Gazdaság
Európa vezetői stratégiát dolgoznak ki technológiai óriások létrehozására
Sőt, létre akarnak hozni egy európai tech-missziót is.
Egy 200 startup-alapítóból, befektetőből, szövetségekből és kormánytagokból álló csoport kiáltványt tett közzé és ajánlásokat támogat annak érdekében, hogy Európában létrejöjjön a tech-óriások következő hulláma. A párizsi Scale-Up Europe rendezvényen Emmanuel Macron francia elnök is az elképzelés mögé állt.
„Mindezek elérése érdekében követni fogom az ambíciójukat 10 olyan technológiai vállalat létrehozására, amelyek 2030-ra legalább 100 milliárd eurót érnek”
– jelentette ki Macron.
A kiáltványt aláíró cégek, befektetők és egyesületek közé tartozik az Alan, az Axel Springer, a Bpifrance, a Darktrace, a Deutsche Startups, a Doctolib, az Eurazeo, a Flixbus, a France Digitale, a Glovo, a La French Tech, az N26, az OVHcloud, a Shift Technology, a Stripe, az UiPath és a Wise. A francia elnök által említett ambiciózus cél elérése érdekében a Scale-Up Europe útitervet készített és jelentést ad ki. Bár a projektet magánszereplők és közintézmények egyaránt támogatják, az Európai Bizottságot és az európai kormányokat megcélzó egyfajta lobbitevékenységnek is tekinthető.
Az ajánlásokban van néhány kulcsfontosságú téma. Az első a finanszírozás. A csoport szerint Európa különösen a késői fázisú beruházások terén van lemaradásban. Az itt működő legnagyobb kockázatitőke-alapok nem olyan nagyok, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. A francia kormány azon dolgozik, hogy megalapozza a késői fázisú alapokat és a francia állami technológiai vállalatokba történő befektetéseket.
„Ami a finanszírozást illeti, Franciaországban láttuk a Tibi kezdeményezés sikerét. Úgy gondoljuk, hogy európai szinten is követnünk kellene ezt a modellt”
– mondta egy Macronhoz közel álló forrás a Techcruchnak.
Ez azt jelenti, hogy Európának fontolóra kellene vennie, hogy az állami finanszírozást a kockázatitőke-alapok multiplikátorhatásaként használja. Az Európai Beruházási Alap már most is sok pénzt önt a VC-alapokba. A Scale-Up Europe azonban azt javasolja, hogy a magánalapok társuljanak, osszák meg a kockázatot, és az állami befektetési bankokat vonják össze a fokozott együttműködés érdekében.
A második téma a külföldi tehetségek kezelése. Néhány országban már van technológiai munkavállalói vízum. A csoport szerint ezt az egész Európai Unióban egységesíteni kellene, a szociális jogok bizonyos szintű hordozhatóságával. Néhány évvel ezelőtt a „Nem opciós” című nyílt levél szintén rámutatott a részvényopciós rendszerekkel kapcsolatos ellentmondásokra. A mai jelentés ismét megállapítja, hogy egyes kormányoknak kedvezőbb szabályokat kellene elfogadniuk a részvényopciókkal kapcsolatban.
A harmadik téma a mély technológiai startupok körül forog. A jelentés szerint Európa nem tesz eleget azért, hogy több mélytechnológiai startupot és befektetőt támogasson. Az ajánlások között szerepel a szabadalmi átruházási keretek egységesítése. Ezek a rendszerek fontosak, ha egy kutatási projektből céget akarunk csinálni. A jelentés szerint az Európai Innovációs Tanács is nagyobb szerepet vállalhatna a mélytechnológiai ütemterv meghatározásában.
A Scale-Up Europe ezután kiemel néhány ajánlást a nagyvállalatok és a startupok közötti kapcsolatok javítására. Ezek főként adókedvezmények, K+F adókedvezmények és egyéb adókedvezmények.
Végül a Scale-Up Europe mögött álló befektetőkből, alapítókból és kormánytagokból álló csoport úgy véli, hogy létre kellene hozni egy európai tech-missziót, amely egy kicsit úgy működik, mint a franciaországi La French Tech. Ez a tech-misszió elháríthatná a szabályozási akadályokat, előmozdíthatná a startupokat és még sok területen nyújtana támogatást.
Összességében ezek az ajánlások leginkább arra összpontosítanak, hogy megkönnyítsék a startupok létrehozását és növekedését Európában. A befektetők és a részvényopciókkal rendelkező startup alkalmazottak is elégedettek lehetnek, ha azt látják, hogy könnyebb lesz gyorsan pénzt keresni. Érdekes lesz látni, hogy az Európai Bizottság hasznosítja-e a most megszületett ajánlások egy részét, hiszen ezek megvalósítható ajánlások. Egy technológiai óriáscég felépítése azonban bonyolult feladat. A technológiai óriások általában a technológiai terület nagy részét ellenőrzik, ideértve a felhőalapú tárhely, a fizetés, az analitika, a reklám és a mesterséges intelligencia területét.
Sok európai startup jelenleg olyan API-kra, keretrendszerekre és platformokra épül, amelyek az Egyesült Államokban vagy Kínában készülnek. A Scale-Up Europe a Techcrunch szerint ezen a fronton nem látja a lényeget. Az európai startupok méretnövelése nem aranyláz. Ez egy hosszú folyamat, amely folyamatos befektetéseket kíván, amelyek a technológiai üzleti lehetőségek aljáról indulnak és felfelé haladnak.
Forrás: Computerworld
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális gyorsítósáv a vállalati szektorban: összekapcsolja a töredezett IT folyamatokat a Yettel új ICT-szolgáltatása
Sok hazai vállalatnál az eltérő szoftverek miatti manuális adatmásolás és párhuzamos adminisztráció fogja vissza a potenciális növekedést. A Yettel a most bemutatott Zoho felhőalapú platformjára építve kínál egységes, integrált szoftverkörnyezetet többek között az értékesítés, a marketing, vagy a HR számára.
A digitalizációs törekvések ellenére számos vállalat szembesül azzal a problémával, hogy a cég hatékony működését biztosító folyamatok, mint például az értékesítési, marketing, és HR-adatok különálló rendszerekben zajlanak. Az információk manuális átvezetése – és gyakran duplikációja – nem csak lassítja a munkafolyamatokat, de drasztikusan növeli a hibalehetőségek kockázatát is. A korlátozott átláthatóság miatt nehezebb gyors döntéseket hozni és nem mindig egyértelmű, hogy hol tartanak az egyes munkafolyamatok. Erre a problémakörre reagálva bővíti üzleti ICT-szolgáltatásait a Yettel: a vállalat a nemzetközileg elismert Zoho magyarországi partnereként vezet be új, a vállalatok egyedi igényeire szabható szoftvermegoldást.
Egyetlen digitális ökoszisztéma a különálló szoftverek dzsungele helyett
A Zoho-alapú platform lényege, hogy a vállalatok lépcsőzetesen, saját működési igényeikhez mérten kapcsolhatják össze az egyes üzleti folyamataikat. Nem szükséges a teljes vállalati infrastruktúrát egyszerre lecserélni: a cégek a számukra legkritikusabb modullal indulhatnak, majd folyamatosan vonhatják be a többi területet, amelyek így szintén képessé válnak egy közös adatbázisban dolgozni. A vállalati adatbiztonság szempontjából fontos, hogy az európai ügyfelek adatait a Zoho EU-s adatközpontokban tárolja, a szolgáltatás pedig támogatja a GDPR-követelményeknek megfelelő adatkezelést. A Yettel által kínált új megoldás egyes moduljaiban elérhető „Zia” mesterségesintelligencia-asszisztens a döntéshozatalt és a napi operatív munkát is támogatja: elemzi az értékesítési és ügyfélkezelési adatokat, javaslatot tesz a feladatok priorizálására, és azonnali áttekintést nyújt a vezetők számára.
A platform legnépszerűbb szolgáltatásai a vállalati működés kulcsfontosságú pontjain kínálnak megoldást. A Zoho CRM ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer egy felületen fogja össze az ügyféladatokat és az értékesítési folyamatokat az első megkereséstől a szerződéskötésig, így egyetlen érdeklődő vagy üzleti lehetőség sem vész el. A marketingeszközökkel egyszerűen tervezhetők, kiküldhetők és mérhetők az e-mailes és közösségi médiás kampányok, a HR-modulok pedig az álláshirdetéstől a szabadságkezelésig egyszerűsítik a munkatársi adminisztrációt, így több idő jut az értékteremtő feladatokra. Az igényekhez igazodó önálló megoldások mellett átfogó csomag is rendelkezésre áll: a Zoho One több mint 6 alkalmazásterületen összesen 45 modullal, egyetlen előfizetésben a vállalkozások szinte teljes működését lefedhetik.
A megoldás elsősorban a növekvő vállalatok számára jelenthet valódi előrelépést: azoknak, amelyek már kinőtték meglévő informatikai rendszereiket, a különálló szoftverek helyett egységes környezetet és közös adatbázist kínál, a váltást pedig lépcsőzetesen, a legkritikusabb modullal indulva is el lehet kezdeni, anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát egyszerre le kellene cserélni. Az induló vállalkozások számára is vonzó lehetőség, ha már a kezdetektől tudatosan digitális alapokra építkeznének: így az első naptól egyetlen, a cég növekedésével együtt bővíthető rendszerben dolgozhatnak, és később nem kell széttagolt szoftvereket összefésülniük.
Szoftver, bevezetés és hazai terméktámogatás egy kézben
A vállalatok nem feltétlenül konkrét informatikai megoldást keresnek, sokszor inkább egy üzleti problémára szeretnének megfelelő választ találni. A Yettel ezért az ügyfelek igényeiből és folyamataiból kiindulva, szakértői tanácsadással segít azonosítani és kialakítani a megfelelő technológiai megoldást, emellett magyar nyelvű szakmai támogatást és dedikált kapcsolattartást is biztosítanak.
A Yettel a megoldást átfogó szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek, és nem pusztán licencet értékesít: a tanácsadástól a bevezetésen át a mindennapi használat támogatásáig egy kézből kapják meg az ügyfelek a teljes szolgáltatást.
Tudatos építkezés az ICT-piacon
A Zoho bevezetése szerves része a Yettel azon stratégiájának, amellyel a hagyományos telekommunikációs szerepkörből lép tovább a komplex vállalati IT-szolgáltatói piacra. A nemrég elindított, ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizáló UiPath szoftverrobot-megoldás után a Zoho a folyamatok és adatok összehangolásáért felel.
„A vállalatok technológiai igényei ma már konkrét üzleti problémákból táplálkoznak. Mi abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy megtalálják a céljaikhoz legjobban illeszkedő megoldásokat, valamint a bevezetésben és a működtetésben is biztos partnerként állunk mellettük. Célunk, hogy a Yettelre a megszokott mobilhálózati szolgáltatásokon túl az ICT-fejlesztések terén is hosszú távú, megbízható technológiai társként tekintsenek.”
– emelte ki Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.
További részletek: Együttműködő rendszerek. Hatékonyabb vállalati működés. Zoho a Yetteltől – Yettel
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?






