Gazdaság
Európa vezetői stratégiát dolgoznak ki technológiai óriások létrehozására
Sőt, létre akarnak hozni egy európai tech-missziót is.
Egy 200 startup-alapítóból, befektetőből, szövetségekből és kormánytagokból álló csoport kiáltványt tett közzé és ajánlásokat támogat annak érdekében, hogy Európában létrejöjjön a tech-óriások következő hulláma. A párizsi Scale-Up Europe rendezvényen Emmanuel Macron francia elnök is az elképzelés mögé állt.
„Mindezek elérése érdekében követni fogom az ambíciójukat 10 olyan technológiai vállalat létrehozására, amelyek 2030-ra legalább 100 milliárd eurót érnek”
– jelentette ki Macron.
A kiáltványt aláíró cégek, befektetők és egyesületek közé tartozik az Alan, az Axel Springer, a Bpifrance, a Darktrace, a Deutsche Startups, a Doctolib, az Eurazeo, a Flixbus, a France Digitale, a Glovo, a La French Tech, az N26, az OVHcloud, a Shift Technology, a Stripe, az UiPath és a Wise. A francia elnök által említett ambiciózus cél elérése érdekében a Scale-Up Europe útitervet készített és jelentést ad ki. Bár a projektet magánszereplők és közintézmények egyaránt támogatják, az Európai Bizottságot és az európai kormányokat megcélzó egyfajta lobbitevékenységnek is tekinthető.
Az ajánlásokban van néhány kulcsfontosságú téma. Az első a finanszírozás. A csoport szerint Európa különösen a késői fázisú beruházások terén van lemaradásban. Az itt működő legnagyobb kockázatitőke-alapok nem olyan nagyok, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. A francia kormány azon dolgozik, hogy megalapozza a késői fázisú alapokat és a francia állami technológiai vállalatokba történő befektetéseket.
„Ami a finanszírozást illeti, Franciaországban láttuk a Tibi kezdeményezés sikerét. Úgy gondoljuk, hogy európai szinten is követnünk kellene ezt a modellt”
– mondta egy Macronhoz közel álló forrás a Techcruchnak.
Ez azt jelenti, hogy Európának fontolóra kellene vennie, hogy az állami finanszírozást a kockázatitőke-alapok multiplikátorhatásaként használja. Az Európai Beruházási Alap már most is sok pénzt önt a VC-alapokba. A Scale-Up Europe azonban azt javasolja, hogy a magánalapok társuljanak, osszák meg a kockázatot, és az állami befektetési bankokat vonják össze a fokozott együttműködés érdekében.
A második téma a külföldi tehetségek kezelése. Néhány országban már van technológiai munkavállalói vízum. A csoport szerint ezt az egész Európai Unióban egységesíteni kellene, a szociális jogok bizonyos szintű hordozhatóságával. Néhány évvel ezelőtt a „Nem opciós” című nyílt levél szintén rámutatott a részvényopciós rendszerekkel kapcsolatos ellentmondásokra. A mai jelentés ismét megállapítja, hogy egyes kormányoknak kedvezőbb szabályokat kellene elfogadniuk a részvényopciókkal kapcsolatban.
A harmadik téma a mély technológiai startupok körül forog. A jelentés szerint Európa nem tesz eleget azért, hogy több mélytechnológiai startupot és befektetőt támogasson. Az ajánlások között szerepel a szabadalmi átruházási keretek egységesítése. Ezek a rendszerek fontosak, ha egy kutatási projektből céget akarunk csinálni. A jelentés szerint az Európai Innovációs Tanács is nagyobb szerepet vállalhatna a mélytechnológiai ütemterv meghatározásában.
A Scale-Up Europe ezután kiemel néhány ajánlást a nagyvállalatok és a startupok közötti kapcsolatok javítására. Ezek főként adókedvezmények, K+F adókedvezmények és egyéb adókedvezmények.
Végül a Scale-Up Europe mögött álló befektetőkből, alapítókból és kormánytagokból álló csoport úgy véli, hogy létre kellene hozni egy európai tech-missziót, amely egy kicsit úgy működik, mint a franciaországi La French Tech. Ez a tech-misszió elháríthatná a szabályozási akadályokat, előmozdíthatná a startupokat és még sok területen nyújtana támogatást.
Összességében ezek az ajánlások leginkább arra összpontosítanak, hogy megkönnyítsék a startupok létrehozását és növekedését Európában. A befektetők és a részvényopciókkal rendelkező startup alkalmazottak is elégedettek lehetnek, ha azt látják, hogy könnyebb lesz gyorsan pénzt keresni. Érdekes lesz látni, hogy az Európai Bizottság hasznosítja-e a most megszületett ajánlások egy részét, hiszen ezek megvalósítható ajánlások. Egy technológiai óriáscég felépítése azonban bonyolult feladat. A technológiai óriások általában a technológiai terület nagy részét ellenőrzik, ideértve a felhőalapú tárhely, a fizetés, az analitika, a reklám és a mesterséges intelligencia területét.
Sok európai startup jelenleg olyan API-kra, keretrendszerekre és platformokra épül, amelyek az Egyesült Államokban vagy Kínában készülnek. A Scale-Up Europe a Techcrunch szerint ezen a fronton nem látja a lényeget. Az európai startupok méretnövelése nem aranyláz. Ez egy hosszú folyamat, amely folyamatos befektetéseket kíván, amelyek a technológiai üzleti lehetőségek aljáról indulnak és felfelé haladnak.
Forrás: Computerworld
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
-
Ipar2 hét ago
Megjelent a Siemens Designcenter
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric
-
Mozgásban2 hét ago
Mobilitás mindenkinek: a Hankook a jövő biztonságos és fenntartható közlekedésén dolgozik





