Connect with us

Gazdaság

Újabb településekre vezette be a szupergyors internetet a Vodafone

Három közép-magyarországi régióban fejezte be a közelmúltban a hálózatfejlesztési munkálatokat a Vodafone Magyarország a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében – ezzel újabb, mintegy 18 ezer végponton tette hozzáférhetővé a nagy sebességű szélessávú internetelérést. A fejlesztésnek köszönhetően lakossági és üzleti előfizetők, iskolák, és közigazgatási intézmények számára tud több száz megabit/s sebességű internetelérést biztosítani a szolgálató a Monori, Dabasi, Gyáli járásokban.

Magyarország Kormánya a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia célkitűzéseként vállalta, hogy 2020-ra minden háztartás számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférés lehetősége, és a háztartások legalább 50 százalékában 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon rendelkezésre.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felmérte a magyar települések szélessávú piaci helyzetét és azonosította azokat a térségeket, településeket, ahol akkor nem állt rendelkezésre a 30 Mbps sebesség biztosításához szükséges hálózati infrastruktúra. A KIFÜ járásonként írt ki pályázatot, ahol előre meghatározott paraméterekkel várta a telekommunikációs cégek pályázatait.

A UPC 2017 elején három – a Monori, Dabasi és Gyáli – Közép-magyarországi járásban, összesen 14 településen nyerte meg a teljes egészében hazai finanszírozású pályázatot, amelyet a UPC megvásárlását követően, jogutódként a Vodafone Magyarország fejezett be. A Vodafone a SZIP-ben vállalt 12 ezer végponttal együtt összesen, több mint 18 ezer végpontot épített ki, amely képes több mint 100 Mbps szélessávú internetelérésre.

A digitális térben való jelenlétünk a mindennapjaink szerves része. Az elmúlt pár nehéz hónap is bizonyította, hogy mennyire fontosak a jó hálózatok, hogy mekkora szerepe van a digitális eszközöknek a mindennapi életünkben. Ez a tapasztalat csak megerősített minket abban, hogy gyorsítsuk aktív szerepvállalásunkat Magyarország digitális versenyképességének fejlesztésében. Ennek érdekében döntöttünk úgy, hogy a SZIP keretében tett vállalásunk mellett további végpontokat is kiépítünk, hogy a térségben még többen részesülhessenek a digitalizáció nyújtotta előnyökből, például a digitális oktatás vagy távoli munkavégzés területén

– mondta Dr. Budai J. Gergő a Vodafone Magyarország Igazgatóságának alelnöke.

A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikáció, a digitalizáció fejlesztésére, amelynek része a SZIP megvalósítása is. A digitalizáció adta előnyök, a szélessávú hálózatok mindenki számára elérhetőek kellenek, hogy legyenek, hiszen a modern fejlődő gazdaság alapja az infokommunikációs technológiák legszélesebb körű használatának biztosítása. A digitalizációval kapcsolatos fejlesztések terén Magyarország jól halad, ezt mutatja részben a júniusban megjelent 2020. évi Digital Economy and Society Index (DESI) is, amelynek a hálózatok fejlettségét jelző mutatójában egy év alatt a 16-ról a 7. helyre ugrottunk. A Szupergyors Internet Program lehetőséget ad a vállalkozásoknak és a lakossági felhasználóknak egyaránt arra, hogy a világháló szolgáltatásait elérjék, azokat hasznosítsák”

– nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Számunkra, a térségben élőknek kiemelten fontos, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket ki tudjuk használni, ennek egyik módja a szélessávú infokommunikációs szolgáltatások elérése, amellyel a felhasználók lehetőségük van egy képzeletbeli ajtót kitárniuk a világ felé. A Monor, Dabas, Gyál járások lakói nevében szeretném megköszönni munkáját a hálózatot kiépítő Vodafone-nak és a fejlesztést lehetővé tevő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, valamint a projektet koordináló Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek. Reményeim szerint a szélessávú internet szolgáltatásokkal a lakossági, az oktatási és az egyéb közigazgatási szolgáltatásokat hatékonyabban, gyorsabban tudjuk majd elérni

– mondta el Pogácsás Tibor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Érintett települések:

  • Monori járás: Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Vasad, Csévharaszt, Péteri
  • Dabasi járás: Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Pusztavacs, Tatárszentgyörgy
  • Gyáli járás: Ócsa
Összesen kiépített végpont Vodafone saját vállalás SZIP vállalás
Monor 6572 2708 3864
Dabas 8045 719 7326
Gyál 4109 3061 1048
Összesen 18726 6488 12238

Gazdaság

A kriptobefektetők 66%-a növelni tervezi befektetéseit

Bitget, a világ legnagyobb Universal Exchange (UEX) platformja közzétette 2025 harmadik negyedéves Kriptovaluta Piaci Bizalom és BTC Befektetési Trendjelentését, amely a makrogazdasági bizonytalanság ellenére is tartós optimizmust mutat a globális piacokon.

A felmérés Európa, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA), Afrika és Ázsia több ezer résztvevőjének véleményét rögzítette. Az eredmények szerint a válaszadók mintegy 66%-a tervezi növelni kriptobefektetéseit a következő hónapokban.
A megkérdezettek fele aktívan bővítené kereskedési pozícióit, míg 43% inkább a hosszú távú megtakarításokra és vagyonkezelési stratégiákra összpontosítana.

Ami a Bitcoin jövőjét illeti, a válaszadók 49%-a várja a következő bull run csúcspontját 150 000 és 200 000 USD között, miközben egyre több hosszú távú befektető számít még ennél is magasabb értékelésre.

A regionális különbségek különösen szembetűnőek voltak: Nigéria (84%)Kína (73%) és India (72%) vezettek a befektetési hajlandóságban, ami azt mutatja, hogy a feltörekvő piacok kulcsszerepet játszanak a kriptoadaptációban.
Ezzel szemben a fejlett piacokon – mint például NémetországFranciaország és Japán – óvatosabb hangulat uralkodott, míg Dél-Korea az átlagon felüli arányú befektetéscsökkentési szándékával tűnt ki.

Az Ethereum és a Solana továbbra is a befektetők kedvencei – előbbi 67%, utóbbi 55%-os támogatottsággal –, miközben a hagyományos eszközök, mint a BTC és az ETH, továbbra is a portfóliók gerincét adják. Emellett a platform tokenekmeme coinok és Layer 2 projektek is egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes régiókban.

„A kriptovalutákba vetett bizalom már nem csupán egy szűk réteg trendje – ez egy globális jelenség”

– mondta Vugar Usi Zade, a Bitget operatív igazgatója

„A feltörekvő piacok étvágya megmutatja, hol épül a jövő, és megerősíti, miért terveztük úgy a Universal Exchange modellt, hogy egyesítse a CeFiDeFi és on-chain élményeket egy helyen. Ez a jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a befektetők egyszerre keresnek lehetőséget és megbízhatóságot – és mindkettőt a Bitgetnél találják meg.”

A Bitget átalakulása Universal Exchange-szé egyedülálló pozícióba helyezi a piaci trendekhez való alkalmazkodásban. Azáltal, hogy egyetlen ökoszisztémába integrálja a kereskedéstvagyonkezeléstfizetéseket és on-chain hozzáférést, a Bitget biztosítja, hogy mind az új felhasználók, mind a tapasztalt befektetők zökkenőmentesen vehessenek részt a piacokon.
A tőzsde hibrid likviditási megközelítése és az olyan oktatási kezdeményezések, mint a Blockchain4Youth, tovább erősítik a platform szerepét mint olyan helyet, ahol a bizalom nemcsak mérhető, hanem épül is.

A teljes Q3 2025 Crypto Market Confidence and BTC Investment Trend Report elérhető https://www.bitget.com/blog/articles/bitget-q3-2025-global-crypto-investor-survey.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Áremelkedés mellett is erősödik az érdeklődés a hibridek és elektromosok iránt

A használtautó-piacon ugyan enyhe visszaesés volt a keresletben, de az alternatív hajtású járművek iránti érdeklődés tovább erősödött – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.

A járművek átlagos vételára tovább nőtt, mégis sokan keresnek most jó ajánlatokat, különösen hibrid vagy elektromos modellek között.

A nyár végével, 2025 szeptemberében enyhe visszaesést mutatnak az adatok. 2%-kal kevesebb érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint augusztusban, és előző év azonos időszakához képest is hasonló mértékű csökkenést látunk. Egy kicsivel, 1%-kal nőtt a hirdetések száma, és emelkedtek a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,8 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,29 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,34 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény előző évhez képest: 13,02 helyett 12,66 éves autók közül válogathatunk, és 180 ezer kilométer helyett 174 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.

Az üzemanyagtípusok esetében a rangsor változatlan, továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Az érdeklődési tendenciák azonban már más képet mutatnak: a benzines autók iránti érdeklődés 3%‑kal csökkent, a dízelek esetében 9%-os visszaesés volt. Ezzel szemben az elektromos modellek iránt 37,5%-kal nőtt a kereslet, míg a hibrideknél 23%-os volt a bővülés éves összehasonlításban.

„2025-ben a használtautó-piac több rekordot is megdöntött, ugyanakkor szeptemberben kisebb visszaesés volt tapasztalható, ami részben az előző hónapok erős forgalmának tudható be. Bár az árak emelkedtek, a vásárlók továbbra is aktívak maradtak – különösen az alternatív hajtású modellek esetében”

  – mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben

Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre

Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.

Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.

Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. Amennyiben egy munkavállaló fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és azt a cég nem tudja objektív kritériumokkal, például a teljesítménnyel, eltérő kompetenciákkal, felelősségi körökkel alátámasztani, 6 hónapon belül csökkentenie vagy más egyéb juttatásokkal korrigálni kell a különbséget.

„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga. A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani” – magyarázta Lovász Tibor.

Hogyan készüljenek a cégek a változásra?

A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bérdiszkriminációs per esetén sem a felperesnek, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérkülönbség objektív okra visszavezethető és nem nemi alapon történő megkülönböztetés eredménye. Ez komoly adminisztrációval jár majd az érintett vállalatoknál. A megfeleléshez a cégeknek felül kell vizsgálniuk a teljes bér- és juttatási struktúrájukat. Fontos, hogy a szabályozás a teljes javadalmazásra kiterjed.

Az alapbéren túl órabérre visszavetítve figyelembe kell venni minden közvetlen és közvetett pénzbeli, valamint természetbeni juttatást is, a bónuszoktól és prémiumoktól kezdve a cafeteria-elemeken, utazási és lakhatási támogatáson át egészen a képzési támogatásokig vagy a nem munkaeszközként használt céges autóig.

„Nem elég csupán a jogszabályi megfelelésre törekedni, a vállalatoknak teljesen újra kell gondolniuk a bér- és juttatási stratégiájukat, hogy meg tudják tartani a munkatársaikat. Az első és legfontosabb lépés egy precíz munkaköri térkép elkészítése, amely feladattípus és felelősségi szint szerint kategorizálja a pozíciókat. Erre építve lehet kialakítani az objektív, mindenki számára átlátható bérsávokat és karrierutakat. A cégeknek már most el kellene kezdeniük a belső bérviszonyok elemzését és a költségvetés tervezését, hogy 2026-ra ne érje őket felkészületlenül egy esetleges, nagy összegű bértömeg-korrekciós kényszer. Ezt a többletköltséget vagy a profitból kell kigazdálkodni, vagy át kell terhelni az árakra, ami az adott szolgáltatások drágulásához vezethet” – tette hozzá dr. Mendly Ákos, csoportvezető ügyvéd, az ICT Europa jogi szakértője.

Magyarország még kivár

A magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével., de az alapvető szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek beillesztésre. Magyarországon jelenleg 17% köré tehető a férfiak és nők közötti bérszakadék.

„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – figyelmeztet a HR-szakértő.

A felkészülés kulcsa a proaktív szemlélet

A sikeres átállás érdekében a vállalatoknak a belső rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetők felkészítésére is.

„A HR feladata lesz, hogy támogassa a vezetőket abban, hogy a bérkérdésekről nyíltan és adatokkal alátámasztva kommunikáljanak a teljesítményértékelések során. Képzésekkel, adatokkal, javaslatokkal kell őket segíteni. Tudatosítani kell a munkavállalókban azt is, hogy a bér a teljes juttatási csomagnak csak egy része. Érdemes a béren kívüli juttatásokat is hangsúlyosabban kommunikálni. Az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki” – hangsúlyozta Lovász Tibor.

Az ICT Europa szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a felkészülésnek ki kell terjednie az adatvédelmi tájékoztatások és a titoktartási klauzulák felülvizsgálatára is.

„Komoly jogi kérdéseket vet fel például a közvetett beazonosíthatóság problémája. Ha egy adott munkakörben vagy részlegen csupán egyetlen női munkavállaló dolgozik, a nemi bontású statisztika gyakorlatilag nyilvánosságra hozná a bérét, ami sértheti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.”

A 100 fő feletti cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A direktíva szabályainak elmulasztása súlyos következményekkel is járhat: a kártérítési kötelezettségen felül (amely magában foglalja a bérhátralékot, az elveszett lehetőségek kompenzálását és a nem vagyoni kárt is) a bírság alapja a munkáltató éves bruttó árbevétele, éves bérköltségvetése vagy tételes pénzbírság is. Emellett a munkavállaló felé még kártérítési kötelezettséggel is tartoznak, amely magában foglalhatja évekre visszamenőleg a bérkülönbözetet, az elmaradt lehetőségek kompenzálását és a diszkrimináció által elszenvedett nem vagyoni kárt is.

Végül az irányelv az elrettentő erő nyomatékosítása végett azt is lehetővé teszi, hogy a jogsértő cégeket állami juttatások megvonásával, vagy pályázatokból, illetve közbeszerzési eljárásból történő kizárással is sújthassák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss