Connect with us

Gazdaság

Hogyan működik egy kobot a bútorgyárban

A Becker Románia UR10 együttműködő robotok által automatizált ragasztóadagolás és összeszerelési folyamatok révén növeli a termelékenységet

A Becker Románia bútorgyár préselt bükk furnér elemeket gyárt.

Az ismétlődő munkafolyamatok hatékonyságának a végtermék minőségének befolyásolása nélküli növelése érdekében a Becker Románia két UR10 kobotot vezetett be gyártási folyamataiba. Az együttműködő robotok kezelik a ragasztóadagolást és a felszedési és beültetési (pick and place) feladatokat a Becker gyártási egységében, ahol évente több mint 10.000 köbméternyi bükkfa kerül feldolgozásra.

Kihívás

A termelési folyamatokhoz megfelelően képzett személyzet toborzása meglehetősen nagy nehézségnek bizonyult, ami arra késztette a vállalatot, hogy megvizsgálja az automatizálás lehetőségét. Olyan együttműködő automatizálási konfigurációt kerestek, amelyben az emberek és az újonnan integrált megoldások együtt dolgoznak az összeszerelési folyamat hatékonyságának növelése érdekében. A Becker emellett arra törekedett, hogy javítsa az alkalmazottak munkakörnyezetét, akikre ezáltal vonzóbb és kreatívabb feladatok vártak.

Megoldás

A Becker Románia azért választotta a Universal Robots együttműködő robotjait az automatizáláshoz, mert kifejezetten arra tervezték őket, hogy biztonságosan működjenek emberi munkaerő közvetlen közelében további biztonsági felszerelés nélkül, emellett rendkívül gyorsan és egyszerűen telepíthetők. A tükrök összeszerelésének folyamatába integrált két UR10 kobot párhuzamosan működik: az első UR10 ragasztót adagol a termék keretére, majd a második UR10 egy gyűrűs darabot helyez az üveg feletti ragasztós felületre. A kobotok programozása egyszerűen és gyorsan történt. A vállalat egy, a UR felületéről letölthető CircleMove nevű programot használt, ami viszonylag szabad mozgást tesz lehetővé.

„A UR együttműködő robotokat könnyű programozni. Nem igényel magas szintű számítógépes és automatizálási ismereteket. Bárki, aki minimális műszaki ismeretekkel rendelkezik, sikeresen létre tud hozni alkalmazásokat ezekkel a robotokkal”

– mondta Remus ?opan, a Becker Románia műszaki mérnöke.

A Universal Robots által nyújtott műszaki támogatás is nagyban hozzájárult a kobotok sikeres telepítéséhez.

„A Universal Robots honlapján megtalálható az összes szükséges információ, még a kifejlesztett programokhoz, valamint a szoftverfrissítésekhez tartozó backup fájlok is, amelyek egyszerűen lementhetők a weboldalon található varázslófájlok segítségével. Egy egész közösség áll a háttérben, akik bármikor készek segíteni”

– tette hozzá Remus ?opan.

A vállalat jelenleg a két együttműködő robot mellett dolgozó, emberi operátort használ egyik terméke összeállításához. Az operátorok hozzáadják a keretet, az üveget és kiürítik a forgóállványt a tükrök összeszerelése során. Az első kobot forrasztópisztollyal adagolja a ragasztót a kívánt helyre. Ha eljön a ragasztó cseréjének ideje, az egyik operátor az anyagfogyás nyomon követesére létrehozott speciális programon keresztül kap tájékoztatást.

„A fogyasztási norma kiszámítása után létrehoztunk egy globális „telepítési változót”, amelyet a robot kikapcsolt állapotban is elment. Az egyes programok elején történő ellenőrzés során a változó megadja a csőben lévő ragasztó mennyiségét. Amikor eléri a 0 értéket, a program megnyit egy alprogramot, amely olyan helyzetbe mozdítja a robot karját, hogy az operátor könnyedén ki tudja cserélni a ragasztótartályt”

– magyarázta Remus.

A második UR10 egy olyan könnyen és gyorsan összeszerelhető és beállítható, tapadókoronggal ellátott markolót használ, amellyel a félautomata adagolóegységből kiveszi a második részt és a ragasztó fölé helyezi. Minden automatizálási program és érzékelő bekerült a kobot vezérlőegységébe, megkönnyítve ezáltal a programozást. A keret észlelése távolságérzékelőkkel, a raktárban lévő gyűrűs szegmens detektálása pedig fotoelektromos érzékelőkkel történik. Az UR10 kobotokkal való összekapcsolódás egy PLC (Programmable Logic Controller, azaz programozható logikai vezérlő) segítségével történik, amely a forgóállvány működését is ellenőrzi, kétirányúan továbbított analóg jeleken keresztül.

Előnyök

A Becker Románia esetében az UR kobotok jelentősen javították a termékek összeszerelésének minőségét, lehetővé téve az alkalmazások ellenőrzését és a műveletek ismételhetőségét. További előnyt jelent a kobotok rugalmassága, lehetővé téve a más feladatokra való szükség szerinti átcsoportosítást, ami a Becker szempontjából versenyelőnyt jelent. A kobotok átcsoportosíthatóságából származó előnyt szem előtt tartva, a vállalatnak jelenleg van egy UR16 robotja is tesztelési fázisában, amely felülettisztítást végez.

„A UR együttműködő robotok felhasználóbarát programozása nem igényel magas szintű számítógépes és automatizálási ismereteket. Bárki, aki minimális műszaki ismeretekkel rendelkezik, sikeresen be tudja programozni az adott alkalmazási területre ezeket a robotokat. Egyetlen nap alatt gond nélkül elvégeztük a felszedési és beültetési (pick and place) alkalmazás tényleges programozását…”

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss