Gazdaság
Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?
Regionális versenyt szervez a digitalizációban élen járó európai és közép-ázsiai agrárvállalkozások számára a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO).
A „Digitális kiválóság a mezőgazdaságban” témakörben megrendezésre kerülő verseny első lépéseként, a két szervezet felhívást tett közzé, amely elsődleges célja a nevesített régiók sikeres digitális mezőgazdasági megoldásainak, kezdeményezéseinek és programjainak összegyűjtései.
Regionális versennyel szeretné a legfejlettebb agrárdigitalizációs megoldások elterjedését segíteni két nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Telekommunikációs Unió és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. A megmérettetés több körből áll. Először 2020. november 4. és 2020. december 11. között Európából és Közép-Ázsiából azok jelentkezését várják, akik ismernek bevált agrárdigitalizációs kezdeményezést, módszert vagy programot, ezek közül 2021 januárjában kiválasztják a legkiemelkedőbbeket. Mindemellett az összes beérkezett pályázat figyelembevételével egy átfogó jelentés is készül. Ezt követően kerül sor a döntősök és a díjazottak kiválasztására. Szereplésükkel készül majd a legkiválóbb megoldásokat bemutató promóciós videó, a legfontosabb tapasztalataikat pedig a
„Digitális kiválóság a mezőgazdaságban” című jelentés tartalmazza majd. A verseny várhatóan 2021 februárjában-márciusában díjátadó ünnepséggel zárul, ahol a döntősök nagy nyilvánosság előtt mutathatják be tevékenységüket, valamint az általuk bevezetett megoldás eredményét, a levont tapasztalatokat, a nyertesek pedig külön is értékes elismerésben részesülnek.”
A jelentkezéseket a következő területekről várják:
- Szabályozás, piacra jutás, pénzügyi szolgáltatások
- Kapacitásfejlesztés
- Agrárinnováció és fenntartható gazdálkodás
- Mezőgazdasági kockázatkezelés és korai előrejelzés
- Élelmiszerbiztonság és nyomonkövethetőség
„Digitalizációs jó gyakorlatok az élelmiszer ellátási lánc teljes vertikumán, illetve legkülönbözőbb pontjain jelentkezhetnek. Az ilyen gyakorlatok egy része jól ismert a mezőgazdasági szereplők számára, azokkal nap mint nap találkozhatnak (pl. önjáró takarmánybetakarító kombájnok, automatizált öntöző rendszerek termelésirányítási rendszerek, CRM platformok,), azonban számtalan olyan megoldás van, amelyekre a gazdák, feldolgozók még csak gondolni sem mernek, mert azok első hallásra meglehetősen távol állnak a hagyományos tevékenységtől és tapasztalat alapú döntéshozataltól.”
Ilyen innovatív megoldások lehetnek többek között:
- Robotikát és virtuális valóságot alkalmazó, dinamikus készletgazdálkodási és logisztikai rendszerek,
- Blockchain alapú termék nyomonkövetési rendszerek,
- Adatbányászati és fejlett elemzési módszertanokra építő, automatizált árképzési rendszerek,
- Mesterséges intelligenciát használó, költségoptimalizáló, hulladékgazdálkodási és proaktív minőség-előrejelző rendszerek,
- Automatizált CRM rendszerek és felületek, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencián alapuló értékesítési előrejelzést,
- Valós idejű riporting és proaktív kockázat előrejelző rendszerek.
„Úgy vélem, az agrárszereplők társadalmi felelőssége, hogy megosszák saját legjobb gyakorlataikat és tapasztalataikat, így növelve az ágazat fejlődési potenciálját, akár teljesen új területeken jelentkező lehetőségeknek is teret adva. Nem mellékesen, az ITU-FAO díjak esetleges elnyerése, valamint az így bezsebelhető elismerés is vonzó lehet a hazai mezőgazdasági szereplők számára”
– jegyezte meg Fábián Tamás, a Deloitte Agrár- és élelmiszeripari csoport vezető tanácsadója.
A regionális megmérettetés hátterében az áll, hogy az ITU-FAO páros által 18 európai és közép-ázsiai országban készített tanulmány egyértelműen megállapította, hogy a két régió mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepet játszik az információs és kommunikációs technológia. A verseny nem titkolt célja, hogy a digitális, a földrajzi és nemek közti különbségek digitalizáció általi csökkentésével nagy mértékben hozzájáruljon az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) programjának, azon belül is a Zéró Éhínség programnak a sikeréhez.
„Az agráriumban, a termelők szempontjából kiemelendőek a precíziós termőföld művelést és növénytermesztést elősegítő megoldások, amelyekkel akár ma is több helyen találkozhatunk (szabadföldi és melegházi termesztésnél egyaránt). Gondoljunk csak az önjáró mezőgazdasági gépekre, amelyek szenzoraikkal centiméteres pontossággal tudják végezni feladataikat, adagolni a tápanyagot, esetleg a növényvédelmi szereket. Másik kiemelkedő terület az állattartás körülményeinek monitorozása és önszabályozása digitális eszközök révén, melyek segítségével a működési hatékonyság, illetve minőség nagymértékben fejleszthető (pl. tápanyagbevitel, tartási körülmények, egészségügyi paraméterek figyelése és visszacsatolása az állattartási folyamatokba). Milyen gyakorlati haszna lehet azonban az értéklánc további szereplőinek, a kereskedőknek, az élelmiszerfelügyeletnek és a fogyasztóknak? A legjobb példa erre az élelmiszer ellátási lánc digitális nyomvonalának kialakítása, amellyel egyre több országban találkozhatunk, főleg olyan esetekben, ahol fontos egy-egy termék vagy régió eredetvédelme, illetve a kiemelt fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése. Létező megoldás az előállítási és feldolgozási folyamatok lépéseinek digitalizálása, illetve az így kinyert egyedi (termékszintű) információk – csomagoláson való elhelyezés révén – elérhetővé tétele bármely vásárló számára. A márkavédelem, a bio előállítás körülményei, a földrajzi származás mind olyan szempontok, melyek tudatos érvényre juttatását nagyban elő tudja segíteni a technológia. Hasonlóan az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez, a termelési információk transzparens elérhetővé tétele a közeljövőben fontos lehet a minőségi állateledelek esetében is”
– tette hozzá Marton Károly, a Deloitte technológiai tanácsadási csoport szenior menedzsere.
A versenyre jelentkezni ezen a linken lehet: https://www.itu.int/en/ITU-D/Regional-Presence/Europe/Pages/Projects/DigExcellence/About.aspx
Gazdaság
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.
Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.
A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.
A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.
A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.
„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.
Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.
*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál
Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.
A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.
Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett
A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.
Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.
Soft skillek és MI ismeretek a megoldás
„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”
– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:
„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”
MI-tudás – az alapműveltség része
Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.
Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget
A régiós és tengerentúli piacokon is meghatározó, vezető magyar gyártó-kereskedő, a Wellis a Growww Digital digitálismarketing-ügynökséget választotta stratégiai növekedési partnerének. Az együttműködés 2026 elejétől a teljes digitális ökoszisztémára kiterjed: az akvizíciós kampányok kezelése mellett a digitális analitika és az attribúciós modellezés is kiemelt szerepet kap az amerikai és az európai piacokon egyaránt.
A nemzetközi spa- és szaniterpiac egyik legjelentősebb szereplője, a magyar tulajdonú Wellis elért arra a pontra, ahol a globális növekedés fenntartásához már nem csupán csatornaoptimalizálásra, hanem rendszerszintű digitális működésre van szükség. Az együttműködés keretében a Growww Digital szenior szakértői csapata veszi át a Wellis régiós és tengerentúli akvizíciós PPC- és márkaépítési kampányainak irányítását, szoros egységbe kovácsolva a stratégiai tanácsadást a fegyelmezett operatív kivitelezéssel.
A partnerség egyik kiemelt szakmai pillére a Roivenue e-commerce attribúciós platform bevezetése és alkalmazása. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a Wellis hazai és külföldi akvizíciós és márkaépítési célú kampányai esetén pontosan látható legyen az egyes csatornák üzleti eredményhez való hozzájárulása.
„Egy olyan komplex, több kontinenst és tucatnyi országot átfogó szervezetnél, mint a Wellis, nem engedhetjük meg magunknak a fragmentált működést és a mérési vakfoltokat”
– mondta az együttműködés kapcsán Gesztesi Gábor, a Wellis marketingigazgatója.
„Olyan partnert kerestünk, aki nem kísérletezik a költségünkön, hanem bizonyított felelősségvállalással, rendszerszintű gondolkodással támogatja a céljainkat. A Growww Digital hibrid modellje – ahol a tanácsadói mélység kivitelezői fegyelemmel párosul – pontosan azt a stabilitást és kontrollt adja meg, ami a nemzetközi skálázáshoz elengedhetetlen.”
A Growww Digital számára a Wellis-szel való közös munka kiemelt jelentőségű, hiszen a gyártó-kereskedő cég a magyar gazdaság egyik legfontosabb „régiós bajnoka”, amely az amerikai piacon is sikeresen vetette meg a lábát.
„A Wellis egy rendkívül erős márka és egy igazi hazai sikertörténet, amely magyar gyártó-kereskedőként, hazai beruházással és szakértői gárdával az utóbbi két évtizedben példamutató eredményeket ért el világszinten is. Célunk, hogy stratégiai partnerségben közösen skálázzuk tovább a Wellis digitális növekedését.”
– tette hozzá Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.
Az együttműködés fókuszában a 2026-os évben az amerikai piaci jelenlét erősítése, valamint a közép-kelet-európai régió dominanciájának stabilizálása áll. A Growww Digital szakemberei nem csupán a PPC-kampányok kezeléséért felelnek, hanem a teljes digitális üzleti logika fejlesztéséért, biztosítva, hogy a stratégia és a végrehajtás egyetlen szakértői csapat irányítása mentén valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Gyorsabb, valós idejű és intelligensebb: így újult meg a Hangsávszerkesztő a Galaxy S26 szériával
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában
-
Okoseszközök2 hét ago
A legfontosabb szempontok egy önállóan takarító robotporszívó kiválasztásához
-
Tippek2 hét ago
Halmozunk, de nem hasznosítunk újra: a magyarok fele csak pénzért válna meg régi eszközeitől
-
Mozgásban2 hét ago
35 éves a Magyar Suzuki – esztergomi sikertörténet
-
Szórakozás2 hét ago
AGON PRO AG326UZD2: A 4K OLED gaming új generációja
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Microsoft együtt gyorsítják fel a gyártás modernizációját
-
Gazdaság2 hét ago
A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége





