Gazdaság
Újra lehet munkaerőhiány Magyarországon
Az ország legnagyobb munkaerőkölcsönzője már a járvány utáni időkre készül
A vírushelyzet enyhülésével – akár már az idei év második felében – újra és nagyon gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon.
A problémával számos ágazat szembesülhet hetek alatt, elsősorban azokon a területeken, ahol a vendéglátásból, turizmusból vagy a járványhelyzet miatt ellehetetlenülő többi ágazatból kényszerűen szakmát váltó tömegekkel töltötték fel a létszámot.
„Amint az oltásokkal sikerül felülkerekedni a víruson, újra megnyílnak a határok és újraindul számos most hibernált állapotban lévő szektor, nemcsak itthon, de Európa többi országában is. Tipikusan ilyen lesz a vendéglátás és a turizmus. Csak a balatoni nyitás tízezreket von majd el más területekről szinte egyik napról a másikra. És akkor még nem beszéltünk az Ausztriában vagy Londonban dolgozó magyarokról, akik most itthon vannak és átmenetileg Magyarországon helyezkedtek el, de várhatóan az első adandó alkalommal visszamennek, így őket is pótolni kell majd”
– mondta el Juhász Csongor, a 8 országban jelen lévő Prohuman HR szolgáltató vállalat ügyvezető igazgatója. A szakember úgy véli, hogy ha nem készülnek fel, bajba kerülhetnek gyárak, logisztikai és kereskedelmi cégek, amelyek az utóbbi hónapokban „felszívták” a hirtelen munka nélkül maradt tömegeket.
A szakember szerint így nagyon hamar újra szükség lesz megbízható vendégmunkásokra is, mert egy-egy régióban ismét kialakulhat olyan helyzet, hogy nem lesz elegendő bevethető magyar munkaerő. Sőt figyelembe kell venni azt is, hogy az EU-n kívüli munkaerőért eddig nem látott versenyben kell majd helyt állnia Magyarországnak.
„Már a járvány-válság előtt is láttuk, hogy például a lengyel és a német munkaerőpiac kitárta kapuit az EU-n kívüli országok, így például az ukrán és szerb munkavállalók előtt. Számos folyamatot és jogi szabályozást tettek egyszerűbbé, hogy könnyebb legyen alkalmazni ún. harmadik országból érkező dolgozókat, és sok esetben a bérek is kedvezőbbek náluk. Talán sokan meglepőnek tarthatják, hogy már most erről beszélünk, de a vírus utáni időszak egyik gyorsan jelentkező és egyik legnagyobb kihívása az lehet, hogy képesek legyünk vonzó célponttá válni a külföldi munkaerő számára”
– összegezte a naponta 10 ezer embert foglalkoztató vállalat vezetője. Azért is fontos kérdés mindez, mert egy külföldről érkező beruházás előkészítésekor az is fontos szempont, hogy a célország, régió képes lehet-e hosszútávon fedezni az adott üzem munkaerőigényét. Ha ezt nem érzi biztosítottnak egy vállalat, könnyen választhat más célországot is, ilyen szempontból a munkaerő biztosítása az ország nemzetközi versenyképességének egyik meghatározó eleme és még inkább az lehet a COVID utáni időszakban a szakember szerint.
A Prohuman szerint a külföldi munkavállalókra azért is égető szükség lesz, mert ha egy-egy régióban a vállalatok nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt, még az is előfordulhat, hogy elviszik a termelést máshova, ahol könnyebb feltölteni a létszámot és ezzel csökkentik a hazai kapacitásokat. Ez pedig az ország gazdaságának újraindulására is kihatással lehet.
„Ilyen értelemben a külföldről érkező dolgozók hozzájárulnak a magyar emberek munkahelyeinek megőrzéséhez is. Ez különösen igaz az egymásra épülő szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek egyébként is a magyar gazdaság fő mozgatórugói. Változás lesz a korábbi, a járvány előtti időszakhoz képest, hogy várhatóan – főleg egészségügyi és járvány-biztonsági szempontok miatt – a korábbinál lényegesen nagyobb lesz a fogadó cégek – és várhatóan a társadalom – részéről is az igény a kontrollra, a transzparenciára az ide érkező dolgozók kapcsán”
– vélekedett Juhász Csongor.
Komoly, új probléma most a szakember szerint, hogy az unión kívüli országokban rendkívül különbözőek a járványügyi korlátozások szabályai, valamint az átoltottság mértéke. Mindez jelentős kockázatot tartogathat, így a jogalkotóknak meg kell majd oldaniuk azt a kihívást, hogy egyrészről ne túlságosan komplikált, időigényes és bürokratizált, hanem olajozott legyen a külföldi munkaerő bevonása, másrészt a korábbiakhoz képest erőteljesebb kontrollt biztosítsanak és minimalizálják a kontroll nélkül, esetleg szürke vagy fekete zónában ide érkező külföldiek munkavállalását. Ez nem csupán gazdasági érdeke lehet Magyarországnak, de az eddiginél nagyobb transzparencia és ellenőrzés lehetősége a vírus visszaszorításának is fontos eszköze lehet.
Gazdaság
Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója
A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.
Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.
A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.
Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.
„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”
– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.
„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”
– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.
A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.
A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.
„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”
– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.
„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”
– árulta el.
Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.
„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”
– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.
„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”
– mondta.
Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.
„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”
– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.
A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.
„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”
– húzta alá.
Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.
„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”
– tanácsolta a fiataloknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.
Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.
A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.
„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”
– tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
A K&H kkv bizalmi indexről
A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást
-
Egészség2 hét ago
A Haleon az UEFA Medical első egészségügyi partnerévé válik egy többéves együttműködés keretében
-
Szórakozás2 hét ago
Padlógázzal indul a nyár: gaming és autós élmények költöznek a Pólusba
-
Zöld2 hét ago
Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások
-
Okoseszközök2 hét ago
A MOVA a jövő okosotthonát építi Közép- és Kelet-Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary
-
Ipar2 hét ago
A jövő épületei már előre látnak
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord negyedévet zárt Európa az e-autó piacon






