Gazdaság

A K+F minősítés egy ki nem használt kincs

A kutatás-fejlesztés minősítése számos új kaput nyithat meg a vállalkozásoknak, sokan mégsem használják ki az ebből fakadó lehetőségeket.

Ennek természetesen számtalan oka van, ebben az írásunkban ezt vesszük végig a minősítést kiadó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével.

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Amikor azt mondjuk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagy éppen innovatívak vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy bár ez igaz, hasznosításban elég rosszul állunk – hangsúlyozta Pomázi Gyula egy vállalati vezetőknek tartott előadásában. Kijelentését az alábbiakkal magyarázta: – Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rendszereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

A legtöbb eredmény a fiókban végzi

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata „Ötletből érték”. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a nagyvállalatok, kkv-k, egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már elengedhetetlen a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Az SZTNH munkatársai azonban szemléletformáló előadásaik során arra hívják fel a figyelmet, hogy a megszerzett szellemi tulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett design, használati minta, stb.) olyan értéket jelentenek, ami megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal megállapítja, hogy a jog szerint kié a szellemi tulajdon, de arról nem dönthet, hogy ezt hogyan hasznosítja a tulajdonos, ez egyedül a tulajdonos felelőssége. Az SZTNH mégis olyan IP (Intellectual Porperty) jogokat ad az ügyfelek kezébe, amivel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mekkora a szellemi tulajdona, addig ez a képesség a felsőoktatási intézményeknél és a kkv-knál sokszor hiányzik. A piaci beárazásoknál, a cégérték megállapításánál a tőzsde, vagy egy kockázati tőkebefektetők elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Ezért is elengedhetetlen, hogy a K+F eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások.

Az elmúlt években a K+F folyamatokban is intenzív, pozitív változás indult el. Az SZTNH adatai szerint szeptember végéig a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal nőtt a K+F minősítéssel kapcsolatos megkeresések száma, szakértői véleményt pedig több mint kétszer annyian kértek a különböző projektekről, mint a tavalyi év első 9 hónapjában. A K+F minősítésekkel kapcsolatban 2018 hasonló időszakához képest több mint négyszer annyian fordultak a hivatalhoz az idei harmadik negyedévben. A legtöbb minősítési kérelem idén az informatikai szektorból érkezett – főként a banki informatika és a mesterséges intelligencia témájában –, második helyen – jellemzően a COVID19-hez kapcsolódva – az egészségipar áll, emellett kiemelkednek a műszaki jellegű fejlesztések, leginkább a járműipari vállalkozások részéről.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk olyan arányban hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai – mutat rá a hiányosságokra a hivatal elnöke. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz egészen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a prototípust, hogy kell elvinni a gyártósorig – úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

A minősítés garancia is egyben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjogvédelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012-óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A minősítési rendszer segítségével könnyebb igénybe venni a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati forrásokat és adókedvezményeket. A hivatal K+F minősítése garanciaként szolgál arra, hogy a hazai, vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban K+F célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a K+F adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi K+F beruházásainak támogatása megalapozott.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A K+F tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, azonban az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, de az is ijesztő lehet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemléletformáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősítésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz forrásokat szerezni ezzel a lehetőséggel. Többek között csökkentett társasági adóalap, társasági és fejlesztési adókedvezmény jár a vállalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula a részletekről szólva elmondta, a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, közfinanszírozású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett ”De minimis” támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió Ft. A társasági adó alapjának csökkentése és az adókedvezmény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Sőt mindezek mellett fejlesztési adókedvezményt is igénybe lehet venni a társasági adóból, ami azt jelenti, hogy K+F beruházás esetén, annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

K+F Kiadvány

A Kutatás-Fejlesztési tevékenység minősítéséről bővebben olvashat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadványában, melyet innen tölthet le.

Up Next

Továbbra is lendületben az e-kereskedelem

Don't Miss

Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Eltűntek a jó szakmunkások, minden második cég ugyanazért a néhány jelöltért versenyez

A magyarországi vállalatok továbbra is komoly kihívásokkal szembesülnek a fizikai munkavállalók toborzásában. Bár a jelentkezők felkutatása önmagában is nehéz feladat, a legnagyobb veszteség sok esetben a kiválasztási folyamat végén jelentkezik.

Az alkalmasnak minősített jelöltek közül sokan egyszerűen nem állnak munkába. A Jobtain HR Szolgáltató országos Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a cégek számára a megbízhatóság messze a legfontosabb kiválasztási szemponttá vált. Eközben a szakmunkásokért zajló verseny tovább erősödött, miközben a gyorsaság, a jelöltélmény és a toborzási folyamat hatékonysága minden korábbinál nagyobb szerepet kap.

A munkáltatók számára a kékgalléros munkaerőpiacon a megbízhatóság vált a legfontosabb kompetenciává, a válaszadók 90 százaléka jelölte meg elsődleges kiválasztási szempontként. A második helyen a fizikai állóképesség szerepel 57 százalékkal, amelyet szorosan követ a szakmai tapasztalat 56 százalékkal. A gyors tanulási képesség jelentősége is tovább nőtt, már a vállalatok fele tekinti meghatározó tényezőnek a felvételi döntések során.

„A kutatásból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok stabilitást keresnek egy kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezetben. A cégek ma már elsősorban olyan munkavállalókat alkalmaznának, akikre hosszú távon lehet építeni. A szakmai tudás fejleszthető, a munkához való hozzáállás és a megbízhatóság viszont az első pillanattól meghatározza a sikeres együttműködést”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A meglévő dolgozók hozzák a legtöbb új munkatársat

A fizikai munkaerő felkutatásában továbbra is a munkavállalói ajánlások bizonyulnak a legerősebb eszköznek. A cégek 90 százaléka használ belső ajánlási rendszert, míg az állásportálokon történő hirdetést 81 százalék, a Facebookot pedig 76 százalék alkalmazza. A TikTok jelenléte továbbra is minimális, mindössze 4 százalék említette a platformot a legfontosabb toborzási csatornák között. Az operátori és szakmunkás pozíciók esetében ugyanaz a három csatorna vezeti a listát: a belső ajánlások, a közösségi média és az állásportálok. Ez azt mutatja, hogy a kékgalléros munkavállalók megszólításában továbbra is a közvetlen kapcsolatok és a gyorsan elérhető online felületek hozzák a legjobb eredményt.

„A belső ajánlási rendszerek tartós népszerűsége sokat elárul a piacról. A munkavállalók továbbra is leginkább azokban a munkahelyekben bíznak, amelyekről hiteles információt kapnak egy ismerősüktől. Ez a bizalom különösen felértékelődött az elmúlt években”

– fogalmaz Mihályi Magdolna.

A cégek fele szerint eltűntek a jó szakmunkások

A szakmunkásokat érintő kihívások továbbra is súlyosak. A kutatásban résztvevők közel 55 százaléka szerint a legnagyobb problémát a bérigények és a kínált fizetés közötti különbség jelenti. Emellett a jelentkezők alacsony száma és a megfelelő szakmai tapasztalat hiánya is a legfontosabb akadályok között szerepel. A felmérés egy másik, figyelemre méltó tendenciára is rámutat. A szakmunkás pozíciók esetében a vállalatok közel 45 százaléka már a jelentkezőszámot is jelentős vagy kritikus problémának tekinti. Számos szegmensben rendkívül szűk merítési lehetőségek mellett zajlik a toborzás.

„A szakmunkás piac egyre inkább jelöltvezéreltté válik. Sok térségben ugyanazért a néhány tapasztalt munkavállalóért versenyez több munkáltató. Ebben a környezetben a kiválasztási folyamat sebessége és a jelöltélmény közvetlen üzleti hatással bír”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Az operátori pozícióknál más problémák kerülnek előtérbe. A vállalatok 40 százaléka a jelöltek megbízhatatlanságát nevezte meg első számú kihívásként. A munkához való hozzáállással kapcsolatos nehézségeket 38 százalék, a magas fluktuációt pedig 36 százalék említette. Továbbra is gyakori jelenség, hogy a jelentkezők már az interjúra sem érkeznek meg, vagy az állásajánlat elfogadása után lépnek vissza.

A legnagyobb veszteség az utolsó métereken keletkezik

A vállalatok jelentős része nem a toborzás elején, hanem a folyamat végén veszíti el a jelölteket. Hiába sikerül alkalmas pályázókat találni, a tényleges munkába állásig vezető úton jelentős a lemorzsolódás. A versengő ajánlatok, az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a munkakezdés előtti visszalépések vagy az adminisztratív folyamatok lassúsága egyaránt hozzájárulhat ehhez a jelenséghez.

„A kékgalléros munkaerőpiacon mára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, hogy sikerül-e a jelölttel kapcsolatban maradni a munkába állásig. Egyetlen elmaradt visszahívás vagy néhány napos csúszás is elegendő lehet ahhoz, hogy másik ajánlatot fogadjon el”

– hívja fel a figyelmet a Jobtain ügyvezetője.

A jelöltélmény dönthet a munkaerőpiaci versenyben

A jelöltélmény egyre közvetlenebb hatással van a toborzási eredményekre. A válaszadók 74 százaléka szerint a gyors válaszadás a legfontosabb tényező. Az elvárások világos kommunikációját 65 százalék, a toborzók hozzáállását pedig 61 százalék emelte ki. A személyes interjú továbbra is a legfontosabb kiválasztási eszköz, a vállalatok közel fele tartja a leghatékonyabb szűrőnek. Emellett egyre több cég alkalmaz gyakorlati teszteket, próbafeladatokat vagy valós munkakörnyezetben végzett próbamunkát is. A szakmai vezetők bevonása szinte általános gyakorlattá vált.

Még mindig kihasználatlan a jelöltadatbázisokban rejlő lehetőség

Pozitív változás, hogy egyre tudatosabbá válik a toborzási folyamatok mérése. Míg egy évvel korábban a vállalatok 36 százaléka semmilyen mutatót nem használt a toborzás eredményességének nyomon követésére, addig 2026-ban ez az arány 28 százalékra csökkent. A hosszú távú megtartást már a cégek 36 százaléka követi, ami szintén előrelépést jelent az előző évhez képest. A kutatás ugyanakkor jelentős fejlesztési tartalékokat is azonosított. A vállalatok közel fele csak bizonyos esetekben használja újra a korábbi jelöltek adatbázisát, 14 százalék pedig egyáltalán nem támaszkodik a korábban felépített jelöltállományra.

„Miközben sok szervezet munkaerőhiányról beszél, a korábban megszólított jelöltek között gyakran komoly tartalék található. Az újraaktiválás gyorsabb és költséghatékonyabb lehet, mint egy teljesen új keresés elindítása. A tudatos adatbázis-kezelés az elkövetkező évek egyik legfontosabb előnye lehet”

– emelte ki Mihályi Magdolna.

A jövő a digitalizációról és a munkavállalói élményről szól

A következő évek fejlesztési prioritásai közül a digitalizált jelentkezési rendszerek állnak az első helyen. Érezhetően nőtt a vállalatok érdeklődése az új típusú juttatási csomagok, a munkavállalói visszajelző rendszerek és a személyre szabott munkavállalói élmény iránt is. A válaszadók 59 százaléka már tudatosan keresi azokat a jelölteket, akikben hosszú távon fejleszthető potenciált lát.

„A vállalatok egyre kevésbé kész munkaerőt keresnek. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap annak felismerése, hogy kik azok a jelöltek, akikből megfelelő támogatással és fejlesztéssel hosszú távon értékes munkatárs válhat. Ez a szemlélet a következő években várhatóan tovább erősödik”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!