Gazdaság

Hibrid hajtásmodell, naperőmű tesztelés, nanoszálas gyógyszertechnológia

Öt új labor, számos új technológia, termék és prototípus született a Műegyetem négyéves nagyvállalati együttműködésében

Öt új labor, két új szolgáltatás, nyolc új technológia, három új termék és öt prototípus született a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) és nagyvállalati partnerei közti, négy éven át tartó, és hamarosan záruló együttműködéséből.

A Siemens, a Nokia, az MVM, a Richter Gedeon és a Rolls-Royce vállalatokkal, valamint az NKFIH támogatásával közel 6 milliárd forintból megvalósult projektben a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), a Vegyész- és Biomérnöki (VBK), valamint a Gépészmérnöki Kar (GPK) oktatói és hallgatói kapcsolódtak be. A BME-n már 67 egyetemi laboratórium áll rendelkezésre a nagyvállalati innovációs partnerségek kiszolgálására.

2017-ben négy nagyvállalati partner, a Siemens, a Nokia, az MVM és a Richter Gedeon kötött négyéves együttműködési megállapodást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, melyhez később a Rolls-Royce is csatlakozott. Az idén záruló projekt fókuszában az energetikai és a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, az integrált, intelligens technológiák fejlesztése állt. Az intézmény és a vállalatok közös, stratégiai együttműködéseinek irányítását önálló egyetemi egységként a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ látja el. A FIEK szervezet 12 aktuálisan futó projektje közel 39 milliárd forint költségvetésből gazdálkodik. A FIEK egy új kutatásszervezési modellt is megvalósító projekt, mely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket megfogalmazzák a felsőoktatás számára.

A Műegyetemen az idén záruló FIEK együttműködésnek köszönhetően öt új labor jött létre. A Siemens-szel és a Rolls-Royce-szal közösen hajtáslabort, az MVM-mel közösen pedig Smart Power energetikai labort és CHP labort (kapcsolt hő és villamosenergia termelő technológiák tesztelésére) alakított ki a BME. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon a Richter segítségével épült fel a Pharmatech labor, míg a Nokia alprojektben egy 5G testbedet hoztak létre, melynek köszönhetően folyamatosan épül ki a teljes campust lefedő 5G teszthálózat. Az új laborokat a jövőben az ipari szereplők szolgáltatásként vehetik igénybe, amelynek része az infrastruktúra és a hozzáértő mérnöki csapat. A BME oktatóiból és hallgatóiból álló szakmai team az adott piaci igényeknek megfelelő mérést, kutatást a laborban végzi el, majd az igények szerinti dokumentációval, jegyzőkönyvekkel, javaslatokkal adja át a nagyvállalatok számára. Az 5 új laborral együtt már 67 ipari megrendeléseket is kiszolgáló labor áll rendelkezésre mintegy 30 ezer négyzetméternyi területen az egyetemen. Ezek különböző tudományos fókuszterülettel bírnak és méretükben is nagy szórást mutatnak.

Dr. Lengyel László, a FIEK igazgatója szerint “win-win helyzet a BME és a nagyvállalatok együttműködése, hiszen a cégek egy 21 ezer fős oktatói-hallgatói szakmai közösség szellemi tőkéjével és a már meglévő egyetemi infrastruktúrával egészíthetik ki a K+F erőforrásaikat, miközben az egyetem oktatói és hallgatói az érdeklődésüknek megfelelő valós ipari problémákat tudnak megoldani, jelentős szakmai tapasztalatot szereznek, az infrastrukturális fejlesztésekhez pedig jelentős tőke áramlik az intézménybe. A nagyvállalatoknak lehetőségük van egyszerre több tudományterület erőforrásait igénybe venni, az így létrejövő innovációs kultúra pedig költséghatékony és jóval tágabb teret ad a kreativitásnak, mint a saját erőből megvalósított fejlesztés. Új technológiák, termékek, prototípusok születnek, a projektbe bekapcsolódó fiatalok pedig olyan innovációk kidolgozásában vehettek részt, melyek akár megalapozhatják későbbi karrierjüket is.

Az együttműködések nyomán két új szolgáltatást emelt ki a szakember, az egyik ilyen a hibrid hajtások tesztelése a villamos hajtás laboratóriumban, a másik pedig a dinamikus megújuló termelési-menedzsment szolgáltatás kkv-k számára, amely lehetőséget biztosít napenergiával működő kiserőművek termelési előrejelzésére és menetrend készítésére. Ezeken felül nyolc új technológiát, három terméket és öt prototípust hoztak létre a projektben dolgozó szakemberek. Köztük található egy adatgyűjtő és elemző IoT platform és nanoszálas gyógyszertechnológia is. Előbbi például az energetika, a gyártósorok, és más területek adatgyűjtését, kezelését és elemzését teszi hatékonnyá, míg utóbbi a gyógyszergyártás során, a készítmények minőségének javításához járul hozzá. A Nokia 5G projektjében olyan technológiát dolgozott ki, mely az öntanulási és magasan automatizált funkciói révén egyszerre teszi lehetővé az 5G hálózatok kihasználtságának és a felhasználói élménynek a növelését. A Rolls-Royce-szal fejlesztett topológiai optimalizációs technológia a villamos gépek optimális geometriai kialakítását teszi lehetővé. Az új technológia alkalmazásával a villamos motorok részegységeinek és teljes struktúrájának optimalizált változatát lehet kialakítani.

Idén újabb hároméves innovációs projekt indul a Műegyetemen a thyssenkrupp, a Bosch, a MOL és a ZÁÉV részvételével, melynek célja egy ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ létrehozása. A ZÁÉV partnere az Építőmérnöki Kar, a MOL-é a Vegyész és Gépészmérnöki Kar. A thyssenkrupp egy kormányvezérlő szoftver biztonságkritikus részének fejlesztésével kapcsolódik a Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz, a Bosch pedig az elektromobilitás révén a Közlekedés és Járműmérnöki Karral dolgozik együtt. A projektek költségvetése meghaladja a 3,5 milliárd forintot.

Az Inno Sapiens, a Műegyetem jövőformáló podcast sorozata az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről szól és hétköznapi példákon keresztül hozza közelebb hozzánk a tudomány, az oktatás és a gazdasági élet együttműködéséből létrejött hazai, BME kötődésű innovációit.

Up Next

Független szakértők rangsorolták a vezető 5G beszállítókat

Don't Miss

Ingyenesen biztosítja az e-aláírásokat magánszemélyeknek a NETLOCK a vírushelyzetre tekintettel

Gazdaság

Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?

2025 augusztusában tovább emelkedtak az árak a magyar használtautó-piacon: az eladó hirdetések kínálati átlagára 5,5 millió forint volt, szemben a 2024 augusztusában regisztrált 5,3 millió‑val.

Az autók közel 90%-át 10 millió forint alatt kínálták, de nőtt a 5–10 milliós és 10 millió forint feletti árkategóriák aránya is. A Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi jelentése a havi statisztikai sorozat harmadik része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

A használt autók piacán hazánkban 2025 augusztusában a megjelent hirdetések 39,3%-a 2,5 millió forint alatti, 26,6%-a 2,5–5 millió forint közötti, 21,0%-a 5–10 millió forint közötti és 13,1%-a 10 millió forint fölötti értékű volt. 2024 augusztusához viszonyítva a 2,5 millió forint alatti értékben autót kínáló hirdetések aránya 2,8%-kal csökkent, míg a 2,5–5 millió forint közöttieké 0,6%-kal növekedett. Az előző év azonos időszakához képest az 5–10 millió forint közöttieké 1,8%-kal, és a 10 millió forint feletti hirdetések aránya pedig 0,4%-kal emelkedett. Az összes hirdetést figyelembe véve idén augusztusban a kínálati átlagár 5,5 millió, az előző év azonos időszakában pedig 5,3 millió forint volt.

Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 40,8%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5,3%, hibridből pedig 3,9% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 35,0%-kal nőtt a kínálatuk. A benzinmeghajtásúaké 2,3%-kal, a dízelmeghajtású autók száma 4,0%-kal, míg a hibridmeghajtású autók száma 1,7% -kal csökkent.

A dízelautók átlagosan több mint 40%-kal futottak többet, mint a benzinesek

A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,4 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 156 ezer kilométer – vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.

A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen és a BMW állnak, a Ford pedig megelőzte az Opelt a harmadik helyért. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 augusztusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Kianak (9,3 év), míg a legmagasabb a Opelnek (13,8 év) volt augusztusban. A 2024. augusztusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.

Mekkora átlagos értékvesztéssel számolhatunk egy év alatt?

Az elemzésből az is kiderül, hogy évente a következő mértékű értékvesztéssel számolhatnak a tulajdonosok: benzinesek 6,9%, dízelek 7,9%, elektromosok 8,0%, hibridek 6,1%. Minden további ezer kilométer megtétele 0,2%-os árcsökkenést eredményez a piacon. A járművek állapota is jelentős árkülönbséget generál: az újszerű autók átlagosan 27,7%-kal kínálhatók drágábban, míg a sérült példányok akár 58,9%-kal olcsóbbak lehetnek.

A 10 legnépszerűbb modell kínálati átlagárának tekintetében a Suzuki Swift emelkedett a legnagyobb mértékben, 9,6%-kal, a Ford Mondeo ezzel ellentétben 10,7%-os csökkenést mutatott egy év alatt. Az életkort elemezve egyedül a Ford Mondeonál figyelhetünk meg stagnálást, míg a többi modell esetén mérséklődés következett be. A legnagyobb visszaesést a Kia Ceed produkálta, 12,9%-kal.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A 2025. augusztusi adatok szerint az árak enyhén emelkednek, miközben az elektromos autók kínálata dinamikusan bővül, és a hibrid járművek is tartják pozícióikat. A márkák és hajtásláncok közötti különbségek jól mutatják, hogy a hazai piac fokozatosan igazodik a nemzetközi technológiai és környezettudatos trendekhez.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. augusztusi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai megállapodás a jövő gazdasági szakembereiért

A PwC Magyarország és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem együttműködése új szintre lépett.

A PwC Magyarország és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem stratégiai megállapodást kötött, és ezzel megerősítették több évtizedes együttműködésüket. A partnerség célja, hogy a világ egyik vezető könyvvizsgáló és tanácsadó cége aktívan hozzájáruljon a gazdaságtudományi felsőoktatás további fejlesztéséhez, valamint támogassa a hallgatók szakmai fejlődését és munkaerőpiaci felkészültségét.

A PwC közreműködésének köszönhetően a hallgatók átfogó gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, és már egyetemi éveik alatt szakmai kapcsolatokat építhetnek ki a sikeres pályakezdés érdekében. A PwC szakértői aktívan részt vesznek az elméleti és a gyakorlati oktatásban – vendégelőadásokat és workshopokat tartanak. Ezen felül a vállalat számos karrierlehetőséget kínál a BGE hallgatói számára: az egyetemi évek alatt gyakornoki, záróvizsgát követően pedig pályakezdő pozíciókat.

A szerződés aláírásával egyidőben adták át a BGE auláját, melyet a PwC új arculatába öltöztettek.

„A BGE számunkra egy kiemelten fontos partner, ahonnan évről évre számos tehetséges fiatal érkezik a PwC Magyarország csapatába. Becslésünk szerint az elmúlt több mint három évtizedben közel háromezer BGE-s hallgató vagy végzős csatlakozott hozzánk”

– kezdte nyitóbeszédét Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

„Az oktatás és tehetségfejlesztés vállalati stratégiánk egyik fókuszterülete. Ahhoz, hogy a jövő munkavállalói megfelelő készségekkel és tudással lépjenek a munkaerőpiacra, a gyakorlati képzés kulcsfontosságú. Ezzel a megállapodással a fiatalok fejlesztése mellett kiszámítható karrierútjukat is kívánjuk támogatni a PwC szakmai tudásának átadásával, valamint gyakorlati tapasztalat nyújtásával”

– mutatott rá Radványi László.

Az együttműködés több területre kiterjed: szakmai kurzusok, vállalati gyakorlatok, állásbörzék, pályaorientációs tanácsadás – mind azért, hogy a diákok már az egyetemi évek alatt fejleszthessék azokat a kompetenciákat, amelyekre pénzügyi, számviteli vagy adózási területen szükségük lesz.

„Szektorokon átívelő szakértelmünkkel és a legfejlettebb technológia alkalmazásával segítjük mind a vállalatokat, mind az oktatási szereplőket a sikeres, fenntartható működés megteremtésében”

– emelte ki az átadó ünnepségen Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa.

„A BGE számára kiemelten fontos, hogy hallgatóink a legmagasabb színvonalú elméleti képzés mellett olyan gyakorlati tudást is megszerezhessenek, amely közvetlen belépőt jelent számukra a munkaerőpiacra. Nagy öröm számunkra, hogy a PwC-vel – amelyhez sok tehetséges volt hallgatónk csatlakozott az elmúlt évtizedekben – most új szintre emelhetjük az együttműködésünket. Meggyőződésem, hogy e stratégiai partnerség mind az egyetem, mind hallgatóink, mind pedig a vállalat számára értéket teremt”

– hangsúlyozta Dr. Andor György, a BGE rektora.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója

Az első hetek banki tapasztalatai alapján új időszámítás kezdődött a magyarországi lakáshitelezésben az Otthon Start indulásával.

A pénzintézetek megduplázódó átlagos hitelösszegről, 20 évet meghaladó átlagos futamidőről számoltak be a BiztosDöntés.hu szakértőinek. Minden ötödik igénylő ráadásul piaci, fogyasztóbarát vagy CSOK Plusz lakáshitelt is igényel az Otthon Start mellé, mert nem elegendő a kitűzött lakáscélhoz a maximálisan elérhető 50 millió forint.

Az Otthon Start hitel repülőrajtot vett szeptember 1-jén, ugyanis több bank már augusztusban elindította a maga regisztrációs felületét, amelyeken keresztül meg lehetett kezdeni a hiteligénylési folyamatot. A Gránit Bank Otthon Start oldalán például több ezren regisztráltak előre a hitel benyújtására, a beérkező kérdések gyors megválaszolásában pedig a bank AI alapú virtuális ügyintézőjének, a Gránit Gurunak van azóta is fontos szerepe. Az oldal forgalma a szeptember eleji tízszeres kiugrást követően magas szinten stabilizálódott, amit jól mutat, hogy minden harmadik beérkező kérdés jelenleg is az új támogatott hitelprogrammal kapcsolatos.

Nem csak az érdeklődők, hanem a beérkező hiteligénylések száma is rendkívül magas a bankoknál. A K&H Bank például közel 3 000 hiteligénylésről számolt be, ezek mintegy harmadánál az értékbecslés folyamata is elindult, 120 ügylet pedig már befogadásra került. A banknál az első folyósítás is megtörtént, amit hamarosan több is követhet.

A Gránit Bank is hasonló tapasztalatokról számolt be: a gyors átfutási időnek köszönhetőn már az első hetekben számos ügylet befogadás és értékbecslés státuszban volt, és már itt is történt folyósítás. A volumen nagyságát jól mutatja, hogy a Gránit Bank milliárdos összegű befogadott hiteligénylésről számolt be.

Az UniCredit Bank eddig több száz igénylést fogadott be, mintegy ötödüket már jóvá is hagyták, a többi pedig bírálat alatt van. Ők úgy látják, hogy rajtuk kívül sok az olyan érdeklő, akik a begyűjtött információk birtokában most kezdenek majd csak megfelelő ingatlant keresni.

Duplázódó hitelösszeg, rekord hosszú futamidő

A bankok a korábbi átlagnál hosszabb futamidőről és megduplázódó, 40 millió forint körüli átlagos hitelösszegről számoltak be. A kettő tulajdonképpen összefügg, hiszen a nagyobb hitelösszeg magasabb törlesztőjét a futamidő meghosszabbításával tudják az adósok csökkenteni.

A K&H és az UniCredit Bank az eddigi igénylések alapján egyaránt 22 éves átlagos futamidőről számolt be, de a Gránit Bank szerint is közelít az átlag a maximálisan elérhető 25 évhez.

Ez alapján várhatóan a következő hónapokban újabb rekordra számíthatunk az átlagos eladósodás hosszát illetően a BiztosDöntés.hu szerint. (Új lakás vásárlásánál a 2025 májusi 22,1 év, míg használt lakás vásárlásánál a júniusi 20,7 év volt az eddigi rekord.)

A piaci lakáshiteleket is magával húzhatja az Otthon Start

A bankoktól érkező válaszok alapján más hiteltermékeket is erősíthet az Otthon Start népszerűsége. A Gránit és az UniCredit banknál úgy látják, hogy körülbelül minden ötödik igénylő kombinálja más konstrukcióval – piaci lakáshitel, minősített fogyasztóbarát lakáshitel, CSOK Plusz – az Otthon Startot.

Ennek leggyakoribb oka az, hogy a támogatott hitel 50 millió forintos maximális összege – különösen Budapesten – nem minden esetben elegendő a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. A CSOK Plusz és az Otthon Start együttes igénylésével például akár 100 millió forint lakáscélú hitelhez is hozzá lehet jutni legfeljebb 3 százalékos kamattal, amennyiben elegendő igazolt jövedelemmel rendelkezik ehhez egy házaspár.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a Babaváró hitel esetében is hasonló trendre lehet számítani, hiszen az akár 11 millió forint összegű, ingatlanfedezet nélkül felvehető, kamatmentes kölcsön akár önerőként is felhasználható egy Otthon Start hitelhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!