Gazdaság

Európa vezetői stratégiát dolgoznak ki technológiai óriások létrehozására

Sőt, létre akarnak hozni egy európai tech-missziót is.

Egy 200 startup-alapítóból, befektetőből, szövetségekből és kormánytagokból álló csoport kiáltványt tett közzé és ajánlásokat támogat annak érdekében, hogy Európában létrejöjjön a tech-óriások következő hulláma. A párizsi Scale-Up Europe rendezvényen Emmanuel Macron francia elnök is az elképzelés mögé állt.

“Mindezek elérése érdekében követni fogom az ambíciójukat 10 olyan technológiai vállalat létrehozására, amelyek 2030-ra legalább 100 milliárd eurót érnek”

– jelentette ki Macron.

A kiáltványt aláíró cégek, befektetők és egyesületek közé tartozik az Alan, az Axel Springer, a Bpifrance, a Darktrace, a Deutsche Startups, a Doctolib, az Eurazeo, a Flixbus, a France Digitale, a Glovo, a La French Tech, az N26, az OVHcloud, a Shift Technology, a Stripe, az UiPath és a Wise. A francia elnök által említett ambiciózus cél elérése érdekében a Scale-Up Europe útitervet készített és jelentést ad ki. Bár a projektet magánszereplők és közintézmények egyaránt támogatják, az Európai Bizottságot és az európai kormányokat megcélzó egyfajta lobbitevékenységnek is tekinthető.

Az ajánlásokban van néhány kulcsfontosságú téma. Az első a finanszírozás. A csoport szerint Európa különösen a késői fázisú beruházások terén van lemaradásban. Az itt működő legnagyobb kockázatitőke-alapok nem olyan nagyok, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. A francia kormány azon dolgozik, hogy megalapozza a késői fázisú alapokat és a francia állami technológiai vállalatokba történő befektetéseket.

“Ami a finanszírozást illeti, Franciaországban láttuk a Tibi kezdeményezés sikerét. Úgy gondoljuk, hogy európai szinten is követnünk kellene ezt a modellt”

– mondta egy Macronhoz közel álló forrás a Techcruchnak.

Ez azt jelenti, hogy Európának fontolóra kellene vennie, hogy az állami finanszírozást a kockázatitőke-alapok multiplikátorhatásaként használja. Az Európai Beruházási Alap már most is sok pénzt önt a VC-alapokba. A Scale-Up Europe azonban azt javasolja, hogy a magánalapok társuljanak, osszák meg a kockázatot, és az állami befektetési bankokat vonják össze a fokozott együttműködés érdekében.

A második téma a külföldi tehetségek kezelése. Néhány országban már van technológiai munkavállalói vízum. A csoport szerint ezt az egész Európai Unióban egységesíteni kellene, a szociális jogok bizonyos szintű hordozhatóságával. Néhány évvel ezelőtt a “Nem opciós” című nyílt levél szintén rámutatott a részvényopciós rendszerekkel kapcsolatos ellentmondásokra. A mai jelentés ismét megállapítja, hogy egyes kormányoknak kedvezőbb szabályokat kellene elfogadniuk a részvényopciókkal kapcsolatban.

A harmadik téma a mély technológiai startupok körül forog. A jelentés szerint Európa nem tesz eleget azért, hogy több mélytechnológiai startupot és befektetőt támogasson. Az ajánlások között szerepel a szabadalmi átruházási keretek egységesítése. Ezek a rendszerek fontosak, ha egy kutatási projektből céget akarunk csinálni. A jelentés szerint az Európai Innovációs Tanács is nagyobb szerepet vállalhatna a mélytechnológiai ütemterv meghatározásában.

A Scale-Up Europe ezután kiemel néhány ajánlást a nagyvállalatok és a startupok közötti kapcsolatok javítására. Ezek főként adókedvezmények, K+F adókedvezmények és egyéb adókedvezmények.

Végül a Scale-Up Europe mögött álló befektetőkből, alapítókból és kormánytagokból álló csoport úgy véli, hogy létre kellene hozni egy európai tech-missziót, amely egy kicsit úgy működik, mint a franciaországi La French Tech. Ez a tech-misszió elháríthatná a szabályozási akadályokat, előmozdíthatná a startupokat és még sok területen nyújtana támogatást.

Összességében ezek az ajánlások leginkább arra összpontosítanak, hogy megkönnyítsék a startupok létrehozását és növekedését Európában. A befektetők és a részvényopciókkal rendelkező startup alkalmazottak is elégedettek lehetnek, ha azt látják, hogy könnyebb lesz gyorsan pénzt keresni. Érdekes lesz látni, hogy az Európai Bizottság hasznosítja-e a most megszületett ajánlások egy részét, hiszen ezek megvalósítható ajánlások. Egy technológiai óriáscég felépítése azonban bonyolult feladat. A technológiai óriások általában a technológiai terület nagy részét ellenőrzik, ideértve a felhőalapú tárhely, a fizetés, az analitika, a reklám és a mesterséges intelligencia területét.

Sok európai startup jelenleg olyan API-kra, keretrendszerekre és platformokra épül, amelyek az Egyesült Államokban vagy Kínában készülnek. A Scale-Up Europe a Techcrunch szerint ezen a fronton nem látja a lényeget. Az európai startupok méretnövelése nem aranyláz. Ez egy hosszú folyamat, amely folyamatos befektetéseket kíván, amelyek a technológiai üzleti lehetőségek aljáról indulnak és felfelé haladnak.

Forrás: Computerworld

Gazdaság

Elég rémisztő, amit Zuckerberg tervez a Facebookkal

zuckerberg
Kép: portfolio.hu

Közösségimédia-hálózatból „metaverzum céggé” fejlesztené a Facebookot Mark Zuckerberg, méghozzá a következő öt évben – számolt be a vezető terveiről a The Verge.

A metaverzum pedig jóval több, mint egy egyszerű közösségi oldal: komplett online világ, ahol a felhasználók virtuálisan játszhatnak, dolgozhatnak, beszélgethetnek, méghozzá virtuálisvalóság-headsettel a fejükön. Zuckerberg az élményt úgy jellemezte, mint egy olyan „testet öltött” internetet, amiben nem csak egyszerűen tartalmat fogyaszthatunk, hanem valóban „benne lehetünk”. (A „metaverzum” fogalmat először Neal Stephenson író használta az 1992-es Snow Crash című regényében, sőt, az „avatar” kifejezés is a könyv által terjedt el, amit ma már használnak a neten és a játékokban.)

Zuckerberg szerint az embereknek nem világító képernyőkön keresztül kellene interakciókat végezniük, mert nem erre vagyunk kitalálva, sokkal valóságosabb élményt adnának a 3D-s VR-szoftverek, amelyek idővel felváltanák a 2D-s alkalmazásokat, weboldalakat.

A Facebook már dolgozik egy „végtelen irodán” is, amivel a felhasználók virtuális valóságban alkothatnák meg az ideális munkahelyi környezetüket. Hogy a gyakorlatban miként nézne ki egy ilyen metaverzum-jelenet, hátborzongató példát mondott a Facebook-vezér a lap újságírójának: „A jövőben ahelyett, hogy telefonon csinálnánk ezt, hologramként leülhetnél a kanapémra, vagy én ülhetnék le a te kanapédra, így olyan érzés lenne, mintha ugyanazon a helyen lennénk, akkor is, ha több ezer kilométerre vagyunk egymástól”.

A közösségi cég eddig rengeteg forrást fektetett be virtuálisvalóság-technológiákba, kétmilliárd dollárért vásárolta fel anno az Oculust. 2019-ben pedig elindította a Horizon projektet, egy meghívásos alapú virtuális környezetet, amiben rajzfilmes avatárokként cseveghetnek a felhasználók Oculus headseteken keresztül.

Verity McIntosh, a University of the West of England virtuálisvalóság-szakértője szerint a Facebook azért törne be annyira agresszívan a VR/AR területére, mert az ebben a környezetben zajló felhasználói interakciók által még az eddiginél is részletesebb, más jellegű adatokat tudnának gyűjteni. Nem csupán arról lenne szó, hogy az ember hova kattint és mit oszt meg, adat keletkezne abból, hogy az ember merre megy, hová néz, miként reagál egyes stimulusokra a virtuális környezetben, ami aranybánya lehet egy „adatkapitalistának”.

Forrás: 24.hu

Tovább

Gazdaság

Egy rossz számla és simán bukhatjuk az otthonfelújítási támogatást

otthonfelújítási

Alaposan felpörgette az építőipart az utóbbi idők egyik legnagyobb volumenű lakásfelújítási támogatási programja.

A 2021. január 1-jével startolt otthonfelújítási támogatással együtt a lakásfelújítási szakmunkákhoz kapcsolódó számlázási kérdések is előtérbe kerültek.

Jelentősen visszaszorult a szürkegazdaság az utóbbi idők adóelkerülés elleni intézkedéseinek köszönhetően. Ezt a tendenciát vélhetően az otthonfelújítási támogatás bevezetése is tovább erősíti, hiszen a támogatás igénybevételének egyik sarokköve, hogy az elvégzett építési vagy szerelési tevékenységről számlával rendelkezzünk. A támogatás megszerzése kapcsán nem mindegy ugyanakkor, hogy pontosan milyen számlát is kapunk.

Az otthonfelújítási támogatás bevezetése bizonyos szempontból új helyzetet teremtett mind az építőipari szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán. Korábban ugyanis, ha az adott munka összege nem érte el a 900 ezer forintot és a magánszemély sem kérte kifejezetten a számla kiállítását (és készpénzes volt a fizetés), úgy a szolgáltatásnyújtó nyugta kiállításával is bizonylatolhatta az ügyletet.

Ez a szabály most sem változik, ugyanakkor támogatás igénybevételéhez mindenképp szükséges az áfatörvény szerint kiállított számla, ezért a magánszemélyek oldalán is jelentősen megnőtt a számlaadásra vonatkozó igény. Ez mind a szolgáltatást nyújtók, mind pedig a megrendelők oldalán egy – a korábbi gyakorlathoz képest – megváltozott adminisztrációs folyamatot igényel, amin végső soron sok pénz múlhat”

– mondta Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Nem mindegy tehát, hogy a szakember által kiállított számla valóban megfelel-e az áfa-törvényben foglalt feltételeknek. Fontos, hogy ha a szakipari munkát elvégző cég külföldi, akkor rendelkezni kell magyar adószámmal is, amelyet a számlán is fel kell tüntetni. Azaz, külföldi adóalany által kiállított számla csak abban az esetben fogadható el, ha a vállalkozó rendelkezik magyar adószámmal és ezt a magyar adószámot használja a számlázás során. Ha erre nem figyelünk és egy olyan számla alapján kérjük vissza a pénzt az államtól, amelyen a számla kiállító magyar adószáma nem szerepel, akkor elveszíthetjük a támogatást.

„A vonatkozó jogszabály azt is előírja, hogy csak is olyan számla fogadható el, mellyel összefüggésben a számla kiállítója teljesítette az adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét. Ez mindenképp fokozott odafigyelést igényel számla kiállító oldalon is. E tekintetben kérdéses, ha a számla kiállítója ennek valamely oknál fogva nem tett eleget, úgy azt hogyan lehet korrigálni, az milyen hatással van a támogatás igénylésére”

– mondta Farkas Gergely, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Tekintettel arra, hogy az áfatörvény emellett számos egyéb alaki feltételt támaszt egy kiállított számlával szemben, érdemes minden esetben körültekintően eljárni és adott esetben szakértő bevonásával vizsgálni a számlázási feltételek maradéktalan teljesülését.

Tovább

Gazdaság

A Hungrana kifejezetten SAP fejlesztési projektekhez rendezte be laborját

hungrana

Stratégiai együttműködésre lépett Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozója, a Hungrana Kft. és a hazai üzleti informatikai szektor vezető vállalata, az SAP Hungary.

Az SAP megoldásai és azok minél szélesebb körű használata iránti elkötelezettség megerősítéseképpen a Hungrana SAP Labor néven szellemi műhelyt nyitott a székhelyén, a szabadegyházi üzemben, további SAP-alapú projektek tervezéséhez.

Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozó vállalataként a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. több mint száz éve a magyarországi élelmiszeripar meghatározó szereplője. A fogyasztók nap mint nap találkozhatnak termékeikkel, például a természetes cukor- és keményítőféleségekkel, alkohol- és takarmány alapanyagokkal, amikor tejtermékeket, péksüteményeket, lekvárokat, üdítő- és szeszesitalokat, tisztítószereket vásárolnak.

A Hungrana Kft. a kezdetektől élen jár a technológiai változások követésében és az innovatív megoldások elsők közötti bevezetésében. A most átadott SAP Laborban zajlik majd minden, az SAP-hoz kapcsolódó vállalatirányítási fejlesztés, bevezetés és oktatás. A hazai informatika egyik legnagyobb szoftvercégének tanácsadói régi és gyakori vendégek a vállalatnál, a cég ugyanis a termelésirányítástól kezdve a munkabiztonságig mindent SAP-alapokra helyezett. A hosszú távú együttműködés megerősítéseként a két társaság stratégiai együttműködési megállapodást írt alá.

Az SAP rendszereire már az 1990-es évek végén felfigyelt a vállalat, és be is vezette azt a tranzakciós rendszert, amely az alapvető hétköznapi munkát támogatta. A technológia és az SAP fejlődése később lehetővé tette, hogy a cég szintet lépjen, máshová helyezze a fókuszt, és hatékonyabbá, gyorsabbá tegye saját belső, meghatározó vállalati folyamatait. A vállalat  2019-ben Magyarországon az elsők között állt át az SAP legújabb ERP rendszererére, az S/4HANA-ra. Az eredményeket látva aztán bővíteni kezdték az alaprendszert.

“Megcéloztunk néhány kézzelfogható, felismerhető változást a rendszerben, olyan funkciókat szerettünk volna modernizálni, mint a logisztikai, karbantartási feladatok vagy a vevőszolgálati együttműködés. A piaci lehetőségeket átvilágítva nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy ha bármilyen fejlesztésben gondolkodunk, célszerű azt az SAP S/4HANA nevű intelligens, integrált ERP-rendszer bázisán megvalósítani, így nálunk ez volt az első lépcső a digitalizáció útján.”

– mondja Dr. Farkas J. Tamás, a Hungrana Kft. ügyvezetője.

„Példamutató az a fajta elköteleződés és bizalom, amivel a Hungrana áll az SAP megoldásaihoz.”

– mondta az együttműködés kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary Kft. ügyvezetője.

„Mindaz, amit munkatársaink általában elmondanak az ügyfeleknek a termékeink komplexitásáról, illetve azok a víziók, amiket virtuális konferenciáinkon felfestünk arról, hogy egy vállalat sikeres működtetésében hány meg hány ponton tud segíteni az SAP, a Hungrana esetében a gyakorlatban is megvalósul. Meggyőződésem, hogy a Hungrana most felavatott SAP Laborja további innovatív ötletek kibontakozásának és a vállalat professzionális működését, iparági vezető szerepét garantáló megoldások bevezetésének lesz a kiindulópontja.”

– összegezte Pintér Szabolcs.

A vállalatnál fontos feladat volt a karbantartási rendszer megújítása, mivel a cégnek több tízezer technológiai eszköz napi szintű szervizeléséről kell gondoskodnia. Az SAP Asset Manager mobilalkalmazás megkönnyíti és papírmentessé teszi a karbantartással járó összes adminisztrációs feladatot. A technikus az applikáción keresztül kapja meg a munkát, rögzíti, hogy mikor kezdett dolgozni, milyen eszközt, alapanyagokat, alkatrészeket használt fel, a vezetők pedig valós időben látják a feladatok státuszát. A bevezetés már folyik, a rendszer a karbantartást a jövőben gyorsabbá és hibamentessé teheti.

A karbantartási munkák mellett nem feledkezhetünk meg az ezek során óhatatlanul felmerülő üzem- és munkabiztonsági követelmények szakszerű nyomonkövetéséről sem. A Hungrana hivatalosan nem veszélyes üzem, de fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagokat – például alkoholt – állít elő, és azokkal dolgozik. Ezért a cég működésében kiemelt figyelmet kap a munkabiztonság. Így nem csoda, hogy a Hungrana az első cég Magyarországon, amely megkezdte az SAP Environment Health and Safety (EHS) megoldáscsomag bevezetését.

Az SAP Work Clearance Management (WCM) modul fő célja a munkaengedélyezési folyamat adminisztrációs terheinek csökkentése és a folyamat digitalizálása, továbbá a napi munkavégzés biztonságossá tétele. Mivel technológiai okokból nagyleállásról nem beszélhetünk, ezért a Hungrana üzemeiben a karbantartást folyamatos működés közben kell megvalósítani. Ehhez az adott berendezést és üzemi területet átmenetileg ki kell zárni (lock out) a folyamatokból, és erről táblák útján tájékoztatni (tag out) is szükséges a munkatársakat. Ennek a lock out – tag out (kizárás-kitáblázás) rendszernek a digitális kezelését, nyomonkövetését, az adatok egyszerűbb adminisztrációját is az új WCM modul teszi lehetővé.

Egy üzemben szinte törvényszerűen adódhatnak balesetveszélyes helyzetek. Az SAP EHS Incident Management megoldás segítségével a munkavállalók ezeket akár mobilról is jelezhetik a munkavédelemmel foglalkozóknak, így a kollégák ki tudják vizsgálni a helyzetet, és lépéseket tehetnek a veszély elhárítására és a kockázatok hosszú távú csökkentésére. Egy másik modul, az SAP EHS Environment Management a compliance, vagyis a szabályoknak való megfelelés és a környezetvédelem területén nyújt megoldásokat.

Az S/4HANA alapjaira építkezve a tavalyi évben megvalósításra került az SAP Transportation Management Basic Shipping (TM) megoldása is, mely a logisztika területén a fuvarköltségek rendszerbe való integrálását, azok automatikus feldolgozását segíti elő egészen az önszámlázásig.

A belső fejlesztési igények természetesen a kereskedelmi kapcsolatokat is érintik, ezeket is új alapokra helyezték, és ennek köszönhetően Dr. Farkas J. Tamás reményei szerint a Hungrana robbanásszerű fejlődés előtt áll. Az SAP CRM – Cloud for Customer (C4C) – felhőalapú megoldás bevezetésével naprakész vevőkapcsolati adatokat, statisztikákat, jelentéseket tudnak a kereskedők rendelkezésére bocsátani, automatizálhatják a beszerzést és az ajánlatadást.

A Hungrana emellett szeretné kihasználni az SAP Analytics Cloud (SAC) felhőalapú elemző rendszer analitikai funkcióit is a pénzügy, a marketing, az értékesítés és a gyártás területén. Az SAP ehhez már rengeteg tartalmat (dashboardok, grafikonok) készített, amelyek az egyes üzleti területek számára rendelkezésre állnak. A kulcsmutatók képernyőn való kivetítése, monitorozása is lehetővé válik az SAP Laborban a jövőben, így valós időben áttekinthetővé válik minden tevékenység hatása a gazdálkodásra.

Az SAP Laborban lesz min dolgozni, hiszen a Hungranának még rengeteg terve van. Az ellátási lánc tervezéshez például az SAP Integrated Business Planning (IBP) nevű megoldást használná, mellyel a következő hónapok, évek vásárlói igényei alapján ad előrejelzést a kapacitások és a termelés összehangolásához a hatékonyság javítása érdekében. Folyamatban van az SAP Extended Warehouse Management (EWM) megoldás bevezetése is, ami a raktári műveletek kezelését hivatott megkönnyíteni.

“Az egyik célunk az volt az új SAP Labor létrehozásával, hogy küldjünk a szervezetnek egy üzenetet: aki ide belép, lássa, hogy a Hungrana Kft.-ben az SAP alapú rendszerek fejlesztése központi elem. A másik, hogy létrehozzunk egy szellemi műhelyet az SAP-s tervezéshez, ötleteléshez, a projektek megbeszéléséhez – egy olyan teret, ahol a szakemberek közösen alkotnak valamit.”

– összegzi a projektet Dr. Farkas J. Tamás ügyvezető.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss