Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Hibrid hajtásmodell, naperőmű tesztelés, nanoszálas gyógyszertechnológia

Öt új labor, számos új technológia, termék és prototípus született a Műegyetem négyéves nagyvállalati együttműködésében

Öt új labor, két új szolgáltatás, nyolc új technológia, három új termék és öt prototípus született a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) és nagyvállalati partnerei közti, négy éven át tartó, és hamarosan záruló együttműködéséből. 

A Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce vállalatokkal, valamint az NKFIH támogatásával közel 6 milliárd forintból megvalósult projektben a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), a Vegyész- és Biomérnöki (VBK), valamint a Gépészmérnöki Kar (GPK) oktatói és hallgatói kapcsolódtak be.  A BME-n már 67 egyetemi laboratórium áll rendelkezésre a nagyvállalati innovációs partnerségek kiszolgálására.

2017-ben négy nagyvállalati partner, a Siemens, a Nokia, az MVM és a Richter Gedeon kötött négyéves együttműködési megállapodást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, melyhez később a Rolls-Royce is csatlakozott. Az idén záruló projekt fókuszában az energetikai és a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, az integrált, intelligens technológiák fejlesztése állt. Az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködéseinek irányítását önálló egyetemi egységként a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ látja el. A FIEK szervezet 12 aktuálisan futó projektje közel 39 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik. A FIEK egy új kutatásszervezési modellt is megvalósító projekt, mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket megfogalmazzák a felsőoktatás számára.

A Műegyetemen az idén záruló FIEK együttműködésnek köszönhetően öt új labor jött létre. A Siemens-szel és a Rolls-Royce-szal közösen hajtáslabort, az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort és CHP labort (kapcsolt hő és villamosenergia termelő technológiák tesztelésére) alakított ki a BME. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon a Richter segítségével épült fel a Pharmatech labor, míg a Nokia alprojektben egy 5G testbedet hoztak létre, melynek köszönhetően folyamatosan épül ki a teljes campust lefedő 5G teszthálózat. Az új laborokat a jövőben az ipari szereplők szolgáltatásként vehetik igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat. A BME oktatóiból és hallgatóiból álló szakmai team az adott piaci igényeknek megfelelő mérést, kutatást a laborban végzi el, majd az igények szerinti dokumentációval, jegyzőkönyvekkel, javaslatokkal adja át a nagyvállalatok számára. Az 5 új laborral együtt már 67 ipari megrendeléseket is kiszolgáló labor áll rendelkezésre mintegy 30 ezer négyzetméternyi területen az egyetemen. Ezek különböző tudományos fókuszterülettel bírnak és méretükben is nagy szórást mutatnak.

Dr. Lengyel László, a FIEK igazgatója szerint “win-win helyzet a BME és a nagyvállalatok együttműködése, hiszen a cégek egy 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség szellemi tőkéjével és a már meglévő egyetemi infrastruktúrával egészíthetik ki a K+F erőforrásaikat, miközben az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani, jelentős szakmai tapasztalatot szereznek, az infrastrukturális fejlesztésekhez pedig jelentős tőke áramlik az intézménybe. A nagyvállalatoknak lehetőségük van egyszerre több tudományterület erőforrásait igénybe venni, az így létrejövő innovációs kultúra pedig költséghatékony és jóval tágabb teret ad a kreativitásnak, mint a saját erőből megvalósított fejlesztés. Új technológiák, termékek, prototípusok születnek, a projektbe bekapcsolódó fiatalok pedig olyan innovációk kidolgozásában vehettek részt, melyek akár megalapozhatják későbbi karrierjüket is.

Az együttműködések nyomán két új szolgáltatást emelt ki a szakember, az egyik ilyen a hibrid hajtások tesztelése a villamos hajtás laboratóriumban, a másik pedig a dinamikus megújuló termelési-menedzsment szolgáltatás kkv-k számára, amely lehetőséget biztosít napenergiával működő kiserőművek termelési előrejelzésére és menetrend készítésére. Ezeken felül nyolc új technológiát, három terméket és öt prototípust hoztak létre a projektben dolgozó szakemberek. Köztük található egy adatgyűjtő és elemző IoT platform és nanoszálas gyógyszertechnológia is. Előbbi például az energetika, a gyártósorok, és más területek adatgyűjtését, kezelését és elemzését teszi hatékonnyá, míg utóbbi a gyógyszergyártás során, a készítmények minőségének javításához járul hozzá. A Nokia 5G projektjében olyan technológiát dolgozott ki, mely az öntanulási és magasan automatizált funkciói révén egyszerre teszi lehetővé az 5G hálózatok kihasználtságának és a felhasználói élménynek a növelését. A Rolls-Royce-szal fejlesztett topológiai optimalizációs technológia a villamos gépek optimális geometriai kialakítását teszi lehetővé. Az új technológia alkalmazásával a villamos motorok részegységeinek és teljes struktúrájának optimalizált változatát lehet kialakítani.

Idén újabb hároméves innovációs projekt indul a Műegyetemen a thyssenkrupp, a Bosch, a MOL és a ZÁÉV részvételével, melynek célja egy ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ létrehozása. A ZÁÉV partnere az Építőmérnöki Kar, a MOL-é a Vegyész és Gépészmérnöki Kar.  A thyssenkrupp egy kormányvezérlő szoftver biztonságkritikus részének fejlesztésével kapcsolódik a Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz, a Bosch pedig az elektromobilitás révén a Közlekedés és Járműmérnöki Karral dolgozik együtt. A projektek költségvetése meghaladja a 3,5 milliárd forintot.

Az Inno Sapiens, a Műegyetem jövőformáló podcast sorozata az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről szól és hétköznapi példákon keresztül hozza közelebb hozzánk a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből létrejött hazai, BME kötődésű innovációit.

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss