Gazdaság

Komputertomográfia (CT) a tudományos kutatás és a digitális értékmegőrzés szolgálatában

Szöcskeegerek a CT berendezésben.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói a ZEISS Magyarországgal közösen dolgoznak a múlt és a jelen értékeinek digitális átmentésében.

Szöcskeegerek a CT berendezésben

Kiss Csaba az ELTE PhD hallgatója és dr. Cserkész Tamás a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a projekt témavezetője elmondta: „Az általunk vizsgált szöcskeegerek apró termetű, egérszerű rágcsálók. Legkorábbi őseik a Himalája fennsíkjain élhettek, mindegy 17 millió évvel ezelőtt, ahonnan később szétterjedtek Észak-Amerika és Eurázsia sztyeppés területeire. Azonban a hosszú évmilliók alatt a morfológiájuk, pl. a koponyájuk alakja változatlan maradt, azaz élő kövületeknek tekinthetők.” Formájuk szemmel láthatólag nem változott, azonban örökítő anyagukban, a DNS szekvenciákban igen nagymértékű eltéréseket találtak a kutatók.

Ennek a látszólagos morfológiai változatlanságnak a feloldásához nyújt nagyszerű segítséget a ZEISS METROTOM komputertomográfiás mérőeszközzel megalkotott koponyarekonstrukció. A vizsgálathoz a kutatók komoly szakmai támogatást kaptak nem csak saját intézményüktől, a Magyar Természettudományi Múzeumtól, de az Ukrán Természettudományi Múzeum, és a washingtoni Smithsonian Intézet is rendelkezésükre bocsájtotta a gyűjteményüket.

A mintákat ráadásul gondosan csomagolva elküldték a kutatóknak Budapestre. Igazi ritkaságok is találhatók a washingtoni gyűjteményben, olyan fajok, amelynek példányai más múzeumokban nem fordulnak elő. Ilyen például a Kasmíri szöcskeegér, amit 100 évvel ezelőtt írtak le és gyűjtötték be néhány példányát, ám azóta senki sem találkozott velük.

De miért is fontosak a magyar kutatóknak ezek a kicsiny szöcskeegerek?

Magyarországon is él egy fajuk, a magyar szöcskeegér (Sicista trizona), ami a hazai állatvilág és természetvédelem egyik legjelentősebb, féltve őrzött ékköve. A magyar kutatók kezdetben ezt a fajt tanulmányozták, majd a rendszertani és evolúcióbiológiai vizsgálatokhoz összehasonlító anyagokat gyűjtöttek Ukrajnában, Oroszországban, Kazahsztánban, végül eljutottak a kontinens legtávolabbi pontjára, a szárazföld peremére, Vlagyivosztokba, illetve még ezen is túl, Szahalin szigetére is.

A rendszertani és evolúcióbiológiai viszonyok tisztázásán túl azonban másra is felhasználhatóak a komputertomográfiával nyert adatok, ugyanis a CT nem csak a koponyák külső felületéről, de a belsejéről is nagyon pontos képet alkot. „Az agykoponya csontjainak formája és alakja alapján következtethetünk az egyes agyterületek fejlettségére, a teljes agy méretére, térfogatára is, ami például az embernél 3,5 millió év alatt megháromszorozódott. A külső felületen az izmok tapadási helyéről és annak méretéről az egerek eltérő táplálékáról gyűjthetünk információkat, de hasonlóképpen informatívak a fogak is. A CT felvételek tehát az adatok szinte kimeríthetetlen tárházát jelentik, és biztosak vagyunk abban, hogy a szöcskeegerek vizsgálata csak egy kezdeti lépés volt, és a későbbiekben további állatcsoportok vizsgálatára is sor kerül a ZEISS METROTOM használatával.”

“A ZEISS mindig is elkötelezett híve volt az újfajta megoldások támogatásának, így örömmel fogadta azon felkérést, hogy részt vegyen egy a szokatlan kutatási projektben.”

Miután a kutatók egyeztettek a ZEISS szakembereivel, 2019 januárjában Huszár Levente szenior alkalmazástechnikai mérnök vezetésével megkezdődtek a mérések. Ennek keretében a ZEISS METROTOM komputertomográfiás rendszer röntgen szkennelésével a kutatók nagy pontosságú koponyarekonstrukciós képeket kaphattak a mintákról. Az eljárás lényege, hogy egy röntgensugaras CT segítségével a biológiai mintát digitalizálják, és egy rendkívül pontos 3D virtuális modellt készítenek róla. A CT berendezések mérési tartományai és képalkotó módszerei a hagyományos méréstechnikákkal szemben összehasonlíthatatlanul gyorsabbak és pontosabbak. „Mivel a mintáink nagyon aprók és hihetetlenül sérülékenyek, ezért ezen CT vizsgálatok egy olyan lehetőséget teremtettek a számunkra, amelynek keretében a koponyák legapróbb részletei is pontosan és biztonságosan tanulmányozhatóvá váltak. Mindemellett a minták belső, rejtett felépítésének roncsolás- vagy sérülésmentes vizsgálata is lehetővé vált.”

Kitekintés: digitális minták és múzeumi gyűjtemények

A világ természettudományi múzeumaiban a gyűjtemények nagyobb része csak a kutatók számára elérhető. Az itt őrzött ritka példányok sokszor csak személyesen és engedéllyel vizsgálhatók, illetve speciális esetekben kölcsönözhetők is. De mi a helyzet, ha nincs lehetőség a helyben történő vizsgálatra, vagy a minta nem postázható? Erre kínál egy jó megoldást a „digitális kikölcsönzés”, amely napjainkban már néhány intézményben elérhető. A most elkészült digitális minták adatait a résztvevő múzeumok is tudják hasznosítani a jövőben. Habár még csak egy kísérleti elgondolás a szakemberek részéről egy hazai „digitális adattár” létrehozása, megvalósulása esetén Magyarország is bekapcsolódhatna ezen nemzetközi kezdeményezésbe. A továbbiakban nem lenne szükség az eredeti, féltett mintákat kitenni a szállítás veszélyeinek, és megelőzhetők lesznek a mozgatásból adódó esetleges fizikai károsodások is. A digitális adatok nemcsak a kutatók munkáját egyszerűsítenék le, de akár az oktatásban vagy a tudományos ismeretterjesztésben is hasznosak lehetnek. Továbbá a mai technológiák már lehetővé teszik, hogy egy 3D nyomtató segítségével az eredeti méret többszörösére felnagyítva is megalkossuk ezeket a mintákat. A technika legújabb vívmányainak tehát a múlt és a jelen értékeit őrző és bemutató múzeumokban is helyük van.

Bővebb információ a ZEISS röntgentechnológiai megoldásairól

Kapcsolódó cikkek:2020 CT ELTE komputertomográfia kutatás Metronom röntgentechnológia zeiss Zeiss Metronom

Következő hírünk

Verbán Jánost nevezték ki a Xerox Magyarország vezérigazgatójának

Előző hírünk

Nincs nyári szünidő: triplájára nőttek a DDoS-támadások

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fehérneműkben található káros vegyianyag tartalom kapcsán annak járt utána, mosással csökken-e a mérgező anyagok mennyisége a textilekben.

Ha kevesebb lesz is a biszfenolok mennyisége, még mindig hatérérték felett marad, ez derül ki a friss vizsgálatból. Tippek, hogy hogyan kerüljük el a hormonkárosító kemikáliákat.

A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok összetevőiként használják, de színtartósítóként is jelen van a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben. A legismertebb biszfenol vegyület a biszfenol A, vagyis BPA. Mivel ennek hormonkárosító és egészségkárosító hatása már ismert és bizonyított, ezért bizonyos termékekben korlátozták, illetve betiltották a használatát az Európai Unióban és a világ más részein is (cumisüvegek, gyermekeknek szánt tárgyak és játékok, hőpapírok, élelmiszercsomagolás). Azonban az ipar más biszfenol vegyületeket kezdett el használni a biszfenol A helyett. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy már egész kis dózisban felborítják a hormonrendszert.

Biszfenolok a textilekben

A biszfenolokat színrögzítőként is alkalmazzák a textíliákban. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80%-a színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.

Ezt mérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztje, mely sokkoló eredményeket hozott. A vizsgált mintában minden harmadik bugyiban megtalálható volt ez a káros vegyszer, és minden tizedik alsónemű tartalmazott az egészségre káros mennyiségben biszfenolokat. Az egyesület szakemberei ezért arra voltak kíváncsiak, mi történik a mérgező anyagokkal mosás után.

Ki lehet-e mosni a ruhából a mérgező vegyszereket?

“Nagyon fontos, hogy ismerjük az olyan termékek biszfenol tartalmát, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek belőlük a szervezetünkbe a káros anyagok”

– mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vegyész szakembere.

„Érdemes tudni, mosás során változnak-e a gyártási értékek.”

A mosásra és az ezt követő újabb biszfenol koncentráció mérésre azokat a termékeket választották ki, amelyekben a legtöbb biszfenolt mutatták ki az első vizsgálat során. Normál háztartási mosógéppel, kereskedelmi forgalomban kapható, színes ruhákhoz való mosószerrel mostak. Olyan programot és beállításokat használtak a laboratóriumi szakértők, amelyet a gyártó a termék címkéjén ajánl. A termékeket egyszer mosták ki, majd újra mintát vettek, és megmérték a biszfenol vegyületek koncentrációját.

A mosás utáni mérési eredmények azt mutatják, hogy a biszfenolok összes mennyisége megközelítőleg 75%-kal csökkent. Azonban, ha az egyes mintákat külön-külön vizsgáljuk, a kép összetettebb. Míg egyes alsóneműkben a biszfenolok mennyisége akár 90%-kal is csökkent, addig 4 mintában több biszfenolt sikerült kimutatni mosás után, mint mosás előtt! „Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a mosás során például a műszálas gumis derékrészben jobban koncentrálódó biszfenolok átszivárognak a bugyi másik részeibe, sőt akár egyik fehérneműből a másikba” – mondja Dénes Júlia.

Minden megvizsgált mintára igaz, hogy a mosás után is az ajánlott egészségügyi határérték feletti biszfenolt mennyiséget tartalmazott. Tehát, bár a fehérneműkben a biszfenolok mennyisége általában jelentősen csökkent, a kiindulási értékek olyan magasak voltak, hogy mosás után minden termékben még mindig több, mint 0,8 mg/kg biszfenol volt.

Ráadásul a mosással a biszfenolok elkerülhetetlenül a szennyvízbe kerülnek, ha a szennyvíztisztítás során nem lehetséges teljesen eltávolítani őket, akkor pedig a környezetbe.

Tippek a biszfenolok elkerülésére

A cél elkerülni vagy legalább a lehető legkisebbre csökkenteni a szervezetünkbe bekerülő hormonkárosító anyagok mennyiségét. Azok együttes hatása – a koktélhatás – akár magasabb is lehet, mint az egyes összetevők hatásainak összege. A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyszerűen betartható javaslatai egészségünk szempontjából hosszútávon minőségi javulást jelenthetnek. Fogyasztóként próbáljunk meg jobban odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk és használunk. A mindennapi szokások apró változtatásai csökkenthetik a hormonkárosító anyagoknak való kitettséget.

Fogyasszunk minél kevesebb konzervet. Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszerezni, válasszuk inkább a fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üveges konzerveket, illetve a dobozos változatot.
Vásároljunk műanyag csomagolás nélküli élelmiszereket. Kerüljük a zsíros ételek műanyag edényekben való tárolását, főzését vagy mikrózását és inkább használjunk üveg- vagy kerámiaedényeket.
Friss vízzel töltsük meg a vizes palackokat, és ne igyunk olyan vizet, amely napok óta a palackban áll.
Kisgyermekeknek csak olyan tárgyakat adjunk a kezébe, amelyeket szabad a szájukba venni. Lehetőleg kerüljük el, hogy gyermek műanyag tárgyakat rágjanak, illetve csak olyan tárgyakat adjunk a kezükbe, amelyeket az ő korosztályuknak szánt a gyártó.
Válasszunk illatanyagmentes krémeket, tisztítószereket és mosószereket. Ne vegyünk a gyerekeknek sem illatosított termékeket, mivel az illatanyag potenciálisan több száz vegyi összetevő keverékét jelenti.

Használat előtt mossuk ki a textíliákat és viseljünk pamutot!

A mosással jelentősen csökkenthetjük a biszfenol koncentrációt a ruhaneműkben, ezért használat előtt feltétlen mossuk ki a textíliákat. A szintetikus ruha és fehérnemű, mint látjuk, gyakran erősen szennyezett problémás biszfenolokkal. Mindegy, hogy drága márkás árukról van szó szaküzletekből, vagy olcsó vagy internetről rendelt textilekről. A pamutból készült termékek viszont gyakran vegyszermentesek vagy lényegesen kevésbé szennyezettek, keressük ezeket a boltokban! A műszálas gyermek fehérneműk is biszfenolokkal szennyezettek. A biszfenolok átjutnak a ruházatból az izzadtságba, és a bőrön keresztül a szervezetbe. Ezért a lehető leghosszabb ideig vásároljunk pamut alsóneműt gyermekeinknek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább