Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Újabb településekre vezette be a szupergyors internetet a Vodafone

Három közép-magyarországi régióban fejezte be a közelmúltban a hálózatfejlesztési munkálatokat a Vodafone Magyarország a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében – ezzel újabb, mintegy 18 ezer végponton tette hozzáférhetővé a nagy sebességű szélessávú internetelérést. A fejlesztésnek köszönhetően lakossági és üzleti előfizetők, iskolák, és közigazgatási intézmények számára tud több száz megabit/s sebességű internetelérést biztosítani a szolgálató a Monori, Dabasi, Gyáli járásokban.

Magyarország Kormánya a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia célkitűzéseként vállalta, hogy 2020-ra minden háztartás számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférés lehetősége, és a háztartások legalább 50 százalékában 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon rendelkezésre.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felmérte a magyar települések szélessávú piaci helyzetét és azonosította azokat a térségeket, településeket, ahol akkor nem állt rendelkezésre a 30 Mbps sebesség biztosításához szükséges hálózati infrastruktúra. A KIFÜ járásonként írt ki pályázatot, ahol előre meghatározott paraméterekkel várta a telekommunikációs cégek pályázatait.

A UPC 2017 elején három – a Monori, Dabasi és Gyáli – Közép-magyarországi járásban, összesen 14 településen nyerte meg a teljes egészében hazai finanszírozású pályázatot, amelyet a UPC megvásárlását követően, jogutódként a Vodafone Magyarország fejezett be. A Vodafone a SZIP-ben vállalt 12 ezer végponttal együtt összesen, több mint 18 ezer végpontot épített ki, amely képes több mint 100 Mbps szélessávú internetelérésre.

A digitális térben való jelenlétünk a mindennapjaink szerves része. Az elmúlt pár nehéz hónap is bizonyította, hogy mennyire fontosak a jó hálózatok, hogy mekkora szerepe van a digitális eszközöknek a mindennapi életünkben. Ez a tapasztalat csak megerősített minket abban, hogy gyorsítsuk aktív szerepvállalásunkat Magyarország digitális versenyképességének fejlesztésében. Ennek érdekében döntöttünk úgy, hogy a SZIP keretében tett vállalásunk mellett további végpontokat is kiépítünk, hogy a térségben még többen részesülhessenek a digitalizáció nyújtotta előnyökből, például a digitális oktatás vagy távoli munkavégzés területén

– mondta Dr. Budai J. Gergő a Vodafone Magyarország Igazgatóságának alelnöke.

A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikáció, a digitalizáció fejlesztésére, amelynek része a SZIP megvalósítása is. A digitalizáció adta előnyök, a szélessávú hálózatok mindenki számára elérhetőek kellenek, hogy legyenek, hiszen a modern fejlődő gazdaság alapja az infokommunikációs technológiák legszélesebb körű használatának biztosítása. A digitalizációval kapcsolatos fejlesztések terén Magyarország jól halad, ezt mutatja részben a júniusban megjelent 2020. évi Digital Economy and Society Index (DESI) is, amelynek a hálózatok fejlettségét jelző mutatójában egy év alatt a 16-ról a 7. helyre ugrottunk. A Szupergyors Internet Program lehetőséget ad a vállalkozásoknak és a lakossági felhasználóknak egyaránt arra, hogy a világháló szolgáltatásait elérjék, azokat hasznosítsák”

– nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Számunkra, a térségben élőknek kiemelten fontos, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket ki tudjuk használni, ennek egyik módja a szélessávú infokommunikációs szolgáltatások elérése, amellyel a felhasználók lehetőségük van egy képzeletbeli ajtót kitárniuk a világ felé. A Monor, Dabas, Gyál járások lakói nevében szeretném megköszönni munkáját a hálózatot kiépítő Vodafone-nak és a fejlesztést lehetővé tevő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, valamint a projektet koordináló Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek. Reményeim szerint a szélessávú internet szolgáltatásokkal a lakossági, az oktatási és az egyéb közigazgatási szolgáltatásokat hatékonyabban, gyorsabban tudjuk majd elérni

– mondta el Pogácsás Tibor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Érintett települések:

  • Monori járás: Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Vasad, Csévharaszt, Péteri
  • Dabasi járás: Inárcs, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Pusztavacs, Tatárszentgyörgy
  • Gyáli járás: Ócsa
Összesen kiépített végpont Vodafone saját vállalás SZIP vállalás
Monor 6572 2708 3864
Dabas 8045 719 7326
Gyál 4109 3061 1048
Összesen 18726 6488 12238

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss