Gazdaság

A K+F minősítés egy ki nem használt kincs

A kutatás-fejlesztés minősítése számos új kaput nyithat meg a vállalkozásoknak, sokan mégsem használják ki az ebből fakadó lehetőségeket.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

Up Next

Továbbra is lendületben az e-kereskedelem

Don't Miss

Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?

Gazdaság

Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése

A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.

A 2026. évi költségvetést az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el, a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. A Pénzügyminisztérium júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint a kormányváltás és további intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Az óriási hiány kialakulásában az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára előnytelen szerződések, valamint a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés játszottak döntő szerepet. A törvényben szereplő 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt 8,3 százalékos valós hiánypálya közötti különbség mindennél világosabban mutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány: úgy költekeztek a választás előtt, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb deficitet mutattak. A számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie.

Az új kormány a hivatalba lépése után néhány hónap alatt érdemben javította az örökölt költségvetési helyzetet. Az előző kormány által elveszített források ügyében megállapodást kötöttünk az uniós intézményekkel. Ez GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása pedig 0,2 százalékponttal javítják a 2026-os egyenleget. A hitelesebb gazdaságpolitika hatása már az állampapírpiaci hozamok csökkenésében is tetten érhető, ami további 0,1 százalékponttal csökkenti a hiányt. Ennek eredményeként a júliusi költségvetési leltár 7,5 százalékos várható hiánnyal számolt.

A kormány ezt a 7,5 százalékos értéket tűzi ki a felülvizsgált 2026-os deficitcéljaként, ugyanis az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését. Ez mutatja az örökölt helyzet súlyosságát, és azt is, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani.

A fordulat azonban már elkezdődött: az új kormány felelős közpénzügyi magatartása érezteti hatását. Miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre ugrott, a május-július közötti hónapokban közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezt alapvetően a gondos gazdálkodás eredményezte, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak a javulásban. Az első hónapok számai már megmutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között.

A 2026. évi költségvetés módosítása a felelős gazdálkodásra épül. Mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Ezek a döntések a túlárazások és a pazarlások visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, az állam működésének és beruházásainak ésszerűsítését szolgálják. Tehát nem forráskivonásról van szó.

A takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések ezen felül mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban. Illetve szintén a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány. Így idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabb állami működést valósítunk meg. Ennyit számít, ha az állam elkezdi felülvizsgálni a korábbi szerződéseket, visszafogja a pazarló kiadásokat és minden egyes elköltött adóforintnál újra a közérdeket teszi az első helyre.

A számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastrukturális örökség által felerősített aszály és energiaválság kezelésére a kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre. Az Alap elkülönített fedezetet biztosít döntően az aszály és az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek a kezelésére, ezáltal is erősítve a költségvetés átláthatóságát. Az előző években elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt ma olyan problémákra is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését évekkel korábban meg kellett volna kezdeni. A magyarországi energiaellátás biztonsága, az aszály általi károk mérséklése olyan célok, amelyek elérése előtt nem állhat költségvetési akadály.

A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását.

A kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett. Az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt ugyanakkor az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. A ráta csökkenése 2026 után indul majd újra, amelyre vonatkozó konkrét középtávú tervet a kormány a 2027-re vonatkozó költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan októberben hozza majd nyilvánosságra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!