Gazdaság

Újra lehet munkaerőhiány Magyarországon

Az ország legnagyobb munkaerőkölcsönzője már a járvány utáni időkre készül

A vírushelyzet enyhülésével – akár már az idei év második felében – újra és nagyon gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon.

A problémával számos ágazat szembesülhet hetek alatt, elsősorban azokon a területeken, ahol a vendéglátásból, turizmusból vagy a járványhelyzet miatt ellehetetlenülő többi ágazatból kényszerűen szakmát váltó tömegekkel töltötték fel a létszámot.

„Amint az oltásokkal sikerül felülkerekedni a víruson, újra megnyílnak a határok és újraindul számos most hibernált állapotban lévő szektor, nemcsak itthon, de Európa többi országában is. Tipikusan ilyen lesz a vendéglátás és a turizmus. Csak a balatoni nyitás tízezreket von majd el más területekről szinte egyik napról a másikra. És akkor még nem beszéltünk az Ausztriában vagy Londonban dolgozó magyarokról, akik most itthon vannak és átmenetileg Magyarországon helyezkedtek el, de várhatóan az első adandó alkalommal visszamennek, így őket is pótolni kell majd”

– mondta el Juhász Csongor, a 8 országban jelen lévő Prohuman HR szolgáltató vállalat ügyvezető igazgatója. A szakember úgy véli, hogy ha nem készülnek fel, bajba kerülhetnek gyárak, logisztikai és kereskedelmi cégek, amelyek az utóbbi hónapokban „felszívták” a hirtelen munka nélkül maradt tömegeket.

A szakember szerint így nagyon hamar újra szükség lesz megbízható vendégmunkásokra is, mert egy-egy régióban ismét kialakulhat olyan helyzet, hogy nem lesz elegendő bevethető magyar munkaerő. Sőt figyelembe kell venni azt is, hogy az EU-n kívüli munkaerőért eddig nem látott versenyben kell majd helyt állnia Magyarországnak.

„Már a járvány-válság előtt is láttuk, hogy például a lengyel és a német munkaerőpiac kitárta kapuit az EU-n kívüli országok, így például az ukrán és szerb munkavállalók előtt. Számos folyamatot és jogi szabályozást tettek egyszerűbbé, hogy könnyebb legyen alkalmazni ún. harmadik országból érkező dolgozókat, és sok esetben a bérek is kedvezőbbek náluk. Talán sokan meglepőnek tarthatják, hogy már most erről beszélünk, de a vírus utáni időszak egyik gyorsan jelentkező és egyik legnagyobb kihívása az lehet, hogy képesek legyünk vonzó célponttá válni a külföldi munkaerő számára”

– összegezte a naponta 10 ezer embert foglalkoztató vállalat vezetője. Azért is fontos kérdés mindez, mert egy külföldről érkező beruházás előkészítésekor az is fontos szempont, hogy a célország, régió képes lehet-e hosszútávon fedezni az adott üzem munkaerőigényét. Ha ezt nem érzi biztosítottnak egy vállalat, könnyen választhat más célországot is, ilyen szempontból a munkaerő biztosítása az ország nemzetközi versenyképességének egyik meghatározó eleme és még inkább az lehet a COVID utáni időszakban a szakember szerint.

A Prohuman szerint a külföldi munkavállalókra azért is égető szükség lesz, mert ha egy-egy régióban a vállalatok nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt, még az is előfordulhat, hogy elviszik a termelést máshova, ahol könnyebb feltölteni a létszámot és ezzel csökkentik a hazai kapacitásokat. Ez pedig az ország gazdaságának újraindulására is kihatással lehet.

„Ilyen értelemben a külföldről érkező dolgozók hozzájárulnak a magyar emberek munkahelyeinek megőrzéséhez is. Ez különösen igaz az egymásra épülő szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek egyébként is a magyar gazdaság fő mozgatórugói. Változás lesz a korábbi, a járvány előtti időszakhoz képest, hogy várhatóan – főleg egészségügyi és járvány-biztonsági szempontok miatt – a korábbinál lényegesen nagyobb lesz a fogadó cégek – és várhatóan a társadalom – részéről is az igény a kontrollra, a transzparenciára az ide érkező dolgozók kapcsán”

– vélekedett Juhász Csongor.

Komoly, új probléma most a szakember szerint, hogy az unión kívüli országokban rendkívül különbözőek a járványügyi korlátozások szabályai, valamint az átoltottság mértéke. Mindez jelentős kockázatot tartogathat, így a jogalkotóknak meg kell majd oldaniuk azt a kihívást, hogy egyrészről ne túlságosan komplikált, időigényes és bürokratizált, hanem olajozott legyen a külföldi munkaerő bevonása, másrészt a korábbiakhoz képest erőteljesebb kontrollt biztosítsanak és minimalizálják a kontroll nélkül, esetleg szürke vagy fekete zónában ide érkező külföldiek munkavállalását. Ez nem csupán gazdasági érdeke lehet Magyarországnak, de az eddiginél nagyobb transzparencia és ellenőrzés lehetősége a vírus visszaszorításának is fontos eszköze lehet.

Related Topics:ceo eu gazdaság HR igazgató munkaerőhiány prohuman szolgáltatás ügyvezető vállalat

Up Next

A nagyvállalatok 44%-ának van biztonsági csapata

Don't Miss

A makett megmutatja, ha az építészeti tervvel probléma van

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!