Gazdaság
Duplájára nőtt a virtuális térben lebonyolított műkereskedelem bevétele
A műgyűjtés soha el nem múló szenvedély
A műtárgypiaci tendenciák azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben új vásárlói réteg kezdett érdeklődni a műkincsek iránt.
A befektetési szándék és az online aukciók terjedése mellett ez annak is köszönhető, hogy a lezárások miatt fókuszba került a lakótér dekorációja, otthonosabbá tétele. A nemrégiben megjelent Art Market Report szerint a biztos befektetésnek tekinthető klasszikus mellett a kortárs művek, a grafikák és a nyomatok iránt is nőtt a kereslet.
Az Art Basel és az UBS műkereskedelmi elemzése 2020-at az online értékesítés kulcsévének tekinti, mely hosszú távon is jelentős változásokat hozhat a műtárgypiacon. A virtuális térben lebonyolított műkereskedés 12,4 milliárd dolláros bevételt hozott, ami az éves forgalom negyede, és kétszerese a 2019-es számoknak. Az online platformoknak köszönhetően új vásárlók jelentek meg a piacon, velük pedig tovább növekszik az a réteg, akik a műgyűjtésre, mint progresszív életformára tekintenek. Számukra a kortárs műtárgyak olyan, befektetési szempontból is nyereséget hozható alkotások, melyeknek magasak az élvezeti értékük és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is kiemelt jelentőségük van. Az Art Market Report számai azt mutatják, hogy a műtárgypiac bevételeinek 41 %-a a modern, 25 %-a a háború utáni, míg 16 %-a a kortárs művek eladásából származott, a művek forgalmának relatív aránya tökéletesen stabil volt.
Az új vásárlói réteg jelentős része úgynevezett örömvásárló, akik az élvezeti értéket, minimális pénzügyi kockázatot és az alacsony logisztikai költséget tekintették kiemelt szempontnak, ezért is lehet, hogy a kortárs grafikák, nyomatok és fényképek eladási aránya 2 %-os növekedést mutat.
„Mi is azt tapasztaltuk az online árveréseinken, hogy a kevésbé ismert nevek és az alacsonyabb értékű műtárgyak is kiemelten jól teljesítenek. Ezért április 23-án megtartjuk első grafikai aukciónkat, április 24-én pedig kortárs árverést szervezünk”
– emelte ki Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
A jelenlegi helyzet tehát tovább erősíti azt a tendenciát, ami a háború utáni és kortárs művekre irányítja az érdeklődők figyelmét. Hazánk egyik legismertebb műgyűjtője, a numizmatika világszinten jelentős képviselője, Nudelman László, akinek képkollekciója több, mint 250 darabból áll, melynek gerincét Barcsay Jenő, Bálint Endre, Korniss Dezső és Vajda Lajos főművei alkotják, de kiemelkedő jelentőségű munkákat őriz olyan kortárs mesterektől is, mint Lakner László, Keserü Ilona vagy Nádler István. Úgy tartja, egy gyűjtőnek érdemes megismernie a művészt, a képeit és ha lehet az életművet, hogy dönteni tudjon vásárlásait illetően.
„A műgyűjtés valódi szenvedély. A kollekcióm, ha lehet mondani, mostanra már meghaladta eredeti elképzeléseimet, hiszen mikor belekezdtem, eltökéltem, maximum 30 festményből álló kamaragyűjteményem lesz, csak annyi, ami a lakásomban ízlésesen elfér. Gyerekkorom óta gyűjtök, a klasszikus modern festmények felé fordulásom 1976-hoz köthető, akkor jártam először a Barcsay Múzeumban Szentendrén, rögtön a nyitás után, majd szinte heti rendszerességgel visszatértem. Ott született meg az elhatározás, hogy szeretnék egy Barcsay-képet. A gyűjteményem saját koncepcióim szerint bővült, csak azt szereztem meg, ami nekem tetszett, amit legtöbbször már korábban kiszemeltem. Magas volt a léc, így számos fő mű került hozzám, de ebben csak a zsigereim vezéreltek. Sokfajta módon lehet gyűjteni, ha valakinek van egy szép lakása és egyfajta vágya, hogy legyen benne 8-10 festmény, de döntésében még bizonytalan, akkor lehet és érdemes is tanácsot kérni, de mindenképpen olyan alkotást kell megvenni, ami neki is tetszik. Azonban, ha komoly gyűjteményt szeretnénk építeni, ahhoz kell egy mély affinitás, érdeklődés a képzőművészet iránt. Ez egy soha el nem múló szenvedély, időről időre valamit szerezni kell”
– meséli Nudelman László, aki a gyűjtőből avanzsált műkereskedővé, de a szenvedély máig sem múlt el.
A hazai online aukciós trendek is azt mutatják, hogy a háború utáni és kortárs művek iránt folyamatosan nő a kereslet, főleg a műtárgypiacon újonnan megjelent harmincas, negyvenes generációnak köszönhetően. Tavaly a hazai kortárs TOP 10-ben Reigl Judit művei mellett az Iparterv-generációhoz tartozó Bak Imre, Lakner László, Nádler István és Keserü Ilona alkotásai szerepeltek. Ezek az alkotók ráadásul befektetési lehetőségként is kiválóak, hiszen nemzetközi szinten is egyre jobb eredményeket érnek el.
Egészség
Rekordon létszám az egészségpénztáraknál
Új csúcsra emelkedett, és már stabilan meghaladta az 1,2 milliót az első negyedév végére a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma.
A közelmúltban elfogadott jogszabály-módosítások, és az új szolgáltatások bevezetése nyomán egyre vonzóbbak az egészségpénztárak, miközben fontos pillért jelentenek az öngondoskodásban is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Soha nem volt még ennyi tagjuk az egészség- és önsegélyező pénztáraknak, mint az első negyedév végén: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a taglétszám márciusban elérte az 1,214 milliót a kasszáknál, ami három hónap leforgása alatt közel 26,5 ezres növekményt jelent. Hosszabb időtávon vizsgálva a helyzetet pedig még látványosabb az emelkedés: 2020. végén még 1,025 millió egészségpénztári tagot tartott nyilván az MNB, tehát bő négy év alatt csaknem 200 ezerrel nőtt a számuk.
A jegybank adatai szerint az idei első negyedévben közel 20,5 milliárd forintnyi tagdíjbevétel érkezett az egészségpénztárakhoz, amelyből 18,1 milliárdot a tagok fizettek be, nagyjából 2,4 milliárd forint pedig munkáltatói hozzájárulásként érkezett a számlákra.
A szolgáltatási kiadások – vagyis az egészségpénztári számlákról elköltött pénz – megoszlásánál viszont nem látszik nagyobb elmozdulás. A legnagyobb, 39,7 százalékos részt ezen a téren a magánegészségügyi ellátásra fordított költések adták az első negyedévben, de majdnem ekkora 39,1 százalékos szeletet képviseltek a gyógyszerekre fordított kiadások is. Jóval kisebb, de így is jelentős – 13,4 százalékos – volt 2024-ben a gyógyászati segédeszközökre fordított kiadások aránya.
Az önsegélyező szolgáltatások közül a lakáshitel törlesztésének támogatását érdemes kiemelni: ezen a címen tavaly már több mint 3 milliárd, az idei első negyedévben pedig 840 millió forintot költöttek el az egészségpénztári tagok.
Gyorsan emelkednek a bevételek az egészségpénztáraknál
„Az éves statisztikákat vizsgálva jól látszik, hogy a tagdíjbevételek a taglétszámnál is jóval gyorsabb ütemben emelkednek a kasszáknál”
– emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Hozzátette: az MNB adatai szerint a 2024-ben elért, összes tagdíjbevétel meghaladta a 84,6 milliárd forintot az egészségpénztáraknál, ami erőteljes, 21,4 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest.
A bevétel túlnyomó részét pedig változatlanul a tagok utalják a számlákra: az általuk befizetett összeg tavaly 22,9 százalékkal, 74,6 milliárd forintra nőtt.
„A gyors ütemben növekvő tagdíjbevételek egyértelműen arra utalnak, hogy az egészségpénztári tagok egyre nagyobb összeget hajlandók az egészségük megőrzésére, illetve önsegélyező szolgáltatásokra félretenni, és egyre fontosabbnak gondolják az öngondoskodásnak ezt a pillérét is”
– hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
Előnyére változott a szabályozás, de fejlesztenek a pénztárak is
Gergely Péter emlékeztetett arra: az egészség- és önsegélyező pénztárakra vonatkozó szabályozás több ponton is változott a közelmúltban, ami mind a kasszák, mind a tagjaik számára előnyös. A legfontosabb módosítás az önsegélyező szolgáltatásoknál lépett életbe: megszűnik ugyanis az a korlátozás, amelynek értelmében ezekre csak a pénztárban már legalább fél éve tartott összegből lehetett költeni. Szintén jelentősen bővültek a beiskolázási támogatás felhasználásának a lehetőségei, és megszűntek a számlák kiállítására vonatkozó időszaki korlátok is.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor az elmúlt időszakban maguk a pénztárak is sokat tettek azért, hogy a szolgáltatásaik még vonzóbbak legyenek: így több helyen elérhetővé vált a teljesen online belépés, a bankkártyával összeköthető egészségpénztári kártya, illetve megjelentek a piacon a nagyon alacsony havidíj mellett elérhető, alapszintű egészségbiztosítási csomagok is.
Az OTP Egészségpénztárnál az egészségpénztári kártya összeköthető a bankkártyával, így akkor is lehetséges az egészségkártyás fizetés, ha alacsonyabb az egyenleg a kelleténél. A pénztár alacsony díjas egészségbiztosítási csomagot is kínál tagjainak: a Helló Egészség Bázis nevű csomag havi díja mindössze 119 forint.
Az MBH Gondoskodás Egészségpénztárnál adott az online belépés lehetősége is, miközben az első egészségkártya, és a hozzá kapcsolódó társkártya ingyenes elektronikus ügyintézés esetén. A pénztár többféle, választható egészségbiztosítási csomagot kínál, de 118 forintos havi díjért elérhető alacsony díjas változat is a tagjainak.
A Patika Egészségpénztárnál hűségprogram működik, ahol az egészségpénztárban igénybe vett szolgáltatásokkal egészségforintokra váltható hűségpontokat gyűjthetnek a pénztár tagjai. A pénztár tagjai Patikakártyájuk felmutatásával 10 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a szakorvosi, diagnosztikai, laboratóriumi és szűrővizsgálati szolgáltatásokat valamennyi Affidea magánegészségügyi központban. A pénztárnál biztosított az online belépés lehetősége, a pénztári kártya pedig automatikusan feltölthető.
A Prémium Egészségpénztár nem csak bankkártyával összeköthető egészségkártyát és egészségbiztosítást kínál, de online foglalórendszert is működtet, ahol kiválasztható a szakorvos, de előre kifizethető a vizsgált ára is. A pénztárnál az év végéig nyereményjáték is fut, ahol a meghatározott feltételeket teljesítő – új és meglévő – tagok vehetnek részt: a nyeremény egy Mini Cooper E személyautó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15%-os éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából. A magyar vásárlók által generált online termékrendelések száma meghaladta a 114 millió darabot, amely 12%-os bővülés az előző évhez képest. Élénkülő online vásárlási kedv
Az impozánsnak tűnő növekedést mindenekelőtt az egyre nagyobb online vásárlási kedv magyarázza. Ugyanakkor egy átalakuló piacszerkezetnek vagyunk tanúi, mert már az import – és leginkább a Temu – pörgeti a hazai, fokozatosan polarizálódó e-kereskedelmet, amely egy kínai, EU-s és magyar mezőnyre szakad.
„Már rég nem az kérdés, hogy a magyar piacot komolyan vevő régiós és EU-s cégek elveszik-e a piacát a magyar kereskedőknek. Ez zajlik 15+ éve. Inkább csak gyorsul a folyamat, egyrészt mert nekik több eszközük és piacuk van ilyen időkben is ellenállóbbá válni, másrészt a magyar vásárlók is érettebbek”
– emelte ki Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.
A PwC lakossági költésekre és csomagvolumenre vonatkozó adatai alapján a kínai óriásplatform 120 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon, mely jelentős hatással volt a belföldi piac alakulására is. Míg az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése több mint 25% volt 2024-ben, addig a hazai és EU-n belüli e-kereskedőkből álló online piac forgalma együttesen csupán 9,8%-kal tudott bővülni, ráadásul utóbbi halmazon belül a növekedés főként az EU-s cégeknek köszönhető, nem pedig a magyar vállalatoknak. Ezek az unión belüli kereskedők a magyar piacot stratégiai országként kezelve, helyi jelenléttel is rendelkeznek, weboldaluk, szolgáltatásuk igazodik a magyar fogyasztók igényeihez, ugyanakkor a rendelések kiszolgálása és az árukészlet beszerzése sokszor más országból történik. E-kereskedelem terén a magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiaca Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia.
A határtalanná váló e-kereskedelem feladja a leckét a magyar piacnak
Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere
„Minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, ergo a piac polarizálódik, és az adott szegmens élmenője felé gravitál a vásárló, a beszállító, a hirdető és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut. Ami viszont most igazán nagy csapást jelent a hazai kereskedők számára, az a piac határtalanná válása. Korábban komoly visszatartó erővel bírt egy nemzetközi rendelésnél a lassú szállítási idő (egy kínai webshopos rendelés akár 6-8 hétig is utazott), a magasabb ár, a nyelvismeret hiánya, valamint az előre fizetési feltétel.”
Mostanra azonban ezek a korlátok eltűntek: az AI lebontotta a nyelvi és lokalizációs határokat, a logisztikai útvonalak átszervezése révén pedig már egy Temu-rendelés is egy héten belül megérkezik– miközben az átlag magyar kkv által üzemeltetett webshopoknál a „raktáron van” állapot sokszor azt jelenti, hogy a termék a gyártónál, külső helyen, akár más országban van, azaz 3-5 nap is kell a kézbesítéshez. A szolgáltatási szint, minőség terén óriási a lemaradása a hazai kis cégeknek, amit az import kereskedelem erősödése hozott igazán felszínre. Kereskedni tudunk, de az e-kereskedelemben ma már nem ez a készség a legfontosabb, hanem az ügyfélélmény és a termék árán túli szolgáltatások minősége. Sajnálkozni lehet, hogy a külföldiek elviszik a piacot, de az ár-érték arány egyértelműen feléjük hajtja a fogyasztókat.
Az online vásárlók számára már nincsenek országhatárok
A PwC kutatásából kiderül, hogy az aktív online vásárlók száma 2024-ben elérte a 4,3 millió főt, de a bázis erősen centralizált: a vásárlók több mint harmada (35%-a) Budapesten vagy Pest megyében él. A rendelések intenzitását tekintve is koncentrált a piac: a bázis harmadát adó „gyakori vásárlók” – akik legalább havonta rendelnek – felelnek a rendelések közel háromnegyedéért (73%).
Egyre vonzóbbak a külföldi kereskedők – az online vásárlók közel fele (48%-a) rendelt tavaly határon túlról is. 2024-ben a Temu volt Magyarország legismertebb és legtöbbek által használt webáruháza – a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában publikált adatok szerint több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt az oldalon.
„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek” – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.
„A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25%-a külföldi tulajdonban van. A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált”
– tette hozzá a szakember.
A Temu közel 300 ezer fővel bővítette a magyar online vásárlók számát, de emellett új szintre emelte a fogyasztói elvárásokat a kiszolgálási minőség tekintetében is. 2025-ben a kínai óriás tovább emeli a tétet – az olcsó árakat még gyorsabb szállítással tetézi, és Magyarországon is épülnek a fulfillment központok, ezáltal magasabb szolgáltatási szintet lehet biztosítani, ami még erősebb konkurenciát jelent a hazai és régiós kereskedőknek.
Tovább hódítanak a csomagautomaták
A kiszállítások terén folytatódik az átrendeződés. A PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló mérései szerint a házhoz szállítás szolgáltatási színvonala változatlanul nagyon magas, de az aránya folyamatosan csökken a kézbesített csomagok tekintetében és 2024-ben 61%-ra zsugorodott. Mindeközben a csomagpontok és automaták részaránya elérte a 30%-ot – ezekből már több mint 8500 működik országszerte, és 10-ből 7 webáruház kínál fix pontos csomagátadást. A webáruház-rendelet hatására bővült az egyes webáruházakban elérhető logisztikai megoldások kínálata, és a vásárlók egyre több esetben választhatnak nem csak a szolgáltatások, de a szolgáltatók között is, amely szintén növeli a versenyt.
A vásárlók rugalmas és egyre gyorsabb kiszállítást várnak el, de továbbra is nagyon fontos az ár és a szolgáltatás ár-érték aránya – mivel a fixpontos megoldások jellemzően nem csak rugalmasabbak, de olcsóbbak is, így nem meglepő, hogy folyamatosan nő a népszerűségük: a vásárlók 38%-a preferálja a csomagautomatás átvételt.
10-ből 4 rendelést már előre fizetünk
A fizetési szokások terén 4 százalékpontot növekedett az online előrefizetés aránya, és mostanra már 10-ből 4 rendelést így fizetnek a vásárlók. Annak ellenére, hogy jellemzően feláras, még mindig népszerű az utánvét, de már többen fizetnek bankkártyával (30%) mint készpénzzel (25%). A bankszámla-alapú megoldások továbbra is csak lassan terjednek (az online rendelések mindössze 5%-át teszik ki), és egyelőre a qvik sem hozta meg az áttörést.
„A fizetési folyamat egyszerűsége, az egykattintásos megoldások, a mentett adatok, a digitális walletek, illetve a tokenizált tranzakciók támogatása ma már alapelvárás”
– hangsúlyozta Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.
A magyar piacon legnépszerűbb Simple-ben a bankkártyás mellett a legnépszerűbb fizetési megoldások párhuzamosan érhetők el, ezek közül a vásárló szabadon választhat, és előrefizetés esetén a használati díjak sem térhetnek el.
2025-ös e-kereskedelmi trendek
A PwC felmérése 3 olyan irányt azonosít, melyek meghatározzák az idei online kereskedelem fejlődését.
- Marketplace megoldások terjedése
A marketplace szereplők közötti verseny új szintre lépett. Míg korábban az eMAG uralta a hazai terepet, ma már a Pepita, a Fizz, az Allegro és a Temu is aktívan jelen van különböző stratégiákkal. Az Allegro még visszafogottan terjeszkedik, a Temu-ra pedig egyelőre nem lehet kereskedőként belépni, ugyanakkor a kínai cég a magyar piacra készült hirdetéseiben egyre gyakrabban reklámozza a hazai kiszolgálást. A kiszállítás felgyorsul, gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt érkezik meg a külföldi kereskedőktől rendelt csomag, mint a hazaitól – utóbbiaknak ezért azon kell dolgozniuk, hogy a garantált másnapi szállítást biztosítani tudják a raktáron lévő termékekre. A marketplace platformok olyan lehetőséget nyújtanak, mellyel egy új piacot jelentős beruházás nélkül lehet kipróbálni.
- Külföldre lépés kényszere
A hazai e-kereskedelem versenyképességének fenntartása érdekében egyre fontosabbá válik a külpiaci terjeszkedés. A magyar webáruházak számára elsősorban a kevésbé fejlett déli piacok jelenthetnek valós alternatívát.
A sikeres piacra lépéshez viszont lokalizált tartalomra, többnyelvű ügyfélszolgálatra, és a kinti piacok mélyebb ismeretére van szükség. A kereskedők jó részének a hazai piac mélyebb megismerése és magasabb szintű kiszolgálása is megoldandó feladat jelenleg, így nem meglepő, hogy csak kevesen állnak készen a külföldi terjeszkedésre, holott enélkül kérdéses lehet a fenntartható működés már középtávon is.
- Vásárlói élmény kimaxolása
A hazai szereplőkre még a vásárlói élmény újragondolása is vár. A nemzetközi kereskedők mind a weboldal, mind a teljes vásárlási és kiszolgálási folyamathoz kapcsolódó élmény tekintetében magasra tették a lécet, és mostanra a vásárlók elvárásai ehhez igazodnak. Egyre fontosabb szerepet kapnak az extra szolgáltatások – pl. kiterjesztett garancia, részletfizetés, könnyített visszáru megoldások biztosítása, ezáltal az online vásárlási élmény szintje is feljebb lépett. Ezzel egyidejűleg a hűségprogramok is átalakulnak: a pontgyűjtés helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a korábbi vásárlásokra, valamint viselkedésre épülő, akár élményalapú megoldások: személyre szabott ajánlatok, gamifikáció, viselkedésalapú kedvezmények. Az AI és prediktív analitika lehetőséget ad a kereskedőknek arra, hogy valós időben reagáljanak a vásárlói igényekre, akár csatornaszinten eltérő ajánlatokat is kínálva.
„A jövő nyertesei azok lesznek, akik egyszerre tudnak kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kínálni. Bár a 2025-ös év gazdasági környezete nem kedvez a kereskedelemnek, de azok, akik a szolgáltatásaik fejlesztésével reagálnak a vásárlói igények – és a piaci környezet – folyamatos változására, képesek lesznek a globális szereplők diktálta tempó tartására. Nem érdemes a piaci környezet javulására várni, mert akkor már túl késő lesz ezt elkezdeni”
– foglalta össze a PwC felmérésének tanulságait Madar Norbert.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Precíziós gazdálkodás: oktatási együttműködést kötött a Széchenyi István Egyetem és a Livestocker Solutions
A Cápák között című televíziós műsorból is ismert üzletember, Moldován András által alapított Livestocker Solutions Kft.-vel kötött együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem.
Ennek révén az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának hallgatói a cég korszerű farmmenedzsmentszoftverével tanulhatják a precíziós állattenyésztés technikáit.
A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja a fenntartható jövőhöz való hozzájárulás. Az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának tevékenysége is ezt szolgálja többek között az egészséges élelmiszer-előállítás, az agrárdigitalizáció és a precíziós gazdálkodás területén. A kar fontos feladata, hogy a kor kihívásaira válaszolni tudó szakembereket képezzen, amelynek újabb állomását jelenti a napokban aláírt együttműködési megállapodás. Ennek értelmében a Livestocker Solutions Kft. farmmenedzsment-alkalmazását felhasználják a képzésben, így a hallgatók olyan adatalapú döntéstámogató rendszer használatával ismerkedhetnek meg, amely később szakemberekként is segítheti munkájukat.
„Karunk projektalapú oktatását nagymértékben szolgálják széles körű vállalati kapcsolataink. Ezek számos esetben közös kutatás-fejlesztési projekteket, innovációkat is eredményeznek”
– fogalmazott az aláírás alkalmával dr. Tóth Tamás, az egyetem mosonmagyaróvári karának dékánja. Hozzátette, különösen azért örül a Livestocker Solutions Kft.-vel való együttműködésnek, mert az jól illeszkedik az intézmény precíziós mezőgazdaságban és az agrárdigitalizáció terén vállalt küldetéséhez. A dékán a partnerségért köszönetet mondott a cégtulajdonos Moldován Andrásnak is, akit sokan a Cápák között című televíziós műsorból ismerhetnek.
Dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes hangsúlyozta, az intézmény életében kiemelkedő szerepet játszanak az ipari partnerekkel való együttműködések, a közös kutatások, a vállalati megrendelések – többek között azért, mert a kar innovatív megoldásokat és multidiszciplináris tesztelési környezetet kínál.
„Kulcsfontosságú kérdés az is, hogy frissdiplomásaink milyen hatékonysággal tudnak gazdálkodni. Ennek érdekében feladatunk, hogy a képzéseink során megismertessük őket a legújabb technológiákkal, módszerekkel és a valós piaci igényekkel. Ebben játszik nagy szerepet a Livestocker által rendelkezésünkre bocsátott szoftver”
– húzta alá.
Dr. Húth Balázs, az Állattudományi Tanszék vezetője elmondta, az oktatásban kiemelt figyelmet szentelnek a precíziós állattenyésztésre és takarmányozásra, amelynek keretében országosan is egyedülálló szakmérnöki képzést is indítottak.
„A szoftver használatát akár már a képzés őszi félévében tudjuk integrálni mind a precíziós sertéstenyésztés, mind pedig az »Állattartás műszaki megoldásai, telepirányítási rendszerek« kurzusba. Ezt követően pedig a nappali tagozatos oktatásban is bevezetjük”
– részletezte. Megemlítette a vidékfejlesztési pályázatból a kar Smart Farm tangazdaságában megvalósult sertés-modellistállót, amelyben nemcsak anyagcsere-vizsgálatokat, de különböző precíziós állattartási technológiákat, audiovizuális rendszereket is tudnak tesztelni.
„Az itt keletkező nagy mennyiségű adat kiértékelését is szolgálhatja a korszerű szoftver, amely lehetővé teszi az adatalapú döntések meghozatalát”
– mutatott rá a tanszékvezető.
Németh Norbert, a Livestocker Solutions Kft. exportigazgatója kifejtette, cégük olyan agrárdigitalizációs szoftvervállalat, amely több mint tíz éve kínálja digitális megoldásait az ágazat szereplőinek.
„Folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően nagy komplexitású, a valós igényeket figyelembe vevő termékünk lehetővé teszi, hogy az adatok elemzésével támogassuk a releváns döntések meghozatalát. Mivel egyre kevesebb az erőforrás, ezért egyre okosabban és egyre optimalizáltabban kell a folyamatokat megvalósítani”
– mutatta be a szoftvert.
Az igazgató elmondta, eddig nagyvállalatok kiszolgálására fókuszáltak, most viszont azért nyitottak az egyetem felé, mert így a jövő agráripari szakembereinek felkészítéséhez is hozzá tudnak járulni. Mint mondta, az együttműködés lehetővé teszi a hallgatók tudatos, modern, innovatív gondolkodásmódjának erősítését, amelyre a digitalizációs feladatok és a precíziós gazdálkodás terén is nagy szükség van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Ipari automatizációval erősít a Delta Technologies
-
Okoseszközök1 hét ago
Lezárult a 2025-ös okoszebra-szavazás
-
Egészség2 hét ago
Hogyan hűtsünk okosan és főleg egészségesen az irodát?
-
Tippek2 hét ago
Ezek szabotálják leggyakrabban a családi utazásokat
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung Galaxy Watch okosórák éjjel is segítenek egészségesebb mindennapokért
-
Tippek2 hét ago
Tapsolni vagy nem tapsolni: az itt a kérdés!
-
Egyéb kategória2 hét ago
Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t
-
Gazdaság2 hét ago
Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla