Connect with us

Gazdaság

Új, MI-alapú, automatizált rendszer segíti a kkv-k energiahatékonysági beruházásait

Öt perc alatt kiderül, mire és mekkora támogatást igényelhetnek a cégek, és mennyi idő alatt térül meg a beruházás

Új, teljesen automatizált pályázat-előkészítő rendszert fejlesztettek ki a Virtuális Erőmű Program (VEP) szakemberei.

A mesterséges intelligenciára épülő, egyedi és ingyenes megoldás percek alatt megmutatja a cégeknek, hogy milyen energiahatékonysági és zöldenergetikai támogatásra jogosultak, mekkora összegű támogatást igényelhetnek, és a beruházás mennyi idő alatt térülne meg. A megoldás az eddig rendkívül idő- és költségigényes pályázati előkészítési folyamatot minimálisra csökkenti, a program megalkotói továbbá a projektek finanszírozásra és a kivitelezésre is komplex megoldást kínálnak. Az automatizált rendszernek köszönhetően sokszorosára nőhet a pályázati igénylések száma, a sikeres tesztüzem során előminősített kkv-k jelentős része már be is nyújtotta a támogatási igényét.  A következő ütemben, 2021 tavaszán, a VEP, hasonlóan egyablakos rendszerben elindítja a teljes vidéki épületállomány – tíz év alatt egymillió háztartás – energetikai korszerűsítését célzó lakossági programját is.

Tízezer milliárdos beruházást hozhatnának a kis energetikai beruházások

Az energiahatékonysági és zöldenergia fejlesztések – mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében – kiemelt célterületként jelennek meg az európai uniós stratégiákban. A támogatások igénylése és a projektek előkészítése azonban a kisebb értékű, 1-5 millió forintos lakossági és az 50 millió forint alatti mikro- kis- és közepes vállalkozások esetében – még ha a konstrukció egyébként jó is –, jellemzően túl bonyolult és drága, így jelentős előfinanszírozást és számos szakértő bevonását igényli a pályázó részéről. A sok adminisztráció, a hosszas előkészítés, valamint a magas kezdeti szakértői és engedélyeztetési költségek – amelyek akár a kisebb méretű beruházás 15-20 százalékát is elérhetik – számos céget és magánszemélyt tántorítanak el a fejlesztések megvalósításától.

Mindez nemzetgazdasági szempontból komoly probléma. Egyrészt ezek a kisebb projektek összességében hatalmas széndioxid- és energiamegtakarítási volument jelentenének, amelyek karbonsemlegességi célok elérését is segítenék, másrészt több ezer milliárd forintnyi beruházásról van szó, amelyek ráadásul meg is térülnének. A 2,7 millió lakossági ingatlan több mint felénél lenne szükség hatékonyabb, zöldebb energiaellátásra, vagy teljes korszerűsítésre – hangsúlyozzák a Virtuális Erőmű Program szakemberei.

Egyablakos megoldás az előminősítéstől a kivitelezés- és finanszírozás-szervezésig

A VEP most egy olyan új, automatizált rendszert fejlesztett ki, amely teljesen kiváltja a bonyolult előminősítési és pályázat-előkészítési folyamatot a kisértékű pályázatok esetében. A mesterségesintelligencia-alapú chatbot megoldás felmérve az igénylő energetikai helyzetét 90 százalékos pontossággal néhány perc alatt megmutatja a kkv-knak, hogy milyen és mekkora összegű energiahatékonysági vagy zöldenergetikai támogatásokra lennének jogosultak és milyen megtérülést jelentene a beruházás számukra. A komplex és tanuló felületen a teljes kiírási jogosultsági és szakmai értékelés is le van programozva, a rendszer az adott cég pályázati pontszámát is kiszámolja. A program használata, amely elsőként a GINOP 4.1.4-19 épületenergetikai fejlesztésekre kiírt, szeptember 15-én záruló pályázati konstrukciójára készült el, díjmentes – kötelezettséget csak annak kell vállalnia, aki megrendeli a teljes, vagy részbeni beruházási és finanszírozási szolgáltatás-csomagot.

A háromlépcsős folyamat során a rendszer elsőként az alapvető energetikai és jogosultsági szűréseket végzi el, míg a záró, harmadik körben már számlák és egyéb műszaki szempontból fontos alátámasztó dokumentumok feltöltését is kéri a vállalkozásoktól. A megadott információk alapján a program beruházási és finanszírozási javaslatot, indikatív költségvetést és megtérülési számítást is végez. Pozitív előminősítés esetén a chatbot végigviszi a pályázót a teljes támogatás-igénylési folyamaton, akár egészen a kivitelező bizományosi kiválasztásáig, vagy a szükséges önerő, illetve likviditás finanszírozásig.

„Az ilyen típusú pályázatoknál eddig az érdeklődő cégek egy-két százaléka jutott el a támogatás igényléséig, mert bonyolultnak, drágának és megvalósíthatatlannak tűnt számukra az előkészítés, azaz a pályázati kiírás valójában a nagyobb cégeknek kedvezett”

– mondta Molnár Ferenc. A VEP tulajdonosa arra számít, hogy az automatizált megoldásnak köszönhetően jelentősen nő azoknak a kisebb cégeknek a száma is, akik az egyszerű és automatizált folyamatnak köszönhetően meg tudják majd valósítani zöld- és megújuló energiás  beruházásaikat.

„Az egyhetes tesztüzem alatt jelentkező kkv-k 20 százalékának a rendszer már el is készítette és be is nyújtotta a pályázatát. Ez a hagyományos pályázat-előkészítési folyamatokhoz képest több mint húszszoros eredményességi növekedést jelent, emellett a költségek is a harmadukra csökkentek”

– emelte ki Molnár Ferenc.

Az egyelőre kkv-k számára elérhető rendszer mellett a VEP hamarosan elindítja a lakosságnak szóló programját is, amely a teljes vidéki épületállomány energetikai korszerűsítését támogatja majd. A 2021 tavaszán induló, kifejezetten erre a célra fejlesztett intelligens és szintén ingyenes applikáció már tesztelés alatt áll.  A cél az, hogy az ingatlantulajdonosok egyszerű, egyablakos rendszerben juthassanak el a forrás-igénylésétől egészen a kivitelezésig. A program szervezői olyan finanszírozási megoldásokat dolgoznak ki, amelyek egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben igényelnek induló költségeket és önerőt a lakosságtól, a beruházás költségei a képződött energiamegtakarításból leírhatók lesznek.

Az automatizált rendszer, amelyet Virtuális Erőmű Programot működtető MI6 Kft. tulajdonosa, az INNOW Zrt. üzemeltet, ezen a linken érhető el.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss