Gazdaság

Stylers Group: A hibrid munkavégzésé a jövő a techcégeknél

Az informatikusok 75 százalékának nagyon bejött a home office

Iparági felmérések szerint a koronavírus-járvány nem rengette meg alapjaiban az IT-szektort, a fluktuáció és a fizetési színvonal sem változott drasztikusan, ráadásul az informatikusok nagy része továbbra is stabilnak tartja pozícióját.

A munkavégzés helyszínét és kereteit tekintve azonban úgy tűnik, ez az egyik olyan terület, ahol az élet valóban nem lesz már ugyanolyan, mint a pandémia előtt. Kétlaki munkavégzés, mesterséges intelligencia és fejlett feedback-kultúra – ezek jellemzik a közeljövő sikeres informatikai vállalatait. Vajon milyen lesz ezután egy céges rendezvény az IT-szektorban, és milyen módszerekkel motiválhatjuk a kollégákat az új időszámítás kezdetén? A Stylers Group HR-szakértője összeszedte a legfontosabb tippeket.

A világ legnagyobb telekommunikációs és informatikai cégei villámgyorsan és drasztikusan reagáltak a globális járvány nyomában járó változásokra. A Twitter már május elején bejelentette, hogy felkínálja az „örökös” home office lehetőségét az erre igényt tartó kollégáknak, a Google pedig fejenként 1000 dollárral járul hozzá, hogy munkavállalói otthon is megfelelő munkakörülményeket tudjanak kialakítani, amíg csak szükséges. A nagyok tehát minden eszközt bevetnek a kincset érő szakemberek megtartásáért és motivációjuk fenntartásáért, de mi a helyzet a magyar piacon?

Halász Judit, a Stylers Group HR-szakértője úgy látja, hogy

„bár június közepétől már visszavártuk a csapatokat a Stylers Group közösségi irodájába a megfelelő óvintézkedések mellett, a kollégák csupán 20-25 százaléka választotta ezt az opciót. Közülük is leginkább az adminisztratív és a projektmenedzsment területen dolgozók tértek vissza a korábbi körülmények közé, a fejlesztők visszajelzései szerint ők kifejezetten élvezték az otthoni munkavégzést és a hatékonyságban sem tapasztaltunk visszaesést. A munka jellegét és körülményeit tekintve nem volt kötelező a közösségi iroda használata, A járvány előtt csupán kollégáink 10 százaléka élt az otthoni munka lehetőségével. Egyértelműen azt látjuk tehát, hogy a jövőben az irodai és az otthoni munkavégzés egyfajta hibrid keveréke lesz megszokott az informatikai szektorban”.

Összetartó csapatot nyerhetünk néhány egyszerű fogással

A hazai munkaerő-piac egyelőre nagyon bizonytalan, sokszor egymásnak ellentmondó trendek uralkodnak a folyamatosan változó járványhelyzet nyomában, így jelenleg talán mindennél fontosabb, hogy stabil szakembergárda segítse a vállalatok munkáját. Vajon milyen eszközöket vethet be az egyszeri HR-es, hogy a fejlesztők továbbra is motiváltan és kiegyensúlyozottan lássák el feladataikat?

Feedback-kultúra és mérések

Egyre több humánerőforrás szakember és cégvezető ismeri fel, valójában milyen egyszerű is megérteni a fejlesztők elvárásait és igényeit a mindennapi munkavégzéssel kapcsolatban: Csupán kérdezni kell! A jelenlegi bizonytalan szituációban gyakran egy „Hogy vagy?” is helyrerázhatja a célt vesztett kolléga motivációját, és hamar rájöhetünk, hogy a munkatársak mentális egészségének támogatása a hatékonyság oldalán többszörösen megtérül. Jöhetnek tehát a vállalati kérdőívek, a nap kérdése e-mailek vagy egy néhány perces távmeeting, amiből lemérhetjük, mivel segíthetjük az adott kolléga munkáját. Kérdezzünk és mérjünk!

Csatasorba áll a mesterséges intelligencia

A fentiekhez ma már az MI-alapú megoldások kínálják a legkényelmesebb eszközöket, ezekkel felmérhetjük a kollégák éppen aktuális hangulatát és a feladatokkal kapcsolatos általános elégedettségüket. Pillanatok alatt kiszűrhetők a támogatásra szoruló munkavállalók, az automatizált módszer pedig különösen nagy értékkel bír egy járványhelyzetben. Ha engedjük a fejlesztőknek, hogy tovább tanítsák a chatbotot, vagy éppen bele is kódoljanak, egy közös céges játékba is bevonhatjuk őket. A Stylers-t például egy saját fejlesztésű szoftveres applikáció, a MONICA segíti, akit hamar megszoktak a kollégák, ráadásul egy esetleges második hullám kihívásait is könnyebb lesz az ő támogatásával kezelni. Mesterséges intelligencia és gamifikáció – megkerülhetetlen irányok a jövő HR-jében.

Tovább hasít az employee experience

A vállalaton belüli közösségi élmények és a csapathoz tartozás érzésének megteremtése valószínűleg még sokáig nehézségekbe fog ütközni, ezért itt minden kreativitásra szükség van: a pár perces napindító meetingek, a heti céges státuszok mellett a kikapcsolódást is szolgáló online kvízek és fotós maszkversenyek mind ezt a célt szolgálják. Nagyon úgy tűnik, hogy az oly fontos szereppel bíró céges rendezvények is megváltoznak: a nagy éves események és ünnepségek helyett kisebb, informálisabb, de sokkal rendszeresebb csapatépítők jöhetnek.

Végleg átalakuló „munkatér”

A hibrid munkavégzés várhatóan magában, az irodatérben és annak funkcionalitásában is komoly átalakulást hoz majd. A közös munka, tárgyalás és csapatstátusz helyszíne továbbra is az iroda lesz, azonban az egyénileg megoldandó feladatok döntő része az otthoni munkatérbe kerül majd át. Ezzel eljöhet a kisebb, funkcionálisabb irodák kora, azonban ebben is nagy szükség van a munkaadó támogatására, amely lehetővé teszi a profi és hatékony munkavégzést home office-ban is.

Felértékelődik az empátia, a közösség (és a kávégép)

Úgy tűnik, látszólag egymásnak ellentmondó trendek alakítják majd az informatikai szektor HR-gyakorlatának jövőjét, hiszen miközben a távolságtartás, a home office és az automatizáció megkerülhetetlenül része lesz az IT-cégek életének, nagy hangsúlyt kapnak a személyes kötődések, motivációk, a rugalmas és támogató cégvezetők, illetve a csapatmunka. Óriási szerep jut tehát az emberközpontú menedzsmentnek, hiszen a HR-szakemberekkel karöltve a fejlesztők szakmai támogatása mellett személyes motivációikat, céljaikat és félelmeiket is meg kell ismerniük, akár külső szakértő vagy coach bevonásával.

„Mindennek az alapját a transzparens és őszinte kommunikáció adja, ez nagyobb biztonságot nyújt a kollégáknak, mint ha csak a pozitív hírekről hallanak a cégvezetéstől. Fel kell készülnünk arra, hogy sokkal gyakrabban kell visszajelzést adni a menedzsmentnek a teljesítményükről és a vállalat piaci helyzetéről, ehhez meg kell találnunk a leghatékonyabb eszközöket és technológiákat. A karanténidőszak alatt azt is megkérdeztük a munkatársaktól, hogy mi hiányzik nekik leginkább az irodai életből, és meglepetésünkre nem a babzsákokat vagy kényelmes munkaállomásokat említették, hanem a közösségi terek kávégépeit. Felértékelődtek tehát az együtt töltött pillanatok, informális szakmai párbeszédek, ezeknek kell megfelelő keretet biztosítanunk az új, „hibrid” világban”

– teszi hozzá Halász Judit.

Related Topics:2020 group hibrid jövő munkavégzés stylers

Up Next

Cyberbiztosítás – Mit tehetünk az internetes káreseteknél?

Don't Miss

A csúcsidőszakokra tervezett hálózatok kiállták a próbát

Gazdaság

Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.

Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”

– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.

Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek

A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.

„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”

– tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!