Connect with us

Gazdaság

Komoly IT fejlesztések zajlottak le Szombathelyen

Kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósítása az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi kampuszán

Sikeres szakmai teljesítménnyel zárult az ELTE Informatikai Karának komplex oktatási és kutatási célokat támogató projektje.

Az ELTE „EFOP-3.6.1-16-2016-00023 azonosító számú, Kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósítása az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi kampuszán” projektje az informatikai és a természettudományi területeken az ELTE budapesti és szombathelyi adottságainak, erőforrásainak, kapacitásainak és lehetőségeinek figyelembe vételével – minden ottani előzmény nélkül  – létrehozott és beindított egy jelentős kutatás-fejlesztési és oktatási fejlesztést Szombathelyen.
Felépült Szombathelyen a Gotthard Obszervatórium területén egy földi műholdvevő állomás, amely nemzetközi összefüggésben is szolgálja majd az asztrofizikai kutatásokat.

Sikeres szakmai teljesítménnyel zárult az ELTE Informatikai Karának komplex oktatási és kutatási célokat támogató projektje. Melynek célja volt, hogy a szombathelyi régió műszaki és informatikai szakember igényének kielégítésére e képzési helyen megvalósítsa a programtervező informatikus képzést, másrészről olyan innovatív kutatási alprojektek megvalósítása, amely hazai és nemzetközi együttműködésen alapulnak. Kifejezett célja volt továbbá, hogy az informatika, természettudományok és társadalomtudományok teru?letén új módszerekkel és eszközökkel adjon választ eddig még meg nem oldott problémákra.

A 2017 és 2021 között futó projekt több mint 330 millió forintból az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt megvalósításában az ELTE három kara vett részt: projekt vezetőjeként az ELTE Informatika Kar, továbbá a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar.

A projekt keretében az alábbi eredmények valósultak meg:

  • Az Adattudomány Alkalmazásai Kutatócsoport agrárinformatikai kutatásokat végzett az Agrárgazdasági Kutató Intézettel szoros együttműködésben. A mezőgazdaságban nagyszámú adat áll rendelkezésre földterületenként olyan mennyiségekről, mint például „Műtrágyaköltség búzára”, „Gépköltség kukoricára”,, „Rovarölőszer-költség árpára”, „Vetésterület repcére”, „ Nitrogénműtrágya mennyisége búzára”. Természetesen nem áll rendelkezésre minden földterület esetében az összes adat. A kutatók adatbányászati módszerek felhasználásával olyan döntés-előkészítő rendszert hoztak létre, amely képes a hiányzó adatok pontos becslésére, illetve ismert, bejelentett adatok hitelességének ellenőrzésére. A rendszer képes arra, hogy jelzést adjon, ha az általa becsült adat jelentősen eltér a bejelentett értékektől.  Az együttműködés eredményeként két publikáció született.
  • Az asztorfizikai alprojekt keretében egy világviszonylatban is korszerű földi műhold-vevő állomás épült Szombathelyen a Gotthard Obszervatórium területén, amely révén lehetőség lesz a tudományos céllal világűrbe juttatott un. CubeSat műholdakról adatokat fogadni, illetve a műholdak földi vezérlésére is.
    Szombathelyen megépített földi műholdvevő állomás – videó
  • Az oktatási pillér keretében a régió műszaki és informatikai szakember igényének kielégítésére szombathelyi telephelyen 2017 szeptemberében elindult a programtervező informatikus alapszak (BSc). Az első végzős évfolyam 2020 nyarán vehette át a diplomáját
  • Vizuális (film alapú), információk átadását szolgáló kurzust tartottak. Szombathelyen, ehhez kapcsolódva készült el a zárórendezvényen bemutatandó kisfilm is.

A fentieken túl többek között az alábbi eredmények valósultak meg:

a pályázat keretein belül 26 publikáció jelent meg, amiből 20 idegennyelvű volt. 4 külföldi felsőoktatási intézménnyel és kutató hellyel jött létre kutatási tartalommal együttműködési megállapodás. A kutatói utánpótlási programba 13 fiatal kutatót és 25 ösztöndíjas hallgatót vontak be. A pályázatban részt vevő kutatók 16 db tudományos konferencia előadást tartottak többségében külföldi eseményeken. A projektben részt vevő kollégák 19 sikeres ismeretterjesztő és kutatási eredményeket bemutató rendezvényt tartottak, több mint 400 fő részvételével. A projekt futamideje alatt 5 szintlépés történt: két PhD doktori fokozat szerzés, 1 nemzetközi díj elnyerése és két oktató kolléga besorolása változott, adjunktusból docenssé léptek elő.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss