Gazdaság
A Bosch négymilliárd euró árbevételt ért el az Ipar 4.0-val egy évtized alatt
Több mint négymilliárd euró árbevételt ért el Ipar 4.0 megoldásaival a Bosch 2011 óta – ebből csak tavaly több mint 700 millió eurót.
Egy évtizeddel ezelőtt a Hannover Messe kiállításon „jövőbemutató német projektként” indult az Ipar 4.0, amely mára a Bosch úttörő munkájának is köszönhetően az egész világon jelen van.
A cél az önmagát fejlesztő, hálózatba kapcsolt gyártás, amely gazdaságossá teszi az egyedi igények szerinti termékek gyártását akár egészen kis tételben – még egyetlen darab esetén – is. A Bosch 2012 óta szisztematikusan vezeti be saját és ügyfelei gyárait az ipar új korszakába. Az elkötelezettség megtérül: a vállalat hálózatba kapcsolt gyártási megoldásaival több mint négymilliárd euró árbevételt termelt az elmúlt tíz évben. Ebből csak tavaly több mint 700 millió eurót profitált.
„Korán felismertük az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségeket és úttörőnek számítunk ezen a területen.”
– hangsúlyozta Rolf Najork, a Bosch igazgatótanácsának ipari technológia területéért felelős tagja.
Az Ipar 4.0 a Bosch saját gyáraiban is profitot termel. A vállalat saját gyártási platformján fogja össze a gyártás irányítására és felügyeletére, valamint a logisztikai tervezésre szolgáló intelligens szoftvereket. Mindez egy nagyobb adatbázishoz kapcsolódik, amely például a hibafeltárást szolgáló, vagy a mesterségesintelligencia-alapú analízist egyszerűsíti és javítja. A Bosch az új Gyártási és Logisztikai Platformot (Manufacturing and Logistics Platform) 2021 végén vezeti be.
„Mintegy 240 telephelyünk számára kínálunk szabványosított ’Ipar 4.0 eszköztárat’, amely egyedileg bővíthető és telepíthető”
– mondta Rolf Najork.
A vállalat tervei szerint a csaknem 400 millió eurós beruházást követően a Bosch az elkövetkező öt évben egymilliárd eurót takarít meg az Ipar 4.0 megoldásoknak köszönhetően. Az idei digitális Hannover Messe kiállításon a Bosch bemutatta az Ipar 4.0 elmúlt évtizedének fejlődését, a jövő gyárát, amely technológiai szempontból rugalmas, intelligens módon hálózatba kapcsolt, hosszútávon fenntartható – és gazdaságilag is sikeres.
A Bosch széles körben elérhetővé teszi az Ipar 4.0 alkalmazását
Bár nagy az érdeklődés, mégis kevés vállalat fordul következetesen az Ipar 4.0 felé.
„A kísérleti projektek jó megoldást jelentenek arra, hogy kipróbáljunk dolgokat és ötleteket. Azonban ideje erősíteni, hiszen az Ipar 4.0 megoldásokra ennél szélesebb körben van szükség” – emelte ki Rolf Najork. A Bosch saját Ipar 4.0 tanfolyamaival képezi munkatársait, és ügyfelei számára is elérhetővé teszi ezeket a lehetőségeket. „Az Ipar 4.0 korántsem öncélú, hanem a versenyképesség megőrzésének módja, ami a jövőben már aligha működhet a digitalizáció nélkül”
– hangsúlyozza Najork.
A Bosch projektjei jól mérhetők, a hálózatba kapcsolt megoldások ugyanis akár 25 százalékkal növelhetik a termelékenységet, miközben a gépek rendelkezésre állása akár 15 százalékkal javítható, a karbantartási költségek pedig akár 25 százalékkal csökkenthetők.
„Ha ki akarjuk használni az Ipar 4.0 kínálta lehetőségeket, véget kell vetnünk az elszigetelt megoldásoknak. A kizárólag saját határaikon belül működő műszaki rendszerek gátolják a fejlődést”
– magyarázta Rolf Najork.
A Bosch gyáraiban már 120 ezer gép és több mint 250 ezer eszköz, például integrált kamerák vagy robotok működnek hálózatba kapcsolva. Egyedül a Bosch Connected Industry fejlesztette Nexeed Ipar 4.0 szoftveren keresztül mintegy 22 ezer gépszabályozó rendszer kapcsolódik hálózatba. A 2018-ban alapított üzletág máris a Bosch gyárainak bő felét és több mint kétezer gyártósort lát el szoftverrel. Emellett nemzetközi szinten is mintegy száz ügyfél – köztük a BMW, a Sick és a Trumpf – is a Nexeed megoldásait választotta. A hardver és a szoftver együtt fejlődik. A Hannover Messe kiállításon a Bosch Rexroth bemutatta ctrlX Automation platformját. Az alkalmazástechnológián és webes tervezésen alapuló nyílt, 5G-kompatibilis vezérlési technológiának köszönhetően a fejlesztésbe további szereplőket lehet bevonni. Az alapelv, hogy a felhasználók igénybe vehetik a Bosch Rexroth, illetve más gyártók alkalmazásait, de maguk is fejleszthetnek applikációkat, majd egy ökoszisztémán belül más vállalatokkal is megoszthatják ezeket.
A Bosch más technológiákkal is kombinálja Ipar 4.0 megoldásait
„A különböző technológiák képességeinek kihasználására és kombinálására összpontosítunk. A mesterséges intelligenciát és a dolgok internetét összefogva a Bosch AIoT-vállalattá válik”
– fejtette ki Rolf Najork.
A Bosch a Hannover Messe kiállításon mutatta be a Balancing Energy Network megoldást, egy olyan mesterségesintelligencia-alapú energiagazdálkodási rendszert, amely intelligens szoftvereket használ a gyárak energiaáramlásának vezérlésére és optimalizálására. Az eredetileg a gyártás számára fejlesztett szoftver azonban mindenfajta nagyméretű épületkomplexum – például kórházak, bevásárlóközpontok vagy sportarénák – ökológiai lábnyomának csökkentésére is alkalmas. A technológia és a tudás a klímasemleges termelés felé vezető út meghatározó mérföldkövei. Saját klímasemlegességi tapasztalatai alapján a Bosch egy új üzleti egysége termelővállalatok részére nyújt tanácsadást a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséről. A robotika az öntanuló képfeldolgozó szoftver kombinálásával segíti a természeti erőforrásokat kímélő gyártást: az APAS ellenőrző rendszere átveszi a munkadarabok optikai vizsgálatát és teljesen automatikusan ellenőrzi a termékeket.
Eközben az intelligens cikkválasztás lenyűgöző rugalmasságot és pontosságot mutat. A robotikai rendszer a szállítójárművekről érkező különféle termékeket válogatja, s az intelligens képfelismerés segítségével emelhet ki különböző alkatrészeket, illetve rendszerezheti megbízhatóan őket további feldolgozásra vagy szállításra. Az új technológiának köszönhetően a jövőben még biztonságosabbá és hatékonyabbá válhat az ember és gép közötti együttműködés, az 5G szinte valós időben ígér vezeték nélküli, megbízható adatcserét. A Bosch úttörő szerepet vállal ebben: 2020 végén a stuttgart-feuerbachi Ipar 4.0 telephelyén üzembe helyezte első campushálózatát. A vállalat jelenleg világszerte mintegy tíz gyárában tesztel 5G-alkalmazást, emellett 5G-kompatibilissé is alakít termékeket. A Bosch Rexroth újszerű megközelítéseken és üzleti ötleteken, illetve az ügyfelekkel és a partnerekkel folytatott fejlesztéseken dolgozik az ulmi új innovációs központjában, melynek bővítését 2021 nyarára tervezik. A fejlesztések azt mutatják, hogy
„A gyár ismét az innováció forrása lesz”
– hangsúlyozta Rolf Najork. Véleménye szerint három alapvető elv meghatározó a jövő szempontjából.
„Először is holisztikus módon kell gondolkodnunk az Ipar 4.0 témájáról és átfogó megoldásokra kell összpontosítanunk a gyárak esetében. Nyílt architektúrára van szükség, hogy mind a gyárakban, mind pedig az ügyfelek és a beszállítók felé kompatibilis, és felhasználóbarát módon működhessünk. Végül pedig rugalmasságot kell biztosítanunk, a jövőben ugyanis mindinkább személyre szabott termékeket igényelnek az ügyfelek. Ha megőrizzük az egyensúlyt a felsorolt elvek mentén, az ipar olyan megoldásokkal szolgál, amelyek jobbá teszik a világot.”
A magyarországi Bosch támogatja a hazai kkv-k Ipar 4.0 törekvéseit
Az Ipar 4.0 Magyarországon is kiemelten fontos szerepet játszik a Bosch tevékenységében. Nemcsak a vállalat saját gyáraiban alkalmazzák az Ipar 4.0 megoldásokat, hanem a Bosch Rexroth Kft. a negyedik ipari forradalom úttörőjeként küldetésének is tekinti az ezzel kapcsolatos ismeretek széles körű terjesztését és a megoldás előnyeinek bemutatását a hazai kis- és középvállalkozások számára. A Bosch ezért 2017-ben csatlakozott a magyar kormány beszállítói-fejlesztési programjához, hogy elősegítse a hazai beszállítók számára az Ipar 4.0 fókuszú fejlesztéseket, illetve az ehhez szükséges tudástranszfert és kapacitásbővítést. A Bosch Rexroth Kft. szakemberei a program részeként folyamatosan tartanak képzéseket kkv-k számára bemutatva a különféle Ipar 4.0 alkalmazásokat a kollaboratív robotoktól a termelésirányítási rendszereken át a legmodernebb intralogisztikai rendszerekig.
Gazdaság
Pénztárszövetség: nem tolonganak az emberek az ingatlancélú felhasználásért
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 1,5 százaléka nagyságrendileg a vagyon 1,5 százalékát igényelte eddig lakáscélra – mondta el Mohr Lajos, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke a Grantis podcastjában.
Mint ismert, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a tavaly szeptember 30-ai egyenleg erejéig használhatják fel a tagok az idei év folyamán ingatlancélra, összesen három alkalommal. Ingatlancél lehet az ingatlanvásárlás, a felújítás és a hiteltörlesztés is.
Az eddigi tapasztalatok alapján a felhasználás mértéke nagyon alacsony. A tagság 1,5 százaléka nagyságrendileg a vagyon 1,5 százalékát igényelte – mondta el az ÖPOSZ elnöke.
A nagyjából 2300 milliárd forintnyi kezelt vagyonból tehát 34,5 milliárd forintot fordított eddig lakáscélra körülbelül 16 500 tag az 1,1 millióból. A kormányzat tavaly még úgy kalkulált, hogy a lehetőség körülbelül 300 milliárd forintot mozgathat meg. A jelenleg tapasztalt igények és a várható érdeklődés alapján a Pénztárszövetség vezetője szerint 150-200 milliárd forint mozdulhat meg az év végéig.
Az év első két hónapjában a hitel elő- és végtörleszés volt a legnépszerűbb cél, most tavasszal pedig a felújítás lehet a favorit.
A beszélgetésben szó volt még arról, hogy milyen hatásai lehetnek Donald Trump gazdaságpolitikájának a magyar nyugdíjcélú megtakarításokra a tőzsdei mozgásokon keresztül. Mohr Lajos felhívta a figyelmet, hogy a portfóliókat profi szakemberek kezelik, a kezelt vagyon több mint 40 százaléka magyar állampapírban van jelenleg is, de más eszközökben is jellemzően magyar és európai kitettséggel rendelkeznek a pénztárak. A portfóliós rendszer pedig lehetővé teszi, hogy a megtakarítók rugalmasan reagáljanak a piaci változásokra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Havi szinten nem változtak, éves összevetésben drágultak a lakáshitelek májusban
Áprilisról májusra stagnáltak a lakáshitel kamatok, ám éves összehasonlításban már drágulást mért a BiztosDöntés.hu szakportál. Ebben a helyzetben a vásárlók a hitelösszeg növelésével kompenzálják az egyre emelkedő lakásárakat.
Lakáshitel kamatok májusban
A BiztosDöntés.hu szakportál lakáshitel-kalkulátora szerint 2025. május elején 6,18 – 7,99% közötti kamattal lehet hozzájutni 20 millió forint lakáshitelhez 10 évre rögzített vagy végig fix kamattal, 20 éves futamidőre, 450 ezer Ft nettó igazolt jövedelemmel. Ez banktól függően 146 370 – 168 547 Ft közötti törlesztőt, illetve 35,2 – 40,5 millió Ft közötti teljes visszafizetést jelent, vagyis a megfelelő választással elérhető pénzügyi előny a teljes futamidő alatt akár 5,3 millió Ft is lehet.
Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője ugyanakkor hozzáteszi, hogy a bankok által kínált hitelkamatot befolyásolja a nettó igazolt jövedelem nagysága, mint ahogy arra is van példa, hogy energiatakarékos ingatlan vásárlásakor a piaci lakáshitel kedvezőbb kamattal igényelhető.
Például 600 ezer Ft nettó jövedelemmel a fenti, 20 millió Ft összegű lakáshitelhez már 5,85%-os kamattal is hozzá lehet jutni, ami 142 494 Ft havi törlesztőt, illetve 34,2 millió Ft teljes visszafizetést jelent.
Havi szinten stagnáltak, éves összevetésben valamelyest drágultak a lakáshitelek
A szakértő szerint áprilishoz képest gyakorlatilag nem változtak a hitelkamatok, mindössze a CIB 10 Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel kamata emelkedett egy bázisponttal, az elmúlt egy évet vizsgálva azonban már más a helyzet.
Ilyen időtávon belül 450 ezer forint jövedelemmel a kilenc vizsgált bank közül a Gránit, a MagNet és az UniCredit változatlanul hagyta legolcsóbb lakáshitelének kamatát (6,18%, 6,30%, illetve 6,95%), míg az Erste, a CIB, a Raiffeisen, az MBH, a K&H és az OTP árat emelt.
600 ezer Ft igazolt jövedelemmel árnyaltabb a kép: éves összehasonlításban a CIB Banknál csökkent a kamat (6,39%-ról 5,85%-ra), a Gránit, az UniCredit és a MagNet változatlanul hagyta a kamatát, míg a többi pénzintézet drágított.
Reagálnak a hitelből vásárlók a magasabb lakásárakra
Miközben a lakáshitel kamatok stagnáltak vagy emelkedtek, a lakások országos szinten 15% felett drágultak 2024-ben a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint. Budapesten 14,3%, a vidéki városokban 13,8%, a községekben pedig 18,4% volt az áremelkedés mértéke.
Fülöp Norbert Attila szerint a lakások drágulását a vásárlók a hitelösszeg növelésével igyekeznek kompenzálni, amit jól mutat, hogy 2025. februárban a lakáshitelek átlagos szerződéses összege már megközelítette a 20 millió forintot, miközben a múlt év első két hónapjában még 14,6 millió forint volt ugyanez.
A stagnáló – vagy esetenként – emelkedő hitelkamatok és a nagyobb hitelösszeg együttesen magasabb havi törlesztőket eredményez, amire a futamidő meghosszabbításával reagálnak a hitelfelvevők. Az MNB szerint a használt lakás vásárlására igényelt lakáshiteleknél 19,6 évről 20,3 évre emelkedett az átlagos futamidő tavaly év végére, míg az új lakások finanszírozásánál 21 évről 21,6 évre nőtt ugyanez.
Mi várható a következő hónapokban?
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2025-ben folytatódhat az átlagos hitelösszeg emelkedése mind a használt, mind az új lakások finanszírozása esetében, ugyanis az ingatlanok drágulása egyelőre megállíthatatlannak tűnik.
A piaci lakáshitel kamatok mérséklődésére rövid távon nem lehet számítani, mert az ezt közvetve befolyásoló jegybanki alapkamat csökkentése jelenleg nincs napirenden. A Magyar Nemzeti Bank kezét megköti ugyanis a még mindig magas maginfláció, az erősen hullámzó forintárfolyam, de az országkockázat megítélése is óvatosságra inti a jegybankot.
Ugyanakkor biztató jel lehet, hogy a kihelyezett hitelekhez szükséges forrás beszerzési költségét közvetve befolyásoló 10 és 20 éves BIRS mutatók csökkentek az elmúlt időszakban, az előbbi 6,37%, míg az utóbbi 6,55% jelenleg, ami mindkét esetben a legalacsonyabb érték idén. Amennyiben a trend tartósnak bizonyul, akkor ez a lakáshitel kamatok csökkenése irányába hathat.
Ebben a helyzetben felértékelődik a támogatott hitelek szerepe, ám ezek aránya a lakáshitelezés felfutásával együtt várhatóan csökkenni fog, ugyanis erősen korlátozott a jogosultak köre. Ezt jelzi az is, hogy míg 2025. februárban az új lakáshitel szerződések volumenének körülbelül ötödét adták a támogatott konstrukciók, egy évvel korábban még 25% volt az arányuk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
Ezekre a kiberbiztonsági szempontokra kell figyelniük a vállalatoknak 2025-ben a KPMG szerint.
Sürgős intézkedésekre van szükség a kiberbiztonság terén a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A mindent átszövő digitális kapcsolatok és az olyan gyorsan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szakmai és magánéletünk szinte minden aspektusát újra definiálják. Így a kiberbiztonság nem csupán üzleti szempontból aggasztó, hanem a társadalom minden területét érintő, egyetemes kérdéssé vált. Milyen megközelítésekre van szükségük a vállalatoknak a kiberbiztonság terén ebben az évben? Hogyan szolgálhatja a kiberstratégia az üzleti növekedést? Milyen új szerepük van mindebben az információbiztonsági vezetőknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a KPMG Cybersecurity Considerations 2025 jelentése.
A KPMG hatodik éve készíti el Cybersecurity Considerations jelentését. Az eltelt öt évben, tehát 2020 és 2025 között a folyamatosan változó kiberbiztonsági környezet kézzelfogható fókuszpontként jelent meg a szervezeti vezetők számára. Több kulcsfontosságú téma évről évre visszaköszön, ilyen például a rugalmasság, a személyazonossági hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság, vagy a tehetség- és készséghiány. A hangsúly azonban eltolódott a hagyományos biztonsági intézkedésektől a globális és sokrétű digitális környezet prioritásai és kihívásai felé, amelyekre az ionformációbiztonsági vezetőknek szinte valós időben kell reagálniuk. A COVID-19 járvány magával hozta a távmunka elterjedését, emiatt a felhő és a mesterséges intelligencia biztonságára való összpontosítás az információbiztonsági terület kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. A tehetséghiány már régóta kritikus kérdés, és ez csak fokozódik a feltörekvő technológiák és az ezekhez szükséges új és változatos készségek tükrében. A személyazonossági hozzáférés-kezelés a Zero Trust stratégiák középpontjába került, a digitális identitások és a hamisítványok azonosításának eszköze lett. A rugalmasság általános követelménnyé vált, és ez a jövőben is így marad. A KPMG kutatásai szerint a vizsgált alapvető biztonsági eszközök nagy része továbbra is központi szerepet játszik. Azonban az új technológiák, a bővülő szabályozások, a kifinomultabb eszközök és a növekvő fenyegetések között az információbiztonsági vezetők szerepe és felelőssége egyre nagyobb.
Nyolc kulcsfontosságú szempont a kiberbiztonságban
A KPMG jelentése nyolc kulcsfontosságú szempontot határoz meg – ezeket kell figyelembe venniük a korszerű vállalatok vezetőinek 2025-ben, hogy mérsékeljék az aktuális kockázatokat, kiépítsék a megfelelő ellenálló képességet, és közben elősegítsék az üzleti növekedést.
Meddig terjed a CISO hatásköre?
A szervezetek digitális átalakulása, a kiberfenyegetések és a szabályozások bővülése jelentős változásokat hozott az információbiztonsági vezetők (CISO-k) szerepében. Ők ma már nem csupán informatikai biztonsági vezetők, és nem is csak a szervezetek influenszerei (ahogy azt a 2022-es Cybersecurity Considerations KPMG-felmérés megállapította), hanem kulcsfontosságú szereplők a vállalatirányításban. Részt vesznek a kockázatértékelésben, a vállalati célok és biztonsági prioritások összehangolásában, a megfelelő kockázatkezelési szint kialakításában. A vezetőség egyre gyakrabban kéri közvetlen beszámolóikat, és elvárja tőlük, hogy a technikai részleteket világosan és érthetően közvetítsék a nem technikai döntéshozók felé. Meg kell érteniük az üzleti folyamatokat, és képesnek kell lenniük arra, hogy a biztonsági intézkedéseket ezekhez igazítsák. A szervezeti kultúra és munkamódszerek alakításában is szerepet kell vállalniuk. Meg kell határozniuk, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek védelmét, miközben beruházásokkal és integrált AI-specifikus védelmi megoldásokkal kell biztosítaniuk a modellek biztonságát.
Helyzetüket nehezítik a tisztázatlan felelősségi körök, gyakran egyensúlyoznak a tanácsadói és a döntéshozói szerep között. Sokszor erőforráshiánnyal küzdenek, és folyamatos nyomás alatt vannak, hiszen a dinamikus fenyegetések állandó éberséget és gyors reagálást követelnek.
„Megoldás lehet itt a felelősségi körök felosztása – egyre több vállalat ismeri fel, hogy ezt a feladattengert nem lehet egyetlen személyre rázúdítani. A kiberbiztonsági küzdelem egyenlőtlen: az adott csapatnak folyamatosan védenie kell az egész vállalatot, a támadóknak viszont elég egyetlen gyenge pontot találniuk, hogy hozzáférjenek a hálózathoz. Ahhoz, hogy jól működjön a védekezés, több szegmens összehangolt együttműködésére van szükség”
– tanácsolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.
Átfogó képzési programokkal leküzdhető a humánkockázat
A kiberfenyegetések elleni küzdelemben továbbra is az emberi tényező a legkritikusabb. Ahogy a szervezetek folyamatosan digitalizálják üzleti modelljüket, a kiberkockázatok ellensúlyozásához szükséges tudást és humánerőt egyre nehezebb felépíteni. Az új, kifinomult technológiák és a gyorsan fejlődő fenyegetések csak súlyosbítják a már most is növekvő szakképzettségi hiányosságokat. Ráadásul egyre mélyül a szakadék a műszaki és nem műszaki készségek között. Az adatvédelmi, kockázati és megfelelési szakemberek esetében az erős technikai képességek továbbra is elengedhetetlenek, de egyre fontosabb a hatékony kommunikáció, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség és az együttműködés is. Ennek kezelésében segíthetnek az átfogó képzési programok. A munkaerőt megtartani is nehezebbé válik; a KPMG biztonsági műveleti központokról szóló friss felmérésében a biztonsági vezetők csaknem fele mondta, hogy ezzel komoly problémái vannak. Itt érdemes szorosan együttműködni a HR-rel: a rugalmas munkarend, a világos karrierlehetőségek és a szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása vonzó lehet a kiberbiztonsági tehetségek számára, és a tapasztalatok szerint a befogadásra, a sokszínűségre és a méltányosságra irányuló kezdeményezések is fontosak lesznek a készséghiány kezelésében.
A mesterséges intelligencia valódi eszköz lehet a biztonsági csapatok számára a készséghiány kezelésében, ugyanakkor a legtöbb esetben nem helyettesíti az emberi munkaerőt. Azzal, hogy a rutinfeladatokat automatizálják az AI segítségével, a szervezetek jelentősen növelhetik a hatékonyságot, így a kibercsapatok felszabadulnak, hogy összetettebb stratégiai feladatokra összpontosíthassanak a hálózat védelme érdekében. Az emberi tényezőnek kulcsszerepe lesz az AI asszisztensek ellenőrzésében. Az információbiztonsági vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy csapataik megfelelő képzést kapjanak az AI-rendszerek melletti munkavégzésre, megismerve azok képességeit és korlátait.
Miként teremthető bizalom az AI iránt?
Az AI betört, és velünk is marad. A szervezetek továbbra is vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan növelheti üzleti tevékenységük értékét. Helye gyakorlatilag minden szervezeti funkcióban van, elfogadását és bevezetését azonban számos kulcsfontosságú kiber- és adatvédelmi kihívás befolyásolhatja. E tekintetben a vezetők továbbra is szkeptikusak. Az adateltolódás, a jogosulatlan hozzáférés és a visszaélések kockázata változatlanul magas. A vezérigazgatók 70 százaléka azt mondja: vállalata növeli a befektetéseit a kiberbiztonságba, kifejezetten az AI-hoz köthető fenyegetések elleni védekezés miatt. A nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és irányítás a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása körül valószínűleg a CISO-k egyik legfontosabb prioritása lesz. A bizalmat hiteles, minőségi és ellenőrzött adattal tanított AI-implementációk tarthatják fenn, a rendszerek folyamatos monitorozását és értékelését be kell építeni a szervezet napi működésébe, mindez pedig komoly és folyamatos odafigyelést igényel. A vállalatoknak nyomon kell követniük a szabályozási fejleményeket is, és ezeket proaktívan össze kell hangolniuk AI-irányítási gyakorlataikkal, hogy bizalmat építsenek ki az érdekelt felekben.
Használható-e AI a kiberbiztonsághoz – ha egyébként maga az AI is még kockázat?
A mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésének, a működési költségek csökkentésének, a kockázatkezelés javításának és a növekvő munkaterhelés lehetséges kezelésének eszközeként jelenik meg. A lehetőség ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz, és sok kérdést felvet egyebek mellett az adatbiztonság vagy a képzés hiánya terén. A KPMG kutatása szerint eközben a vállalatok felsővezetői és igazgatói szintjén egyre erősebb a félelem attól, hogy kimaradnak az AI nyújtotta előnyökből. 82 százalékuk elismerte, hogy a versenytársakkal való lépéstartás érdekében olyan technológiai beruházások mellett döntenek, mint például a virtuális és kiterjesztett valóság. Mielőtt azonban fejest ugranának az AI bevezetésébe, a szervezeteknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az alapvető kiberbiztonsági folyamatok szilárd alapokon álljanak, és a vezetők az AI jelenlegi – és rohamosan fejlődő – képességeinek és korlátainak ismeretében döntsenek. A CISO-knak ezért az AI kiber- és adatvédelmi funkciókba való integrálásának mérlegelésekor ismerniük kell szervezetük jelenlegi kiberbiztonsági helyzetét, azonosítaniuk kell az esetleges hiányosságokat, gyengeségeket, és össze kell vetni a potenciális előnyöket a kockázatokkal – ez pedig rendszerenként különböző eredményeket hozhat.
Meddig biztonságos csökkenteni a platformok számát?
Annak érdekében, hogy leküzdjék az egyre összetettebb kiberbiztonsági kockázatokat, a szervezetek folyamatosan bővítik a digitális eszközeik védelmére szolgáló megoldások arzenálját. Itt már pusztán a rendelkezésre álló lehetőségek száma is nyomasztó lehet. Sok szervezet vizsgálja a biztonsági platformok bevezetését, amelyek nagyobb hatékonyságot, jobb átláthatóságot, a költségek csökkentését, és a biztonsági környezet feletti fokozott ellenőrzést biztosítanak számukra. Az elmozdulás a platformok konszolidációja felé azonban buktatókat is rejthet. Az egyik jelentős – bár nem új – aggodalom a koncentrációs kockázat, amikor a szervezet túlzottan függővé válhat egyetlen szállítótól vagy platformtól. Egy másik, kereskedelmi szempontból jelentkező kihívás a beszállítói kötöttség. Ahogy a szervezetek egyre inkább függenek egy adott termék- vagy szolgáltatáskészlettől, előfordulhat, hogy a választott platform már nem felel meg igényeiknek. Ilyen esetekben a szolgáltatóváltás költséges és összetett vállalkozás lehet, jelentős kompatibilitási problémákkal és további képzési követelményekkel járhat.
„E kockázatok mérséklése érdekében fontolóra kell venni a platformkonszolidáció hibrid megközelítését”
– javasolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.
„Tehát azok a szervezetek, amelyek a platformok konszolidációja felé mozdulnának el, jól teszik, ha a döntés előtt azonosítják és a megvalósítás során kezelik az ezzel járó kockázatokat, a hiányosságokat pedig célzott megoldásokkal egészítik ki, amelyek biztosíthatják a rugalmasságot, az alkalmazkodást a változó körülményekhez.”
Hogyan azonosíthatók az emberek a kibertérben?
Az eszközök és felhasználók megbízható azonosítása egy olyan szilárd alap, amely nélkül nem létezik IT-biztonság. A digitális személyazonosságok utat nyitnak egy agilisabb és hatékonyabb digitális világ felé. Ezen a téren világszerte számos innovációval találkozhatunk, az identitás-hitelesítés azonban továbbra is kihívást jelent. A rendszerek közötti széles átjárhatóság, a deepfake megjelenése és a személyes és biometrikus adatfeldolgozás terjedése megköveteli a jövőálló hitelesítési megoldások kidolgozását és korszerű szabályozások kialakítását. A CISO-knak és a döntéshozóknak jobban meg kell érteniük a helyzetet, újra kell gondolniuk a berögzült folyamatokat, és be kell fektetniük a szilárd elveken nyugvó innovatív rendszerekbe.
Megvédhetők-e az okoseszközök?
Az okos eszközök és termékek robbanásszerű elterjedése megváltoztatta a kapcsolattartást a bennünket körülvevő világgal, ezzel együtt pedig a hagyományos biztonsági hozzáállás is elavulttá vált, az alig egy évtizeddel ezelőtt alkalmazott módszerek már nem elegendőek. A termékek egyre rövidülő életciklusa során megjelenő sebezhetőségek a gyártókat és a szabályozókat is arra késztetik, hogy minél gyorsabban minél fejlettebb módszereket keressenek, amelyekkel lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök biztonságos használatát. Az eszközök által elért vállalati adatvagyon védelme kulcsfontosságú lesz az ágazatok és infrastruktúrák integritásának, biztonságának megőrzése szempontjából.
Létezik-e stabil biztonsági kultúra?
A működés zavartalansága szempontjából a kiberbiztonság alapvető tényező lett az egyes szervezetek és az egész társadalom számára is. Továbbra is aggasztó, hogy a támadók zsarolóprogramokat vagy más rosszindulatú eszközöket használnak nagyszabású ipari zavarok előidézésére, adatok és akár emberi életek kockáztatásával. A beszállítók is biztonsági kockázatot hordozhatnak: a szervezetek egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak a szoftverek és szolgáltatások terén, így fokozott a veszélye annak, hogy ezek az ellátási lánc gyenge láncszemei lesznek. Meg kell találni a módját annak, hogyan hozhatunk létre széles körű, holisztikus és ellenálló biztonsági kultúrát az egész vállalatban azzal a céllal, hogy minden érintett felismerje és hozzátegye a magáét a rendszerek és folyamatok tervezésétől a működtetésen át egészen a kivezetésig.
A teljes riport itt olvasható: Kiberbiztonsági tanácsadás – KPMG Magyarország
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a felhőalapú Xbox játékélmény az LG okostévékre
-
Mozgásban2 hét ago
Egyre több SPAR-üzletnél tölthetőek az elektromos autók, a vállalat interaktív térképen mutatja be a töltőpontokat
-
Gazdaság1 hét ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Gazdaság1 hét ago
Bizonytalanabbá váltak a munkáltatók a külföldi munkaerő-kölcsönzésben
-
Okoseszközök4 nap ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Okoseszközök1 hét ago
A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét
-
Ipar1 hét ago
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora