Gazdaság

Európa vezetői stratégiát dolgoznak ki technológiai óriások létrehozására

Sőt, létre akarnak hozni egy európai tech-missziót is.

Egy 200 startup-alapítóból, befektetőből, szövetségekből és kormánytagokból álló csoport kiáltványt tett közzé és ajánlásokat támogat annak érdekében, hogy Európában létrejöjjön a tech-óriások következő hulláma. A párizsi Scale-Up Europe rendezvényen Emmanuel Macron francia elnök is az elképzelés mögé állt.

„Mindezek elérése érdekében követni fogom az ambíciójukat 10 olyan technológiai vállalat létrehozására, amelyek 2030-ra legalább 100 milliárd eurót érnek”

– jelentette ki Macron.

A kiáltványt aláíró cégek, befektetők és egyesületek közé tartozik az Alan, az Axel Springer, a Bpifrance, a Darktrace, a Deutsche Startups, a Doctolib, az Eurazeo, a Flixbus, a France Digitale, a Glovo, a La French Tech, az N26, az OVHcloud, a Shift Technology, a Stripe, az UiPath és a Wise. A francia elnök által említett ambiciózus cél elérése érdekében a Scale-Up Europe útitervet készített és jelentést ad ki. Bár a projektet magánszereplők és közintézmények egyaránt támogatják, az Európai Bizottságot és az európai kormányokat megcélzó egyfajta lobbitevékenységnek is tekinthető.

Az ajánlásokban van néhány kulcsfontosságú téma. Az első a finanszírozás. A csoport szerint Európa különösen a késői fázisú beruházások terén van lemaradásban. Az itt működő legnagyobb kockázatitőke-alapok nem olyan nagyok, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. A francia kormány azon dolgozik, hogy megalapozza a késői fázisú alapokat és a francia állami technológiai vállalatokba történő befektetéseket.

„Ami a finanszírozást illeti, Franciaországban láttuk a Tibi kezdeményezés sikerét. Úgy gondoljuk, hogy európai szinten is követnünk kellene ezt a modellt”

– mondta egy Macronhoz közel álló forrás a Techcruchnak.

Ez azt jelenti, hogy Európának fontolóra kellene vennie, hogy az állami finanszírozást a kockázatitőke-alapok multiplikátorhatásaként használja. Az Európai Beruházási Alap már most is sok pénzt önt a VC-alapokba. A Scale-Up Europe azonban azt javasolja, hogy a magánalapok társuljanak, osszák meg a kockázatot, és az állami befektetési bankokat vonják össze a fokozott együttműködés érdekében.

A második téma a külföldi tehetségek kezelése. Néhány országban már van technológiai munkavállalói vízum. A csoport szerint ezt az egész Európai Unióban egységesíteni kellene, a szociális jogok bizonyos szintű hordozhatóságával. Néhány évvel ezelőtt a „Nem opciós” című nyílt levél szintén rámutatott a részvényopciós rendszerekkel kapcsolatos ellentmondásokra. A mai jelentés ismét megállapítja, hogy egyes kormányoknak kedvezőbb szabályokat kellene elfogadniuk a részvényopciókkal kapcsolatban.

A harmadik téma a mély technológiai startupok körül forog. A jelentés szerint Európa nem tesz eleget azért, hogy több mélytechnológiai startupot és befektetőt támogasson. Az ajánlások között szerepel a szabadalmi átruházási keretek egységesítése. Ezek a rendszerek fontosak, ha egy kutatási projektből céget akarunk csinálni. A jelentés szerint az Európai Innovációs Tanács is nagyobb szerepet vállalhatna a mélytechnológiai ütemterv meghatározásában.

A Scale-Up Europe ezután kiemel néhány ajánlást a nagyvállalatok és a startupok közötti kapcsolatok javítására. Ezek főként adókedvezmények, K+F adókedvezmények és egyéb adókedvezmények.

Végül a Scale-Up Europe mögött álló befektetőkből, alapítókból és kormánytagokból álló csoport úgy véli, hogy létre kellene hozni egy európai tech-missziót, amely egy kicsit úgy működik, mint a franciaországi La French Tech. Ez a tech-misszió elháríthatná a szabályozási akadályokat, előmozdíthatná a startupokat és még sok területen nyújtana támogatást.

Összességében ezek az ajánlások leginkább arra összpontosítanak, hogy megkönnyítsék a startupok létrehozását és növekedését Európában. A befektetők és a részvényopciókkal rendelkező startup alkalmazottak is elégedettek lehetnek, ha azt látják, hogy könnyebb lesz gyorsan pénzt keresni. Érdekes lesz látni, hogy az Európai Bizottság hasznosítja-e a most megszületett ajánlások egy részét, hiszen ezek megvalósítható ajánlások. Egy technológiai óriáscég felépítése azonban bonyolult feladat. A technológiai óriások általában a technológiai terület nagy részét ellenőrzik, ideértve a felhőalapú tárhely, a fizetés, az analitika, a reklám és a mesterséges intelligencia területét.

Sok európai startup jelenleg olyan API-kra, keretrendszerekre és platformokra épül, amelyek az Egyesült Államokban vagy Kínában készülnek. A Scale-Up Europe a Techcrunch szerint ezen a fronton nem látja a lényeget. Az európai startupok méretnövelése nem aranyláz. Ez egy hosszú folyamat, amely folyamatos befektetéseket kíván, amelyek a technológiai üzleti lehetőségek aljáról indulnak és felfelé haladnak.

Forrás: Computerworld

Related Topics:esemény eu misszió nagyvállalat scale-up startup stratégia Tech változás vezető

Up Next

Alig van már ventilátor, ha véletlenül lenne, arra azonnal lecsapnak

Don't Miss

EU és az USA közös erővel fogják leküzdeni a csiphiányt

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!