Második alkalommal ír ki felhívást infrastruktúrafejlesztési támogatásra a Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítványa, amelynek célja a természettudományos oktatás feltételeinek javítása a közoktatási intézményekben.

A tavalyi sikeres kiírás után idén is 100 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre az általános és középfokú iskolák számára.

A program lehetőséget biztosít az intézményeknek laboratóriumi felszerelések, demonstrációs eszközök, szaktantermi berendezések és egyéb, a természettudományos oktatást segítő infrastruktúra beszerzésére. A kérelmezhető támogatás összege 500 ezer és 10 millió forint között mozog, a jelentkezési határidő pedig április 28., 9:00.

A támogatás felhasználható többek között kísérleti eszközök, tudományos műszerek, szertárak fejlesztésére, valamint speciális bútorok és tárolóeszközök beszerzésére. Nem vonatkozik azonban építészeti beruházásokra vagy fogyóeszközök, például vegyszerek vásárlására.

„Ez a támogatási rendszer nemcsak esélyt ad arra, hogy a kérelmező iskola bővíthesse természettudományos oktatásának eszközrendszerét, hanem a Richter részéről felajánlást is jelent arra nézve, hogy az iskola tanárai és diákjai tanulmányi látogatások és egyéb fórumok révén izgalmas és tanulságos betekintést kapjanak a modern gyógyszerkutatások mágikus világába”

– mondta el a program kapcsán Prof. Dr. Szántay Csaba, a Richter tudományos főtanácsadója, egészségügy- és oktatástámogatási vezetője.

A tavalyi évben 35 intézmény kérelmét támogatta az alapítvány, ami jelentős fejlesztéseket tett lehetővé az oktatás területén. Az iskolák laboratóriumi berendezésekkel, szemléltető eszközökkel és korszerű kísérleti felszerelésekkel gazdagodtak, amelyek hozzájárultak a természettudományos tárgyak színvonalának növeléséhez. A program célja, hogy a következő években még több intézmény számára nyújtson támogatást, tovább erősítve ezzel a magyar természettudományos oktatást.

„A kezdeményezés révén évről évre egyre több középiskolába jutunk el, ahol kiváló pedagógusokat ismerünk meg, akik a legnagyobb szeretettel és odaadással dolgoznak a diákok képzésén, ismereteik fejlesztésén. A mi feladatunk az, hogy segítsük őket ebben a munkában úgy, hogy minél több lehetőségük legyen az órákon korszerű eszközök segítségével illusztrálni a biológia, kémia, fizika törvényszerűségeit, gyakorlati példákkal demonstrálva feltárni a tanulók számára a természettudomány világát”

– tette hozzá Dr. Bódis Attila, a Centenáriumi Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A Richter évtizedek óta elkötelezett támogatója a magyar természettudományos oktatásnak, hiszen a jövő gyógyszerkutatóinak és szakembereinek képzése már az alap- és középfokú oktatásban megkezdődik. A felhívás részletei és a jelentkezési űrlap elérhetők a Centenáriumi Alapítvány weboldalán. Az érdeklődő intézmények számára érdemes mielőbb benyújtani támogatási kérelmüket, hogy élhessenek ezzel a kivételes lehetőséggel a természettudományos oktatás fejlesztésére.

A felhívás részletei ezen a linken találhatók: Richter Gedeon Nyrt. Centenáriumi Alapítvány

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben, áll a Syngenta elemzésében.

A vállalat szerint a biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.

Világviszonylatban a biológiai alapokon nyugvó készítmények felhasználása 4,5%-kal dinamikusabban növekszik a hagyományos növényvédelmi termékekhez képest. Főként a biostimulátorok és a tápanyag-hasznosulást segítő anyagok iránt nő a kereslet. Magyarországon az ilyen készítmények felhasználási aránya a szántóföldi körülmények között egyelőre kisebb, míg a zöldség- és gyümölcskultúrákban a felhasználásuk már jóval általánosabb, áll a Syngenta elemzésében.

„A biológiai megoldások használata terén azon országok vannak élen, ahol a zöldség- és gyümölcstermesztés dominál, illetve ahol már szükség van a vízkímélő technológiák alkalmazására a klimatikus tényezők miatt. Szántóföldi körülmények közt a biostimulátorok alkalmazása főleg a mediterrán térségben – például Olaszországban és Görögországban ­- már Európán belül is technológiai elemnek tekinthető, hiszen a klímaváltozás hatásait ezen régiók már előbb és intenzívebben érzékelték. A biológiai növényvédelemre számos régióban láthatunk működő és terjedő technológiákat, erre talán legjobb példa az afrikai országok kukoricatermesztésében még nagyobb gondot okozó aflatoxin termelő gombafajok elleni küzdelem”

– ismertette Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere.

A biológiai megoldások iránt a jövőben nagyobb kereslet várható Európában. Az Európai Unió agrárpolitikája a fenntartható módon történő gazdálkodás felé próbálja orientálni a termelőket. Kitűzött cél, hogy 2050-re 50%-kal több fenntartható módon előállított élelmiszer-alapanyagot kell előállítani. A fogyasztói igények változásai is ebbe az irányba mutatnak: a vásárlók keresik a zöldebb, fenntarthatóbb gazdálkodásból származó élelmiszereket, ennek a szerepe a jövőben várhatóan még inkább felértékelődik. Termelői oldalról is egyre többen figyelnek oda a talajaik védelmére, egészségére, és a növényeik igényeinek a pontos és tudatos kiszolgálására. Emellett kihasználják az Agrár Ökológiai Programban a mikrobiológiai és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával elérhető extra támogatási lehetőséget is.

Dr. Nagy Viktor szerint a legnagyobb problémát a fokozódó időjárási anomáliák okozzák, amelyek kezdenek megszokottá válni hazánk területén is. A növények nem képesek kitérni a környezet okozta stresszorok elől, így nekik minden védekező funkciójukat élettani, biokémiai alapon kell megoldani. A növények természetes alkalmazkodóképessége azonban nem tud lépést tartani a környezeti változás gyorsaságával, ezért segítségre szorulnak. A biológiai lehetőségek alkalmazásával a növényekben eleve meglévő védekezőmechanizmusokat tudják erősíteni és ellenállóbbá tenni a környezeti stresszel szemben. Ahhoz azonban, hogy a biológiai készítményekkel valós eredményt lehessen elérni, a saját alkalmazkodóképességünkre is szükség van. Meg kell ismerni magát a növényeket, a növények igényeit és ezek speciális igényeire adható egyedi megoldásokat. Kétségtelenül ez egy rögös út, amit a gazdáknak és a gyártó cégeknek közösen kell sok-sok tanulás mentén bejárniuk. Viszont ha helyes időpontban és megfelelő készítménnyel végzik el a kijuttatást, az megtérülő befektetés.

Vezető agrárpiaci szereplőként a Syngenta eltökélt abban, hogy a fogyasztók számára olyan élelmiszert tudjanak a gazdálkodók előállítani, amely biztonságos és valamennyi fogyasztói elvárásnak eleget tesz. A vállalat nem titkolt szándéka, hogy a világ és hazánk vezető szereplőjévé váljon a biológiai termékek szegmensében, és tudással, tapasztalattal, a termelők edukációjával hozzájáruljon egy fenntarthatóbb gazdálkodáshoz.

A vállalat portfóliójában jelenleg 30 termék elérhető. A fejlesztések a biostimuláció és környezeti stressz okozta károk mérséklése, a talajegészség megóvása és javítása, a tápanyag- és vízhasznosítás hatékonyságának növelése és a biológiai növényvédelem hatékonyságának javítása érdekében zajlanak. A készítmények kutatása terén nagy hangsúly helyeződik az úgynevezett alapkutatási szakaszra. A növények bonyolult biokémiai szabályozásának sok szegmense máig ismeretlen a tudomány számára. Ezen növényélettani folyamatok kutatása, megismerése elsődleges prioritás.

A Syngenta Biológiai Megoldások olyan termékeket foglal magába, amelyek a növények speciális igényeire egyedi megoldást tudnak kínálni. Megtalálhatók köztük biológia növényvédőszerek (Taegro), tápanyag-hasznosulást segítő biostimulátorok (Vixeran), klasszikus, kipermetezhető biostimulátorok (Megafol, Quantis, Isabion, YieldOn, Viva stb.), biostimulátor csávázószer (Epivio Energy) és vannak termésnövelő anyagok (Boroplus, MicroNP) is.

A Syngenta Biológiai Megoldások közül a biostimulátor készítmények elsősorban a környezeti stressz okozta károk mérséklésére alkalmazhatóak. Egészen a csírázáskori erősebb fejlődés támogatásától, a vegetáció során jelentkező szárazság és hőstressz, hideg- és fagyhatás esetén, esetlegesen egy bekövetkező mechanikai sérülés (jég-, szél-, vagy homokverés) utáni gyors regenerálódás elősegítésére, a főbb termésképződési időszakokban a mennyiségi és minőségjavítási célzattal.

A termésnövelő készítmények növénykultúrától függően lehetnek starter-, öntöző- és lombtrágyák. Összetételük az adott növény fejlődési szakaszához és akkori igényeihez megfelelő arányban igazodik. Vannak olyan készítmények, amelyek kifejezetten szántóföldi kultúrákban jelenthetnek megoldást, míg vannak olyan termékek, amelyek többkultúrás felhasználást tesznek lehetővé és valamennyi termesztett kultúrában alkalmazható a szántóföldektől kezdve az ültetvényeken át, egészen a zöldségkultúrákig. Sőt, akár még dísznövényeink is kaphatnak segítséget a Syngenta Biológiai Megoldások segítségével. A legfontosabb viszont az, hogy mindig az adott kultúrában és az adott probléma kezelésére ajánlott terméket válasszák, valamint, hogy a kijuttatás időzítését a szakértői ajánlat alapján végezzék el.

Fotó kredit: Syngenta

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!