Gazdaság

A zéró bizalom elve: soha ne bízz, mindig ellenőrizz!

Az utóbbi időben egyre hangsúlyosabban tör előre a hálózati határvédelem és hálózatbiztonság területén az úgynevezett zéró bizalom elve.

Első olvasatra talán túlzott félelemnek látszik ez a megközelítés, de a vállalatok 59 százaléka tapasztalt már adatvédelmi incidenst harmadik fél hibájából, valamint a biztonsági visszaélések 25 százaléka ellopott felhasználói fiókokkal történik, ezért a mai digitális világban a hálózatbiztonság tervezése kritikus szempont – derül ki a Deloitte Tech Trends 2021 tanulmányából.

Mit jelent a zéró bizalom elve?

A zéró bizalom elve alapján minden hálózati erőforrás igénybevételekor ismételten ellenőrizni kell az eszközt, annak biztonsági állapotát és a felhasználót is. Egy zéró bizalomra épülő megoldás például kockázati alapon riasztást adhat, ha egy felhasználó azonosítójával szokatlan országból vagy rendhagyó időben belépési kísérletet észlel. Ilyen esetben egy incidenskezelő rendszer automatikusan kizárja a felhasználót, ezzel csökkentve a visszaélés esélyét. A zéró bizalomra épülő megközelítés egyik fő eleme továbbá a hálózat, adatok, alkalmazások, munkafolyamatok és más erőforrások kezelhető egységekbe osztása annak érdekében, hogy a biztonsági kontrollokat minél mélyebb szinteken érvényesíthessük. A zéró bizalomra épülő architektúra révén össze lehet hangolni az IT terület egyéb automatizált folyamatainak működését is, például a DevSecOps vagy NoOps működési modelleket, valamint API-k segítségével egy konzisztens rendszerfelügyeleti ellenőrző réteget lehet kialakítani.

Miért van rá szükség?

„A hagyományos úgynevezett várárok típusú hálózatvédelmi megoldásoknál gyakran elegendő egy hálózathoz kapcsolódó eszközt vagy rajta keresztül egy felhasználót a csatlakozáskor egyszer azonosítani, és onnantól kezdve a belső hálózaton széles körben elérhetővé tenni számára az alkalmazásokat és hálózati szolgáltatásokat. A mai munkakörnyezetben azonban egy vállalati hálózathoz sokféle irányból, sokféle eszközön és módon keresztül lehetséges kapcsolódni: távoli elérés VPN kapcsolattal, felhőszolgáltatáson keresztül vagy hibrid IT környezetben, ez pedig nem ad kellő biztonságot. Elég csak az okos eszközök kiterjedt használatára vagy az 5G, IoT és mesterséges intelligencia elterjedése miatt többszörös támadási felületek kialakulására gondolni. A biztonsági határvonalakra épülő megoldások valójában megbízhatónak tekintik a szervezet hálózatához már kapcsolódott eszközöket és felhasználókat, pedig a biztonsági visszaélések 25 százaléka lopott hitelesítő adatokkal történik”

– hívta fel a figyelmet Marton Károly, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Zéró bizalom a gyakorlatban

A zéró bizalom elvének alkalmazásához érdemes úgynevezett biztonsági higiéniás eljárásokat alkalmazni. Ehhez a szervezetnek nemcsak ismernie kell a védendő adatait, hanem kritikusság és bizalmi szintek szerint rendszereznie is kell azokat. Emellett rendelkezni kell az IT környezet minden belső és külső elemére vonatkozó leltárral, beleértve a saját és felhőerőforrásokat, IP címeket, közösségi média azonosítókat is. Egy rosszindulatú támadó az IT rendszerben meglévő sérülékenységeket használja ki, így tisztában kell lenni minden eszköz konfigurációs beállításával és a biztonsági frissítések szintjével. A szervezetnek tudnia kell szabályoznia, hogy pontosan kinek, mikor és mihez ad hozzáférést, amelyhez érdemes egy automatizált identitáskezelő rendszert bevezetni. Ezt ki lehet egészíteni fejlett azonosítási módszerekkel, mint például biometrikus azonosítás, viselkedés monitorozás vagy feltétekhez kötött hozzáférés. A kockázati kitettség teljes megértéséhez a rendszerekhez kapcsolódó vagy azt kiszolgáló és működtető összes szereplő biztonsági kockázatainak ismerete szükséges, valamint ezeket folyamatosan monitorozni és kezelni kell. Mind a keletkező naplók adatmennyisége, mind a támadások lehetséges komplexitása elengedhetetlenné teszi a vállalatok számára, hogy fejlett, mesterséges intelligenciával kiegészített naplózó és monitorozó rendszereket használjanak a potenciális biztonsági incidensek és problémák észleléséhez.

Érdemes kicsiben kezdeni

Azoknál a szervezeteknél, ahol az IT rendszerek sokéves – gyakran elavult – megoldásokra épülnek, a zéró bizalom elvével összhangban álló architektúra kialakítása meglehetősen nagy kihívást jelenthet. Érdemes emiatt a bevezetést kisebb, kezelhető méretű részekre osztani, például először a végpontok hálózati szegmentációját vagy az adatvagyonfelmérést elvégezni és lépcsőzetesen haladni a feladatokkal.

„A zéró bizalom elv bevezetése valószínűleg kulturális váltást is hoz a szervezet életében. Megváltozhat az IT biztonsági munkatársak feladatköre, esetleg többleterőforrást igényel a tervezés vagy az automatizálás megvalósítása. Nagyobb együttműködést igényelhet az IT biztonsági terület és az üzlet között a kockázatok megértése, biztonsági folyamatok és kontrollok tervezése. Az üzleti területeknek pedig jobban meg kell érteniük a rendszerjogosultságokat és finomítani kell az üzleti alkalmazások hozzáférési szintjeit”

– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának igazgatója.

Nem egy új megoldás, hanem szemléletváltás

A zéró bizalom elvének bevezetésével lehetőség van arra, hogy újragondoljuk a vállalat biztonsági rendszerét, szervezetté és kontrolláltá tegyük minden erőforrás használatát, valamint egyszerűsítsük, integráljuk és automatizáljuk a hálózatvédelmi folyamatok és biztonsági megoldások működését. Ez a komplex, szervezeti egységeken átívelő feladat összehangoltabbá és hatékonyabbá teheti az IT védelmi rendszerek működését. A feladat komplexitása és szervezeti egységeken átívelő jellege miatt érdemes a témában jártas szakértőket bevonni a zéró bizalom elvének kialakítási és bevezetési folyamata során.

A zéró bizalom megteremtése nem egy termék vagy platform bevezetését, hanem egy szemléletmódbeli váltást jelent abban, ahogy a szervezetek a saját biztonságukról gondolkodnak és gondoskodnak. Egy ilyen váltáshoz szükséges erőfeszítés inkább hasonlítható egy maratoni futáshoz, mintsem egy 100 méteres sprinthez, hiszen a működési folyamatok átgondolását és összehangolását, vagy akár szervezeti, kulturális váltást is igényelhet.

Related Topics:adatvédelem bizalom deloitte elv hálózat kibertámadás szükség támadás védelem zérő

Up Next

Mi kell a tökéletes Valentin-naphoz?

Don't Miss

Globális franchise hálózat kiépítésébe kezd Magyarország vezető influencer marketing cége

Gazdaság

A Kyndryl Foundation 100 000 dolláros támogatással erősíti meg elkötelezettségét

A Kyndryl jótékonysági szervezete, a Kyndryl Alapítvány bejelentette harmadik éve futó globális támogatási programjának kedvezményezettjeit. A támogatásban részesülő 14 nonprofit szervezet között ismét helyet kapott a United Way Magyarország.

A Kyndryl ezzel tovább erősíti hosszú távú elkötelezettségét a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségek fejlesztése iránt világszerte.

A Kyndryl Alapítvány legújabb támogatási portfóliója a korábbi, többéves együttműködések folytatása mellett új szervezeteket is bevon. A programok középpontjában a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-képzések, a digitális befogadás és a munkaerőpiaci felkészítés áll.

Az United Way Magyarország immár második egymást követő évben részesül támogatásban, és a 100 000 amerikai dolláros hozzájárulást az „United for CyberSafe Youth” program folytatására és továbbfejlesztésére fordítja. A moduláris képzési program középiskolás diákokat és fiatal felnőtteket céloz, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű közösségekre és a látássérült emberekre.

A program hatását jól tükrözik olyan résztvevők tapasztalatai, mint a pécsi látássérült középiskolás diák, Dorottya, aki éppen érettségire készült és az egyetemi továbbtanulását tervezte, amikor részt vett egy mesterséges intelligenciára fókuszáló képzésen. A program során olyan eszközöket és alkalmazásokat ismert meg, amelyek támogatják az önálló tanulást, például összefoglalják és akadálymentes formátumba alakítják a tananyagokat.

„Fel tudom tölteni a tananyagokat, akár teljes tankönyveket is, az alkalmazás pedig úgy foglalja össze őket, hogy könnyen megértsem. Olyan érzés, mintha a saját tankönyvemmel beszélgetnék”

– mondta. A program a felelős MI-használatra is kiemelt figyelmet fordított, így Dorottya nemcsak új eszközöket ismert meg, hanem azt is megtanulta, hogyan használhatja azokat tudatosan és kritikusan a tanulásban és a mindennapi életben – ez pedig fontos készség lesz jövőbeli tanulmányai során.

A Kyndryl Alapítvány olyan programokat támogat, amelyek a munkaerőpiacon értékes digitális készségeket fejlesztenek, és segítik az embereket abban, hogy megfelelő munkalehetőségekhez jussanak. Ezek az oktatási programok várhatóan több mint 100 000 ember életére lesznek hatással világszerte.

„A Kyndryl Alapítvány magyarországi jelenléte immár a harmadik évébe lép, melynek segítségével tovább mélyítjük elkötelezettségünket azon programok iránt, amelyek gyakorlati kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségekkel vértezik fel a fiatalokat”

– mondta Presszer Péter, a Kyndryl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

„A United Way Magyarországgal folytatott együttműködésünk közös célja, hogy minél több diák és fiatal felnőtt számára tegyük elérhetővé a magas színvonalú digitális képzéseket.”

A globális támogatási program harmadik évének kedvezményezettjeiről további információ itt található.

A Kyndryl Alapítvány kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készséghiány enyhítését célzó kezdeményezéseiről további részletek a www.kyndryl.org oldalon érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Reális forgatókönyv, hogy jövőre az AI vásárol helyettünk

Az online kereskedelem csendben, mégis soha nem látott sebességgel alakul át. Egy vásárlási döntés előtt egyre többen fordulnak nagy nyelvi modellekhez
– például Geminihez, Copilothoz vagy ChatGPT-hez –, és sok esetben már el sem indítanak hagyományos keresést például a Google-ben.

„A mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések jóval részletesebb helyzetekből indulnak ki, mint a korábbi keresések, az AI pedig olyan válaszokat ad, amelyek szinte észrevétlenül terelik a felhasználót egy konkrét termék vagy megoldás felé”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Gandera Balázs, az INTREN digitális marketing ügynökség ügyvezetője.

A keresést felváltja a beszélgetés: új korszak kezdődik

„Egy új felhasználói réteg már aktívan használja ezt a megközelítést, és a változás üteme kifejezetten gyors”

– hangsúlyozza a szakértő. Ma már sokan nem egyszerűen beírják a keresőbe, hogy „gyerekbicikli”, hanem részletesen leírják az igényeiket: életkort, színt, felhasználási helyzeteket, preferált kialakítást és egyedi elvárásokat. Az AI erre nemcsak válaszokat ad, hanem alternatívákat kínál, visszakérdez, és folyamatos párbeszéddel formálja a vásárlói döntést. Bár az ilyen típusú keresések aránya egyelőre nem tűnik nagynak, a növekedés tempója kiemelkedő.

„Rövid idő alatt többszörösére bővülhet az AI-alapú keresések aránya, ami már érezhető hatást gyakorol a kereskedők forgalmára”

– teszi hozzá Gandera Balázs.

AI, mint digitális vásárlási asszisztens

A vásárlási folyamat alapjaiban alakul át. A felhasználó egyetlen kérdésre választ kap, majd azonnal további, személyre szabott javaslatok érkeznek, amelyek fokozatosan mélyítik az érdeklődését. Az AI alternatívákat ajánl, új szempontokat ad, és egyre konkrétabb irányba tereli a döntést. Ezzel párhuzamosan megjelennek azok a linkek és ajánlások is, amelyek már közvetlenül a vásárláshoz vezetnek. Nemzetközi szinten már ennél is tovább mentek: olyan megoldások születnek, ahol az AI nemcsak ajánl, hanem magát a tranzakciót is előkészíti.

„A Google által bejelentett fejlesztések például egy központi kosár köré épülnek, amely több webshop kínálatát kezeli egy helyen. A rendszer folyamatosan figyeli az árakat és akciókat, miközben releváns ajánlatokat ad, a vásárlás pedig akár egyetlen lépésben végrehajthatóvá válik”

– emeli ki a szakértő.

Gyors adaptáció előtt a hazai e-kereskedelem

A magyar piac számára is érezhetők már ezek a változások és várható, hogy rövid időn belül átalakulnak a vásárlási szokások. A bevezetés jellemzően a nagy nemzetközi szereplőknél indul, majd gyorsan terjed a szélesebb körben használt webshop rendszereken keresztül.

„Reális forgatókönyv, hogy egy éven belül tömegesen jelennek meg ezek a működések a mindennapi vásárlásban”

– hívja fel a figyelmet az INTREN szakértője. Kiemeli: ebben a helyzetben a kereskedők, cégek láthatóságának kérdése is új szintre lép. A keresőoptimalizálás alapelvei továbbra is érvényesek maradnak, ugyanakkor alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a döntési pontok egyre gyakrabban az AI válaszaiban jelennek meg.

Azok a kereskedők, akik időben reagálnak, biztosabb pozíciót építhetnek ki ebben az új környezetben.

„Az első lépések nem igényelnek jelentős erőforrást. Tudatos jelenlét, megfelelő adatstruktúrák és frissített tartalom már elegendő lehet ahhoz, hogy egy márka megjelenjen az ajánlások között. Ez az időszak inkább felkészülésről szól, mint versenyfutásról, ugyanakkor a tempó gyors, és a figyelem kulcsszerepet kap”

– összegez Gandera Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Élénkülés a használthajó-piacon: 13 százalékkal nőtt a kereslet tavaly májushoz képest

A Használtautó.hu 2026. májusi adatai szerint tovább élénkült a hazai használthajó-piac: az érdeklődések* száma éves összevetésben 12,8 százalékkal emelkedett, miközben a hirdetések száma és az átlagár is növekedett.

A vízisport-szezon kezdetével párhuzamosan a kereslet a fiatalabb vízi járművek és a prémium vitorlások iránt egyaránt erős maradt.

A május hagyományosan a hajózási és vízisport-szezon nyitánya Magyarországon, ami minden évben élénk keresletet hoz a használthajó-piacon. A Használtautó.hu adatai alapján 2026 májusában közel 2 600 érdeklődés érkezett a hajóhirdetésekre, szemben az egy évvel korábbi 2 300-zal. A kínálat is bővült: a hirdetések száma 831-ről 871-re emelkedett.

A növekvő kereslet az árakban is megmutatkozott. Az átlagár egy év alatt 9,5 millió forintról 10,5 millió forintra nőtt, ami 10,2 százalékos emelkedést jelent. Eközben a medián ár gyakorlatilag változatlan maradt, 5 millió forint körül alakult. Érdekes tendencia ugyanakkor, hogy a hirdetett hajók átlagéletkora 17,7-ről 19 évre emelkedett, vagyis a piac az idősebb hajók növekvő aránya mellett is bővülést mutat.

A legkeresettebb márkák rangsorát a SEA-DOO vezeti, amely átlagosan 4,9 millió forintos árával és mindössze 10 éves átlagéletkorával a legfiatalabb és egyben az egyik legelérhetőbb szereplő a toplistán. A márka népszerűsége jól mutatja a jet-skik és más kisebb vízi járművek iránti töretlen érdeklődést. A második helyen a BAYLINER végzett, amelynek hajói átlagosan 13,4 millió forintba kerülnek, míg a harmadik helyet a prémium vitorlásairól ismert BAVARIA szerezte meg.

A toplista egyértelműen kirajzolja a piac kettős karakterét. Az egyik oldalon a fiatalabb, kedvezőbb árú vízi járművek állnak, mint a SEA-DOO vagy a YAMAHA. A másik oldalon a prémium kategória szereplői találhatók: a BAVARIA átlagára meghaladja a 36 millió forintot, a JEANNEAU-é pedig a 20 millió forintot, de a CROWNLINE és a SEA RAY modelljeinek átlagára szintén 10 millió forint felett alakul.

Külön figyelmet érdemelnek a klasszikus vitorláshajók. A BALATON és a DEHLER márkák hajóinak átlagéletkora 31, illetve 32 év, mégis a legkeresettebb márkák között szerepelnek. Hasonlóan érdekes a REBELL WERFT jelenléte a toplistán: a márka átlagosan 37 éves hajókkal és mindössze 1,6 millió forintos átlagárral az egyetlen 2 millió forint alatti szereplő a rangsorban. Mindez arra utal, hogy a jól karbantartott, idősebb hajók és klasszikus vitorlások iránt továbbra is stabil kereslet mutatkozik a hazai piacon.

*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!