Gazdaság
Minden, amit a nyílt forráskódú technológiáról tudni érdemes
Az üzleti vállalkozások mellett egyre több közműszolgáltató, kormányzati intézmény és egyetem építi be a nyílt forráskódú technológiákat saját webhelyeinek struktúrájába.
Ugyanis az open source technológia mára olyannyira széleskörűen elfogadottá vált, hogy a nyílt forráskódú szolgáltatások piacán 2019-ben a teljes globális árbevétel meghaladta a 17 milliárd dollárt, 2022-re pedig várhatóan mintegy 30 milliárd dolláros iparággá növi ki magát. Valójában a technológiára épülő szolgáltatások nem véletlenül váltak népszerűvé, hiszen a legtöbb gyártó ingyenesen kínálja, de mielőtt döntenénk, hogy az ingyenes vagy a fizetős verziók mellett tesszük le a voksunkat vizsgáljuk meg, hogy melyik számunkra a legjobb megoldás? – veti fel a kérdést Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.
De mit is jelent az open source (nyílt forráskódú) technológia?
A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható programok. Ilyen például a Linux vagy az Ubuntu operációs rendszer, az Android okostelefon platform, de a Google Chrome böngésző, illetve a Libre Office irodai szoftvercsomag is. A szabadon felhasználható programok szabadságát a szabad liszensz engedélyek biztosítják.
A nyílt forráskódú üzleti modell előnyei vállalati környezetben
Az elmúlt évtizedben a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása elsősorban vállalati környezetben élte fénykorát, ám az évek során egyre több iparág fedezte fel a nyílt forráskódú megoldásokban rejlő üzleti lehetőségeket. Jelenleg már a nagy nemzetközi bankok, biztosítótársaságok, kormányzati szervek, valamint a közműszolgáltatók (villamos energia, gáz, víz) is alternatívának tekintik megbízhatóságuk és alacsony TCO költségük, illetve integrálhatóság és gyártófüggetlenségük miatt.
„Képzeljünk el egy olyan projekt jellegű folyamatot, ahol havonta 7560 munkaórát kell eltölteni az ügyfelek által beküldött hibajegyek kezelésével. Ez átlagosan 300+ hibajegyet jelent, ami nem egy kifizetődő történet, ha házon belüli humán erőforrással tudnánk megoldani a problémát. Viszont teljesíthető például egy open source technológián alapuló, központosított és automatizált vállalatirányítási rendszerrel, amelynek terméktámogatását magától a gyártótól “bérelhetjük”. Ilyen esetben nem kell magunknak fenntartani bővített erőforrást a projekt lezárását követően, sem idő és költségigényes tréningekkel terhelni a meglévő munkatársakat.”
– magyarázza Balogh Zsolt.
Jellemzők, amelyek mellette szólnak
- Túlnyomórészt ingyenes: becslések szerint a nyílt forráskódú szoftverek együttesen évi közel 50 milliárd fontot takarítanak meg a vállalkozások számára. A vállalatok ugyanis szabadon felhasználhatják az adott open source technológia közössége által készített fejlesztéseket és tudásbázist, ezáltal pedig a naprakészen tartott szoftver modellekből létrehozhatják a saját fejlesztésű megoldásaikat, amelyekből viszont a cégek profitálhatnak.
- Sokoldalú: ha nyílt forráskódú szoftvert használ egy vállalat, akkor ez azzal is jár, hogy nem függ más gyártók termékeitől, amellett, hogy a megoldást szabadon alakíthatja a saját szervezetére, meglévő rendszereire és igényeire.
- Biztonság: a nyílt kódú szoftverek esetében mindig kérdés volt a biztonság. Ennek ellenére mégis sokan inkább dolgoznak velük, s ennek egyik oka, hogy átlátható a rendszer. Mivel a forráskód nyilvánosan hozzáférhető, programozók ezrei tanulmányozzák, ellenőrzik és vizsgálják át folyamatosan a programsorokat, és javítják az esetleges biztonsági réseket.
- Gyorsan fejlődik: a nyílt forráskódú szoftverekben általánosságban meg van az a lehetőség, hogy gyorsabban fejlődjenek, mint az előregyártott, dobozos társaik. Ha új technológiák jelennek meg a piacon, a lelkes programozók szinte azonnal beépíthetik azt a megoldásba. .
- Közösségi: a nyílt forráskódú szoftver köré épült közösség filozófiáját képviseli, azaz nyitott és rugalmas. Az Open Source Software (OSS) felhasználók és fejlesztők közösségének együttműködése a világon a leginspirálóbb történet, hiszen mindannyian azon dolgoznak, hogy az alapszoftver a legjobb legyen.
- Képzés: miután a közösség szereplői megosztják egymással tapasztalataikat és a know how-t, az ismeretek ilyen mértékű átadásának köszönhetően, azokhoz is közelebb kerül a kódolás és a programozás technikája, akik egyszerűen csak tanulni akarnak. Az open source közösség által összegyűjtött tudáshalmaz pedig biztos forrást biztosít ahhoz, hogy egyre több programozóból váljon innovátor.
- Stabilitás: gyakorta sokkal stabilabb működést eredményez, ha a vállalat nyílt forráskódú szoftverekre alapozza működését. Mivel a szoftver folyamatosan frissül, stabil és megbízható, ezért kiváló opció lehet a hosszú távra tervezett termékek és szolgáltatások bevezetéséhez.
Ezért nem jó mindenkinek
„A nyílt forráskódú megoldások nagyszerű lehetőségek azoknak a cégeknek vagy magánszemélyeknek, akik meg akarják osztani tudásukat másokkal vagy saját maguk kívánják, például webes platformjaikat továbbfejleszteni. A fejlesztés megkezdése előtt azonban figyelembe kell venniük a nyílt forráskódú megoldások azon aspektusát, hogy az elkészült kódot majd meg kell osztaniuk a közösséggel is. A technológia tehát azért ingyenes, mert mindenki számára elérhető. Ezt figyelembe véve az érzékeny vagy személyes adatokat kezelő szervezeteknek – például oktatási intézmények, fizetési információkat kezelő szervezetek (például online jegyvásárlást kínáló vállalkozások – különös óvatossággal kell eljárniuk, mivel az adatvédelem és a jogbiztonság szempontjából sokkal nagyobb a felelősségük, mint más vállalkozásoknak. Erre is van megoldás, ugyanis a nyílt forráskódú megoldásoknak legtöbb esetben van egy vállalati verziója is, ami már mentesít a forráskód megosztásától és aminek a terméktámogatása jogi és biztonsági szavatolását maga a gyártó vállalja. Ezzel minden kockázati tényezőt magabiztosan ki tudnak zárni kényes adatok kezelése esetén is.”
– hangsúlyozza Balogh Zsolt.
Elől járnak
A Liferay kihasználva az open source technológia tulajdonságait, fejlesztette ki vezető megoldását, a Digital Experience Platform (DXP) termékét, amelynek corporate (vállalati) verziója kész a COVID-19 járvány gazdasági hatásaira is reagálni. Az open source szabad liszensz felhasználásának és támogatásnak köszönhetően a vállalatok hozzáférést kaphatnak a szoftver testreszabási eszközeihez és a felhő technológián alapuló analitikai rendszeréhez is, amelynek segítségével könnyebben megérthetik, mit várnak tőlük az ügyfelek.
“Abban járunk elől, hogy jól ismerjük az open source keretrendszer lehetőségeit, emellett ismerjük az állami, a pénzügyi, az IT és telekommunikáció, illetve a gyártói iparág szereplőinek és fogyasztóinak igényeit, s mindezt az ismeretanyagot felhasználva olyan termékeket vagyunk képesek előállítani, amelyek valóban válaszok lehetnek a jelenlegi piaci elvárásokra”
– teszi hozzá Balogh Zsolt.
Gazdaság
Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány
Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.
A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.
A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.
„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.
A munkaerőhiány keletről nyugatra nő
A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.
A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.
A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.
A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.
A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).
Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken
Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.
A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.
„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”
– mondta Markovich Béla.
Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.
A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.
A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.
„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Fordulóponton az építőipari hangulat
Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”
– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar kkv-t is díjazott a nemzetközi Generali
A szabályozási keretek egyszerűsítésével, adóösztönzőkkel, valamint célzott pénzügyi megoldások bevezetésével lehetne hatékonyabban támogatni az európai kkv-k fenntartható átállását – hivja fel a figyelmet a Generali Csoport és az SDA Bocconi által készített Fehér Könyv, melyet idén negyedik alkalommal mutattak be.
A Generali SME EnterPRIZE kezdeményezése a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását hivatott támogatni a kis- és középvállalkozások körében, az aktuális trendek és kihívások felmérése mellett pedig minden évben elismeri azt a 10 „Fenntarthatósági Hős” vállalkozást, akik példát mutatnak a zöld átállásban. Az EnterPRIZE idei eseménye az Európai Tanács lengyel elnökségének védnökségével zajlott és részt vett többek között Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke is.
Philippe Donnet, a Generali csoport vezérigazgatója elmondta:
„A globális pénzügyi bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a gyors technológiai változások közepette a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mi a Generalinál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható átállás kulcsfontosságú előnyökkel járhat a kkv-k számára, és továbbra is a legnagyobb elkötelezettséggel kísérjük és támogatjuk őket ezen az úton. Ezen túlmenően az EnterPRIZE egyik fő célja mindig is az volt, hogy elősegítse a párbeszédet az európai döntéshozókkal és pénzügyi szakemberekkel, hogy végül olyan szabályozási keret jöhessen létre, amely valóban lehetővé teszi a vállalkozások számára a fenntartható gyakorlatok elsajátítását. Mindez jól illeszkedik az Európai Bizottság prioritásaihoz is, ezért bízom abban, hogy együtt haladunk előre egy versenyképesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb Európa felé.”
Kkv és kkv között is lehet hatalmas szakadék: célzottabb ösztönzők kellenek
A Fehér Könyv 2025-ös kiadása 1260 európai kis- és középvállalkozás megkérdezésével készült, és a jelentős környezeti-gazdasági-politikai kihívások ellenére azt mutatja, hogy zöld átállás útján elindult cégek továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági intézkedések megvalósítása terén. Mindemellett jól érzékelhető érvek szólnak: 75%-uk javuló munkavállalói- és ügyfélelégedettségről, 67%-uk növekvő versenyelőnyről számolt be, miközben a fenntarthatóság üzleti értéke is kézzelfogható. A vállalkozások 63%-a kedvezőbb hitelfeltételekhez (ez 8%-os növekedés 2023-hoz képest), illetve biztosítási kondíciókhoz jutottak. A könyv azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben hatalmas fenntarthatósági szakadék tátong a kis- és középvállalkozások között, jellemzően pedig a kisebb cégek maradnak le a zöld átállásban. Ezért sürgető szükség van célzott és differenciált támogatási mechanizmusok kialakítására, amelyek hatékonyan kezelik az európai kkv-ökoszisztéma sokszínű igényeit.
A Fehér Könyv emellett kiemelt figyelmet szentel az éghajlati változásoknak – ez a Generali Csoport saját tapasztalatait is tükrözi, hiszen a szélsőséges időjárási események gyakorisága és az okozott károk nagyságrendje is növekszik. A kutatás szerint a klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság szintén jelentős eltéréseket mutat a kkv-k körében: a fenntarthatósági éllovasok 69%-ban ismerik fel a kockázatokat, míg az átlag mindössze 50% – ráadásul csupán a cégek 31%-a rendelkezik biztosítással ilyen típusú károk ellen. A klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó legjelentősebb aggodalom az árvolatilitás (47%), a megküzdési stratégiák között pedig inkább a napi működéssel kapcsolatos gyakorlatok jellemzőek, így például a helyi beszerzés (33%) és a megújuló energiaforrások használata (27%). A kkv-k éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatása kulcsfontosságú, mivel döntő szerepet játszanak a világgazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásában.
Francesco Perrini, az SDA Bocconi fenntarthatóságért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem csupán pillanatfelvétel, hanem a 2020 óta gyűjtött adatok alapján folyamatában mutatja be a kkv-k fejlődését a zöld átállás terén, ezért rendkívül értékes információkkal szolgál. Lucia Silva, a Generali fenntarthatósági vezetője hozzátette, hogy a Fehér Könyv célja nem csupán az, hogy részletes képet adjon a döntéshozók számára, hanem hogy az abban megfogalmazott megállapításokat konkrét lépésekre fordítsák a fenntarthatósági törekvések hatékony megvalósítása érdekében.
A magyar Compocity is ’Fenntarthatósági Hős lett”
Felismerve, hogy egyetlen vállalkozás sem képes önállóan megküzdeni a globális kihívásokkal, a Generali továbbra is elkötelezett az EnterPRIZE kezdeményezés mellett a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítása érdekében. A zöld átállás támogatásának fontos formája a példamutatás és a jó gyakorlatok kiemelése, ráadusul ezek a cégek gyakran ösztönösen cselekednek fenntartható módon, nem a külső szabályozásnak megfelelve. A Generali ezért idén is kiválasztotta 10 „Fenntarthatósági Hősét” több mint 8900 európai kkv közül egy akadémiai, üzleti és innovációs szakemberekből álló tanácsadó testület segítségével. Az EnterPRIZE pályázóit a társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaik alapján értékelték, figyelembe véve az üzleti tevékenységeik során megvalósított értékteremtő fenntarthatósági kezdeményezéseket. A nyertesek között szerepel energiahatékony faépületeket és ultrakönnyű napelemeket gyártó cég, fogyatékkal élőket foglalkoztató közösségi farm vagy éppen olyan kezdeményezés, amely vállalatoknak szervez önkéntes programokat az idősgondozásban.
A többek között osztrák, horvát, cseh vagy német díjazottak között szerepel a magyar Compocity is. A hazai vállalkozás valódi úttörő a városi körforgásos gazdálkodásban: az általa kifejlesztett beltéri közösségi komposztáló robot, a CompoBot a hulladékot talajregeneráló anyaggá alakítja. A 2025-ös „Fenntarthatósági Hősök” és a Generali SME EnterPRIZE projekt részletei itt érhetők el: https://www.sme-enterprize.com/.
Idén a Generali EnterPrize kis- és középvállalkozásokat segítő pályázata 2025. május 5-én indul.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Húsvéti felkészülés: csaknem 500 prémium termékét akciózta le a SPAR az ünnepi időszak előtt
Megjelent a SPAR Ínyenc Katalógusa, amelyben hagyományosan az üzletlánc prémium minőségű akciós termékeivel ismerkedhetnek meg a vásárlók.
A vállalat az idei húsvét előtt csaknem 500 magas minőségű élelmiszert, köztük ünnepi ételkülönlegességek alapanyagait, italokat és desszerteket kínál 2025. március 26-től április 22-ig akár 10-40 százalékkal kedvezőbb áron.
„Március végén kezdődik az év egyik legforgalmasabb időszaka, a húsvéti bevásárlás a SPAR és INTERSPAR áruházakban, amelynek a csúcsa a tapasztalataink szerint nagycsütörtökön lesz. Az ünnepi felkészüléshez üzletláncunk minden húsvét előtt megjelenteti a SPAR Ínyenc Katalógust, amelyben az ünnepekhez kapcsolódó prémium minőségű, akciós árucikkeinket mutatjuk be a vásárlóink számára, akik olyan újdonsággal is találkozhatnak mind a friss-, mind pedig a szárazáru területekről, amelyek csak erre az időszakra kerülnek a kínálatunkba. Az idei szezonban a SPAR csaknem 500 prémium termékét kínálja akár 10-40 százalékkal kedvezőbb áron, ezeket a nagyobb SPAR szupermarketekben és az INTERSPAR hipermarketben találják meg a vásárlók”
– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A SPAR Ínyenc Katalógusában az előételektől az ünnepi főétkezésekig és a desszertekig találnak a vásárlók prémium alapanyagokat, valamint késztermékeket. A magas minőségű vajaktól a tésztaféléken át a különleges ízű sajtokig csaknem 500-féle termék árát szállította le a SPAR.
Kényelmi termékekkel könnyebb a felkészülés
Azok számára, akik nem tudnak sok időt a konyhában tölteni a vendégvárás miatt, olyan kényelmi termékeket, előre elkészített előéleteket és különféle salátákat ajánl az üzletlánc, mint a DESPAR Premium antipasti, a REGNUM marhatatár beefsteak, a REGNUM jalapenos sonka, vagy a Wojnar’s tojássaláta.
Prémium húsokkal lesz teljes az ünnepi asztal
A húsok között egyebek mellett libamáj, báránycomb, borjú karaj, bontott pecsenyekacsa, marha- és sertésoldalas, és tanyasi csirke felsőcombfilé is megtalálható. A csemege kínálatból pedig különféle kolbászok, sonkaféleségek vásárolhatóak meg akciós áron.
Magas minőségű borok, sörök és desszertek is akciósan vihetők haza
Mindezek mellé az ország történelmi borvidékeiről – például Szekszárdról, Villányból, Egerből – érkező kitűnő borokat és pezsgőket, valamint hazai kézműves söröket is ajánl a SPAR. Az ünnepi fogások után pedig mindig jólesik a desszert, az üzletlánc különféle torták és péksütemények mellett csokoládékat és jégkrémeket is válogatott a katalógusába.
A SPAR Magyarország annak érdekében, hogy a vásárlói figyelmét felhívja a közelmúltban életbe lépett, 42/2025. (III.11.) kormányrendeletben rögzített, árrés-szabályozás alá eső termékekre, 2025. március 17-től a könnyebb tájékozódás érdekében feltűnő, piros árcímkékkel jelöli meg azokat. Ezek mellett legalább 700 sárga árcímkés, csökkentett árú termékkel találkozhatnak a vásárlók, és a MySPAR applikáció ajánlatai is további spórolást tesznek lehetővé számukra.
A SPAR Ínyenc katalógus online is megtekinthető ide kattintva: https://www.spar.hu/ajanlatok
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök2 hét ago
Április 7-től további Samsung készülékekre érkezik a One UI 7
-
Zöld2 hét ago
Elindult a munka a házikertekben
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja az AI-vezérelt, összekapcsolt élet jövőjét
-
Okoseszközök7 nap ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Ipar20 óra ago
Kik Európa innovátorai?
-
Ipar1 hét ago
A cargo-partner az AutoStore rendszerrel növeli logisztikai hatékonyságát
-
Gazdaság1 hét ago
Az űrtechnológia betör a várostervezésbe