Gazdaság
Az év lakáspiaci legjei: 400 milliós kúriától a 9 négyzetméteres minigarzonig
Minden ingatlan egyedi történet és mindegyik adás-vétel külön história, de az év végén az összes elfér egyetlen táblázatban: az Otthon Centrum közvetítésével 2020-ban értékesített használt ingatlanok toplistája a legdrágábbtól a legolcsóbbig, a legnagyobbtól a legkisebbig.
Az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok közül méret tekintetében a családi házak viszik a pálmát idén. Nem volt ritka az akár félezer négyzetméter alapterületű, 10-14 szobás villa vagy kúria tulajdonosváltása sem. Főleg a fővárosban és környékén, valamint több nyugat-magyarországi településeken cseréltek gazdát az ekkora ingatlanok. Az árat a többi ingatlantípushoz hasonlóan leginkább az elhelyezkedés határozza meg. Egy 2. kerületi villa magasföldszinti 12 szobás lakásáért 400 milliót, míg egy nyugat-magyarországi kistelepülésen található azonos alapterületű, de 14 szobás kúriáért ennek tizedét fizették, pedig utóbbihoz még majdnem 3000 négyzetméteres telek is tartozott. A fajlagos árak tekintetében az említett második kerületi villalakás 800 ezret meghaladó négyzetméterára a csúcstartó a többszáz négyzetméteres villák versenyében, a második egy 16. kerületi hatszobás családi ház a maga 400 ezer forintos négyzetméterárával; de Dunakeszin vagy Szentendrén is van példa bőven 300 ezer forint feletti négyzetméterárra a 400 négyzetméter alapterületet meghaladó családi házak között, míg az említett vidéki kúriáért négyzetméterenként „csak” 90 ezer forintot kellett fizetni.
A minilakások méretversenyének győztese egy 9 négyzetméteres garzon Zuglóban. A boldog vevőnek négyzetméterenként 833 ezer forintot is megért, de ahhoz képest még jól is járt, aki négyzetméterenként 1,3 millióért jutott hozzá egy hetedik kerületi 12 négyzetméteres, belső udvarra néző földszinti garzonhoz. A kislakások a pandémia következtében egyébként megszaporodtak a piacon, mivel a korábban jellemzően szálláshelyként funkcionáló lakások a turizmus leállásával elvesztették ügyfélkörüket. A belvárosi cím mellett kiemelkedő műszaki állapot, nem egyszer egyedi belsőépítészeti megoldások jellemzik ezeket a milliós négyzetméteráron értékesített minilakásokat. Meglepő, de még Rákosszentmihályon is kifizettek 700 ezer forintot négyzetméterenként egy ilyen méretű szuterénlakásért. A vidéken értékesített kislakások a fővárosiaknál néhány négyzetméterrel nagyobbak, 14-15 négyzetméteresek, de a vételár jóval a fővárosi árszint alatt, 130-355 ezer forint környékén maradt négyzetméterenként.
A legdrágább használt családi házak 300 millió forint környékén keltek el idén, a rekorder Budapest XII. kerülete volt, de a XI. és XVII. kerület, valamint az agglomeráció hagyományosan kedvelt települései közül Budakeszi és Üröm is az első öt között szerepel. A legolcsóbb családi házakért 850 ezertől másfél millió forintig terjedő skálán fizettek a vevők, jellemzően olyan apró falvakban, amelyek lakossága nem haladta meg a néhány száz főt. Egymillió forintért akár ötszobás házat lehet venni a bajai kistérség egyik kistelepülésén, de Veszprém megyében is volt példa arra, hogy ugyanennyiért egy háromszobás ház cserélt gazdát.
Az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár rekorderei nem feltétlenül az abszolút értékben legdrágább ingatlanok, sőt. Mindössze a hatodát fizette a legdrágább családi ház árához képest az a vevő, aki 2 szobás III. kerületi kis családi házáért négyzetméterenként nem sajnált majdnem 1,2 millió forintot fizetni. A fajlagos árak tekintetében a top 5-ben a III. kerület volt a legerősebb, de 1 millió forint körüli fajlagos áron volt értékesítés az első és a XI. kerületben is. Az 1 millió forintos négyzetméterárhoz képest szinte aprópénz 8-10 vagy akár 20 ezer forint: a legolcsóbb fajlagos ár a családi ház kategóriában ez az árszint volt 2020-ban. Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar megyei kistelepülések, de Veszprém és Vas megye falvaiban is volt erre példa idén.
A legdrágább használt lakásokat Budapest belvárosában az V. és a XIII. kerületben, illetve Budán a II. és XII. kerületben értékesítette az Otthon Centrum. A 400 milliós toplakás mellett bőven voltak 200-250 milliós tranzakciók, fajlagos árak tekintetében itt erősebb volt a korreláció, jellemzően a legdrágább lakások négyzetméterára volt a legmagasabb, 1,5-2,3 millió forint. Ezzel szemben az ózdi, putnoki, komlói vagy devecseri járás településein 1,4-2,1 millióért keltek el idén a legolcsóbb ingatlanok, igaz, míg a legdrágább társasházi lakások minimum háromszobás lakások voltak, ezek legtöbbje kis garzon vagy maximum kétszobás lakás volt. Fajlagos árban a negatív rekorder egy ózdi kétszobás lakás volt, amiért négyzetméterenként mindössze 28 ezer forintot fizetett új tulajdonosa.
Az iparosított technológiával épített lakások idei árrekordere egy I. kerületi otthon volt, amiért 86,5 millió forintot fizettek. A klasszikus panelházak ennél olcsóbban, de jellemzően 50-60 millió forint közötti árszinten keltek el a népszerű budai és belső pesti lakótelepeken, míg a legolcsóbban Ózdon lehetett panellakáshoz jutni, ahol többnyire 4 millió forint környékén háromszobás lakást is értékesítettek ilyen árszinten. A fajlagos értékekben az említett I kerületi ingatlan 1,4 milliós ára bizonyára nem a csúsztatott zsalus építési technológiának volt köszönhető, ahogy a vízivárosi (hasonló építési eljárással készült) társasház majdnem egymilliós négyzetméterára is inkább a városrész piaci megítélésének tudható be. A panelházakban idén 800-860 ezer forintos négyzetméterár volt a csúcs. A XII. kerületben, Belső-Józsefvárosban és Siófokon is volt ilyen top-négyzetméteráron adás-vétel idén. Egy négyzetméter panellakásért idén Komlón fizették a legkevesebbet, mindössze 75 ezer forintot, azonban a háromszobás lakás még így is épp lemaradt 5,5 millió forintos árával az abszolút értékben negatív rekorderek ötös listájáról.
Gazdaság
Az intelligens energiarendszerek megvalósítása mellett állt ki a VivaTech-en a Schneider Electric
Az innováció új útjai, hogyan támogatja az energiatechnológia a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával ugrásszerűen növekvő energiaigény kiszolgálását – többek között ezekről a témákról beszéltek a Schneider Electric vezető menedzserei a múlt héten megrendezett VivaTech 2026-on. Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.
A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.
„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”
– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.
Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.
A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.
A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.
„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”
– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.
A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.
Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.
A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.
A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.
A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.
A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.
További információkért olvassa el a teljes jelentést.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.
A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.
Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.
A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.
A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez
-
Egészség2 hét ago
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
-
Szórakozás2 hét ago
Jön a BeerUP Tech Fest: ingyen sör, technológiai mélységek és fesztiválhangulat
-
Gazdaság2 hét ago
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
-
Mozgásban2 hét ago
Nyári autós útikalauz: különleges célpontok, ahol még a zsúfolt autópályákat is elkerülhetjük
-
Szórakozás1 hét ago
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison a negyvenéves a Hungaroringről
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb ajtónyitás, hosszabb frissesség: betekintőablakkal érkezik a Hisense új hűtője






