Gazdaság
Így vehető igénybe a bértámogatás a kölcsönzött munkavállalók esetén
Itt a 7 legfontosabb tudnivaló
A kormány a munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozókra is kiterjesztette a csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) történő foglalkoztatás esetén igényelhető bértámogatást. Az intézkedés több ezer munkavállaló számára jelenthet megoldást, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés ellenére se veszítsék el munkájukat. A Prohuman, a naponta több mint 17 ezer munkavállalót foglalkoztató munkaerő-kölcsönző összegyűjtötte a bértámogatás igénybevételének legfontosabb tudnivalóit. A meghosszabbított programra augusztus 31-ig adható be igénylés.
- Kik vehetik igénybe és kik igényelhetik a támogatást?
A szabályozás 2020. április 16. óta teszi lehetővé a legalább 6 hónapja működő vállalkozásoknak, hogy bértámogatást igényeljenek a legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) foglalkoztatott dolgozóikra, akikkel már 2020. március 11-én jogviszonyban álltak. A kölcsönzött munkaerőre vonatkozóan 2020. április 29-től lehet a támogatást igénybe venni egy módosító rendelet alapján. Az intézkedés keretében így egyaránt igényelhető bértámogatás az egy telephelyen dolgozó állandó és a kölcsönzött munkavállalók számára is. „A támogatás akkor igényelhető, ha az igénylő munkahelymegtartási kötelezettséget vállal és 3+1 hónapig biztosan nem bocsátja el az adott dolgozót. A bértámogatást a kölcsönzött munkavállalókra a munkaerő-kölcsönző vállalat igényelheti a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönző cég, a kölcsönvevő vállalat saját állományú munkavállalóival kapcsolatos kérelmeket is benyújthatja a hivatalhoz, ezzel is tehermentesítve az adott céget az adminisztráció terhei alól” – mondta el Juhász Csongor a Prohuman ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a munkaerő-kölcsönzők a teljes folyamat adminisztrációját átvállalhatják a megbízó cégtől, beleértve a teljes igénylési folyamatot, a benyújtást, az egyeztetést, kapcsolattartást a hatósággal és a munkaidő-lejelentést is.
- Mennyi időre igényelhető a támogatás? Mennyit kap és hogyan a munkavállaló?
A munkavállaló kieső alapbérére járó 70%-os bértámogatás a kérelem napját követő 3 hónapra igényelhető. A támogatási összeg közvetlenül a dolgozó számlájára érkezik havonta az államkincstárból. Példaként, ha egy munkavállaló munkaideje 8-ról 4 órára csökkent, a kieső 4 órára járó alapbérének 70%-át kapja támogatásként az államtól, míg – egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodás esetén – annak 30 százalékát a munkaadó biztosítja, aki így a munkavállaló korábbi, „normál 8 órás” alapbérének mindössze 65%-át fizeti (50% + 50% * 0,3). A munkavállaló így megkapja a teljes korábbi alapbérét a támogatási időszak alatt, fizetése nem csökken, miközben a foglalkoztató költségei csökkentek.
- Milyen költséggel jár a bértámogatás igénylése a kölcsönzött munkaerőre vonatkozóan?
A bértámogatás igénylése semmilyen költséget nem jelent. A kérelem benyújtása költség- és illetékmentes mind a foglalkoztató vállalat, mind a munkaerő-kölcsönző cég, mind a támogatott dolgozó számára.
- Mennyi időn belül dönt a kormányhivatal a támogatási igényről?
A kérelem benyújtását követően a kormányhivatal 8 munkanapon belül határozatban dönt a bértámogatás folyósításáról vagy a bértámogatás iránti kérelem elutasításáról.
- Egy munkaadó igényelhet-e támogatást az állandó és kölcsönzött állományára vonatkozóan is egy időben?
Igen, ebben az esetben az igénylés benyújtása egyidejűleg történik, a kölcsönbeadó vállalatnak kell ezt benyújtania a kölcsönzött, a kölcsönvevőnek a saját állományára vonatkozóan. A támogatási és kötelező munkahelymegtartási időszak azonos lesz.
- Mi történik, ha egy munkaadó korábban már igényelt az állandó munkavállalói számára bértámogatást? Ki lehet terjeszteni a támogatási kérvényt a kölcsönzött munkaerőre?
Korábban a rendelet telephelyenként 1 igénylést tett lehetővé, de ez most változott és új elem, hogy a dolgozók különböző csoportjaira, különböző időszakokban is igényelhető támogatás.
- Milyen következménye van annak, ha a munkavállaló kilép, vagy a munkaadó nem teljesíti vállalt kötelezettségeit?
Amennyiben a munkavállaló felmond, a bértámogatásban részesített dolgozó számára le kell állítani a támogatás folyósítását. A felmondást 2 napon belül jelenteni kell a kormányhivatal felé.
Amennyiben a munkaadó nem tesz eleget vállalt foglalkoztatási kötelezettségeinek, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni, amelyről a kormányhivatal határozattal dönt.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Tippek1 hét ago
Adni Öröm! – Országos összefogás az iskolakezdéshez
-
Gazdaság4 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar2 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Tippek2 hét ago
Elindult a nevezés a Hégető Honorka-díjra