Gazdaság

Az Atlassian ledobta a cloud-bombát

A nagyvállalatok IT fejlesztéseihez leggyakrabban használt szoftver gyártója elbúcsúzik az “on-premise” termékektől és a jövőben kizárólag a felhőben futó szoftvereit kínálja ügyfeleinek.

Az agilis szoftverfejlesztés eszköztárának globálisan első számú szereplője, az ausztrál hátterű Atlassian bejelentette, hogy 2021-től felhagy szoftvereinek a helyi szervereken futó verzióinak értékesítésével, február után már kizárólag a DataCenter és Cloud verziókat lehet megvásárolni, aki a szerver verzióhoz ragaszkodik, addig tud lépni.

Ezzel az Atlassian is csatlakozik az egyelőre szűk elit klub, az Amazon, Google, Slack és a piac néhány más meghatározó szereplője által képviselt cloud-natív korszakhoz, ahol minden a skálázható alkalmazások építéséről szól publikus, privát vagy éppen hibrid felhő környezetekben. “Az Atlassian után várhatóan több más, akár nagyobb piaci szereplő is követheti ezt a lépést – érdemes felkészülni” – kommentálta a bejelentést Kovach Anton, az Atlassian egyik magyarországi partnercégének, a ShiwaForce-nak a vezérigazgatója.

2021-től se új licenc, se új verzió a szerver verziókhoz

A világ nagyvállalatainak túlnyomó részében az IT részlegek a JIRA feladatkezelőt, a Confluence belső tudástárat és a szoftverfejlesztés folyamatát támogató eszközöket, mint a Bamboo vagy a Bitbucket szinte alapértelmezetten használják. Korábban ezek tipikusan saját szervereken futó szoftverként működtek, de a cloud fokozatosan elkezdte kiszorítani a helyben telepített verziókat. A mostani bejelentés értelmében pedig 2021. február 2. után végleg befejeződik a Jira Software Server, Jira Core Server, Jira Service Desk Server, Confluence Server, Bitbucket Server, Crowd Server, Bamboo Server, valamint a későbbiekben az Atlassian Marketplace Server alkalmazások értékesítése és támogatása is.

A szerver licencek jellegükből fakadóan örökös felhasználási jogot nyújtanak, de februártól már nem lehetséges új szerződést kötni. A meglévő szerver licenc karbantartás-csomagok és a felhasználói szám bővítés ára is növekedni fog. 2024. február 2-ig ezekre kizárólag hibajavítást vagy kritikus sérülékenységet javító frissítést adnak ki. Tehát az ilyen licencekkel rendelkezőknek nagyjából 3 éve van átállni a DataCenter vagy Cloud verziókra.

Ha egy vállalat nem tudja vagy nem akarja a fejlesztői folyamatait a felhőbe migrálni, akkor az ügyfél által menedzselhető Atlassian Data Center lehet a megoldás, mely továbbra is tartalmazza a frissítéseket, az új natív alkalmazásverziókat és a prioritásos ügyféltámogatást – igaz ennek az ára is növekedni fog, így összességében eltűnhet a helyi telepítés árelőnye.

A bejelentés egyáltalán nem meglepő fordulat, az Atlassian alapítója már 2017-ben jelezte, hogy szoftvereinek adaptálódnia kell a felhő-korszak igényeihez, ennek keretein belül ma már a teljes kínálatát az Amazon Web Servicesből (AWS) szolgálja ki.

Covid-19: a tökéletes apropó

A vállalati IT rendszerektől, főként a Covid-válság idején, azt várják el, hogy képesek legyenek a gyorsan változó, bizonytalan környezetben is az üzleti döntéseket időben az ügyfelek elé vinni. Ilyen szempontból a folyamatosan frissített és egységes felhő-megoldások a nyerők: sokkal rugalmasabbá, gyorsabban alkalmazkodóvá és skálázhatóvá teszik az IT működését. Másik oldalról viszont kevesebb kontroll marad a cég kezében. Az IT fejlesztés folyamatainak felhőbe költöztetése ráadásul nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy szoftver máshol fog futni, hanem ez a működési logikára, belső folyamatokra nézve is komoly változásokat feltételez.

Az Atlassian merésznek tűnő lépéséről Kovach Anton, a ShiwaForce vezérigazgatója elmondta: “Habár hosszú távon nem vonhatóak kétségbe a felhőszolgáltatások előnyei, az Atlassian is jól látja hogy még több évig is eltarthat, hogy a tisztán cloud megoldások működőképesek legyenek a nagyvállalatoknál, és komoly munka lesz addig eljutni. A jelenlegi piaci körülmények viszont kiváló lehetőséget teremtenek a cloud-natív platformok kiépítésére és minden ahhoz szükséges technológia befogadására is.”

Nagyvállalati környezetben minden IT vezető vágyik a szabad skálázhatóságra, leállások nélküli frissítésekre, rugalmasan változtatható környezetekre, de közben sok esetben az adatokat helyben kezelt megoldásokra bíznák. Jelenleg rengeteg rendszer van még helyi szervereken telepítve, ezért is nőtt meg jelentősen az igény az olyan szolgáltatókra és beszállítókra, akik nem csak a tisztán cloud vagy on-premise megoldásokban, hanem azok hibrid verzióiban is otthonosan mozognak.

2021: a felhő-migráció éve

Az Atlassian komoly tempóban rugaszkodott neki a felhős stratégiájának, és ezt a tempót a piac díjazta is. A cég részvényeinek értéke közel duplázódott az elmúlt egy évben – 113 dollárról 215 dollárra nőtt, miközben 1,6 milliárd dolláros árbevételt értek el a legutóbbi üzleti évben. A végfelhasználók számára leginkább a Trello alkalmazásról ismert cég termékeit több mint 174.000 vállalat használja, és mára ebből 150.000 használ cloud licenceket is. Jelenleg már a teljes bevétel közel 50%-a jön a cloud termékekből. Az új ügyfelek 95%-a választja a cloud-ot, amelyet az Atlassian 100%-ra szeretne növelni, így érthető a döntés, mely szerint megszüntetik a szerver termékek támogatását.

Az Atlassian szerint 2021 a nagy rendszermigrációs projektek éve lesz, de ezek nem tisztán technológiai feladatokat jelentenek. Kovach Anton hozzátette: “Tapasztalataink szerint az ilyen projektek egyik legfontosabb eleme az adatok megfelelő feltérképezése, tisztítása az új rendszerben. Ügyfeleink példáján tudjuk, hogy egy-egy migrációs projekt lehetőséget ad a korábbi rossz gyakorlatok felszámolására, folyamat optimalizációra vagy adat konszolidációra. Ezek a feladatok komoly üzleti tapasztalatot is igényelnek, ezért azokon a helyeken, ahol még nem történt meg a felkészülés, a következő 3 év kritikus jelentőségű lesz.”

A modern digitális vállalat fogalma nem csak a felhő szolgáltatások használatát jelenti, hanem az azok által nyújtott transzparenciát is: nincs idő a lassú, hierarchikus folyamatokra egy ilyen turbulens környezetben. A ShiwaForce vezetője szerint “ahol a digitális transzformációs projektek már termőre fordultak, ott az ehhez hasonló bejelentések már nem jelentenek kockázatot. ahol viszont még nem áll készen a szervezet egy teljes átállásra, ott a tanulási folyamathoz mindenképpen érdemes lehet a szerver verziókat még most 2021. január végéig beszerezni, és ezzel a technológiai átálláshoz a következő években időt nyerni.”

Related Topics:2020 Atlassian cloud fejlesztés felhő IT nagyvállalat változás

Up Next

A fát és az erdőt is, avagy adatrendszerezés mesterséges intelligenciával

Don't Miss

Lányok, szerintetek, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a gyerekeknek?

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!