Gazdaság
A zéró bizalom elve: soha ne bízz, mindig ellenőrizz!
Az utóbbi időben egyre hangsúlyosabban tör előre a hálózati határvédelem és hálózatbiztonság területén az úgynevezett zéró bizalom elve.
Első olvasatra talán túlzott félelemnek látszik ez a megközelítés, de a vállalatok 59 százaléka tapasztalt már adatvédelmi incidenst harmadik fél hibájából, valamint a biztonsági visszaélések 25 százaléka ellopott felhasználói fiókokkal történik, ezért a mai digitális világban a hálózatbiztonság tervezése kritikus szempont – derül ki a Deloitte Tech Trends 2021 tanulmányából.
Mit jelent a zéró bizalom elve?
A zéró bizalom elve alapján minden hálózati erőforrás igénybevételekor ismételten ellenőrizni kell az eszközt, annak biztonsági állapotát és a felhasználót is. Egy zéró bizalomra épülő megoldás például kockázati alapon riasztást adhat, ha egy felhasználó azonosítójával szokatlan országból vagy rendhagyó időben belépési kísérletet észlel. Ilyen esetben egy incidenskezelő rendszer automatikusan kizárja a felhasználót, ezzel csökkentve a visszaélés esélyét. A zéró bizalomra épülő megközelítés egyik fő eleme továbbá a hálózat, adatok, alkalmazások, munkafolyamatok és más erőforrások kezelhető egységekbe osztása annak érdekében, hogy a biztonsági kontrollokat minél mélyebb szinteken érvényesíthessük. A zéró bizalomra épülő architektúra révén össze lehet hangolni az IT terület egyéb automatizált folyamatainak működését is, például a DevSecOps vagy NoOps működési modelleket, valamint API-k segítségével egy konzisztens rendszerfelügyeleti ellenőrző réteget lehet kialakítani.
Miért van rá szükség?
„A hagyományos úgynevezett várárok típusú hálózatvédelmi megoldásoknál gyakran elegendő egy hálózathoz kapcsolódó eszközt vagy rajta keresztül egy felhasználót a csatlakozáskor egyszer azonosítani, és onnantól kezdve a belső hálózaton széles körben elérhetővé tenni számára az alkalmazásokat és hálózati szolgáltatásokat. A mai munkakörnyezetben azonban egy vállalati hálózathoz sokféle irányból, sokféle eszközön és módon keresztül lehetséges kapcsolódni: távoli elérés VPN kapcsolattal, felhőszolgáltatáson keresztül vagy hibrid IT környezetben, ez pedig nem ad kellő biztonságot. Elég csak az okos eszközök kiterjedt használatára vagy az 5G, IoT és mesterséges intelligencia elterjedése miatt többszörös támadási felületek kialakulására gondolni. A biztonsági határvonalakra épülő megoldások valójában megbízhatónak tekintik a szervezet hálózatához már kapcsolódott eszközöket és felhasználókat, pedig a biztonsági visszaélések 25 százaléka lopott hitelesítő adatokkal történik”
– hívta fel a figyelmet Marton Károly, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Zéró bizalom a gyakorlatban
A zéró bizalom elvének alkalmazásához érdemes úgynevezett biztonsági higiéniás eljárásokat alkalmazni. Ehhez a szervezetnek nemcsak ismernie kell a védendő adatait, hanem kritikusság és bizalmi szintek szerint rendszereznie is kell azokat. Emellett rendelkezni kell az IT környezet minden belső és külső elemére vonatkozó leltárral, beleértve a saját és felhőerőforrásokat, IP címeket, közösségi média azonosítókat is. Egy rosszindulatú támadó az IT rendszerben meglévő sérülékenységeket használja ki, így tisztában kell lenni minden eszköz konfigurációs beállításával és a biztonsági frissítések szintjével. A szervezetnek tudnia kell szabályoznia, hogy pontosan kinek, mikor és mihez ad hozzáférést, amelyhez érdemes egy automatizált identitáskezelő rendszert bevezetni. Ezt ki lehet egészíteni fejlett azonosítási módszerekkel, mint például biometrikus azonosítás, viselkedés monitorozás vagy feltétekhez kötött hozzáférés. A kockázati kitettség teljes megértéséhez a rendszerekhez kapcsolódó vagy azt kiszolgáló és működtető összes szereplő biztonsági kockázatainak ismerete szükséges, valamint ezeket folyamatosan monitorozni és kezelni kell. Mind a keletkező naplók adatmennyisége, mind a támadások lehetséges komplexitása elengedhetetlenné teszi a vállalatok számára, hogy fejlett, mesterséges intelligenciával kiegészített naplózó és monitorozó rendszereket használjanak a potenciális biztonsági incidensek és problémák észleléséhez.
Érdemes kicsiben kezdeni
Azoknál a szervezeteknél, ahol az IT rendszerek sokéves – gyakran elavult – megoldásokra épülnek, a zéró bizalom elvével összhangban álló architektúra kialakítása meglehetősen nagy kihívást jelenthet. Érdemes emiatt a bevezetést kisebb, kezelhető méretű részekre osztani, például először a végpontok hálózati szegmentációját vagy az adatvagyonfelmérést elvégezni és lépcsőzetesen haladni a feladatokkal.
„A zéró bizalom elv bevezetése valószínűleg kulturális váltást is hoz a szervezet életében. Megváltozhat az IT biztonsági munkatársak feladatköre, esetleg többleterőforrást igényel a tervezés vagy az automatizálás megvalósítása. Nagyobb együttműködést igényelhet az IT biztonsági terület és az üzlet között a kockázatok megértése, biztonsági folyamatok és kontrollok tervezése. Az üzleti területeknek pedig jobban meg kell érteniük a rendszerjogosultságokat és finomítani kell az üzleti alkalmazások hozzáférési szintjeit”
– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának igazgatója.
Nem egy új megoldás, hanem szemléletváltás
A zéró bizalom elvének bevezetésével lehetőség van arra, hogy újragondoljuk a vállalat biztonsági rendszerét, szervezetté és kontrolláltá tegyük minden erőforrás használatát, valamint egyszerűsítsük, integráljuk és automatizáljuk a hálózatvédelmi folyamatok és biztonsági megoldások működését. Ez a komplex, szervezeti egységeken átívelő feladat összehangoltabbá és hatékonyabbá teheti az IT védelmi rendszerek működését. A feladat komplexitása és szervezeti egységeken átívelő jellege miatt érdemes a témában jártas szakértőket bevonni a zéró bizalom elvének kialakítási és bevezetési folyamata során.
A zéró bizalom megteremtése nem egy termék vagy platform bevezetését, hanem egy szemléletmódbeli váltást jelent abban, ahogy a szervezetek a saját biztonságukról gondolkodnak és gondoskodnak. Egy ilyen váltáshoz szükséges erőfeszítés inkább hasonlítható egy maratoni futáshoz, mintsem egy 100 méteres sprinthez, hiszen a működési folyamatok átgondolását és összehangolását, vagy akár szervezeti, kulturális váltást is igényelhet.
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.
A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.
A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.
„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is
– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”
Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai
-
Egészség2 hét ago
Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben
-
Ipar2 hét ago
PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése
-
Egészség2 hét ago
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
-
Gazdaság2 hét ago
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
-
Szórakozás1 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság1 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon




