Gazdaság

Újra lehet munkaerőhiány Magyarországon

Az ország legnagyobb munkaerőkölcsönzője már a járvány utáni időkre készül

A vírushelyzet enyhülésével – akár már az idei év második felében – újra és nagyon gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon.

A problémával számos ágazat szembesülhet hetek alatt, elsősorban azokon a területeken, ahol a vendéglátásból, turizmusból vagy a járványhelyzet miatt ellehetetlenülő többi ágazatból kényszerűen szakmát váltó tömegekkel töltötték fel a létszámot.

„Amint az oltásokkal sikerül felülkerekedni a víruson, újra megnyílnak a határok és újraindul számos most hibernált állapotban lévő szektor, nemcsak itthon, de Európa többi országában is. Tipikusan ilyen lesz a vendéglátás és a turizmus. Csak a balatoni nyitás tízezreket von majd el más területekről szinte egyik napról a másikra. És akkor még nem beszéltünk az Ausztriában vagy Londonban dolgozó magyarokról, akik most itthon vannak és átmenetileg Magyarországon helyezkedtek el, de várhatóan az első adandó alkalommal visszamennek, így őket is pótolni kell majd”

– mondta el Juhász Csongor, a 8 országban jelen lévő Prohuman HR szolgáltató vállalat ügyvezető igazgatója. A szakember úgy véli, hogy ha nem készülnek fel, bajba kerülhetnek gyárak, logisztikai és kereskedelmi cégek, amelyek az utóbbi hónapokban „felszívták” a hirtelen munka nélkül maradt tömegeket.

A szakember szerint így nagyon hamar újra szükség lesz megbízható vendégmunkásokra is, mert egy-egy régióban ismét kialakulhat olyan helyzet, hogy nem lesz elegendő bevethető magyar munkaerő. Sőt figyelembe kell venni azt is, hogy az EU-n kívüli munkaerőért eddig nem látott versenyben kell majd helyt állnia Magyarországnak.

„Már a járvány-válság előtt is láttuk, hogy például a lengyel és a német munkaerőpiac kitárta kapuit az EU-n kívüli országok, így például az ukrán és szerb munkavállalók előtt. Számos folyamatot és jogi szabályozást tettek egyszerűbbé, hogy könnyebb legyen alkalmazni ún. harmadik országból érkező dolgozókat, és sok esetben a bérek is kedvezőbbek náluk. Talán sokan meglepőnek tarthatják, hogy már most erről beszélünk, de a vírus utáni időszak egyik gyorsan jelentkező és egyik legnagyobb kihívása az lehet, hogy képesek legyünk vonzó célponttá válni a külföldi munkaerő számára”

– összegezte a naponta 10 ezer embert foglalkoztató vállalat vezetője. Azért is fontos kérdés mindez, mert egy külföldről érkező beruházás előkészítésekor az is fontos szempont, hogy a célország, régió képes lehet-e hosszútávon fedezni az adott üzem munkaerőigényét. Ha ezt nem érzi biztosítottnak egy vállalat, könnyen választhat más célországot is, ilyen szempontból a munkaerő biztosítása az ország nemzetközi versenyképességének egyik meghatározó eleme és még inkább az lehet a COVID utáni időszakban a szakember szerint.

A Prohuman szerint a külföldi munkavállalókra azért is égető szükség lesz, mert ha egy-egy régióban a vállalatok nem találnak megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt, még az is előfordulhat, hogy elviszik a termelést máshova, ahol könnyebb feltölteni a létszámot és ezzel csökkentik a hazai kapacitásokat. Ez pedig az ország gazdaságának újraindulására is kihatással lehet.

„Ilyen értelemben a külföldről érkező dolgozók hozzájárulnak a magyar emberek munkahelyeinek megőrzéséhez is. Ez különösen igaz az egymásra épülő szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek egyébként is a magyar gazdaság fő mozgatórugói. Változás lesz a korábbi, a járvány előtti időszakhoz képest, hogy várhatóan – főleg egészségügyi és járvány-biztonsági szempontok miatt – a korábbinál lényegesen nagyobb lesz a fogadó cégek – és várhatóan a társadalom – részéről is az igény a kontrollra, a transzparenciára az ide érkező dolgozók kapcsán”

– vélekedett Juhász Csongor.

Komoly, új probléma most a szakember szerint, hogy az unión kívüli országokban rendkívül különbözőek a járványügyi korlátozások szabályai, valamint az átoltottság mértéke. Mindez jelentős kockázatot tartogathat, így a jogalkotóknak meg kell majd oldaniuk azt a kihívást, hogy egyrészről ne túlságosan komplikált, időigényes és bürokratizált, hanem olajozott legyen a külföldi munkaerő bevonása, másrészt a korábbiakhoz képest erőteljesebb kontrollt biztosítsanak és minimalizálják a kontroll nélkül, esetleg szürke vagy fekete zónában ide érkező külföldiek munkavállalását. Ez nem csupán gazdasági érdeke lehet Magyarországnak, de az eddiginél nagyobb transzparencia és ellenőrzés lehetősége a vírus visszaszorításának is fontos eszköze lehet.

Related Topics:ceo eu gazdaság HR igazgató munkaerőhiány prohuman szolgáltatás ügyvezető vállalat

Up Next

A nagyvállalatok 44%-ának van biztonsági csapata

Don't Miss

A makett megmutatja, ha az építészeti tervvel probléma van

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!