Gazdaság

Magyar fejlesztésnek köszönhetően megúszhatják a szállásadók az újabb többszázezres kiadást

Január elején lép érvénybe az a kormányrendelet, amely minden magyarországi szálláshelyet a vendégek okmányának digitális beolvasására és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé továbbításra kötelez. A feltételeket teljesítő többszázezres készülékekhez képest jelentősen olcsóbb és sokoldalúbb eszközt mutatott be a digitális azonosításra szakosodott ID&Trust Kft.

Augusztusban tették közzé, és – amennyiben a járványhelyzet miatt el nem csúsztatják az indulást – januártól már hatályos is az a kormányrendelet, amely azt írja elő, hogy a magyarországi szálláshelyeknek már nem csupán a vendégek adatait kell elküldeniük a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK), hanem az adatok rögzítéséhez okmányolvasót is kell használniuk.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az elmúlt években folyamatosan kiterjesztette a szálláshelyek adatszolgáltatási kötelezettségét, az új rendelet azonban több nehézséggel is szembesítette az iparági szereplőket. Az okmányról ugyanis nem készíthető sima fotó, nem is fénymásolható, hanem csupán bizonyos adatok olvashatók be, amelyek automatikusan továbbítandók az NTAK felé. A szigorú adatvédelmi és -továbbítási kritériumoknak megfelelő céleszközök viszont többszázezres kiadással terhelnék a koronavírus-járvány miatt egyébként is éppen súlyos válságban lévő szektor vállalkozásait.

Erre a problémára kínál költségkímélő, biztonságos, az előírásoknak teljeskörűen megfelelő és gyorsan telepíthető rendszert a magyar ID&Trust Kft., amely különböző digitális azonosítási megoldásaival már két évtizede van jelen a magyar közigazgatásban és számos külföldi állami intézményben – többek között a nevükhöz fűződik a magyar eSzemélyi fejlesztése.

A GoodID Scanner okmányolvasó lényege, hogy szinte bármilyen androidos telefonnal elvégezhető az okmányszkennelés. A mobilapplikáció összeköttetésben áll a szálláshely PC-jére telepített alkalmazással, amely automatikusan továbbítja az adatokat a szálláshely saját szoftverébe, és onnan az NTAK-nak. Az okmányolvasó mobilapp akár a szállásadó saját androidos telefonján, vagy a recepción, egy dedikált készüléken is futhat. A GoodID egy speciális telefonállványt is kifejlesztett, amellyel a nagyobb forgalmú recepciókon is gyorsan és profin megoldható az okmányolvasás.

Fontos, hogy a GoodID Scanner nem az okmányokat fotózza be egészben, csupán a kötelezően előírt adatokat rögzíti az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, és továbbítja a központ felé visszaigazolhatóan, anélkül, hogy a személyes adatokat tárolná.

„Mivel a kormányrendelet bevezetése előtt az iparági szereplők még bizonytalanok, és az érdekvédelmi szervezeteken keresztül jelezték tanácstalanságukat a választható készülékeket illetően, mi kifejlesztettük a GoodID Scannert. Ez olyan alternatíva, ami az eddig ismert készülékek árának töredékéért veszi le az okmányolvasás és adatszolgáltatás gondját a szállásadók válláról. Ez a 2020-as év turisztikai mutatóit ismerve jelentős könnyebbség lehet a szállodáknak, panzióknak, apartmantulajdonosoknak egyaránt”

– mondta Szabó Tamás, az ID&Trust Kft. ügyvezetője. Az sem elhanyagolható szempont szerinte, hogy nem feltétlenül igényli a rendszer fizikai készülék telepítését, így sokkal rövidebb idő alatt lehet képes a teljes iparág igazodni a jogszabályi feltételekhez, mint akkor, ha ehhez műszaki berendezéseket kellene rendelniük és hadrendbe állítaniuk.

Ráadásul arra is van mód, hogy a vendég a saját telefonján telepítse a GoodID digitális irattárca alkalmazását, és azzal olvassa be az okmánya hiteles adatait, amelyek a bejelentkezéskor így automatikusan jutnak el a szálláshely rendszerébe, és az NTAK-ba, megúszva ezzel a személyes érintkezést. Az érintkezés nélküli azonosítás nem csak a békeidőben nagy forgalmú szállodák számára lehet érdekes, de ezzel a megoldással a jövőben is megoldható, hogy a népszerű szálláshely-közvetítő oldalakon (mint a Szallas.hu, Airbnb vagy Booking.com) keresztül foglalt szobát az üzemeltetővel való személyes találkozó nélkül elfoglalhassák a vendégek (a szabályozás szerint a jövőben ezen szolgáltatók számára is kötelező lesz a vendégek azonosítása, illetve az okmányadatok továbbítása).

„A szállásadókat nagyon súlyosan érintette a koronavírus-járvány miatti válság, így minden beszerzés esetén a legköltségkímélőbb megoldást kell választaniuk. Emiatt elengedhetetlen, hogy erre a helyzetre is legyen költséghatékony megoldás. Bár a hazai turisztikai iparág jelenleg tetszhalott állapotban van, a korlátozások feloldását követően is arra lehet számítani, hogy a vendégek nagyon óvatosak lesznek. Lehetőség szerint a szálláshely kiadójával való személyes érintkezés nélkül szeretnének majd bejelentkezni a szállásra, amire a hagyományos azonosítással és a kötelezően bevezetett okmányolvasással nem lenne lehetőségük.”

– hangsúlyozta Szigetvári József, a közép-európai régió vezető szálláshely-közvetítő szolgáltatása, a Szallas.hu vezérigazgatója.

Az ID&Trust közel két évtizedes tapasztalattal rendelkezik digitális okmányok és digitális azonosítási rendszerek fejlesztése terén. A cég nevéhez fűződik a magyar eSzemélyi, a japán útlevél és a román egészségügyi kártya kifejlesztése. A távoli azonosítási rendszerük középpontjában a GoodID mobilalkalmazás áll. A GoodID az első hazai mobiltelefonos irattárca alkalmazás, amely mindenféle okmányunk digitális megfelelőjét, emellett pedig a hűségkártyáinkat is magába tudja foglalni. Egyedülálló módon arra is képes, hogy útlevél vagy új típusú eSzemélyi esetén a chipen található adatokat is beolvassa (NFC-kapcsolattal), így az alkalmazás segítségével a későbbiekben hiteles adatainkkal azonosíthatjuk magunkat. A GoodID úgynevezett auditált elektronikus hírközlő eszköz, ami azt jelenti, hogy a pénzmosás elleni törvény szerinti, az MNB előírásainak megfelelő távoli ügyfél-azonosításra is alkalmas.

Related Topics:(NTAK)Adatszolgáltató goodid Központnak nemzeti turisztikai

Up Next

2020-ban versenyképességi differenciátorrá vált a digitalizáció

Don't Miss

Innovatív energiatárolót telepített Zánkán az E.ON

Gazdaság

Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.

Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”

– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.

Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek

A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.

„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”

– tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!