Gazdaság
Új, MI-alapú, automatizált rendszer segíti a kkv-k energiahatékonysági beruházásait
Öt perc alatt kiderül, mire és mekkora támogatást igényelhetnek a cégek, és mennyi idő alatt térül meg a beruházás
Új, teljesen automatizált pályázat-előkészítő rendszert fejlesztettek ki a Virtuális Erőmű Program (VEP) szakemberei.
A mesterséges intelligenciára épülő, egyedi és ingyenes megoldás percek alatt megmutatja a cégeknek, hogy milyen energiahatékonysági és zöldenergetikai támogatásra jogosultak, mekkora összegű támogatást igényelhetnek, és a beruházás mennyi idő alatt térülne meg. A megoldás az eddig rendkívül idő- és költségigényes pályázati előkészítési folyamatot minimálisra csökkenti, a program megalkotói továbbá a projektek finanszírozásra és a kivitelezésre is komplex megoldást kínálnak. Az automatizált rendszernek köszönhetően sokszorosára nőhet a pályázati igénylések száma, a sikeres tesztüzem során előminősített kkv-k jelentős része már be is nyújtotta a támogatási igényét. A következő ütemben, 2021 tavaszán, a VEP, hasonlóan egyablakos rendszerben elindítja a teljes vidéki épületállomány – tíz év alatt egymillió háztartás – energetikai korszerűsítését célzó lakossági programját is.
Tízezer milliárdos beruházást hozhatnának a kis energetikai beruházások
Az energiahatékonysági és zöldenergia fejlesztések – mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében – kiemelt célterületként jelennek meg az európai uniós stratégiákban. A támogatások igénylése és a projektek előkészítése azonban a kisebb értékű, 1-5 millió forintos lakossági és az 50 millió forint alatti mikro- kis- és közepes vállalkozások esetében – még ha a konstrukció egyébként jó is –, jellemzően túl bonyolult és drága, így jelentős előfinanszírozást és számos szakértő bevonását igényli a pályázó részéről. A sok adminisztráció, a hosszas előkészítés, valamint a magas kezdeti szakértői és engedélyeztetési költségek – amelyek akár a kisebb méretű beruházás 15-20 százalékát is elérhetik – számos céget és magánszemélyt tántorítanak el a fejlesztések megvalósításától.
Mindez nemzetgazdasági szempontból komoly probléma. Egyrészt ezek a kisebb projektek összességében hatalmas széndioxid- és energiamegtakarítási volument jelentenének, amelyek karbonsemlegességi célok elérését is segítenék, másrészt több ezer milliárd forintnyi beruházásról van szó, amelyek ráadásul meg is térülnének. A 2,7 millió lakossági ingatlan több mint felénél lenne szükség hatékonyabb, zöldebb energiaellátásra, vagy teljes korszerűsítésre – hangsúlyozzák a Virtuális Erőmű Program szakemberei.
Egyablakos megoldás az előminősítéstől a kivitelezés- és finanszírozás-szervezésig
A VEP most egy olyan új, automatizált rendszert fejlesztett ki, amely teljesen kiváltja a bonyolult előminősítési és pályázat-előkészítési folyamatot a kisértékű pályázatok esetében. A mesterségesintelligencia-alapú chatbot megoldás felmérve az igénylő energetikai helyzetét 90 százalékos pontossággal néhány perc alatt megmutatja a kkv-knak, hogy milyen és mekkora összegű energiahatékonysági vagy zöldenergetikai támogatásokra lennének jogosultak és milyen megtérülést jelentene a beruházás számukra. A komplex és tanuló felületen a teljes kiírási jogosultsági és szakmai értékelés is le van programozva, a rendszer az adott cég pályázati pontszámát is kiszámolja. A program használata, amely elsőként a GINOP 4.1.4-19 épületenergetikai fejlesztésekre kiírt, szeptember 15-én záruló pályázati konstrukciójára készült el, díjmentes – kötelezettséget csak annak kell vállalnia, aki megrendeli a teljes, vagy részbeni beruházási és finanszírozási szolgáltatás-csomagot.
A háromlépcsős folyamat során a rendszer elsőként az alapvető energetikai és jogosultsági szűréseket végzi el, míg a záró, harmadik körben már számlák és egyéb műszaki szempontból fontos alátámasztó dokumentumok feltöltését is kéri a vállalkozásoktól. A megadott információk alapján a program beruházási és finanszírozási javaslatot, indikatív költségvetést és megtérülési számítást is végez. Pozitív előminősítés esetén a chatbot végigviszi a pályázót a teljes támogatás-igénylési folyamaton, akár egészen a kivitelező bizományosi kiválasztásáig, vagy a szükséges önerő, illetve likviditás finanszírozásig.
„Az ilyen típusú pályázatoknál eddig az érdeklődő cégek egy-két százaléka jutott el a támogatás igényléséig, mert bonyolultnak, drágának és megvalósíthatatlannak tűnt számukra az előkészítés, azaz a pályázati kiírás valójában a nagyobb cégeknek kedvezett”
– mondta Molnár Ferenc. A VEP tulajdonosa arra számít, hogy az automatizált megoldásnak köszönhetően jelentősen nő azoknak a kisebb cégeknek a száma is, akik az egyszerű és automatizált folyamatnak köszönhetően meg tudják majd valósítani zöld- és megújuló energiás beruházásaikat.
„Az egyhetes tesztüzem alatt jelentkező kkv-k 20 százalékának a rendszer már el is készítette és be is nyújtotta a pályázatát. Ez a hagyományos pályázat-előkészítési folyamatokhoz képest több mint húszszoros eredményességi növekedést jelent, emellett a költségek is a harmadukra csökkentek”
– emelte ki Molnár Ferenc.
Az egyelőre kkv-k számára elérhető rendszer mellett a VEP hamarosan elindítja a lakosságnak szóló programját is, amely a teljes vidéki épületállomány energetikai korszerűsítését támogatja majd. A 2021 tavaszán induló, kifejezetten erre a célra fejlesztett intelligens és szintén ingyenes applikáció már tesztelés alatt áll. A cél az, hogy az ingatlantulajdonosok egyszerű, egyablakos rendszerben juthassanak el a forrás-igénylésétől egészen a kivitelezésig. A program szervezői olyan finanszírozási megoldásokat dolgoznak ki, amelyek egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben igényelnek induló költségeket és önerőt a lakosságtól, a beruházás költségei a képződött energiamegtakarításból leírhatók lesznek.
Az automatizált rendszer, amelyet Virtuális Erőmű Programot működtető MI6 Kft. tulajdonosa, az INNOW Zrt. üzemeltet, ezen a linken érhető el.
Gazdaság
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.
A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.
„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”
– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.
A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása
A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.
„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”
– figyelmeztet Nyári Zsolt.
A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés
Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.
Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.
„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”
– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.
A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel
Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.
„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”
– hangsúlyozza a szakértő.
Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.
Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat
Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.
„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”
– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Ipar6 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Okoseszközök5 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar2 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Samsung Vision AI a vállalat legújabb tévéivel és hangprojektoraival
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord összegben tart devizát a magyar lakosság