató tapasztalatai alapján az irodák újranyitása legalább annyi kockázatot rejt magában, mint a két hónappal ezelőtti tömeges home office-ba költözés. Ezért indokolt még a visszatérés előtt egy informatikai, az adatbiztonságra kiemelt hangsúlyt fektető auditot végezni, hiszen a karantén alatt akár a munkavállaló tudta nélkül is olyan rések keletkezhettek, amelyek később milliós károkat okozhatnak a cégnek. A tapasztalatok szerint ugyanis a legsebezhetőbb pont mindig a végpont, azaz a felhasználó: még a NASA rendszerét is képesek voltak feltörni a kiberbűnözők, mert egy nem ellenőrzött mikroszámítógépet csatlakoztattak a belső hálózathoz a dolgozók.

Az audit során a következő ellenőrző kérdéseket érdemes átvizsgálni:

  1. A hazavitt céges eszközöket (laptop, telefon, pendrive) használta-e más is az elmúlt időszakban? Életszerű példa: gyerekek játszottak rajta, filmet töltöttek le rá, vagy feltelepítettek valamilyen nem üzleti célú alkalmazást.
  2. Minden olyan hardverről tudunk, amit céges tevékenységhez vesznek igénybe a munkavállalók? A rohamtempójú átállás miatt számos szaküzletben hiánycikk volt a kedvező árazású laptop. Előfordulhat, hogy a beszerzésénél bekerült a rendszerbe néhány használt, az átvilágításon „átcsusszant” hardver és szoftver, amelyek hosszútávon biztonsági rést jelentenek.
  3. Minden számítógépen a gyártótól származó biztonsági frissítésekkel ellátott szoftverek futnak? Az elavult technológiák ugyanis sokkal kevésbé ellenállóbbak a hétről-hétre fejlettebb hackerekkel szemben. Ha egy eszköz nincs ellátva modern, a zsarolóvírusok és egyéb kártevők ellen védelmet biztosító IT biztonsági eszközzel, akkor akár a teljes cégnek komoly károkat okozhat egyetlen fertőzött laptop is.
  4. Jogtiszták a licencek? A pár ezer forintos operációs rendszerek (pl. Windows) és irodai programcsomagok (pl. Office) komoly kockázatot jelenthetnek, nem is beszélve az esetleges „kalózprogramokról”, melyeken keresztül kártevő juthat be a rendszerbe. Érdemes tehát a járványügyi helyzet alatt a szoftverek eredetét alaposan ellenőrizni.
  5. Ugyanazokat a programokat, a szoftverek ugyanazon verzióját használják a munkavállalók? A leggyakoribb eset, hogy az úgynevezett „shadow IT” jelenségen belül (a dolgozók az informatikai szabályok megkerülésével kezdenek el használni különböző programokat, alkalmazásokat) a szervezet számára kontrollálhatatlan chatprogramokon, fájlmegosztó alkalmazásokon keresztül küldözgetik egymásnak a céges fájlokat és adatokat a dolgozók. Ha ez a rossz szokás kiderül, azonnal meg kell szüntetni.

Dárdával és muskétával a harmadik világháborúban

A kijárási korlátozás folyamatos változásával a cégek hosszútávú érdeke egy olyan rendszer kialakítása, amellyel otthonról és az irodából is hatékonyan tud dolgozni a munkavállaló. Erre azonban Magyarországon a legtöbb vállalkozás még nincs megfelelően felkészülve:

A legtöbb hiányosság egyértelműen az IT biztonság területén észlelhető. Sajnos még mindig nagyon kevés vállalkozás rendelkezik a megfelelő technológiával és tudással. Sokan harmincéves megoldásokkal akarnak védekezni a modern fenyegetések ellen, ami olyan, mintha muskétákkal, vagy épp dárdákkal felfegyverzett gyalogság indulna a katonai drónok ellen a harmadik világháborúba.”

mondta Iván László, a Kvazar.cloud cégvezetője.

A leggyakoribb indok az informatikai beruházások elmaradására a pénzhiány.

„Szomorúan tapasztaljuk, hogy a legtöbb cég csak akkor lép, ha már megtörtént a baj. Ilyenkor villámgyorsan rendelkezésre áll annak a szükséges büdzsének a többszöröse is, ami előtte még nem fért bele.”

– tette hozzá Iván László. A klasszikus hardver és szoftver alapú adatvédelmi eszközök, megoldások beszerzése és a rendszer kialakítása valóban költséges és körülményes lehet az indulásnál. A felhő alapú megoldások azonban olyan „gyors győzelmeket” (pl. villámgyors bevezetés, egyszerű kezelőfelület, rugalmas szolgáltatásindítás, felhőben őrzött adatok) hoznak a vállalkozásoknak, amelyek költséghatékonyan biztosítják a zavartalan munkavégzést.

„A megfelelő vezetői hozzáállással most sokat lehet nyerni. A veszélyhelyzet pozitív következménye lehet akár az is, hogy az eredetileg ideiglenesen bevezetett felhőmegoldások magasabb szintre emelik a vállalkozások informatikai fejlettségi szintjét, és néhány jól működő gyakorlat hosszabbtávon is beépül a cégek üzletmenetébe.”

zárta Iván László.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss