A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben, áll a Syngenta elemzésében.

A vállalat szerint a biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.

Világviszonylatban a biológiai alapokon nyugvó készítmények felhasználása 4,5%-kal dinamikusabban növekszik a hagyományos növényvédelmi termékekhez képest. Főként a biostimulátorok és a tápanyag-hasznosulást segítő anyagok iránt nő a kereslet. Magyarországon az ilyen készítmények felhasználási aránya a szántóföldi körülmények között egyelőre kisebb, míg a zöldség- és gyümölcskultúrákban a felhasználásuk már jóval általánosabb, áll a Syngenta elemzésében.

„A biológiai megoldások használata terén azon országok vannak élen, ahol a zöldség- és gyümölcstermesztés dominál, illetve ahol már szükség van a vízkímélő technológiák alkalmazására a klimatikus tényezők miatt. Szántóföldi körülmények közt a biostimulátorok alkalmazása főleg a mediterrán térségben – például Olaszországban és Görögországban ­- már Európán belül is technológiai elemnek tekinthető, hiszen a klímaváltozás hatásait ezen régiók már előbb és intenzívebben érzékelték. A biológiai növényvédelemre számos régióban láthatunk működő és terjedő technológiákat, erre talán legjobb példa az afrikai országok kukoricatermesztésében még nagyobb gondot okozó aflatoxin termelő gombafajok elleni küzdelem”

– ismertette Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere.

A biológiai megoldások iránt a jövőben nagyobb kereslet várható Európában. Az Európai Unió agrárpolitikája a fenntartható módon történő gazdálkodás felé próbálja orientálni a termelőket. Kitűzött cél, hogy 2050-re 50%-kal több fenntartható módon előállított élelmiszer-alapanyagot kell előállítani. A fogyasztói igények változásai is ebbe az irányba mutatnak: a vásárlók keresik a zöldebb, fenntarthatóbb gazdálkodásból származó élelmiszereket, ennek a szerepe a jövőben várhatóan még inkább felértékelődik. Termelői oldalról is egyre többen figyelnek oda a talajaik védelmére, egészségére, és a növényeik igényeinek a pontos és tudatos kiszolgálására. Emellett kihasználják az Agrár Ökológiai Programban a mikrobiológiai és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával elérhető extra támogatási lehetőséget is.

Dr. Nagy Viktor szerint a legnagyobb problémát a fokozódó időjárási anomáliák okozzák, amelyek kezdenek megszokottá válni hazánk területén is. A növények nem képesek kitérni a környezet okozta stresszorok elől, így nekik minden védekező funkciójukat élettani, biokémiai alapon kell megoldani. A növények természetes alkalmazkodóképessége azonban nem tud lépést tartani a környezeti változás gyorsaságával, ezért segítségre szorulnak. A biológiai lehetőségek alkalmazásával a növényekben eleve meglévő védekezőmechanizmusokat tudják erősíteni és ellenállóbbá tenni a környezeti stresszel szemben. Ahhoz azonban, hogy a biológiai készítményekkel valós eredményt lehessen elérni, a saját alkalmazkodóképességünkre is szükség van. Meg kell ismerni magát a növényeket, a növények igényeit és ezek speciális igényeire adható egyedi megoldásokat. Kétségtelenül ez egy rögös út, amit a gazdáknak és a gyártó cégeknek közösen kell sok-sok tanulás mentén bejárniuk. Viszont ha helyes időpontban és megfelelő készítménnyel végzik el a kijuttatást, az megtérülő befektetés.

Vezető agrárpiaci szereplőként a Syngenta eltökélt abban, hogy a fogyasztók számára olyan élelmiszert tudjanak a gazdálkodók előállítani, amely biztonságos és valamennyi fogyasztói elvárásnak eleget tesz. A vállalat nem titkolt szándéka, hogy a világ és hazánk vezető szereplőjévé váljon a biológiai termékek szegmensében, és tudással, tapasztalattal, a termelők edukációjával hozzájáruljon egy fenntarthatóbb gazdálkodáshoz.

A vállalat portfóliójában jelenleg 30 termék elérhető. A fejlesztések a biostimuláció és környezeti stressz okozta károk mérséklése, a talajegészség megóvása és javítása, a tápanyag- és vízhasznosítás hatékonyságának növelése és a biológiai növényvédelem hatékonyságának javítása érdekében zajlanak. A készítmények kutatása terén nagy hangsúly helyeződik az úgynevezett alapkutatási szakaszra. A növények bonyolult biokémiai szabályozásának sok szegmense máig ismeretlen a tudomány számára. Ezen növényélettani folyamatok kutatása, megismerése elsődleges prioritás.

A Syngenta Biológiai Megoldások olyan termékeket foglal magába, amelyek a növények speciális igényeire egyedi megoldást tudnak kínálni. Megtalálhatók köztük biológia növényvédőszerek (Taegro), tápanyag-hasznosulást segítő biostimulátorok (Vixeran), klasszikus, kipermetezhető biostimulátorok (Megafol, Quantis, Isabion, YieldOn, Viva stb.), biostimulátor csávázószer (Epivio Energy) és vannak termésnövelő anyagok (Boroplus, MicroNP) is.

A Syngenta Biológiai Megoldások közül a biostimulátor készítmények elsősorban a környezeti stressz okozta károk mérséklésére alkalmazhatóak. Egészen a csírázáskori erősebb fejlődés támogatásától, a vegetáció során jelentkező szárazság és hőstressz, hideg- és fagyhatás esetén, esetlegesen egy bekövetkező mechanikai sérülés (jég-, szél-, vagy homokverés) utáni gyors regenerálódás elősegítésére, a főbb termésképződési időszakokban a mennyiségi és minőségjavítási célzattal.

A termésnövelő készítmények növénykultúrától függően lehetnek starter-, öntöző- és lombtrágyák. Összetételük az adott növény fejlődési szakaszához és akkori igényeihez megfelelő arányban igazodik. Vannak olyan készítmények, amelyek kifejezetten szántóföldi kultúrákban jelenthetnek megoldást, míg vannak olyan termékek, amelyek többkultúrás felhasználást tesznek lehetővé és valamennyi termesztett kultúrában alkalmazható a szántóföldektől kezdve az ültetvényeken át, egészen a zöldségkultúrákig. Sőt, akár még dísznövényeink is kaphatnak segítséget a Syngenta Biológiai Megoldások segítségével. A legfontosabb viszont az, hogy mindig az adott kultúrában és az adott probléma kezelésére ajánlott terméket válasszák, valamint, hogy a kijuttatás időzítését a szakértői ajánlat alapján végezzék el.

Fotó kredit: Syngenta

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!