A mesterséges intelligencia-forradalom mélyreható változásokat indított el az adatközpontok területén is, minden eddiginél nagyobb számítási kapacitás mellett nagyobb energiahatékonyságot és folyamatos működést várnak el az üzemeltetők.

A tervezéstől a hűtés vezérlésén át a prediktív karbantartásig a különböző vezérlő és tervező szoftverek kulcsszerepet játszanak a jövőálló adatközpontok létrehozásában és működtetésében. 

 Az üzleti világban és a mindennapi életben is robbanásszerűen nő az igény a mesterséges intelligencia (MI) által támogatott fejlett automatizálás iránt, aminek hatására egyre nagyobb ütemben épülnek ki az új adatközponti kapacitások. Az ügynöki MI-alapú automatizálás megvalósításához ugyanis minden eddiginél nagyobb számítási kapacitásra, rendelkezésre állásra és rugalmasságra van szükség. Mivel ezek az autonóm MI-ügynökök az üzleti és a magánélet szerves részeivé válnak, az azokat támogató adatközpontok szerepe egyre kritikusabb fontosságú, ezért hiba nélkül és folyamatosan kell működniük.

Ezekre az elvárásokra reagálva az újgenerációs adatközpontok, az úgynevezett MI-gyárak tervezése, építése és üzemeltetése is mélyreható átalakuláson megy keresztül.

„A hagyományos, manuális „analóg” folyamatokat fokozatosan felváltják a fejlett, átfogó, szoftverekkel megvalósított folyamatok. Ez a változás pedig véget vet annak a korszaknak, amikor a mérnökök, kivitelezők, projektmenedzserek és üzemeltetők primitív és zárt eszközökkel, egymástól elszigetelten dolgoztak”

– mutatott rá Steven Carlini, a Schneider Electric „AI and Data Center” részlegének alelnöke.

Okosabb tervezés digitális ikrekkel

A számítógépes tervezőprogramok (CAD) már régóta alapvető eszközöknek számítanak az elektromos tervezés területén. Ma már a CAD-be integrált, csúcstechnológiás szoftverek segítségével részletes digitális ikermodellek hozhatók létre. Ezek a modellek lehetővé teszik az adatközpontok teljes elektromos infrastruktúrájának átfogó elemzését és szimulációját.

Server racks in modern server room data center. 3d illustration

Ezenkívül az eszköz- és tervezőszoftverek racionalizálják a kapacitástervezést, a belső terek elrendezését, valamint lehetővé teszik szimulációk futtatását a lehető leghatékonyabb IT infrastruktúra kialakítása érdekében. A hűtési tervek esetében a digitális iker szoftver elemzi a levegő- és vízáramlást, a nyomást és a hőmérsékletet, lehetővé téve az energiafogyasztás optimalizálását, kiegészítve az adatközponti infrastruktúra hibatűrését tesztelő meghibásodási szimulációkkal.

 Szintet lép az építési folyamat

Az adatközpontok építése során a szoftveres támogatás fejlett pályázati és beszerzési lehetőségeket, valamint pontos ütemterv- és költségvetés-kezelést biztosít. Az építkezéshez használt anyagok és termékek kiválasztása során lehetőség nyílik arra, hogy a költségek és az elérhetőség mellett például a benne foglalt szén-dioxid-kibocsátás alapján döntsenek a megrendelők és a kivitelezők. A megfelelő szoftver alkalmazása révén pedig egyetlen felületen nyomon követhető a projekt alakulása, és a változások ellenőrzése.

Az üzemeltetés automatizálása

A kulcsfontosságú automatizációs megoldásokat kiszolgáló adatközpontok esetében elengedhetetlen a kritikus energiaellátó rendszerek valós idejű ellenőrzése és koordinálása.

„A napjainkban elérhető szoftverek fejlett elemzési és mesterséges intelligencia modelleket használnak az energiaellátás optimalizálására a felhasználók rendelkezésre állással, költségekkel vagy szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos preferenciái alapján. Ahogy az elsődleges és tartalék energiaellátó rendszerek egyre összetettebbé válnak, a szoftverek szerepe exponenciálisan növekszik”

– tette hozzá Steven Carlini.

A Schneider Electric a DCIM (Data Center Infrastructure Management – Adatközponti Infrastruktúra-menedzsment) szoftverek széles portfólióját kínálja a tervezés és modellezés, valamint a felügyelet és menedzsment támogatására. Ezek közé tartozik az EcoStruxure IT Expert, ami egy felhőalapú, gyártófüggetlen, biztonságos megoldás, amely bárhonnan elérhető felügyeletet és átláthatóságot biztosít a fizikai informatikai infrastruktúrához. Az EcoStruxure IT Data Center Expert révén az adatközpontok üzemeltetői átfogó képet alkothatnak a berendezések állapotáról, mivel a felügyeleti szoftver összegyűjti, rendszerezi és szétosztja a kritikus eszközinformációkat. A tervezést támogatja az EcoStruxe IT Advisor felhőalapú szoftver, ami lehetővé teszi az adatközpontok vezetői számára az üzemeltetési költségek csökkentését és az üzemidő tervezését, valamint elemzésekkel segíti a kapacitástervezési döntéseket.

 Megbízható működés a prediktív karbantartás révén

Az energiaellátó rendszerek esetében a karbantartási fázis nagymértékben támaszkodik a valós idejű és korábbi adatokon alapuló prediktív elemzésekre, amelyek segítségével előre jelezhetőek a lehetséges meghibásodások, optimalizálhatók a karbantartási ütemtervek és csökkenthető a leállás kockázata. A szoftver például elemezheti egy transzformátor hőmérsékletének emelkedését, és ütemezheti a cseréjét, zökkenőmentesen koordinálva a szállítást, a leállást és a telepítést.

Egy adatközpontban talán a hűtés igényli a legnagyobb figyelmet a karbantartók részéről. Az MI-val támogatott szoftvert ma már a szűrőcsere és a tekercstisztítás ütemezésének meghatározására is használják, a hosszabb távú ventilátor- és motorcsere-ütemtervek mellett. A folyadékhűtéses rendszerek és a nagy sűrűségű hűtés terjedésével az intelligens szoftverek elengedhetetlenekké válnak a vízminőség értékeléséhez és a folyadékkezelések ajánlásához.

A szoftverek alkalmazásával a naptár alapú karbantartásról át lehet állni az állapot alapúra, ami csökkenti a költségeket és javítja a rendelkezésre állást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült.

A válaszadók 88%-a a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60%) és a szakmai tapasztalatot (54%).

Nem lehet megtartani azt, akiben nem hiszünk – és aki nem hisz bennünk

A felmérés szerint a vállalatok közel fele (48%) napi szinten küzd a jelöltek megbízhatatlanságával – sokan már az interjún sem jelennek meg, vagy rövid időn belül elhagyják a munkahelyet. Ez a jelenség nemcsak HR-probléma, hanem üzleti kockázat is, hiszen a toborzás és a fluktuáció is időt, energiát és komoly költségeket emészt fel. A bizalom nemcsak emberi, hanem gazdasági érték is: a megbízható munkavállalók ritkábban váltanak, hatékonyabban dolgoznak, és erősebb közösséget építenek. A fluktuáció csökkenésével pedig nemcsak a költségek mérséklődnek, hanem nő a teljesítmény és a munkamorál is.

„A megbízhatóság nem tanítható, de építhető, amelyben hatalmas szerep jut a vállalati kultúrának. Ahol valódi emberi kapcsolatokra, odafigyelésre és stabil vezetői jelenlétre épül a munkahelyi közeg, ott alacsonyabb a fluktuáció és erősebb az elköteleződés. A Jobtain-nél hiszünk abban, hogy a jó munkavállalói kapcsolat nem a szerződés aláírásával kezdődik, hanem azzal, hogy partnerként kezeljük az embereket”

– mondta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az emberi kapcsolat, mint üzleti stratégia

A kutatás rámutat, hogy a cégek egyre tudatosabban keresik a hosszú távra tervező, stabil munkavállalókat. Ugyanakkor 36%-uknál mégsincs rendszer a toborzás minőségének mérésére, és sok helyen hiányzik a dolgozók fejlődési potenciáljának feltérképezése is.

A megbízható munkaerő megtalálása mellett a kapcsolatok minősége is döntő fontosságú. A belső ajánlási rendszerek a leghatékonyabb toborzási csatornák (87%), ami azt mutatja, hogy a személyes kapcsolatok, a munkatársi bizalom és az ajánlások szerepe kulcsszerepet játszik a sikeres kiválasztásban.

„A jó munkahely nemcsak stabil fizetést, hanem stabil kapcsolatokat is kínál. Ha a dolgozó érzi, hogy számít, ha van kihez fordulnia, az biztonságot ad – és ez az igazi lojalitás alapja. A megbízhatóság tehát nemcsak elvárás, hanem kölcsönös viszony: a munkavállaló akkor lesz megbízható, ha a munkáltató is az”

– tette hozzá Mihályi Magdolna.

A bizalomépítés a legjobb befektetés

A Jobtain tapasztalatai szerint a megbízható, hosszú távon elkötelezett munkaerő a legnagyobb versenyelőny a mai gazdasági környezetben.

„A bizalomépítés nem egyszeri feladat, folyamatos jelenlétet, odafigyelést és következetességet igényel. A toborzás során ma már nemcsak munkaerőt kell keresni és közvetíteni, hanem kapcsolatokat kell építeni. Meg kell ismerni a munkavállalók élethelyzetét, igényeit és motivációit, és ezt figyelembe kell venni a kiválasztás és a beillesztés során is. A bizalom tettekben mérhető – abban, hogy a munkavállaló számíthat ránk, mi pedig számíthatunk rá. Ez az a partnerség, ami valóban megtartja az embereket, és ami hosszú távon az üzleti siker alapja”

– összegez Mihályi Magdolna.

Háttér a kutatásról

A Jobtain benchmark kutatása 116 vállalat HR-szakemberének bevonásával készült online kérdőív és 14 fős fókuszcsoportos interjúk segítségével. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze a fizikai munkavállalók toborzásának legnagyobb kihívásait és a bevált gyakorlatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a gazdaságot is jelentősen tehermentesíthetik.

A PwC Magyarország friss tanulmánya szerint már 10%-os piaci penetráció mellett is érezhető környezeti megtakarítás realizálható, míg 50-70%-os elterjedtségnél Budapest belvárosában öt év alatt akár 200-300 milliárd forintot lehetne megspórolni. A csomagolások újrahasználata így nem csupán a globális hulladékválságra jelentene megoldást, de számos gazdasági és társadalmi előnnyel is járna.

Globális hulladékrobbanás

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint 2050-re a világon évente 3,8 milliárd tonna lakossági hulladék keletkezik, ami közel duplája a 2023-as 2,1 milliárdos értéknek. A fejlett országokban az egy főre jutó hulladéktermelés meghaladja a 800 kg-ot évente, és a hulladék jelentős része – 25% – csomagolásból származik.

A hulladékgazdálkodás költségei jelenleg évi 360 milliárd dollárt tesznek ki globálisan, és ez 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A financiális terhek mellett pedig a környezeti és egészségügyi károk sem elhanyagolhatóak. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.

„A hulladéklerakók kapacitásigénye a következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet, ami Németország 2022-es hulladéktermelésének 411-szerese. Ez a szám már önmagában is jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható”

– mutatott rá Kerekes Antal, PwC Magyarország cégtársa a kutatást bemutató eseményen a PwC budapesti székházában.

Anyagok és alternatívák: a szabályozás is szigorodik

A tanulmány részletesen elemzi a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait – megdöbbentő adatok mutatják az újrahasznosítás alacsony mértékét. A műanyag csomagolások a globális piac 40%-át teszik ki, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra, ami a műanyagok egészségügyi kockázatait ismerve különösen aggasztó. A papír előnye a magas újrahasznosítási arány (az EU-ban 80% felett), de csak korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, de gyártásuk energiaigényes.

Az újrahasználható csomagolás nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti lehetőség is: a tanulmányban bemutatott pilotprojektekben részt vevő boltokban akár 40%-os tranzakciószám-növekedést is tapasztaltak.

„Az EU új csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelete (PPWR) 2026-tól egyre szigorúbb elvárásokat támaszt a kereskedőkkel szemben, előírva az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások kötelező bevezetését. A fenntartható csomagolások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac 25%-a lesz”

– hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A magyar fogyasztók is zöldre váltanának

A PwC 1800 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 88%-a kritikus vagy fontos problémának tartja a műanyaghulladék kezelését, és a vásárlók több mint fele hajlandó lenne 5-15%-kal többet fizetni a fenntartható termékekért. Ugyanakkor az alternatív lehetőségek hiányosak vagy nem eléggé ismertek: újratölthető, többutas csomagolású termékeket a fogyasztók mindössze 56%-a vásárol, és aki nem vásárol ilyen termékeket, annak 60%-a egyszerűen nem is találkozott még ezzel az opcióval. A magyar fogyasztók körében a legismertebb (37%) megoldás a repohár.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”

– mutatott rá Molnár Léna, a PwC kutatásának szakmai vezetője.

Havi néhány ezer forintért fenntartható megoldás is születhetne

A PwC komplex geolokációs modellezéssel vizsgálta meg, hogyan működhetne egy valós újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyűjti be és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat. Egy olyan szcenáriót vizsgált, melyben az anyagok körforgásban tarthatók, ellenállók, és értékcsökkenés nélkül újrahasznosíthatók. A modell elektromos járművekkel történő heti kétszeri kiszállítással és begyűjtéssel, valamint központi tisztítóüzemek üzemeltetésével számolt. Az eredmények azt mutatják, hogy már 10%-os piaci penetráció mellett is jelentős környezeti előnyök realizálhatók, míg 50-70%-os elterjedtség esetén a rendszer kifejezetten gazdaságossá válik.

90%-os visszagyűjtési ráta felett például 10%-os piaci penetrációval évente 60 ezer, 50% felett már akár 300-500 ezer szemetesnyi csomagolási hulladék lenne elkerülhető a belvárosban, jelentősen tehermentesítve a már most is túlterhelt hulladékgazdálkodási rendszert.

„Egy olyan modell kialakítása a cél, ahol a hulladékképződés elkerülése végső soron egy kedvezőbb megoldáshoz vezet a fogyasztónak és a kereskedőnek is üzleti lehetőségeket teremt. Ehhez a megfelelő ösztönzők megtalálása elengedhetetlen”

– fogalmazott Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.

A műanyag csomagolások gyártásán is rengeteg károsanyag-kibocsátást lehet megspórolni: a modell alapján még alacsony piaci penetrácó mellett is a környezetbarátabb csomagolásoknak köszönhető CO2e-megtakarítás 2-11 ezer gépjármű éves kibocsátásával egyenértékű. A szolgáltatás havi 5000-6000 forintból, szélesebb körben elterjedt működéssel pedig akár havi 3000 forintból fedezhető lenne.

„A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a városi gazdaságot is tehermentesítik, miközben új munkahelyeket teremtenek. A siker kulcsa a szereplők együttműködésében, a fogyasztói edukációban és a szabályozói ösztönzőkben rejlik. A PwC modellje egyértelműen igazolja, hogy a fenntartható városi működés valós üzleti potenciált rejt, és Budapest akár élenjáró is lehetne ebben. Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel”

– érvelt Molnár Léna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!