Gazdaság

Az Atlassian ledobta a cloud-bombát

A nagyvállalatok IT fejlesztéseihez leggyakrabban használt szoftver gyártója elbúcsúzik az “on-premise” termékektől és a jövőben kizárólag a felhőben futó szoftvereit kínálja ügyfeleinek.

Az agilis szoftverfejlesztés eszköztárának globálisan első számú szereplője, az ausztrál hátterű Atlassian bejelentette, hogy 2021-től felhagy szoftvereinek a helyi szervereken futó verzióinak értékesítésével, február után már kizárólag a DataCenter és Cloud verziókat lehet megvásárolni, aki a szerver verzióhoz ragaszkodik, addig tud lépni.

Ezzel az Atlassian is csatlakozik az egyelőre szűk elit klub, az Amazon, Google, Slack és a piac néhány más meghatározó szereplője által képviselt cloud-natív korszakhoz, ahol minden a skálázható alkalmazások építéséről szól publikus, privát vagy éppen hibrid felhő környezetekben. “Az Atlassian után várhatóan több más, akár nagyobb piaci szereplő is követheti ezt a lépést – érdemes felkészülni” – kommentálta a bejelentést Kovach Anton, az Atlassian egyik magyarországi partnercégének, a ShiwaForce-nak a vezérigazgatója.

2021-től se új licenc, se új verzió a szerver verziókhoz

A világ nagyvállalatainak túlnyomó részében az IT részlegek a JIRA feladatkezelőt, a Confluence belső tudástárat és a szoftverfejlesztés folyamatát támogató eszközöket, mint a Bamboo vagy a Bitbucket szinte alapértelmezetten használják. Korábban ezek tipikusan saját szervereken futó szoftverként működtek, de a cloud fokozatosan elkezdte kiszorítani a helyben telepített verziókat. A mostani bejelentés értelmében pedig 2021. február 2. után végleg befejeződik a Jira Software Server, Jira Core Server, Jira Service Desk Server, Confluence Server, Bitbucket Server, Crowd Server, Bamboo Server, valamint a későbbiekben az Atlassian Marketplace Server alkalmazások értékesítése és támogatása is.

A szerver licencek jellegükből fakadóan örökös felhasználási jogot nyújtanak, de februártól már nem lehetséges új szerződést kötni. A meglévő szerver licenc karbantartás-csomagok és a felhasználói szám bővítés ára is növekedni fog. 2024. február 2-ig ezekre kizárólag hibajavítást vagy kritikus sérülékenységet javító frissítést adnak ki. Tehát az ilyen licencekkel rendelkezőknek nagyjából 3 éve van átállni a DataCenter vagy Cloud verziókra.

Ha egy vállalat nem tudja vagy nem akarja a fejlesztői folyamatait a felhőbe migrálni, akkor az ügyfél által menedzselhető Atlassian Data Center lehet a megoldás, mely továbbra is tartalmazza a frissítéseket, az új natív alkalmazásverziókat és a prioritásos ügyféltámogatást – igaz ennek az ára is növekedni fog, így összességében eltűnhet a helyi telepítés árelőnye.

A bejelentés egyáltalán nem meglepő fordulat, az Atlassian alapítója már 2017-ben jelezte, hogy szoftvereinek adaptálódnia kell a felhő-korszak igényeihez, ennek keretein belül ma már a teljes kínálatát az Amazon Web Servicesből (AWS) szolgálja ki.

Covid-19: a tökéletes apropó

A vállalati IT rendszerektől, főként a Covid-válság idején, azt várják el, hogy képesek legyenek a gyorsan változó, bizonytalan környezetben is az üzleti döntéseket időben az ügyfelek elé vinni. Ilyen szempontból a folyamatosan frissített és egységes felhő-megoldások a nyerők: sokkal rugalmasabbá, gyorsabban alkalmazkodóvá és skálázhatóvá teszik az IT működését. Másik oldalról viszont kevesebb kontroll marad a cég kezében. Az IT fejlesztés folyamatainak felhőbe költöztetése ráadásul nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy szoftver máshol fog futni, hanem ez a működési logikára, belső folyamatokra nézve is komoly változásokat feltételez.

Az Atlassian merésznek tűnő lépéséről Kovach Anton, a ShiwaForce vezérigazgatója elmondta: “Habár hosszú távon nem vonhatóak kétségbe a felhőszolgáltatások előnyei, az Atlassian is jól látja hogy még több évig is eltarthat, hogy a tisztán cloud megoldások működőképesek legyenek a nagyvállalatoknál, és komoly munka lesz addig eljutni. A jelenlegi piaci körülmények viszont kiváló lehetőséget teremtenek a cloud-natív platformok kiépítésére és minden ahhoz szükséges technológia befogadására is.”

Nagyvállalati környezetben minden IT vezető vágyik a szabad skálázhatóságra, leállások nélküli frissítésekre, rugalmasan változtatható környezetekre, de közben sok esetben az adatokat helyben kezelt megoldásokra bíznák. Jelenleg rengeteg rendszer van még helyi szervereken telepítve, ezért is nőtt meg jelentősen az igény az olyan szolgáltatókra és beszállítókra, akik nem csak a tisztán cloud vagy on-premise megoldásokban, hanem azok hibrid verzióiban is otthonosan mozognak.

2021: a felhő-migráció éve

Az Atlassian komoly tempóban rugaszkodott neki a felhős stratégiájának, és ezt a tempót a piac díjazta is. A cég részvényeinek értéke közel duplázódott az elmúlt egy évben – 113 dollárról 215 dollárra nőtt, miközben 1,6 milliárd dolláros árbevételt értek el a legutóbbi üzleti évben. A végfelhasználók számára leginkább a Trello alkalmazásról ismert cég termékeit több mint 174.000 vállalat használja, és mára ebből 150.000 használ cloud licenceket is. Jelenleg már a teljes bevétel közel 50%-a jön a cloud termékekből. Az új ügyfelek 95%-a választja a cloud-ot, amelyet az Atlassian 100%-ra szeretne növelni, így érthető a döntés, mely szerint megszüntetik a szerver termékek támogatását.

Az Atlassian szerint 2021 a nagy rendszermigrációs projektek éve lesz, de ezek nem tisztán technológiai feladatokat jelentenek. Kovach Anton hozzátette: “Tapasztalataink szerint az ilyen projektek egyik legfontosabb eleme az adatok megfelelő feltérképezése, tisztítása az új rendszerben. Ügyfeleink példáján tudjuk, hogy egy-egy migrációs projekt lehetőséget ad a korábbi rossz gyakorlatok felszámolására, folyamat optimalizációra vagy adat konszolidációra. Ezek a feladatok komoly üzleti tapasztalatot is igényelnek, ezért azokon a helyeken, ahol még nem történt meg a felkészülés, a következő 3 év kritikus jelentőségű lesz.”

A modern digitális vállalat fogalma nem csak a felhő szolgáltatások használatát jelenti, hanem az azok által nyújtott transzparenciát is: nincs idő a lassú, hierarchikus folyamatokra egy ilyen turbulens környezetben. A ShiwaForce vezetője szerint “ahol a digitális transzformációs projektek már termőre fordultak, ott az ehhez hasonló bejelentések már nem jelentenek kockázatot. ahol viszont még nem áll készen a szervezet egy teljes átállásra, ott a tanulási folyamathoz mindenképpen érdemes lehet a szerver verziókat még most 2021. január végéig beszerezni, és ezzel a technológiai átálláshoz a következő években időt nyerni.”

Related Topics:2020 Atlassian cloud fejlesztés felhő IT nagyvállalat változás

Up Next

A fát és az erdőt is, avagy adatrendszerezés mesterséges intelligenciával

Don't Miss

Lányok, szerintetek, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a gyerekeknek?

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!