Gazdaság
Az online értékesítést fejlesztik a digitalizációban élen járó bankok
A biztosítások keresztértékesítésére, a mobiltelefonon felvehető személyi kölcsön termék kialakítására és a bankkártyaigénylés megkönnyítésére fókuszáltak a digitális bajnokként számon tartott pénzintézetek – derül ki a Deloitte Digital által a világ 318 bankjának internet banki és mobil banki szolgáltatási palettáját összehasonlító kutatásából.
Mivel a felmérés két évvel ezelőtt is elkészült, kiderült, hogy ki zárkózott fel, vagy épp maradt le az innovációs versenyben, ahogy az is, hol tart a magyar bankok digitalizációja.
Mitől lesz digitális bajnok egy bank?
A digitális érettség felmérése három részből áll: a funkciók elérhetőségét és kiterjedtségét felmérő elemzésből, egy ügyféligény kutatásból, valamint egy felhasználói élmény (UX) tesztelésből. Az előbbiek meglétéhez szükséges információkat több mint 180 „tesztvásárló” gyűjtötte össze, akik folyószámlákat nyitottak a vizsgált bankoknál, majd a több mint 1100 funkció mentén értékelték az egyes bankok internetes és mobil banki csatornáinak kínálatát. Ezzel párhuzamosan egy ügyféligény-kutatás is készült 4900 ügyfél részvételével, hogy kiderüljön: az egyes banki tevékenységeket milyen gyakran és mely csatornán folytatnák legszívesebben ügyfelek. Ezeket a vizsgálatokat egészítette ki a digitális csatornák felhasználói élmény szempontú elemzése.
„A kutatás alapján mind a 318 bank vizsgálatkori értékajánlatát egy digitális érettség pontszámmal jellemeztük, majd e pontszám alapján képeztük a digitális bajnokok, az ügyes követők, az alkalmazkodók, valamint a digitálisan lemaradók csoportjait. A digitális bajnokok, akik globálisan a legszélesebb digitális szolgáltatási kört nyújtó 10 százalékba tartoznak. Ők határozzák meg az iparág legfontosabb digitális trendjeit. A digitális bajnokok az elmúlt két évben a biztosítási termékek keresztértékesítésére, a mobiltelefonon felvehető személyi kölcsön termék kialakítására és a minél kényelmesebb bankkártyaigénylésre fókuszáltak. Kutatásunk rávilágít azokra a területekre is, melyeken jelentős tér van még fejlődésre a többiek számára”
– mondta Schenk Tamás, a Deloitte Digital partnere.
„A Deloitte digitális banki érettséget vizsgáló felmérése itthon első alkalommal 2018-ban készült el. A felmérés egyik fókusza a teljesen online igényelhető termékek vizsgálata, melyek esetén az ügyfeleknek egyáltalán nem szükséges a bankfiókba ellátogatnia a termék igénylése érdekében. A kutatás rávilágított, hogy a banki ügyfelek egyre inkább térnek át az online csatornákra, továbbá nő azon ügyfelek aránya, akik, ha tehetik, egyáltalán nem vennének igénybe bankfiókokat. Ez a trend mind globálisan, mind itthon megfigyelhető”
– emelte ki Németh Annamária, a Deloitte Digital menedzsere.
Mely banki termékek digitalizálódnak leginkább?
Az elmúlt 2 évben mind a 16 vizsgált banki termék esetén nőtt a termékek elérhetősége a digitális csatornákon. A legnagyobb mértékű növekedés a biztosítás, a személyi kölcsön és a betéti kártya termékkategóriákban tapasztalható. A digitális bajnokok mind az internet, mind a mobilcsatornájukat hasonló mértékben fejlesztették. Az internetes csatorna esetén a 2020-as digitális érettség pontszámok átlagosan 17, míg mobilbank esetén átlagosan 18 százalékponttal emelkedtek a 2018-as pontszámokhoz képest.
Az alábbi ábra az egyes termékek digitális érettségpontszámának százalékpontos növekedését mutatja 2018 és 2020 között, azaz leolvasható róla, hogy a digitálisan legfejlettebb bankok mely termékek online elérhetőségét fejlesztették leginkább. (Az ábra 26 digitális bajnok bank eredménye alapján készült, melyek szerepeltek mind a 2018-as, mind a 2020-as kutatásban.)
Hogyan digitalizálódnak a pénzügyi termékek?
Biztosítások
A nem-életbiztosítások kategóriájában (pl. utas-, balesetbiztosítás) kiugró növekedés látszik. A digitális bajnokok 77 százalékánál lehet internetbankon, 68 százalékánál pedig mobilon keresztül az elejétől a végéig online (end-to-end) módon ilyen biztosítást kötni. A vizsgált magyar bankok esetében csupán háromnál van erre mód internetbankon, kettőnél pedig mobilbankon keresztül is. Életbiztosítások esetén már kisebb a növekedés. 2020-ra a digitális bajnokok 39 százalékánál érhető el end-to-end életbiztosítás kötés internetbankon, 29 százalékuknál pedig mobil applikációban. Jelenleg a magyar bankoknál még egyik digitális csatornán sem lehet teljesen online életbiztosítást kötni.
Személyi kölcsön
Mobilbankon és internetbankon keresztül a digitális bajnok bankok 87-87 százalékánál érthető el személyi kölcsön igénylés teljesen online. A hazai elterjedtség azonban ennél jóval alacsonyabb. Itthon a 9 vizsgált bank közül 4 banknál juthatnak az ügyfelek személyi kölcsönhöz internetbankon keresztül, bankfióki ügyintézés nélkül.
Bankkártya
Bankkártyát a digitális bajnok bankok többségénél lehet ma már teljesen online igényelni: a bankok 87 százalékánál internetbankon keresztül, 81 százalékánál pedig mobilbankon keresztül. Ezzel szemben Magyarországon teljesen online mindösszesen 3 banknál, csak internetbankon keresztül lehetséges ez a folyamat. A kártya aktiválása, blokkolása, illetve bankkártyához kapcsolódó vásárlási limitek módosítása már több banknál is elérhető, online bankkártyaigénylés mobilbankon keresztül viszont még egy banknál sem lehetséges.
Érdekesség, hogy egyre több bank teszi elérhetővé az ügyfelek számára virtuális bankkártya igénylését. A virtuális bankkártya lényege, hogy biztonságosabbá teszi az online tranzakciókat. A vizsgált hazai bankok közül azonban még egyik sem kínál ilyen megoldást.
Összességében tehát megállapítható, hogy a hazai pénzintézetek az ügyfélút mindegyik szakaszán elmaradnak a globális átlagtól, ám a szektorban több olyan fejlesztésre is sor került, amelyek azt jelzik, hogy a hazai piac is dinamikus átalakuláson esik át. Az ilyen fejlesztések közé sorolható, hogy már egy éve (2020. március óta) minden magyar ügyfél számára hozzáférhető az azonnali fizetési rendszer. Ezen felül az online számlanyitás elterjedése, valamint a hitelezési folyamatok digitális elindítása is mutatja: a magyar bankok is fokozatosan alkalmazkodnak a digitális csatornák használatára egyre nyitottabb ügyfeleikhez.
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét





