Connect with us

Gazdaság

Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH

A K+F minősítéssel megszerezhető adókedvezményekkel akár minden tizedik munkavállaló bérét vagy 10 millió forintonként 1 millió forintot is megspórolhatnak a cégek. 

Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad. Az elmúlt években jelentősen nőtt a K+F minősítést kérő vállalkozások száma, ezért is fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt megkezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat.

Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek. A minősítések megszerzését és a tudatosságnövelést segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatala gondozásában most megjelent „K+F FEHÉR KÖNYV – Módszertani útmutató pályázatok KFI szempontú értékelésének elkészítéséhez” című kötet.

„A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként 1 milliót vagy 100 millió forintonként 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke a K+F minősítés fontossága kapcsán.

Az SZTNH immár kilenc éve látja el a K+F tevékenységek minősítését. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az SZTNH-hoz benyújtott K+F minősítés iránti kérelmek aránya. A tavalyi év első negyedévében 70 százalékkal több volt a benyújtott K+F-fel kapcsolatos igények száma 2019-hez képest. 2021 első negyedévében 2019-hez viszonyítva már 2,5-szeres növekedés figyelhető meg.

Az SZTNH K+F minősítéseket végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján készítette el a pályázóknak szóló Fehér Könyvet, melynek segítségével a pályázók és az elbírálók egyaránt tisztán láthatják a pozitív elbíráláshoz szükséges feltételeket. A hivatal honlapján közzétett Fehér Könyv a kutatás-fejlesztés fázisaira és feltételire vonatkozóan részletes, közérthető formában ad útmutatást és példákkal segíti a pályázókat a projekt tervezésétől egészen a megvalósításig. A könyv segítségével kiküszöbölhetik a minősítés során felmerülő hiányosságokat. Emellett a könyv az elbírálóknak és döntéshozóknak is segít az egységes irányelvek mentén történő projektértékelésben – követve a mérvadó minősítési eljárásnál használt elveket.

Az SZTNH az elmúlt években, már a pandémiát megelőzően is törekedett arra, hogy minél több szolgáltatása digitálisan is elérhető legyen. Áprilistól a K+F minősítés területén is bővült az online benyújtható igénylések száma, így már K+F szakértői véleményt is kérhetnek az ügyfelek a hivatal elektronikus ügyintézési felületén. Az erre a célra létrehozott űrlap használatával az ügyfelek hivatalos azonosítás segítségével, információbiztonság szempontjából is védett csatornán keresztül benyújthatják szakértői vélemény kérelmüket. A hivatal ezzel a lépéssel segíti, hogy minél többen igénybe vehessék a K+F minősítési rendszert, amelynek célja, hogy ösztönözze a hazai innovációt, elősegítse a hazai GDP növekedését, egyúttal jogbiztonságot teremtsen a piacon.

A fehér könyv az alábbi linken érhető el: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/feher_konyv_2021_002.pdf

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss