Gazdaság

Melyek a legkiválóbb digitális agrárcégek?

Regionális versenyt szervez a digitalizációban élen járó európai és közép-ázsiai agrárvállalkozások számára a Nemzetközi Telekommunikációs Unió (ITU), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO).

A „Digitális kiválóság a mezőgazdaságban” témakörben megrendezésre kerülő verseny első lépéseként, a két szervezet felhívást tett közzé, amely elsődleges célja a nevesített régiók sikeres digitális mezőgazdasági megoldásainak, kezdeményezéseinek és programjainak összegyűjtései.

Regionális versennyel szeretné a legfejlettebb agrárdigitalizációs megoldások elterjedését segíteni két nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Telekommunikációs Unió és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. A megmérettetés több körből áll. Először 2020. november 4. és 2020. december 11. között Európából és Közép-Ázsiából azok jelentkezését várják, akik ismernek bevált agrárdigitalizációs kezdeményezést, módszert vagy programot, ezek közül 2021 januárjában kiválasztják a legkiemelkedőbbeket. Mindemellett az összes beérkezett pályázat figyelembevételével egy átfogó jelentés is készül. Ezt követően kerül sor a döntősök és a díjazottak kiválasztására. Szereplésükkel készül majd a legkiválóbb megoldásokat bemutató promóciós videó, a legfontosabb tapasztalataikat pedig a

„Digitális kiválóság a mezőgazdaságban” című jelentés tartalmazza majd. A verseny várhatóan 2021 februárjában-márciusában díjátadó ünnepséggel zárul, ahol a döntősök nagy nyilvánosság előtt mutathatják be tevékenységüket, valamint az általuk bevezetett megoldás eredményét, a levont tapasztalatokat, a nyertesek pedig külön is értékes elismerésben részesülnek.”

A jelentkezéseket a következő területekről várják:

Szabályozás, piacra jutás, pénzügyi szolgáltatások
Kapacitásfejlesztés
Agrárinnováció és fenntartható gazdálkodás
Mezőgazdasági kockázatkezelés és korai előrejelzés
Élelmiszerbiztonság és nyomonkövethetőség

„Digitalizációs jó gyakorlatok az élelmiszer ellátási lánc teljes vertikumán, illetve legkülönbözőbb pontjain jelentkezhetnek. Az ilyen gyakorlatok egy része jól ismert a mezőgazdasági szereplők számára, azokkal nap mint nap találkozhatnak (pl. önjáró takarmánybetakarító kombájnok, automatizált öntöző rendszerek termelésirányítási rendszerek, CRM platformok,), azonban számtalan olyan megoldás van, amelyekre a gazdák, feldolgozók még csak gondolni sem mernek, mert azok első hallásra meglehetősen távol állnak a hagyományos tevékenységtől és tapasztalat alapú döntéshozataltól.”

Ilyen innovatív megoldások lehetnek többek között:

Robotikát és virtuális valóságot alkalmazó, dinamikus készletgazdálkodási és logisztikai rendszerek,
Blockchain alapú termék nyomonkövetési rendszerek,
Adatbányászati és fejlett elemzési módszertanokra építő, automatizált árképzési rendszerek,
Mesterséges intelligenciát használó, költségoptimalizáló, hulladékgazdálkodási és proaktív minőség-előrejelző rendszerek,
Automatizált CRM rendszerek és felületek, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencián alapuló értékesítési előrejelzést,
Valós idejű riporting és proaktív kockázat előrejelző rendszerek.

„Úgy vélem, az agrárszereplők társadalmi felelőssége, hogy megosszák saját legjobb gyakorlataikat és tapasztalataikat, így növelve az ágazat fejlődési potenciálját, akár teljesen új területeken jelentkező lehetőségeknek is teret adva. Nem mellékesen, az ITU-FAO díjak esetleges elnyerése, valamint az így bezsebelhető elismerés is vonzó lehet a hazai mezőgazdasági szereplők számára”

– jegyezte meg Fábián Tamás, a Deloitte Agrár- és élelmiszeripari csoport vezető tanácsadója.

A regionális megmérettetés hátterében az áll, hogy az ITU-FAO páros által 18 európai és közép-ázsiai országban készített tanulmány egyértelműen megállapította, hogy a két régió mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepet játszik az információs és kommunikációs technológia. A verseny nem titkolt célja, hogy a digitális, a földrajzi és nemek közti különbségek digitalizáció általi csökkentésével nagy mértékben hozzájáruljon az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) programjának, azon belül is a Zéró Éhínség programnak a sikeréhez.

„Az agráriumban, a termelők szempontjából kiemelendőek a precíziós termőföld művelést és növénytermesztést elősegítő megoldások, amelyekkel akár ma is több helyen találkozhatunk (szabadföldi és melegházi termesztésnél egyaránt). Gondoljunk csak az önjáró mezőgazdasági gépekre, amelyek szenzoraikkal centiméteres pontossággal tudják végezni feladataikat, adagolni a tápanyagot, esetleg a növényvédelmi szereket. Másik kiemelkedő terület az állattartás körülményeinek monitorozása és önszabályozása digitális eszközök révén, melyek segítségével a működési hatékonyság, illetve minőség nagymértékben fejleszthető (pl. tápanyagbevitel, tartási körülmények, egészségügyi paraméterek figyelése és visszacsatolása az állattartási folyamatokba). Milyen gyakorlati haszna lehet azonban az értéklánc további szereplőinek, a kereskedőknek, az élelmiszerfelügyeletnek és a fogyasztóknak? A legjobb példa erre az élelmiszer ellátási lánc digitális nyomvonalának kialakítása, amellyel egyre több országban találkozhatunk, főleg olyan esetekben, ahol fontos egy-egy termék vagy régió eredetvédelme, illetve a kiemelt fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése. Létező megoldás az előállítási és feldolgozási folyamatok lépéseinek digitalizálása, illetve az így kinyert egyedi (termékszintű) információk – csomagoláson való elhelyezés révén – elérhetővé tétele bármely vásárló számára. A márkavédelem, a bio előállítás körülményei, a földrajzi származás mind olyan szempontok, melyek tudatos érvényre juttatását nagyban elő tudja segíteni a technológia. Hasonlóan az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez, a termelési információk transzparens elérhetővé tétele a közeljövőben fontos lehet a minőségi állateledelek esetében is”

– tette hozzá Marton Károly, a Deloitte technológiai tanácsadási csoport szenior menedzsere.

A versenyre jelentkezni ezen a linken lehet: https://www.itu.int/en/ITU-D/Regional-Presence/Europe/Pages/Projects/DigExcellence/About.aspx

Related Topics:agrárcég deolitte digitális jelentkezés regionális technológia verseny

Up Next

A K+F minősítés egy ki nem használt kincs

Don't Miss

Debrecenben nyílik az első vidéki Xiaomi Mi Store

Gazdaság

Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot

Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri 1,3 millió forint.

A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.

A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.

„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.

Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet: a városban jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.

Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.

„Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.

A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lezárult a FOXPOST és a Packeta csomagautomata-hálózatának egyesítése

A korábbi Packeta csomagautomaták teljes egészében integrálódtak a FOXPOST hálózatába. Az összeolvadással egységessé vált a csomagfeladás folyamata, valamint elkészült az új FOXPOST mobilalkalmazás, amelyen keresztül a vállalat teljes, több mint ötezer átvételi pontból álló hálózata elérhető.

Az egyesüléssel létrejött Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózata. A korábbi Packeta Z-BOX automaták FOXPOST Z-BOX néven működnek tovább. A vállalat hálózata jelenleg mintegy 3800 csomagautomatából és 1350 átvevőhelyből áll.

„Az integráció legösszetettebb szakaszát zártuk most le, de a munka ezzel még nem ért véget. A következő hónapokban a rendszer finomhangolására, a szolgáltatások további fejlesztésére és a fennmaradó integrációs feladatok lezárására koncentrálunk. Terveink szerint a teljes integrációs folyamat a karácsonyi szezonra lezárul”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

Elkészült az új FOXPOST alkalmazás

Az integrációval egy időben elkészült a FOXPOST új mobilalkalmazása, amely a vállalat teljes csomagautomata-hálózatát egyetlen felületen kezeli. Az alkalmazásban a felhasználók csomagot adhatnak fel és vehetnek át, nyomon követhetik küldeményeiket, valamint intézhetik az utánvétes fizetéseket is. Az alkalmazásból elérhetők a FOXPOST A-BOX és Z-BOX automaták, valamint a Packeta Z-Pontok is.

Az új alkalmazás letölthető az iOS és Android alkalmazásáruházakból. A korábbi Packeta-felhasználóknak nem kell új regisztrációt létrehozniuk, elegendő a korábban használt felhasználói adataikkal bejelentkezniük. A belépést követően a korábbi csomagelőzmények és a folyamatban lévő küldemények automatikusan megjelennek.

A FOXPOST alkalmazás bevezetését többhetes tesztelési időszak előzte meg. A vállalat a bevezetést követően is folyamatos frissítésekkel és fejlesztésekkel reagál a felhasználói visszajelzésekre és az üzemeltetési tapasztalatokra.

Változik a csomagfeladás és a fizetés

Az integráció a csomagfeladás folyamatát is érinti. A legfontosabb változás, hogy a regisztrált felhasználók ezentúl a csomag létrehozásakor, a SimplePay rendszerén keresztül fizetik ki a feladási díjat.

Ez nem jelent újdonságot azoknak, akik korábban Packeta Z-BOX automatát használtak, a FOXPOST ügyfelei számára azonban változást hoz. Korábban ugyanis az A-BOX automatáknál a feladási díjat a helyszínen, bankkártyával is ki lehetett fizetni. Ez a lehetőség a jövőben csak a regisztráció nélküli csomagfeladás esetén marad meg. Az egységesítésre a két hálózat működésének összehangolása miatt volt szükség.

„Tudjuk, hogy ez a korábbi FOXPOST-felhasználók számára megszokást igénylő változás. Az egységes működés ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes hálózatot egy rendszerként hatékonyan üzemeltessük és fejlesszük, ezáltal a szolgáltatás minősége folyamatosan javuljon” – mondta Radeczky Zoltán.

A FOXPOST a változásokról folyamatosan tájékoztatja a felhasználókat a vállalat weboldalán, közösségi médiafelületein, videó formájában és hírlevelében.

Karácsonyt idéző forgalom nehezítette az átállást

Az integráció utolsó szakasza nem volt zökkenőmentes. A folyamatot eredetileg a nyári, alacsonyabb forgalmú időszakra tervezték, ugyanakkor a vártnál lényegesen nagyobb csomagmennyiség nehezítette az átállást, ami megnövelte a működési problémák számát. A vállalat szerint a kiugró forgalom egyik oka, hogy a július 1-jén életbe lépett új uniós vámintézkedések előtt jelentősen emelkedett a Kínából érkező rendelések száma.

A társaság számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, és folyamatosan emelt kapacitással dolgozik a fennmaradó problémák megszüntetésén. Jelenleg a működési problémák fokozatosan mérséklődnek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

AI-asszisztensek által kezdeményezett fizetések fogadása

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit.

A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.

Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.

A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.

„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.

A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!