Connect with us

Gazdaság

A koronavírus elhozta az e-aláírás forradalmát

A NETLOCK az első magyar bizalmi szolgáltató, amelynél már videóazonosítással, személyes megjelenés nélkül is igényelhető a minősített e-aláíró tanúsítvány

Globális robbanás zajlik az e-aláírások piacán. Kanadától Indonéziáig a világ legtöbb kormányzata igyekszik olyan jogi és szabályozási környezetet teremteni, amellyel ösztönzik és segítik az elektronikus aláírás használatát. Ez alól Magyarország sem kivétel, a vírushelyzet miatt – egyelőre ideiglenesen – változott a szabályozás, már személyes megjelenés nélkül, távolról, videoazonosítással is bárki kiválthat webes e-aláírást.

„Az elmúlt hetekben a többszörösére nőtt az elektronikus aláírást igénylő ügyfeleink száma a vírus miatt átalakuló üzleti és munka folyamatok miatt. A nagyvállalatok járnak az élen, ahol nem ritka, hogy százas, ezres nagyságrendben igényelnek e-aláíró tanúsítványt a dolgozóiknak, de cégmérettől függetlenül, egyre többen váltanak e-aláírásra a magyar kis- és középvállalatok közül is. Most, hogy az e-aláírás kiváltáshoz szükséges azonosításhoz nincs szükség személyes megjelenésre, mert videóhívással, néhány perc alatt távolról is elvégezhető a folyamat, még további növekedésre számítunk”

– mondta el Somkuti András, a Docler Holding elnök-vezérigazgatója és az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője.

„Sajnálatos, de tény, hogy éppen a járvány által diktált kényszerhelyzet világított rá a technológia nyújtotta előnyökre, legfőképpen arra, hogy az elektronikus aláírás az egyetlen út az üzleti folyamatok, szerződések, jogi tranzakciók távoli, személyes kontaktus nélküli, hiteles módon történő digitális kezelésére. Most a vírushelyzetben bevezetett karantén mellett számos partnerünk a mi e-aláíró megoldásunkkal biztosítja, hogy a szükséges vezetői aláírások rákerüljenek a megfelelő iratokra”

– összegezte, hozzátéve, hogy bár jelenleg a videóazonosításra vonatkozó jogszabály a vészhelyzet végéig érvényes, de reméli, mindez hamarosan állandó gyakorlattá válhat.

Iparágakat alakíthat át a vírus: virtuális ügyfélszolgálatok, online autóvásárlás

Szinte nincs olyan üzleti, közigazgatási vagy hétköznapi ügymenet, ahol az e-aláírás ne lenne képes rengeteg személyes interakciót viszonylag gyorsan és egyszerűen kiváltani. Miért kellene bármilyen zsúfolt ügyfélszolgálatra, vagy közjegyzői, ügyvédi irodába menni a szerződéskötés miatt, ha ez otthonról is megtehető? Üzleti partnerek is szerződhetnek távolról, sőt az e-aláíró megoldás integrációja révén akár egy teljes vállalati rendszer is felruházható a biztonságos és magas joghatású aláírás képességével. Mindemellett nincs szükség a szerződések postázására, futáros küldésére, nyomtatására, mindez megoldható akár egy okostelefonon keresztül, e-aláírással és e-mailben. Sőt, ma már van olyan autómárka, amely online szalont nyitott és lehetővé tette az adásvételi szerződés elektronikus aláírását, így az autó átadásán kívül minden távolról intézhető. A technológia által kínált gazdasági racionalitás mellett egyre nagyobb az ügyfelek oldaláról megjelenő igényt is a távoli ügyintézésre. A videóazonosítás pedig további lökést adhat mindennek.

E-aláírás videóazonosítással első magyar cégként

„Jó érzés, hogy tisztán magyar hátterű cégként képesek vagyunk nemzetközi szinten is értékelhető innovatív megoldásokra. Ilyen volt például, amikor elsőként jött elő a felhőből elérhető, minősített e-aláíró megoldással a NETLOCK, amelyre világszinten is csak néhány e-aláírás specialista szolgáltató volt képes. Most pedig első magyar bizalmi szolgáltatóként vezettük be a videós azonosítást.” 

– mondta el Gattyán György, a Docler Holding alapító tulajdonosa. Az unió teljes területén érvényes ún. minősített e-aláíró tanúsítvány kiváltásához eddig személyes megjelenéses azonosításra volt szükség, azonban a vírushelyzet miatt ez már videoazonosítással is elvégezhető  mindössze 10 perc alatt.

Olyan egyszerű és biztonságos, mint a netbank – okostelefonon is aláírhatunk

Ahhoz, hogy egy szervezet vagy magánszemély rendelkezzen az e-aláírás képességével, létre kell számára hozni egy digitális identitást. Ezt az egyedi és meghamisíthatatlan digitális azonosítót egy hitelesítésszolgáltató szervezet – például a NETLOCK – hozhatja létre. Ez az azonosító teszi lehetővé, hogy minden kétséget kizáróan igazoljuk magunkat, cégünket a virtuális térben.

Az elektronikus aláírás folyamata rendkívül egyszerű és biztonságos, hasonló egy netbanki szolgáltatáshoz. Egy webes felületen keresztül léphetünk be az aláíró felületre, ahol többkörös azonosítás után, titkos jelszavunkat használva aláírhatjuk a feltöltött digitális dokumentumot. Ezek jellemzően pdf-állományok, de számos egyéb fájlformátum is aláírható elektronikusan. Az e-aláírás egy személyes, digitális ujjlenyomat, ami az adott dokumentum kódjába „ég bele”. Az így aláírt dokumentum hitelessége tökéletesen megegyezik a hagyományos, papíron, tollal aláírt verzióéval, így alkalmas cégszerű aláírásra is bármilyen hivatalos okiraton.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss