Gazdaság

Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?

Regionális versenyt szervez a digitalizációban élen járó európai és közép-ázsiai agrárvállalkozások számára a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO).

A „Digitális kiválóság a mezőgazdaságban” témakörben megrendezésre kerülő verseny első lépéseként, a két szervezet felhívást tett közzé, amely elsődleges célja a nevesített régiók sikeres digitális mezőgazdasági megoldásainak, kezdeményezéseinek és programjainak összegyűjtései.

Regionális versennyel szeretné a legfejlettebb agrárdigitalizációs megoldások elterjedését segíteni két nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Telekommunikációs Unió és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. A megmérettetés több körből áll. Először 2020. november 4. és 2020. december 11. között Európából és Közép-Ázsiából azok jelentkezését várják, akik ismernek bevált agrárdigitalizációs kezdeményezést, módszert vagy programot, ezek közül 2021 januárjában kiválasztják a legkiemelkedőbbeket. Mindemellett az összes beérkezett pályázat figyelembevételével egy átfogó jelentés is készül. Ezt követően kerül sor a döntősök és a díjazottak kiválasztására. Szereplésükkel készül majd a legkiválóbb megoldásokat bemutató promóciós videó, a legfontosabb tapasztalataikat pedig a

„Digitális kiválóság a mezőgazdaságban” című jelentés tartalmazza majd. A verseny várhatóan 2021 februárjában-márciusában díjátadó ünnepséggel zárul, ahol a döntősök nagy nyilvánosság előtt mutathatják be tevékenységüket, valamint az általuk bevezetett megoldás eredményét, a levont tapasztalatokat, a nyertesek pedig külön is értékes elismerésben részesülnek.”

A jelentkezéseket a következő területekről várják:

Szabályozás, piacra jutás, pénzügyi szolgáltatások
Kapacitásfejlesztés
Agrárinnováció és fenntartható gazdálkodás
Mezőgazdasági kockázatkezelés és korai előrejelzés
Élelmiszerbiztonság és nyomonkövethetőség

„Digitalizációs jó gyakorlatok az élelmiszer ellátási lánc teljes vertikumán, illetve legkülönbözőbb pontjain jelentkezhetnek. Az ilyen gyakorlatok egy része jól ismert a mezőgazdasági szereplők számára, azokkal nap mint nap találkozhatnak (pl. önjáró takarmánybetakarító kombájnok, automatizált öntöző rendszerek termelésirányítási rendszerek, CRM platformok,), azonban számtalan olyan megoldás van, amelyekre a gazdák, feldolgozók még csak gondolni sem mernek, mert azok első hallásra meglehetősen távol állnak a hagyományos tevékenységtől és tapasztalat alapú döntéshozataltól.”

Ilyen innovatív megoldások lehetnek többek között:

Robotikát és virtuális valóságot alkalmazó, dinamikus készletgazdálkodási és logisztikai rendszerek,
Blockchain alapú termék nyomonkövetési rendszerek,
Adatbányászati és fejlett elemzési módszertanokra építő, automatizált árképzési rendszerek,
Mesterséges intelligenciát használó, költségoptimalizáló, hulladékgazdálkodási és proaktív minőség-előrejelző rendszerek,
Automatizált CRM rendszerek és felületek, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencián alapuló értékesítési előrejelzést,
Valós idejű riporting és proaktív kockázat előrejelző rendszerek.

„Úgy vélem, az agrárszereplők társadalmi felelőssége, hogy megosszák saját legjobb gyakorlataikat és tapasztalataikat, így növelve az ágazat fejlődési potenciálját, akár teljesen új területeken jelentkező lehetőségeknek is teret adva. Nem mellékesen, az ITU-FAO díjak esetleges elnyerése, valamint az így bezsebelhető elismerés is vonzó lehet a hazai mezőgazdasági szereplők számára”

– jegyezte meg Fábián Tamás, a Deloitte Agrár- és élelmiszeripari csoport vezető tanácsadója.

A regionális megmérettetés hátterében az áll, hogy az ITU-FAO páros által 18 európai és közép-ázsiai országban készített tanulmány egyértelműen megállapította, hogy a két régió mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepet játszik az információs és kommunikációs technológia. A verseny nem titkolt célja, hogy a digitális, a földrajzi és nemek közti különbségek digitalizáció általi csökkentésével nagy mértékben hozzájáruljon az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) programjának, azon belül is a Zéró Éhínség programnak a sikeréhez.

„Az agráriumban, a termelők szempontjából kiemelendőek a precíziós termőföld művelést és növénytermesztést elősegítő megoldások, amelyekkel akár ma is több helyen találkozhatunk (szabadföldi és melegházi termesztésnél egyaránt). Gondoljunk csak az önjáró mezőgazdasági gépekre, amelyek szenzoraikkal centiméteres pontossággal tudják végezni feladataikat, adagolni a tápanyagot, esetleg a növényvédelmi szereket. Másik kiemelkedő terület az állattartás körülményeinek monitorozása és önszabályozása digitális eszközök révén, melyek segítségével a működési hatékonyság, illetve minőség nagymértékben fejleszthető (pl. tápanyagbevitel, tartási körülmények, egészségügyi paraméterek figyelése és visszacsatolása az állattartási folyamatokba). Milyen gyakorlati haszna lehet azonban az értéklánc további szereplőinek, a kereskedőknek, az élelmiszerfelügyeletnek és a fogyasztóknak? A legjobb példa erre az élelmiszer ellátási lánc digitális nyomvonalának kialakítása, amellyel egyre több országban találkozhatunk, főleg olyan esetekben, ahol fontos egy-egy termék vagy régió eredetvédelme, illetve a kiemelt fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése. Létező megoldás az előállítási és feldolgozási folyamatok lépéseinek digitalizálása, illetve az így kinyert egyedi (termékszintű) információk – csomagoláson való elhelyezés révén – elérhetővé tétele bármely vásárló számára. A márkavédelem, a bio előállítás körülményei, a földrajzi származás mind olyan szempontok, melyek tudatos érvényre juttatását nagyban elő tudja segíteni a technológia. Hasonlóan az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez, a termelési információk transzparens elérhetővé tétele a közeljövőben fontos lehet a minőségi állateledelek esetében is”

– tette hozzá Marton Károly, a Deloitte technológiai tanácsadási csoport szenior menedzsere.

A versenyre jelentkezni ezen a linken lehet: https://www.itu.int/en/ITU-D/Regional-Presence/Europe/Pages/Projects/DigExcellence/About.aspx

Related Topics:agrárcég deolitte digitális jelentkezés regionális technológia verseny

Up Next

A K+F minősítés egy ki nem használt kincs

Don't Miss

Debrecenben nyílik az első vidéki Xiaomi Mi Store

Gazdaság

Már reklámokkal is válaszolhat a ChatGPT a magyarok kérdéseire

Magyarországon is elérhetővé váltak a ChatGPT-hirdetések, így ismét hatalmas változás előtt áll a hazai digitális hirdetési piac.

Az új reklámfelület alapjaiban írhatja át az online hirdetések logikáját, hiszen a cégek már közvetlenül azokban a beszélgetésekben jelenhetnek meg, amelyekben a felhasználók tanácsot, megoldást vagy konkrét terméket keresnek, így egy teljesen új ponton kapcsolódhatnak be a fogyasztói döntésekbe.

„A reklámok az ingyenes, illetve a Go csomagot használó, bejelentkezett felhasználók beszélgetéseinek alján jelenhetnek meg. A magasabb szintű fizetős csomagok használói egyelőre továbbra sem találkoznak velük”

– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing digitális ügynökség operatív vezetője.

A változás azért jelentős mérföldkő, mert a felhasználók egyre gyakrabban fordulnak a generatív mesterséges intelligenciához. Már nem feltétlenül kulcsszavakat írnak egy keresőbe, hanem konkrét élethelyzeteket, igényeket és problémákat fogalmaznak meg. Ebben a környezetben a hirdetés közvetlenül egy releváns beszélgetéshez kapcsolódhat, például amikor valaki laptopot keres, szolgáltatót választana vagy egy vásárlási döntéshez kér segítséget.

„A ChatGPT-hirdetések megjelenése jóval több egy újabb reklámfelület indulásánál. A márkák most először kerülhetnek ilyen közel ahhoz a pillanathoz, amikor a felhasználó részletesen megfogalmazza, mire van szüksége. Ez teljesen új gondolkodást kíván a cégektől”

– hívja fel a figyelmet a JabJab szakértője.

Már egyetlen mondatból is célzás lehet

A rendszerben a hagyományos kulcsszavas célzás helyett kontextusjelzések segítik a megfelelő közönség elérését. A hirdető egy mezőben írhatja le, kiket szeretne megszólítani, milyen témákhoz kapcsolódna, és milyen felhasználói kérdések mellett jelenne meg szívesen. Ezek az információk iránytűként szolgálnak a rendszer számára, pontos egyezésű kulcsszavak azonban egyelőre nem állíthatók be. Ez a megközelítés a hirdetők szövegalkotását is átalakíthatja. Egy ChatGPT-ben megjelenő reklámnak nem csupán figyelemfelkeltőnek kell lennie, válaszként is természetesen kell kapcsolódnia a beszélgetéshez.

„A klasszikus reklámszövegek egyszerű átemelése várhatóan kevés lesz. Olyan üzenetekre lesz szükség, amelyek értik a felhasználó helyzetét, és valódi következő lépést kínálnak. A relevancia ezen a felületen még fontosabbá válhat, mint a hagyományos hirdetési rendszerekben”

– tette hozzá Geiger Tamás.

Drágább belépő, komoly verseny

Az amerikai tapasztalatok alapján a kattintási árak 3 dollár körüli szintről indulhatnak, ami több hazai digitális hirdetési csatornához képest magas belépési költséget jelenthet.

„Egy érdemi, egy hónapos teszthez legalább néhány százezer forintos költségkerettel érdemes számolni.
Várakozásaink szerint már az indulástól erős verseny jellemezheti a felületet, különösen az év végi, intenzív hirdetési időszakban”

– mondja a szakértő. Hozzáteszi: Azok a márkák kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben elkezdik tesztelni a célzási logikát, a kreatívokat és a mérési megoldásokat.

A hirdetési rendszer kialakításának köszönhetően az is mérhetővé válik, hogy a felhasználó a ChatGPT-ben látott reklám után vásárol, ajánlatot kér, regisztrál vagy más fontos műveletet végez. Az e-kereskedők már termékkatalógust is bekapcsolhatnak a rendszerbe, amely rképes kezelni többek között a termék nevét, márkáját, árát, elérhetőségét, kategóriáját, fotóit és különböző változatait. A felhasználó ráadásul egy beszélgetéshez kapcsolódva több ajánlatot is láthat.

A webshopok számára jöhet a legnagyobb fordulat

„A webshopoknak most a hirdetéseik mellett a termékadataikat is fel kell készíteniük az AI-alapú környezetre. Minél pontosabban írják le egy termék tulajdonságait, annál könnyebben tudja a rendszer eldönteni, milyen kérdésre és milyen helyzetben lehet releváns az ajánlat. A hiányos megjelenítés hamarosan közvetlenül elveszített láthatóságot és bevételt jelenthet”

– emeli ki Geiger Tamás.

Már nem elég a Google-ben látszani

A ChatGPT-hirdetések magyarországi megjelenése új szakaszt nyithat a digitális reklámpiacon. A keresési, közösségi és piactéri jelenlét mellé egyre hangsúlyosabban léphet be a beszélgetésalapú hirdetés, ahol a márkáknak konkrét kérdésekhez és döntési helyzetekhez kell kapcsolódniuk. A korai indulók számára most még lehetőség nyílhat arra, hogy kisebb tapasztalati előnyt építsenek fel a célzások, a kreatívok, a termékadatok és a konverziómérés terén. A piac azonban gyorsan telítődhet, ezért a JabJab szakértője szerint a következő hónapok a tesztelésről, a tanulásról és az új hirdetési logika megértéséről szólhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Olvadni kezdtek a betéti kamatok, de még így is verik az inflációt, érdemes sietni a lekötéssel

Az MNB kamatvágásainak hatására sorban csökkentik az akciós lekötött betétek kamatait a bankok, és ilyen lépések várhatóak tőlük a közeljövőben is.

A kínálatban azonban még mindig találni a jelenlegi és várható éves inflációt jócskán meghaladó ajánlatokat, ezért az ezeket összesítő BiztosDöntés.hu szakértői szerint érdemes minél hamarabb lépni annak, aki lekötött betétben akarja kamatoztatni a pénzét.

A Magyar Nemzeti Bank elmúlt hónapokban végrehajtott kamatvágásai a lakossági lekötött forintbetéti kamatoknál is éreztetik hatásukat. A közelmúltban több pénzintézet is csökkentett az akciós konstrukciói kamatain, illetve bejelentett későbbi időponttól érvényes változásokat. A mostanra 5,50 százalékra csökkent jegybanki alapkamat, illetve a pénzpiaci kamatkörnyezet kedvezőbbé válása nyomán az előttünk álló hetekben több bank is dönthet úgy, hogy tovább mérsékli egyes akciós betéteinek kamatát. Ezért most egyáltalán nem érdemes halogatni a lekötéseket.

Elemzői várakozások szerint a jegybank tovább mérsékelheti az alapkamatot az év hátralévő részében, ha ehhez eléggé kedvezően alakulnak a külső körülmények. Ez azt jelenti, hogy 2026 végére akár az 5 százalékos szintig is csökkenhet a jegybanki alapkamat, ami – több más befektetési és hiteltermék mellett – a lekötött forintbetétek kondícióinál is éreztetheti hatását.

Magasan verik az inflációt a legjobb kamatok

A már megtörtént, és várható kamatcsökkentések ellenére még mindig bőven találhatók a jegybanki alapkamatnál is magasabb, illetve a jelenlegi, 1,2 százalékot inflációt többszörösen meghaladó éves betéti kamatok a bankok kínálatában.

A BiztosDöntés.hu lekötött forint betét kalkulátorának adatai szerint az akciós kamatoknál legtöbbször a friss forrás elhelyezését szabják feltételül a pénzintézetek, de előfordulnak az új ügyfeleket célzó konstrukciók is.

A Magyar Cofidis Bank most tette közzé, hogy szeptember 15-től több futamidőnél is csökkenti a Cofidis Takarékszámlán leköthető betétek kamatát. Így például az 1 éves futamidőnél 6-ról 5,50 százalékra mérséklődik az éves kamat, a 6 hónaposnál pedig 5-ről 4,50 százalékra csökken. Nem változik ugyanakkor a 4 éves futamidejű lekötött betét kamata – marad évi 3 százalék –, de a látra szóló egyenlegre is változatlanul évi 4 százalékos kamatot fizet a pénzintézet.

A Gránit Bank több akciós lekötött betétet is kínálatban tart. Ezek közül a 3 hónapos futamidejű eBank betét jelenleg évi 6,85 százalékos kamatot fizet. Ennél a konstrukciónál feltétel a friss forrás elhelyezése, és az ügyfélnek a futamidő alatt végig rendelkeznie kell a bank aktivált mobilapplikációjával is. A pénzintézet befektetéssel kombinált, Hozampáros nevű betétjénél a betéti rész futamideje 3 hónap, az éves kamat pedig 8 százalék.

Az MBH Bank MBH Akciós 3 hónapos betétjénél most 6,50 százalékos az éves kamat. Az ajánlat a lekötést megelőző 31 napon belül beérkezett összegekre vonatkozik, a leköthető minimális összeg 100 000 forint.

A Trive Bank kínálatában változatlanul a 12 hónapos futamidejű, eBetét Kamatbónusz nevű konstrukciónál a legmagasabb – évi 7,5 százalékos – az elérhető kamat. Itt legalább 100 000 forint megújuló lekötése a feltétel, illetve az, hogy az ügyfélnek legfeljebb egy hónapja legyen számlája a pénzintézetnél. Utóbbi már nem követelmény az egyébként hasonló feltételekkel elérhető eBetétnél, amelynél 6,5 százalék az éves kamat.

A MagNet Bank 3 hónapos futamidejű Prizma lakossági forint betétjénél 5,81 százalék az éves kamat. Ennek feltétele, hogy legalább 500 000 forint friss forrást helyezzen el az ügyfél. A hat hónapos futamidőnél 4,83 százalékos, a 12 hónaposnál 4,51 százalékos, éves kamatot kínál a pénzintézet.

A K&H 90 napos futamidejű Rajt betétjénél 7 százalékos az éves kamat. Ennek feltétele, hogy a betétes legalább 500 000 forint új forrást helyezzen el, és legalább egy hónapja legyen lakossági folyószámlája a pénzintézetnél. A privátbanki ügyfelek 1 százalékponttal magasabb éves kamatra számíthatnak a Rajt betétnél.

Az OTP Bank 6 hónapos futamidejű, akciós OTP Prémium betétjénél legalább 100 000 forint friss pénzt kell elhelyezni, az éves kamat jelenleg 5 százalék. A konstrukciót a pénzintézet prémium ügyfelei igényelhetik.

A CIB Bank Tandem megtakarítás néven futó, befektetéssel kombinált betétjénél 6 hónap a betéti rész futamideje, az éves kamat pedig 7 százalék. Fontos, hogy a betéti rész az elhelyezett összeg egyharmada, de legalább 100 000 forint lehet. Magnifica (prémiumbanki) kedvezménnyel a betéti rész éves kamata 10 százalék ennél a konstrukciónál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nőtt az árengedmény a használt ingatlanok piacán

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest.

A meghirdetett és a tényleges eladási ár közötti különbség a használt házaknál átlagosan 10,8 százalék, a téglalakásoknál 7,1 százalék, a panellakásoknál pedig 6,1 százalék volt. A területi adatok alapján a nagyvárosokban jellemzően kisebb, a kisebb településeken és a vízpartokon nagyobb alkura nyílt lehetőség.

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest. A legkisebb elmozdulás a használt házak piacán történt, ahol a két időszak közötti különbség egy százalékponton belül maradt. A téglalakások esetében ugyanakkor 2 százalékponttal, míg a panellakásoknál 2,4 százalékponttal nőtt az alku mértéke idén.

A panellakások esetében az árengedmény mértéke 6,1 százalék volt, így továbbra is a házgyári lakásoknál a legkisebb az alku mértéke. A legkevesebb engedményt az agglomerációban lehetett elérni, ahol a lakások a meghirdetett árnál 4,6 százalékkal alacsonyabb összegért keltek el. A megyei jogú városokban szintén mérsékelt, 5,4 százalékos értéket mért az Otthon Centrum. A régióközpontokban és a főváros pesti oldalán 6 százalék körül alakult az árengedmény, míg Budán 6,6 százalékot tett ki. A legnagyobb, 8,5 százalékos árengedmény a kisebb vidéki városokban fordult elő.

A téglalakások árából az említett időszakban átlagosan 7,1 százalékot engedtek az eladók, miközben a területi különbségek jóval markánsabbak voltak, mint a panellakások esetében. A nagyvárosokban továbbra is kisebb alkura nyílt lehetőség, míg a kisebb településeken az eladók idén is nehezebben találtak vevőt. Emiatt az eredetileg elképzelt árból, a sikeres eladás érdekében nagyobb engedményt kellett adniuk.

A téglalakások piacán a legkisebb alkura a külső pesti kerületekben nyílt lehetőség, ahol a tulajdonosok végül a meghirdetett ár 5,3 százalékát engedték el. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 6,3 százalék volt az árengedmény mértéke, míg az agglomerációban és Budapest belvárosi kerületeiben 7 százalék körül alakult ez az érték, miközben Budán átlagosan 7,9 százalékot tudtak a vevők a meghirdetett árból alkudni. A vízparti településeken mért 9,4 százalékos árengedmény már meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb alkura ebben a szegmensben is a kisvárosokban és a községekben nyílt lehetőség. Ezeken a településeken átlagosan 11 százalékot engedtek az eladók a meghirdetett árból a sikeres értékesítés érdekében.

A használt házaknál idén átlagosan 10,8 százalékos alkura nyílt lehetőség. Ez az érték ugyan kismértékben nőtt a tavalyi évhez képest, de így is átlagosnak mondható.

Ebben a szegmensben a budai kerületekben és az agglomeráció településein volt a legkisebb az alku lehetősége, egyaránt 8,2 százalékkal. A kisvárosokban és a külső pesti kerületekben 11 százalék, a megyei jogú városokban 11,5 százalék, a községekben pedig 13 százalék volt az árengedmény mértéke. Ennél is többet engedtek a vízparti települések eladói: ott a teljes árengedmény elérte a 19 százalékot.

Az elmúlt negyedévek trendjei alapján a használt lakások piacán az év hátralévő részében kismértékben tovább nőhet az árengedmény mértéke. A házak piacán ezzel szemben stagnálás, illetve minimális csökkenés várható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!