Gazdaság

Új, MI-alapú, automatizált rendszer segíti a kkv-k energiahatékonysági beruházásait

Öt perc alatt kiderül, mire és mekkora támogatást igényelhetnek a cégek, és mennyi idő alatt térül meg a beruházás

Új, teljesen automatizált pályázat-előkészítő rendszert fejlesztettek ki a Virtuális Erőmű Program (VEP) szakemberei.

A mesterséges intelligenciára épülő, egyedi és ingyenes megoldás percek alatt megmutatja a cégeknek, hogy milyen energiahatékonysági és zöldenergetikai támogatásra jogosultak, mekkora összegű támogatást igényelhetnek, és a beruházás mennyi idő alatt térülne meg. A megoldás az eddig rendkívül idő- és költségigényes pályázati előkészítési folyamatot minimálisra csökkenti, a program megalkotói továbbá a projektek finanszírozásra és a kivitelezésre is komplex megoldást kínálnak. Az automatizált rendszernek köszönhetően sokszorosára nőhet a pályázati igénylések száma, a sikeres tesztüzem során előminősített kkv-k jelentős része már be is nyújtotta a támogatási igényét. A következő ütemben, 2021 tavaszán, a VEP, hasonlóan egyablakos rendszerben elindítja a teljes vidéki épületállomány – tíz év alatt egymillió háztartás – energetikai korszerűsítését célzó lakossági programját is.

Tízezer milliárdos beruházást hozhatnának a kis energetikai beruházások

Az energiahatékonysági és zöldenergia fejlesztések – mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében – kiemelt célterületként jelennek meg az európai uniós stratégiákban. A támogatások igénylése és a projektek előkészítése azonban a kisebb értékű, 1-5 millió forintos lakossági és az 50 millió forint alatti mikro- kis- és közepes vállalkozások esetében – még ha a konstrukció egyébként jó is –, jellemzően túl bonyolult és drága, így jelentős előfinanszírozást és számos szakértő bevonását igényli a pályázó részéről. A sok adminisztráció, a hosszas előkészítés, valamint a magas kezdeti szakértői és engedélyeztetési költségek – amelyek akár a kisebb méretű beruházás 15-20 százalékát is elérhetik – számos céget és magánszemélyt tántorítanak el a fejlesztések megvalósításától.

Mindez nemzetgazdasági szempontból komoly probléma. Egyrészt ezek a kisebb projektek összességében hatalmas széndioxid- és energiamegtakarítási volument jelentenének, amelyek karbonsemlegességi célok elérését is segítenék, másrészt több ezer milliárd forintnyi beruházásról van szó, amelyek ráadásul meg is térülnének. A 2,7 millió lakossági ingatlan több mint felénél lenne szükség hatékonyabb, zöldebb energiaellátásra, vagy teljes korszerűsítésre – hangsúlyozzák a Virtuális Erőmű Program szakemberei.

Egyablakos megoldás az előminősítéstől a kivitelezés- és finanszírozás-szervezésig

A VEP most egy olyan új, automatizált rendszert fejlesztett ki, amely teljesen kiváltja a bonyolult előminősítési és pályázat-előkészítési folyamatot a kisértékű pályázatok esetében. A mesterségesintelligencia-alapú chatbot megoldás felmérve az igénylő energetikai helyzetét 90 százalékos pontossággal néhány perc alatt megmutatja a kkv-knak, hogy milyen és mekkora összegű energiahatékonysági vagy zöldenergetikai támogatásokra lennének jogosultak és milyen megtérülést jelentene a beruházás számukra. A komplex és tanuló felületen a teljes kiírási jogosultsági és szakmai értékelés is le van programozva, a rendszer az adott cég pályázati pontszámát is kiszámolja. A program használata, amely elsőként a GINOP 4.1.4-19 épületenergetikai fejlesztésekre kiírt, szeptember 15-én záruló pályázati konstrukciójára készült el, díjmentes – kötelezettséget csak annak kell vállalnia, aki megrendeli a teljes, vagy részbeni beruházási és finanszírozási szolgáltatás-csomagot.

A háromlépcsős folyamat során a rendszer elsőként az alapvető energetikai és jogosultsági szűréseket végzi el, míg a záró, harmadik körben már számlák és egyéb műszaki szempontból fontos alátámasztó dokumentumok feltöltését is kéri a vállalkozásoktól. A megadott információk alapján a program beruházási és finanszírozási javaslatot, indikatív költségvetést és megtérülési számítást is végez. Pozitív előminősítés esetén a chatbot végigviszi a pályázót a teljes támogatás-igénylési folyamaton, akár egészen a kivitelező bizományosi kiválasztásáig, vagy a szükséges önerő, illetve likviditás finanszírozásig.

„Az ilyen típusú pályázatoknál eddig az érdeklődő cégek egy-két százaléka jutott el a támogatás igényléséig, mert bonyolultnak, drágának és megvalósíthatatlannak tűnt számukra az előkészítés, azaz a pályázati kiírás valójában a nagyobb cégeknek kedvezett”

– mondta Molnár Ferenc. A VEP tulajdonosa arra számít, hogy az automatizált megoldásnak köszönhetően jelentősen nő azoknak a kisebb cégeknek a száma is, akik az egyszerű és automatizált folyamatnak köszönhetően meg tudják majd valósítani zöld- és megújuló energiás beruházásaikat.

„Az egyhetes tesztüzem alatt jelentkező kkv-k 20 százalékának a rendszer már el is készítette és be is nyújtotta a pályázatát. Ez a hagyományos pályázat-előkészítési folyamatokhoz képest több mint húszszoros eredményességi növekedést jelent, emellett a költségek is a harmadukra csökkentek”

– emelte ki Molnár Ferenc.

Az egyelőre kkv-k számára elérhető rendszer mellett a VEP hamarosan elindítja a lakosságnak szóló programját is, amely a teljes vidéki épületállomány energetikai korszerűsítését támogatja majd. A 2021 tavaszán induló, kifejezetten erre a célra fejlesztett intelligens és szintén ingyenes applikáció már tesztelés alatt áll. A cél az, hogy az ingatlantulajdonosok egyszerű, egyablakos rendszerben juthassanak el a forrás-igénylésétől egészen a kivitelezésig. A program szervezői olyan finanszírozási megoldásokat dolgoznak ki, amelyek egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben igényelnek induló költségeket és önerőt a lakosságtól, a beruházás költségei a képződött energiamegtakarításból leírhatók lesznek.

Az automatizált rendszer, amelyet Virtuális Erőmű Programot működtető MI6 Kft. tulajdonosa, az INNOW Zrt. üzemeltet, ezen a linken érhető el.

Related Topics:2020 automatizáció beruházás digitalizáció GINOP kkv MI vep

Up Next

Változások a bankkártyás és elektronikus fizetések során 2021-től

Don't Miss

Design Terminal: Aug. 30-án zárul a jelentkezés a Mentorprogramra

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!